Rész, Fejezet
1 1, 1 | találta mondani:~- Jancsi fiam! Nem szeretem, ha koldusnak
2 1, 1 | vállát:~- Okosan teszed, fiam! Többet ér az a cifra szûrnél.~
3 1, 1 | Isten hozott, kedves Jancsi fiam! Én gyönyörûségem! No, csakhogy
4 1, 1 | és becsületes ember vagy, fiam! Büszke vagyok reád. Fel
5 1, 2 | lenni õseimnél, szeretném fiam számára hagyni; hát azért
6 1, 3 | Van egy lányom, meg egy fiam is… egy… kettõ… három… négy…~
7 1, 3 | nagyságos uram?~- Nagyon, édes fiam. Nagyon ösmerem, de most
8 1, 3 | azt mondta:~- Beszéld el, fiam Péter, mi járatban vagy?~
9 1, 3 | libériát. Addig is töltsd meg fiam a csibukomat.~És azóta,
10 1, 4 | meg mit bámészkodsz itt, fiam, Kató? Jobb bizony, ha hirtelenibe
11 1, 4 | édes öcsém… vagyis inkább fiam… mert e pillanattól tied
12 1, 8 | meg mit bámészkodsz itt, fiam, Kató. Jobb bizony, ha hirtelenébe
13 1, 9 | bátor ember vagy, Matykó fiam. Az isten is katonának teremtett.
14 1, 9 | Olyan ember vagy te, édes fiam Matykó, hogy míg itt a nemes
15 1, 9 | Az csak a gyöngyélet, fiam Matykó, - vitte odább a
16 1, 9 | hogy úgy szeretlek, Matyej fiam, - magam sem tudom, miért -
17 1, 9 | mindentudóságával.~- Nos fiam, mit loptál? - szokta a
18 1, 9 | nem bolondítasz, kedves fiam, mert én mindent tudok,
19 1, 9 | messzirõl. - Érted jöttem, édes fiam. Magam jöttem érted, mert
20 1, 9 | pandúrnak. Ösmerlek, édes fiam. Kevély ember vagy, sokat
21 1, 9 | lövöldözéssel, Jasztrab fiam, - kiáltja rá bátor, csengõ
22 1, 9 | engem a golyó, édes Gyurka fiam. Most is megfogtam mind
23 1, 9 | tréfálgatni.~- Eredj no megnézni, fiam, mit fõzet az édesanyád
24 1, 9 | Anno 1840 született Árpád fiam a rák plánéta alatt.~Dec.
25 1, 9 | án 1840 született Töhötöm fiam a bika jegye alatt.~Nov.
26 1, 9 | meg. Te bátor ember vagy, fiam Matyko, az isten is katonának
27 1, 9 | Az csak a gyöngyélet, fiam Matyko - vitte odább a Matyej
28 1, 9 | hogy úgy szeretlek, Matyej fiam, magam sem tudom miért,
29 1, 9 | mindentudóságával.~- Nos fiam, mit loptál? - szokta a
30 1, 9 | nem bolondítasz, kedves fiam, mert én mindent tudok,
31 1, 9 | messzirõl. Érted jöttem, édes fiam! Magam jöttem érted, mert
32 1, 9 | pandúrnak. Ismerlek, édes fiam, kevély ember vagy, sokat
33 1, 9 | lövöldözéssel, Jasztrab fiam! - kiáltja rá bátor csengõ
34 1, 9 | engem a golyó, édes Gyurka fiam. Most is megfogtam mind
35 1, 9 | nem volt bezárva.~- Tudom fiam! Hanem a bodonyi granáriumban
36 1, 9 | Mind jó volna ez, édes fiam; csak azt az egyet, ha nem
37 1, 9 | én öregapám volt!~- Igaz, fiam… tökéletesen igazad van!
