Rész, Fejezet

 1  IV,  148|       I. A Debernekyék kozákja~Deberneky János szelíd lelkû, csendes
 2  IV,  148|    húzódott.~- Anyjuk! - hörgé Deberneky. - Mit csináljunk? Mit tegyünk,
 3  IV,  148|  mámorosan elterülve a földön.~Deberneky kedvetlenül vakargatta a
 4  IV,  148|      cár okozni? - fázott tõle Deberneky.~- Kötözzük oda a lóhoz -
 5  IV,  148|      kabátja gombjához s ezzel Deberneky János úr maga vezette ki
 6  IV,  148|      tudódott ki, de a szegény Deberneky János nyugalmát elvitte
 7  IV,  148|  valaki azt kiáltotta, amint a Deberneky nevét olvasták:~- Muszkavezetõ!~
 8  IV,  148|   jártak-keltek az õsi lakban.~Deberneky makacsul tartotta magát
 9  IV,  148|      máskor a családi képekbe. Deberneky Ferenc kuruc generális balszeme
10  IV,  148| éhezünk alázatosan, csendesen.~Deberneky helyeslõleg bólingatott
11  IV,  148|       mit ír egy cseh asszony.~Deberneky fennhangon olvasta:~»Édes
12  IV,  148|   Szeretõ édesanyád~Bohumilla«~Deberneky bácsi felkacagott jóízûen,