Rész, Fejezet

 1  II,  7  |     szerelem? Szeretni forrón, kimondhatatlanul - nem lehet vétek. Igen,
 2  II,  11 |       kiadást a whistben, amit kimondhatatlanul restell, a mérnök arcán
 3  II,  28 |        macskája, melyet a pasa kimondhatatlanul szeretett, mintha saját
 4  II,  36 |       egymáshoz.~A két testvér kimondhatatlanul szerette szülőit s a szülők
 5  II,  60 |    lényüket.~Az özvegy Delérné kimondhatatlanul szerette leánykáját, ki -
 6  II,  63 | árverésre kerültek, s ez nekem kimondhatatlanul fáj...~- Hiszem, uram, de...~-
 7  II,  72 |        boldogtalan elõtt.~- Én kimondhatatlanul szeretem nagysádat - hebegé
 8  II,  99 |       elõbb, hogy én szeretem, kimondhatatlanul! Legyen nõm!~Edith, mint
 9  II,  127|      Mari keze után nyúlt, egy kimondhatatlanul bánatos, de édes tekintetet
10 III,  1  |     argumentumok nagy fegyver, kimondhatatlanul nagy fegyver… Aki nem hiszi,
11 III,  1  |        megyek, Krisztina, mert kimondhatatlanul szeretem, most csak az a
12  IV,  127|      szült. Restellte a dolgot kimondhatatlanul. Egyet kivéve, dajkáját
13  IV,  131|        visszaemlékeztem. És ez kimondhatatlanul jól esett. Eszembe jutott