38 1, 9 | Eredj, no, megnézni te is, fiam, mit fõz a Borcsa nénéd
39 1, 10 | valaki.~- Ugorj fel, Miska fiam! - szólt a béresnek. - Eredj
40 1, 10 | ha tolvaj?~- Ha tolvaj, fiam, fogd meg és hozd ide. ~-
41 1, 10 | felhúzni a csizmámat, édes fiam, mert nagyon nehezen jár.~
42 1, 10 | jól vigyázz mindenre, édes fiam, mert megeshetik az, hogy
43 1, 10 | ezek ugyan miféle emberek, fiam Miska?~- Akiket besoroztunk
44 1, 11 | Lehetetlen az, Miska fiam. Hát ki?~- Mikulik János.~-
45 1, 11 | jegyzõnek csipogta: »Ringass, fiam, ringass, jobban esik akkor
46 1, 11 | még mit csináltatok, édes fiam?~Most már a harisnya dolgot
47 1, 11 | figyelmesen.~- Vakard meg, fiam, egy kicsit a talpamat!~
48 1, 11 | harisnyával, no… Hanem tudd meg fiam, hogy a cérnának nincsen
49 1, 11 | még mit csináltatok, édes fiam?~- A papot hallgattuk ki.~-
50 1, 11 | bûnöst?~- Menjetek haza, fiam - szólt prófétai hangon
51 1, 11 | nemtudomka« vagy, édes fiam - dorgálta a bíró némi bosszankodással -,
52 1, 11 | nem mondhatnád meg, édes fiam?~- Azért - dadogta Sztrelnyik
53 1, 11 | dörzsölte a kezeit.~- Elég, fiam. Most már hadd lássuk azt
54 1, 11 | felakasztani!~- Ne nyelvelj, fiam. Arra fogsz felelni, amit
55 1, 12 | szavaival: »Ne félj, édes fiam, hiszen a bátyád is nálam
56 1, 12 | ezek az õ fiai, »mert látod fiam - mondta Dobos bácsinak -,
57 1, 12 | Szorítsd, szorítsd, Pista fiam! - süvített egy mennydörgõs
58 1, 12 | odakiáltani Pistának:~- Dömöcköld, fiam, ne ereszd el! Hadd egyék
59 1, 12 | hát mi akarsz lenni, édes fiam? - kérdé szeretettel Dobosné. -
60 1, 12 | a kezeit ijedten:~- Jaj, fiam, azzá csak a király tehet
61 1, 12 | Boér‑e vagy Apor. Eredj, fiam, Kornis Pál, szólítsd ide
62 1, 12 | térdre roskadt.~- Kelj fel, fiam - szólt a fejedelem. - Ne
63 1, 12 | bírónak hozatott fel, édes fiam. Te fogod eldönteni, két
64 1, 12 | Mi a kívánsága, édes fiam?~- Hogy legalább azt mondja
65 1, 12 | adnak a fejedért? Szegény fiam, szegény fiam!~Odahajolt
66 1, 12 | fejedért? Szegény fiam, szegény fiam!~Odahajolt hozzá, megsimogatta
67 1, 12 | hidd azt valahogy, édes fiam, hogy én szabadon eresztelek.
68 1, 12 | mert az nekem fogadott fiam, én neveltem. Gondoltam
69 1, 14 | beszéljek veled okosan. Látod, fiam, mire való az? Minek csinálod
70 1, 14 | sikerre.~- Aztán látod, fiam, nemcsak szégyent hozol
71 1, 15 | ünnepélyes arccal.~- Hippolyt fiam - szólt -, lépjen elõ!~-
72 1, 15 | a gyanakvót.~- Jer, jer, fiam - szólott a herceg nyájasabb
73 1, 15 | õ maga.~- Lehetetlen az, fiam, - mondogatta az okos király -,
74 1, 15 | ilyenkor fölsóhajtott: »Szegény fiam, szegény Jánosom«!~A királynak
75 1, 15 | Mondd meg az érseknek, fiam Turi Mihály, leszünk vagy
76 1, 15 | vonzó, megigézõ.~- Eredj fiam, Gergely, nézz be, mit csinál
77 1, 15 | nevû apródjának.~- Eredj fiam, nézd meg, mi történik ott
78 1, 16 | király volt?~- Hogy gondolod, fiam Iliána? Egy nyomorult kéjenc
79 1, 16 | No, az isten hozott, édes fiam. Csakhogy itthon vagy már.~
80 1, 17 | neki.~- Semmit se félj, fiam! Van nekem egy bûvös kis
81 1, 17 | beszélj szamarakat, édes fiam, mert mindjárt kirúgatlak
82 1, 17 | senkit küldeni. Hanem eredj, fiam Mlaczkó, vezesd ide íziben
83 1, 17 | ritka házasság az, édes fiam Katka, amelyik az egyik
84 1, 17 | fektették le: »Buválj, kicsi fiam, csak még az éjjel ne tegyen
85 1, 17 | szólt Pawlovszky.~- Tudom, fiam. Bár abba járnátok. Ti a
86 1, 17 | keresztanyja: »Ne higgy, fiam, a katonáknak; fényes gomb,
87 1, 17 | hídnál.~- Nagyon jól van, fiam.~A király embere ezek után
88 1, 18 | képviselõ rokonom van és egy fiam sincs. Hát nem szatíra ez?
