Rész, Fejezet

 1   1,  1  |    súgta neki vissza:~- Én is kendet, a sírig.~A legény egyet
 2   1,  1  |    Isten!~- Csak nem viszi el kendet az ördög? - pattant fel
 3   1,  1  |   János öcsém…~- Szaván fogom kendet. Hej, Gyurka bácsi! Ne aludjon,
 4   1,  9  |    Majgó Márton azzal vádolja kendet, hogy kend vette rá a lopásra?~
 5   1,  15 |   Nagyváradi kanonokká teszem kendet.~A volt prépost meghajolt:~-
 6  II,  123| hiszen mindjárt kiszabadítjuk kendet.~Egészen a fa alá eveztek,
 7  II,  123|         Úgy látszik, szeretik kendet, egyik se szívesen jön.
 8  II,  127|  javíthatatlan csont, Mihály! Kendet éppen csak akkor nem találja
 9  II,  127|      lett, a kisasszony hítta kendet, ha itthon van, meg kellett
10 III,  1  |     mikor azt is mondta, hogy kendet nem ösmeri.~- No bizony,
11 III,  1  |   Mivel szeretem és tisztelem kendet, s mivel ilyen korán reggel
12  IV,  78 |        nyomban keresztüllövöm kendet.~Megeresztette hát Istók
13  IV,  127|       Apulnak:~- Úgy látszik, kendet vezették félre, Apul uram.~-