Rész, Fejezet

 1   1,  8  |   semmit abból, ami belsejében forr.~- Nem bánom, - mondá látszólagos
 2   1,  23 |   némán, s most minden mozdul, forr; futnak a rozsok pajkosan,
 3   1,  23 | érzések bõsége bugyog, árad és forr bent, - amiket versben izzad
 4   1,  27 |    mondá:~- A fiatalság mustja forr és játszik még ebben a kobakban,
 5  II,  13 |     dobogni, vér, mely buzogva forr a honért, van karja, mellyel
 6  II,  13 |  készül okádásait, erõfeszítve forr. A föld megrendül, összerázkódik,
 7  II,  23 |      ellentétes anyag rötyögve forr, fõ fejében, csodálatos
 8  II,  96 |      ítéletnapig. Csak a vérem forr föl, mikor látom, hogy mennyire
 9  II,  127|    hogy én azt hiszem, a harag forr benne, s hogyha fogva nem
10 III,  1  |      valóságos testvéri lánccá forr itt össze, csakhogy sajátságos
11  IV,  87 |     képzelni, hogy a világ nem forr odakünn. Ezer meg ezer esély
12  IV,  109|       ha tudtam volna, hogy mi forr az alattomos eszében. De