Rész, Fejezet

 1   1,  22|        sem fog, elaltatom; mire fölébred, vége a bajnak, meg van
 2   1,  23|       szakálla olyan lesz, mire fölébred, mint a kékítõbe esett kanári.~
 3   1,  27| lefekszem, de az úr alkalmasint fölébred éjjel. Maradjon föl kend,
 4   1,  34|  rendetlenség. Az alvó ember is fölébred, ha a tik-tak nem szabályos.~
 5  II,  23|         Milyen kár, hogy hõsünk fölébred, s ami kínozta álmában,
 6  II,  28|       kellett és akkor a macska fölébred, vagy maradnia és akkor
 7  II,  95|         vackot. De reggel, mire fölébred a gazda meg az asszony,
 8 III,  1 |         percben elszunnyad, meg fölébred, mint a csirke, ha hintázzák.~-
 9 III,  1 |       Tán bizony én várjam, míg fölébred? Ejha, fiam, de nagyra vagy
10 III,  88|     szokott rendelni, ha nagyon fölébred az önérzete. Töviskes pedig,
11  IV,  83|      hanem iszen majd nemsokára fölébred - mondá János -, s akkor
12  IV,  91|       ez annyira meghatja, hogy fölébred… Egész nap gondolkozó, kedvetlen