89 1, 18 | vélte Borcsányi. - Gyere fiam, Erzsi, borogasd szegény
90 1, 19 | akarsz a karabélyommal, édes fiam?~- Arra kérem alázatosan
91 1, 19 | mindig a Józsi ment: »Eredj fiam a kapitányhoz, mondd meg
92 1, 19 | Derék gyerek vagy, Józsi fiam - kiáltá eléje kitörõ örömmel
93 1, 19 | Borcsával?~- A Borcsát, fiam, férjhez adjuk valamelyik
94 1, 20 | hajadonfõvel.~- De ne mondja fiam, Nina, hogy én küldtem.~
95 1, 20 | étvágy. Nem értem már én, fiam, a ti dolgaitokat. Azt mondod,
96 1, 20 | Hát úgy is jól van, édes fiam. Ahhoz nem kellenek segédek.
97 1, 20 | becsületes?~- Dehogy merem, fiam. Hisz ott tartogatom a becsületedet
98 1, 20 | ijedten küldte ki:~- Menjen, fiam, megmondani a szakácsnénak,
99 1, 21 | kíváncsi lett.~- Ugorj csak le, fiam, szaladj utána, kérdezd
100 1, 21 | miért álltál meg, Palkó fiam?~De nem Palkó felelt (nem
101 1, 21 | Pistának:~- Tartsd csak, fiam, egy kicsit a kalapodat
102 1, 21 | te becsületesen beszélsz, fiam, én is becsületesen felelek.
103 1, 21 | reszketõ Palkót.~- Ugorj le, fiam, és szedd föl hamar azt
104 1, 21 | Ösmerem. Csúnya urad van, fiam. Hát az apád kicsoda?~-
105 1, 21 | vágott.~- Ahogy tetszik, fiam. Én mosom a kezeimet (s
106 1, 22 | mellette levõ hordót üttesd, fiam, csapra, mert úgy láttam,
107 1, 23 | siket vagyok, mégis ilyen fiam van nékem«.~Nézzétek a kidüllesztett
108 1, 23 | csak úgy beszélek, édes fiam, ahogy a mi eleink szólottanak.
109 1, 23 | Nem is beszélt még az én fiam soha a Gáll-kisasszonnyal.
110 1, 23 | képzelni. - Gyerünk vissza, fiam, a kocsihoz.~- Ugyan, mama!~
111 1, 24 | kérdezte báró Kramly.~- Nem, fiam, nem ösmertem.~- Hát akkor
112 1, 24 | Ötvenezer forintról… édes fiam. . .~Odament Endréhez és
113 1, 25 | Hát mibe fogadtatok, édes fiam?~- Azt mondja a komám, hogy
114 1, 25 | mármost?~- Te nyertél, édes fiam! - mondá Kállay Ákos egy
115 1, 26 | pondrós vagy. Megösmerem én, fiam, az almákon is, akármilyen
116 1, 26 | senkije sincs.~- Ahhoz nekem, fiam, semmi közöm; õ rendelt
117 1, 27 | bolondot nem teszem, Petrás fiam. Sokkal okosabbat, sokkal
118 1, 27 | falnál.~- No, no. Ne tüzelj fiam, Petrás, mert bizony megbánod
119 1, 27 | az alkuban.~- Ne csipogj, fiam Petrás, mert úgy volt az
120 1, 27 | figyelmeztette is: »Judit fiam, vigyázz, tudod hogy már
121 1, 29 | ördög útközben. Te pedig, fiam Matykó, ne legyeskedj itt
122 1, 29 | Csak nem azt gondolod, fiam Erzsi, hogy értik egymást
123 1, 29 | ami van, mondd meg csak, fiam, ott voltál, nem vettél
124 1, 29 | gondolkozz csak jól, édes fiam, mint a lóláb?~- Tudja a
125 1, 31 | csak félig).~- Gyere, Vince fiam, ülj közénk te is egy kicsinyt.
126 1, 31 | és hová mégysz? Felelj, fiam, hátha segíthetek rajtad.
