Rész, Fejezet

 1   1,  4  |    beesett szemekkel, mikben a jóság, de amellett még bizonyos
 2   1,  18 |      cseregni kezdett belõle a jóság.~- Hát iszen elég a Pálfa -
 3   1,  25 |    Egész átszellemült lényén a jóság és valami krisztusi szelídség
 4   1,  31 |       valóságosan belekábult a jóság gyakorlásába. Mert az is
 5  II,  22 |    Judit asszony s »megeredt a jóság forrása« belõle is, elkezdett
 6  II,  25 |          sír; megeredt benne a jóság forrása«.~Karácsony elõtt
 7  II,  26 |     angyali arcával, melyrõl a jóság és szelídség mindent felülmúló
 8  II,  34 |   lerázni.~Az ily gyötrelmek a jóság utolsó szikráját is kioltották
 9  II,  66 |       lehetett; nyájas arcán a jóság és ártatlanság tükröződött,
10  II,  123|    meghatotta a sok szívesség, jóság.~A nagyságos úr azonfelül
11 III,  2  |    Pedig már az is milyen nagy jóság a földtõl, hogy míg odafönn
12 III,  53 |  észrevettem, hogy valami nagy jóság lehet abban, visszaemlékezéseket
13  IV,  77 | ilyenkor, szemeibõl megnyílt a jóság forrása, s hálásan emelte