Rész, Fejezet

 1   1,  18 |  elragadtatva.~De az öreg úr nem egyhamar felelt, egy, a kapuban ácsorgó
 2   1,  23 |          nem is szült anya annál egyhamar különbet, olyan az, akár
 3  II,  25 |           A sáncból nem találván egyhamar kijárást, annak mentén folytattam
 4  II,  77 |         korát, s nem mosódott el egyhamar emlékezetünkbõl; aminek
 5  II,  84 |        ajtó aligha fog megnyílni egyhamar, hogy csikorogva megzavarja
 6  II,  137|     ember.~Nem is igen vágyódunk egyhamar, mert biz itt a szerelem
 7 III,  17 |       nagyon jól tudta, hogy nem egyhamar kerül haza… legjobb esetben
 8 III,  43 |    kérdés ám ez a fogkérdés. Nem egyhamar megy ez ki a fejbõl; gyökereket
 9 III,  49 | sikkasztó.~És nem kapitulált meg egyhamar. Másnap délben újra kezdték.
10  IV,  22 |         nem adhatta fel a tanács egyhamar. A fõkapitány kelt fel Pisztóry
11  IV,  96 |       óta. És semmi remény, hogy egyhamar jóllakhassék, mert éppen
12  IV,  127|        interjúja igaz, akkor nem egyhamar lesz még szerencsénk a tisztelt