127 1, 31 | tudom? De úgy gondolom, fiam Vince, hogyha õ volna helyemben,
128 1, 31 | reggel: ne menj el, Pali fiam, ne törõdj ma a bányával,
129 1, 31 | hogy menekedtél meg, édes fiam. Mert mi bizony holtnak
130 1, 32 | lelkész úr, kedves egyetlen fiam, kis Turbius, és önök, derék
131 1, 33 | Ragaszkodj hozzájuk, édes fiam.~És Fili csakugyan örökölte
132 1, 34 | tekintete révedezõ.~- Jaj, fiam, keresztüllátok a füleden,
133 1, 34 | Állj fel, Kati! Gyere ide, fiam. A nagyságos úr hozzád jött.
134 1, 34 | hátam, ha hallom.~- Hadd el, fiam, légy nyugodt - mondá, nem
135 1, 34 | Szaladj érte hamar, Lõrinc fiam (aggodalmasan csóválta a
136 1, 34 | István. Te pedig, Zsuzska fiam, eredj most egyenest haza
137 II, 1 | Te ember! hova megy a fiam?~- Nem tudom, nemzetes uram.
138 II, 1 | Én is ma értesültem a fiam haláláról...~János bácsi
139 II, 5 | Hol az a puska, édes fiam, melyet levittem magammal
140 II, 7 | az ablaknál.~- Mucikám, fiam, gyere csak be.~- Nem biz
141 II, 7 | szolgájának.~- Mucikám, édes fiam! Ne szaladj! Csak a szemedre
142 II, 7 | Csalhatatlan corpus delicti. Eredj fiam, Ancsa, Mády úrékhoz és
143 II, 9 | csinálni:~- Nézz csak ki, fiam, Lórika. Hová lett az az
144 II, 12 | szemeit Álmosra.~- Igen, fiam - szól Álmos, komor tekintetét
145 II, 13 | dolgok végbevitele vár reád, fiam. Ázsia fegyvert fog ellenem!
146 II, 13 | vigyétek neki vissza; ha majd fiam felnõ, kösse oldalára, viselje,
147 II, 13 | második: E pergamen-darabot fiam számára írtam itt, azt fogjátok
148 II, 22 | anyjukhoz -, ígérd meg, fiam, hogy egész nap Panni mellett
149 II, 24 | Most pedig elmehettek, édes fiam, sajnálom, hogy ide fárasztottalak.~-
150 II, 30 | Károlynak címezve.~»Kedves fiam, Károly!~Magam nem mehetek
151 II, 30 | mi lelte.~- Édes, kedves fiam, tán bizony beteg vagy -
152 II, 30 | juttatja búcsúzáskor:~- Aztán, fiam, ha még egyszer igazságtalanok
153 II, 33 | megszólítá:~- Ki vagy te, fiam?~- Megyei bíró - válaszolt
154 II, 36 | Meg a becsületet, édes fiam - egészíté ki Lemonin György.~-
155 II, 36 | neki kárpótolni: õ az én fiam ezentúl. Hiszen neki köszönhetem,
156 II, 36 | örököl, mint akármelyik fiam. Jöjj ide a szívemre, Dick!~-
157 II, 38 | látszol.~- Nem érted te azt jó fiam, hiába mondanám.~- Oh, mondd
158 II, 46 | jajveszékelve. - Meghal az én fiam Megõrülök érte. Istenem,
159 II, 48 | öreg:~- Ma tanulod meg, fiam, a legnagyobb tudományt:
160 II, 48 | Bizony semmit sem tudsz, édes fiam - mondja lehangoltan, midõn
161 II, 48 | könnyû meggyógyítani, édes fiam...~- Nagy az én betegségem.
162 II, 48 | eltenném.~- Ember vagy, fiam. Rád ösmerek. Menj haza
163 II, 54 | basa. - Ne búsulj, édes fiam!~Azzal a legnyájasabb arccal
164 II, 54 | ablakon - gyere ki, édes fiam, gyere...~- Mit parancsol,
165 II, 54 | reggel vadászni megyek, édes fiam - mondá a basa nyájasan (
166 II, 54 | ködmenre van szükségem, édes fiam, azt te nekem holnap reggelig
167 II, 54 | mit ha nem tennél, édes fiam, olyan bizonyos lehetsz,
168 II, 54 | ködmön tökéletes legyen, édes fiam, szépen kihímezve skófiummal,
