Rész, Fejezet

 1   1,  12 |              Ha õ mondaná üde, nyájas hangjával: »Isten hozta, Dobos néni!« -
 2   1,  14 |           Eszter véghetetlenül gúnyos hangjával.~- A vénségbõl.~- Ugyan
 3   1,  18 |          ünnepélyes pózban, a szavaló hangjával. Amint egyszer kizökkent
 4   1,  23 |            vidám napsugár lopóznék be hangjával a ridegszobába. - Rám ismersz-e
 5   1,  26 |               a harang, régi, ismerõs hangjával egész lelkemet átjárva.~
 6   1,  27 |               jó fölfogása. Balassa a hangjával kísérte. Az este is leszállt
 7   1,  28 |              beszélt, éreztem, hogy a hangjával a rokonszenvnek egy-egy
 8   1,  29 |              Kemény szavak az ön lágy hangjával! Eh, asszonyom, én nem haragszom.
 9   1,  29 |        pirított rá az õ édesen csengõ hangjával, lóbálva magát a széken,
10  II,  38 |              öreg kapitány, rikácsoló hangjával ékteleneket káromkodva. -
11  II,  113|        ónszínûvé vált arcával és síri hangjával olyan volt, mint egy kísértet.~-
12  IV,  63 | visszacsúfolni õket a medve és a bika hangjával, de lehetetlen volt: a bika,
13  IV,  95 |           akarom levonni, hogy a Deák hangjával az Urbanovszky beszéde is