Rész, Fejezet

 1  IV,  127|          becses italát.~1552-ben Ali, a vitéz budai basa, bevévén
 2  IV,  127| koszorúdon.~Tehát Egerre fájt az Ali foga, de elõbb Egernek a
 3  IV,  127|  látszottak. Már-már kifáradt az Ali türelme, midõn sátrába jelentkezék
 4  IV,  127|           Nyomban nekiszegezteté Ali az ágyúkat a kaputoronynak…
 5  IV,  127|          volt dõlve a vár sorsa. Ali csodálkozott, hogy Szondy
 6  IV,  127|     ellenség állásáról, hanem az Ali bizalmát is bírta.~- Eredj
 7  IV,  127|          ide.~- Az ég hozott, de Ali küldött. - S átadta az üzenetet
 8  IV,  127|          Szondy a fejét rázta.~- Ali becsületes ember, hanem
 9  IV,  127|        Jobb kézre nem bízhatnám.~Ali naplementig türelmetlenül
10  IV,  127|        egy gyereket vezet.~Mikor Ali megérté a várkapitány üzenetét,
11  IV,  127|  elborítva Fejét épp most viszik Ali elé.~- Íme, itt a várkapitány
12  IV,  127|          itt a várkapitány feje!~Ali katonásan tisztelgett a