169 II, 54 | Gondoskodtam róla, édes jó fiam, hogy ne kelljen fáradnod,
170 II, 54 | hínak csak téged, kedves fiam? - kérdé a basa édeskésen.~-
171 II, 54 | Pajkos Mártonnak.~- No hát, fiam Pajkos Márton, még egyszer
172 II, 54 | hitetlen kutyának, édes fiam, hogy a cseresznyét a felséges
173 II, 66 | most mit akarsz kezdeni, fiam?~- Nem tudom - felelt szomorúan
174 II, 69 | iszen nagyon jó van, édes fiam - mondja neki a tanár mosolyogva -,
175 II, 69 | alássan...~- Ne köszönd, édes fiam, mert ennek következtében
176 II, 69 | Miska elpirulva.~- Helyesen fiam... - szólt csillogó szemekkel
177 II, 69 | talán a természetrajzra. Fiam! te ott, aki nem akarsz
178 II, 72 | ridegen.~- Jól tetted, édes fiam, nagyon jól tetted. De hát
179 II, 72 | Ez a bizalom jele, édes fiam, mely engem nagyon megörvendeztet.
180 II, 77 | ujját:~- Micsoda szög ez, fiam?~- Egyenközû háromszög -
181 II, 77 | dolgodon. Tiszteltetem, édes fiam, Dobos bácsit.~Szegény Dobos
182 II, 77 | és tanulmányozni.~- Hüm, fiam. Hát itt van a Meluzina
183 II, 86 | kirántja, és az a nega, fiam, nega.~- Görbüljek meg,
184 II, 86 | a fülemhez és ezt súgta: Fiam, Kolokán! ha te hét napig
185 II, 87 | a lepke?~- Erre ni, édes fiam - mutatja a mama túl a kerítésen. -
186 II, 95 | lesz.~- Velünk ám, édes fiam!~- Mutasd meg, kérlek, mert
187 II, 103| gépésznével.~»Hogy hínak, fiam?«~»Szögedi Gergöly.«~»Kell-e
188 II, 114| az olvasáshoz.~- Kedves fiam! - írja atyám. - Te sok
189 II, 117| szót sem értettem, édes fiam a szavadból; eredj vissza
190 II, 119| nagyon messze utazol, édes fiam. Gondold meg, hogy menyasszonyod
191 II, 119| könyvet is írtál. Menj hát, fiam, nem bánom. Hanem azt az
192 II, 120| Kitûnõen feleltél édes fiam. Leülhetsz.~Azután odalépett
193 II, 120| bolond feleletekben, amiket a fiam adott: az én nevelésem ez
194 II, 120| a gazságokat, mert az én fiam... engem tessék hát büntetni,
195 II, 120| s így szólott:~- Kedves fiam, Lengyel György! Te igen
196 II, 120| karcerbe. Menj csak le, fiam, Lengyel, a pedellusért.~
197 II, 120| a másik a gazember, édes fiam! Hanem azért te fogsz elmenni
198 II, 128| Demosthenesnek.~- Meg kell lenni, fiam! Meg kell lenni! Még egy
199 II, 128| mondjak?~- Amit gondolsz, édes fiam.~- De mikor én semmit sem
200 II, 134| legényt:~- Elég volt, édes fiam! Felkelhetsz!~- Jaj, jaj!
201 II, 134| Pál! Ezer szerencséd, édes fiam, hogy te voltál a gyengébbik.~-
202 II, 138| beszél úgy.~- Hogy hínak fiam? - kezdé vallatni a kormánybiztos.~-
203 III, 1 | tárgyról. Add ide azt a kancsót fiam, Krisztina!~Luppán úr erre
204 III, 1 | ez neki.~- Eredj, Matyi fiam, kavard föl a tûzön, mert
205 III, 1 | Jó, hogy jössz, édes fiam - szólt a bojtárhoz, oly
206 III, 1 | elkezdett kiabálni:~- Hej, Lapaj fiam! Hahó, Lapaj fiam! Ide azzal
207 III, 1 | Lapaj fiam! Hahó, Lapaj fiam! Ide azzal a gyermekkel,
208 III, 1 | vigyem el a nyakadról, édes fiam; remélem, csak megemberelsz
209 III, 1 | várjam, míg fölébred? Ejha, fiam, de nagyra vagy vele! Princ-e
210 III, 1 | Mi lelt téged, Lapaj fiam? Megbolondultál! Nini nézze
211 III, 1 | Hogy érted azt, Lapaj fiam?~- Úgy, hogy a gyermeket
