Rész, Fejezet

 1   1,  35 |    utaztatta ide Berlinbõl.~- Önért mindenre képes vagyok.~-
 2  II,  6  |   szívem legszentebb érzelmei önért lángolnak. Könyörüljön rajtam,
 3  II,  36 |      fogunk tudni dolgozni is önért, anyánkért és Elláért.~-
 4  II,  99 |    mintegy álomból ocsúdva.~- Önért, kedves Edith, egyedül önért!
 5  II,  99 |  Önért, kedves Edith, egyedül önért! Ön kívánta - sóhajta Pál,
 6  II,  127| mintegy álomból felocsúdva.~- Önért, kedves Mari, egyedül önért -
 7  II,  127|   Önért, kedves Mari, egyedül önért - sóhajtá Kozenszky, megölelve
 8 III,  1  |    Krisztina? Nagyon, egyedül önért élek! - Oh, Bohuska, mondd
 9 III,  1  |    nyugodt. Már én sem epedek önért - szólt tompán, kimérten -,
10 III,  1  |       Istenem, olyan jól esik önért koplalni! Ma megmérettem
11 III,  58 |    reggel idejövök a kocsival önért.~Ebben állapodtunk meg,
12  IV,  111|  Apropos, reggel majd bejövök önért, s aztán fölvesszük azt