Rész, Fejezet

 1   1,  25 |     már ti. azok, akiknek volt min behajtani, mert sehol sem
 2   1,  28 |    dühöngõ gyülekezetben.~Hogy min kezdõdött az összeveszés,
 3   1,  29 |     hallom. Mondja meg, kérem, min nevet?~- Engedje meg, asszonyom,
 4  II,  3  |    csak megmondom, öcsém, hogy min nevetnek ezek a lurkók.~-
 5  II,  11 |      meglehet, az jár eszében, min vesz új csizmát, ha elkopik
 6  II,  11 |       hangon.~- Mily kérdés!~- Min dolgozik most?~- A méltóságtok
 7  II,  37 |      feketetábla a szögletben, min annyi sok szép és csodálatos
 8  II,  48 |    célt, mely felé iparkodik s min szeretettel, vággyal csügg, -
 9  II,  81 |        Hát gondolkozom vele?~- Min?~- Azon, hogy mit iszunk
10 III,  3  |     azon a kedélyes furfangon, min még a pap sem tud eligazodni.~
11 III,  51 |        gerlice párom. Tudod-é, min gondolkozom? Drága kövû
12 III,  94 | mondani akarna neki valamit.~- Min töprenkedel, jó uram? -
13  IV,  121|   Minek? - szólt egykedvûen.~- Min gondolkozol annyit?~- Egy