212 III, 1 | meg. Te bátor ember vagy, fiam, Matykó, az Isten is katonának
213 III, 1 | Az csak a gyönyörû élet, fiam, Matykó - vitte tovább a
214 III, 1 | hogy úgy szeretlek, Matyej fiam, magam sem tudom, mért,
215 III, 1 | mindentudóságával.~- Nos, fiam, mit loptál? - szokta a
216 III, 1 | nem bolondítasz, kedves fiam, mert én mindent tudok,
217 III, 1 | messzirõl. - Érted jöttem, fiam. Magam jöttem érted, mert
218 III, 1 | pandúrnak. Ismerlek, édes fiam, kevély ember vagy, sokat
219 III, 1 | lövöldözéssel, Jasztrab fiam! - kiáltja rá bátor, csengõ
220 III, 1 | nem volt bezárva.~- Tudom, fiam! Hanem a bodonyi granáriumban
221 III, 1 | Mind jó volna az, édes fiam; csak azt az egyet ha nem
222 III, 1 | tulajdon öregapám volt!~- Igaz, fiam… tökéletesen igazad van!
223 III, 2 | kis Andris, nézz utánuk, fiam, hová fordulnak el a savanyúkúttól?~
224 III, 2 | mellettünk. Gyere idébb, kis fiam!~Az öreg arra gondolt, hogy
225 III, 2 | magát.~- Add ide a kezedet, fiam! Olyan jó meleg kezed van.
226 III, 2 | föl szaporán.~- Itt van, fiam.~Péter még följebb kapaszkodott
227 III, 2 | történik valami.~- Bolond vagy, fiam, nincs annak semmi baja.
228 III, 2 | Bizony rosszul vagyok, édes fiam. Tele vagyok sebbel, harapással.
229 III, 2 | hallhassam.~- Úgy lesz, fiam.~- Attól a csengettyû-szótul,
230 III, 2 | meggyógyulok.~- Hallani fogod, édes fiam.~A juhász elment. Elment
231 III, 2 | csengõk, hogy a hangjuktól a fiam meggyógyuljon.~- Gyere be
232 III, 2 | megszólította.~- Jó estét fiam! Hova való vagy?~- Csoltóra.~-
233 III, 2 | nemsokára fölenged.~- Ejnye, fiam, ide hallgass hát… - szólt
234 III, 2 | belseje ilyenekkel.~- No, fiam - mondja a hutás fölugorva -,
235 III, 2 | adta, adta… összetörted, fiam, a korsót! - szólalt meg
236 III, 4 | történik valami.~- Bolond vagy, fiam! Benneteket ijesztget a
237 III, 4 | Bizony rosszul vagyok, édes fiam. Tele vagyok sebbel. Nézzétek
238 III, 5 | mellettünk. Gyere idébb, kis fiam!~Az öreg arra gondolt, hogy
239 III, 5 | magát.~- Add ide a kezedet, fiam! Olyan jó meleg kezed van.
240 III, 8 | Hogy múlik az idõ, Rézi fiam! Biz istók, kezdünk már
241 III, 8 | kezdünk már öregedni, Rézi fiam.~(Az ám! Kezdünk már vagy
242 III, 8 | is idejönnek.~És te is, fiam, Brutus… vagy hogy Evva!
243 III, 18 | Hát hogy jöttél ide, édes fiam?~- A tejúton, kapitány uram.~-
244 III, 18 | Nos, mi hír a földön, édes fiam?~Gergely csak sóhajtott
245 III, 18 | jóindulatját.~- Szívesen, édes fiam! Járj szerencsével a juhaid
246 III, 18 | viszem a »Kaszás« után, édes fiam.~- Ejnye, ejnye, nem tudná,
247 III, 19 | háromszög.~- Helyesen van, fiam. Úgy van, az is egyenközû
248 III, 19 | A pénz arra való, édes fiam, hogy okkal-móddal élvezzünk
249 III, 21 | öreg nagy örömmel -, mert a fiam is olyan kitanult kutya,
250 III, 23 | nyájasan:~- Eredj haza, édes fiam. Énnekem el kell utaznom
251 III, 23 | át beszélgetett.~- Pista fiam! - szólt szomorúan - nyergeld
252 III, 23 | bizony lóháton megyek, édes fiam.~Elment lóháton more patrio.
253 III, 25 | lábatlankodnának itt, édes fiam? Meg kell õket semmisíteni.
