Rész, Fejezet

 1   1,  18 |            érezte, hogy illõ lenne megszólítani. Még eddig egy hangot se
 2   1,  34 |       adván neki.~Többen szeretnék megszólítani õkegyelmét, mit tud közelebbit
 3  II,  4  |       kinézése van, hogy alig meri megszólítani az ember.~- No, majd kinézem
 4  II,  5  |           semmibe. Senki sem merte megszólítani. Tudták, hogy nagy baja
 5  II,  11 |        vonalokon. Sárika nem merte megszólítani. Oh, hogy némán is észre
 6  II,  109|          fiatal hölgyet nem mertem megszólítani, pedig csak ketten voltunk
 7  II,  109|         ezt a királynét nem mertem megszólítani. Ez még, ha igazán »olyanféle«
 8  II,  123|       merte a fényes ruházatú urat megszólítani, kinek a botján akkora aranygomb
 9 III,  1  |            reggel óta elõször meri megszólítani a bacsát.~- Nem hallja,
10 III,  8  |          Ez éppen jó pillanat lesz megszólítani Bróner Jancsit, s megkérdezni
11 III,  110|           Én igyekeztem néhányszor megszólítani, de az igen-nel vagy nem-mel
12  IV,  22 |           égett, de nem volt mivel megszólítani, mert nemigen vagyok járatos
13  IV,  146| nézte-nézte hölgyét, anélkül, hogy megszólítani merné, míg végre a rázós