Rész, Fejezet

 1   1,  17 |  kárvallott ember s tajtékozott, toporzékolt kétségbeesésében.~- Elvitte
 2   1,  18 |    kidagadtak a dühtõl, lábaival toporzékolt és kezeit fölemelte, mintha
 3   1,  22 |        udvarán már türelmetlenül toporzékolt a két befogott pej. A kocsi
 4   1,  25 |        való fehérnemûje; ugrált, toporzékolt, mint egy feldühödt kecske,
 5   1,  35 |    vasderes lova már nyugtalanul toporzékolt künn. Két szép puskát tétetett
 6   1,  35 | ruhafogas is. A báró hüledezett, toporzékolt mérgében, a halántékához
 7  II,  1  |      kegyelmébõl.~A kemény ember toporzékolt dühében, sohasem érezte
 8 III,  8  |       váltig elméjében s dühösen toporzékolt a szobában.~- Ezek az emberek
 9 III,  83 |       arról van most itt a szó - toporzékolt dühösen Pélly, majd fejét
10  IV,  86 |      akarja levágni? Nem, soha.« Toporzékolt, káromkodott és elkergetett.~-
11  IV,  100|        vörös lett, mint a kakas, toporzékolt, vérbe borult szemeit vadul
12  IV,  111|         Micsoda fiskális maga? - toporzékolt az uraság. - Ha pénzt nem