Rész, Fejezet

 1   1,  13 |           törni az istentelent! - dühöngött Druzsba úr. - Nem került
 2   1,  16 |      egyszerre, a Kató és a Fakó.~Dühöngött, káromkodott, de mit tehetett
 3   1,  17 | kellemetlen lehetne.~A sztaroszta dühöngött, a haját tépte, levelet
 4   1,  32 |   Képzelhetni, hogy tombolt, hogy dühöngött az a kemény ember. Mint
 5  II,  4  |        meg ostornak.~Míg Stofi úr dühöngött, addig mindkét részrõl megalakultak
 6  II,  38 |      emberei vannak a bácsinak! - dühöngött magában Vilma, s rohant
 7  II,  54 |     cseresznyékbõl.~- Hogyisne? - dühöngött a basa. - Nem is kellene
 8 III,  39 |         királyra.~- Hálátlanok! - dühöngött. - Hol van az úrnõ? Hol
 9  IV,  31 |        hogy mertek ilyet tenni? - dühöngött a házigazda.~- Hejszen nem
10  IV,  32 |           merte ezt cselekedni? - dühöngött a másik percben.~- Forduljunk
11  IV,  84 |           hívom ki a minisztert - dühöngött Kempey.~- Nevetséges! Nem
12  IV,  94 |         hallatlan szemtelenség! - dühöngött a nábob. - Az õ tiszteletére
13  IV,  152|           s a véderõ-vita javában dühöngött az utcákon.~Gonosz, izgalmas