Rész, Fejezet

 1  II,  9|        tizenkét éves volt akkor Lórika. Már annak talán nyolc éve
 2  II,  9|     példányban vétette le magát Lórika. Mégsem jutott minden udvarlójának.
 3  II,  9| csinálni:~- Nézz csak ki, fiam, Lórika. Hová lett az az akasztófáravaló
 4  II,  9|      nagy vitéz.~Bizony szegény Lórika sokat szenvedett a mamától.~
 5  II,  9|        Gondolom Borsosé.~A szép Lórika ott áll a virágállvány mögött
 6  II,  9| forrását, és megkérte szüleitõl Lórika kezét. Azt a kezet, amelyiken
 7  II,  9|         nagyságos báróné« lesz.~Lórika pedig elsápadt, összeszorította
 8  II,  9|   temette be a tengernyi borba.~Lórika szüleinek jólesett az a
 9  II,  9|    festeti, eldobja, összetépi.~Lórika szabódott, nem akart Karlsbadba
10  II,  9|        is, ha veszti, ha nyeri.~Lórika apja kemény ember volt,
11  II,  9|        ez - hanem egy példány a Lórika karlsbadi arcképeibõl.~Oh,
12  II,  9|       pedig le volt véve a szép Lórika halva.~...A kis kezek megdermedve
13  II,  9|    pedig szerezd meg hatodiknak Lórika szüleinek arcképét. Azokét