254 III, 28 | Itthon van-e a kántor, Erzsi fiam?~- Itthon van, János bácsi,
255 III, 28 | helyesen van… igenis. Eredj fiam, Erzsi, ezzel a nagy bankóval
256 III, 37 | a rútabbak. Nosza, Pista fiam, te meg azért is keresd
257 III, 46 | te kis gyík? Te… te, Mimi fiam. Hiába nevetsz. Úgy lesz,
258 III, 46 | nagy csacsi vagy, Kriska fiam…~Valami kevés mégis megmaradt
259 III, 47 | itt van a karomon, a Gábor fiam.~- Ember vagy a talpadon,
260 III, 49 | Imre! Te pedig, Ambrus fiam, ugorj le s gyere idébb,
261 III, 49 | mellett.~- Menj vissza, fiam, s eredj be ahhoz a Hártya
262 III, 49 | Igaz a… több eszed van, fiam, mint a vicenótáriusaimnak.
263 III, 49 | megjárja »maradéknak«, Ambrus fiam! - szólítá meg az alispán
264 III, 49 | Hol találtad meg, édes fiam?~- Odahaza. Képzelje, tekintetes
265 III, 52 | forinttal.~- Mit hoztál, édes fiam? - kérdé a kanonok, mert
266 III, 52 | tedd oda az asztalra, édes fiam.~Mindig ez volt a beszélgetésünk,
267 III, 52 | diskurzusba.~- Mit hoztál, édes fiam?~- A kamatokat hoztam el,
268 III, 52 | szemeivel s így szólt:~- Látod, fiam, nagyon öregszem… rettenetesen
269 III, 52 | az a pénz? Tedd le oda, fiam, az asztalra.~Letettem az
270 III, 52 | bizonyos vagy abban, édes fiam, hogy meg nem csalnak?~-
271 III, 52 | tenni a hitet.~- No-no, fiam… ne hirtelenkedj a dologgal.
272 III, 52 | láttam ilyet!~- No látod, fiam - szólt a kanonok felém
273 III, 52 | csaljanak meg inkább téged, édes fiam, neked adom ezt a papirost.~-
274 III, 57 | félre:~- Eredj el, Miska fiam, a sógoromért (már, hogy
275 III, 66 | szólt most Maróth -, eredj fiam hálókamrádba, feküdj le,
276 III, 66 | horgasztotta le szótlanul.~- Dercs fiam, szükségünk van rád, akarsz-e
277 III, 66 | magadat, mert tudd meg, édes fiam, sohasem hagytad volna el
278 III, 67 | öreg? - kérdém.~- Tegnap fiam született - szólt ragyogó
279 III, 67 | Duna ott alant… nézd meg, fiam, s tipord le azokat, akik
280 III, 68 | Károly)~1883~Hallod-e, palóc fiam! Te abban a bolond vármegyében
281 III, 68 | bátyám…~- Nem lehet, édes fiam, szívesebben adnék hosszabb
282 III, 74 | egyikkel, mint Zápolya János:~- Fiam, Pali, mihelyt annyira viszed,
283 III, 81 | rámosolyogtak.~- Szívesen, édes fiam. Gyere be, pihenj meg, kedved
284 III, 81 | No, hát akkor aludj édes fiam - mondták a szíves öregek,
285 III, 82 | úgy szerettem, mintha a fiam lett volna.~Tarka gyapot
286 III, 83 | fejemet.~- Nekem is van egy fiam - szólt -, csakhogy nagyobb,
287 III, 99 | György buksi fejét.~- Hiszen, fiam, csak az az öt kenyér ne
288 III, 108| Köszönöm az uborkát. Te pedig, fiam - mond a legényhez fordulva -,
289 III, 114| vacsorára, holnap nálam vacsorál fiam, megbeszéljük hárman együtt
290 III, 115| mondtak nekem errõl, édes fiam, semmit, hát én se mondhatok.~-
291 III, 116| Ühüm. Akkor hát fizetsz, fiam, két krajcárt.~A tanácsbeliek
292 III, 135| nagy örömhöz jutottál, édes fiam! (Most nem kételkedtem,
293 III, 143| vagyonomat neked hagyom fiam, csak ezt a gyémánt almát
294 III, 144| hogy ilyen erõs legény vagy fiam - mondá Hatvani nevetve.
295 III, 145| OKOS AZ ÉN KÁROLY FIAM~- Elmeséli az apja -~1884~
