Rész, Fejezet

 1   1,  9  |          az aranyos ravatalra nem hull egyetlen részvétkönny sem,
 2   1,  9  |          az aranyos ravatalra nem hull egyetlen részvétkönny sem,
 3   1,  27 |     szikladarabokba és gyöngyözve hull vissza, betekint a rákok
 4   1,  29 |    megoldja sorba a szoknyákat, s hull le az egyik, hull le a másik…
 5   1,  29 |   szoknyákat, s hull le az egyik, hull le a másik… Oh, az irigy
 6  II,  13 |            a kartács sûrû esõként hull, az ágyúk durrognak, a várfal
 7  II,  13 |       hányó kardja elõtt rettegve hull a tar, s gyõzelem-kiáltása
 8  II,  100|     Virágillat a lehelete, harmat hull a szemeibõl, melyek mintha
 9  II,  123|        legyen az esõ is, mely reá hull.«~Egy-két lépést tõn a kapuajtó
10 III,  1  |           méz, ha egy méregmorzsa hull beléje?~Ki volt mestere
11 III,  104|       mogyorófa pálcáját…~- Ebbõl hull az arany… Mert a nép sohase
12 III,  144| mindenikbõl egy valóságos körmöci hull ki. Nosza, rohant erre minden
13  IV,  85 |     valóságos körmöci sárga csikó hull ki.~Uccu, rohant erre minden