Rész, Fejezet

 1   1,  1 |              Majd lehajlott õ is a leányhoz s odasúgta:~- Még a síron
 2   1,  2 |            megfordul, visszamegy a leányhoz, kiveszi tárcáját és a benne
 3   1,  8 |            volna odalépni a kedves leányhoz, térdre esni elõtte és azt
 4   1,  18|         szinte kérlelõen szólott a leányhoz:~- Tedd le, fiacskám, azt
 5   1,  18|          Mihállyal.~- Mit szólsz a leányhoz, fráter?~- Igen csinos és
 6   1,  26|            Igaz, igaz - hebegte, a leányhoz ugorva -, csókold le, mint
 7   1,  29|           Matykó és a lefelé sietõ leányhoz csatlakozott. Vigyorogva
 8   1,  31|           állj meg!~Aztán megint a leányhoz fordult:~- Hát mármost föl
 9   1,  34|           mi köze volna különben a leányhoz? ~A csizmadia fölkacagott
10  II,  60|          szólott a grófné az ámuló leányhoz lépve.~- Én vagyok - rebegte
11  II,  60|    galádsággal betört egy védtelen leányhoz, s azt halálos beteg ágyából
12 III,  37| elhatároztam, hogy mert a legszebb leányhoz ma hihetõleg nehezen fogok