Rész, Fejezet

 1   1,  12 |  becsületes ember nem lehet soha áruló.~Aztán kiadta a parancsot,
 2   1,  12 |   beszélhetsz botorságokat? Õ az áruló. Õ a tolvaj - szólt a fejedelem
 3   1,  17 |           nem érdemel egyebet az áruló). Szent Pál szegzárdi vörössel
 4   1,  21 |       Jaj, csakugyan a rózsa, az áruló rózsa! Ösztönszerûleg tépte
 5   1,  27 | szétnézve, hogy nincs-e közelben áruló szem.~Oh, mindenütt csak
 6   1,  27 |         Az egyiket a cseresznyét áruló kofa, akinél az említett
 7  II,  4  |     egypár korán megjelent tejet áruló kofa a piacon, azzal a szóval
 8  II,  13 |   ellenem! Menj, áztasd a földet áruló vérökkel!«~A vezér homlokára
 9  II,  99 |          tulajdonítható, hogy az áruló Sir Ihont megfenyegesse
10  II,  127|          tulajdonítható, hogy az áruló Gábor urat megfenyegesse
11 III,  22 |        Persze hogy megragadta az áruló legyezõt, türelmetlenül
12 III,  38 |                               AZ ÁRULÓ RÓZSA~1882~A minap, hogy