Rész, Fejezet

 1   1,  3  |        úr, míg arcán a szeretet derûje ömlött el.~- Én vagyok annak
 2   1,  9  | dörzsölte, miközben a boldogság derûje mosolyokat festett ajkai
 3   1,  13 |         arcán a boldogabb napok derûje ömlött el.~- De el is felejtettem
 4   1,  32 |        s arcát a váratlan siker derûje öntötte el.~- Mit? Hogy
 5  II,  6  |        arcát egy bágyadt mosoly derûje öntötte el. Azok a bolond
 6  II,  7  | kedvesebbnél kedvesebb mosolyok derûje önti el, mindenki iránt
 7  II,  19 |   tanulnak; arcukon az életkedv derûje, homlokukról lesugárzik
 8  II,  24 |  életcélul?...~Jóakaratú mosoly derûje öntötte el tehát a székváros
 9  II,  25 |         barátja.~A megdicsõülés derûje öntötte el az inkognitó
10  II,  111|   csintalankodásait.~A szeretet derûje önti el az egész szobát.
11  II,  117|      Miklós arcát az öröm élénk derûje öntötte el s önkénytelenül
12 III,  35 |   tanulnak; arcukon az életkedv derûje, homlokukról lesugárzik
13  IV,  128|    Arcomat elöntötte a »diadal« derûje s kevélyen lépkedtem a Pulszkyak