296 III, 145| hogy járt az én Károly fiam, hogy fõzte le ravaszságával
297 III, 145| püspököt.~Ilyent is csak az én fiam tehet!~»Fiam - mondtam neki
298 III, 145| csak az én fiam tehet!~»Fiam - mondtam neki a választás
299 III, 145| A kormány is belátta, a fiam is, hogy el van veszve minden.
300 III, 145| ülök fel - folytatá Károly fiam szerényen -, a másikra a
301 III, 145| szavát adta.~Így ment Károly fiam a püspök fogatán a püspök
302 III, 145| nekik egy lélek sem.~A saját fiam ez a Károly, mégis biz’isten
303 III, 148| mondta, se úgy, ahogy a fiam mondta. Jó egészséget kívánok!«~
304 III, 148| bocskorvarráshoz. - Az én fiam õ, de nem sok örömem van
305 III, 148| Mindörökké ámen, édes fiam« - amibõl világos, hogy
306 IV, 1 | fölnyitották.~- Nem volt ott, édes fiam, semmi, csak a nagy dohszag,
307 IV, 7 | címerünket a falon, édes fiam. Nézz oda a páncélos vitézre
308 IV, 7 | térdeirõl.~- Ne jöjj indulatba, fiam. Nem gyanúsítlak. Jól ösmerlek,
309 IV, 8 | vagy másiknak.~- Elviszed, fiam, a szolgabírónak holnap
310 IV, 15 | a neveket.~- Meg bizony, fiam, ha rosszak.~…Sok-sok esztendõ
311 IV, 18 | az anyjukom: »eredj be, fiam, a fiskáriushoz, mármint
312 IV, 20 | szeretne valamit.~- Te is fiam, Brutus? No, jól van, hát
313 IV, 23 | anyjukra:~- Úgy vigyázz rájok, fiam, mint a két szemed fényére. (
314 IV, 24 | itt most csinálni, Zsuzskó fiam?~- Méltóztassék átsétálni
315 IV, 28 | parancsaimat, melyeket Mihály fiam szerencsétlen halálából
316 IV, 28 | ezek ellen, amik boldogult fiam halálát okozták, összes
317 IV, 28 | csak te szaladj utánuk fiam, Kornis Pál. Itt legyen
318 IV, 32 | dadogta.~- Miért pirulsz el, fiam, ha az urunkról beszélsz?
319 IV, 32 | ki.~- No, ne pityeregj, fiam, nem illik az olyan nagy
320 IV, 33 | firka ez! Szaladj ki hamar, fiam, és kérdezd meg attól, aki
321 IV, 34 | Ha nem akarják, öntsd ki, fiam, a gyepre.~A palánk mellett
322 IV, 36 | Gyere közelebb, édes fiam, adj kezet Pista bátyádnak.~*~
323 IV, 39 | az ördögnek kínáld õket, fiam - szólt bölcsen nagyatyám. -
324 IV, 57 | galyibád a Gothardokkal, édes fiam?~Pali a fejével bólintott
325 IV, 57 | tovább folytatta:~»Ti a fiam menyasszonyát elítéltétek
326 IV, 59 | Feljelenteni! - süvítette - Az én fiam? Egy Bíró Imre! Huh, huh!
327 IV, 59 | Azt, hogy a gyerek… az én fiam…~- Nos, nos?~- Canis mater,
328 IV, 63 | verd ki a fejedbõl édes fiam, ha ember akarsz lenni.~
329 IV, 65 | a Sáska Pista beverte a fiam koponyáját.~- Az meglehet -
330 IV, 65 | Sáska Pista beverte a Péter fiam fejét, két léket vágván
331 IV, 65 | akar?~- Bosszút. Beverték a fiam fejét két helyen. Ott künn
332 IV, 68 | támadt:~- Szaladj utána, fiam John, lesd meg, melyik rendõrállomásra
333 IV, 77 | cella!… Nem érzed, András fiam, mikor ezek a lombos fák
334 IV, 77 | Mi légyen az, András fiam?~- Föl lehet ám építeni
335 IV, 79 | beszidet.~- Nagyon szívesen, fiam. Mirõl?~- Akármirõl, de
336 IV, 82 | muzulmánoknak ígértetik.~- No fiam - mondom ujjongva a feleségemnek -,
337 IV, 85 | korában azt mondta neki:~- Fiam, te már mind tudod azt,
338 IV, 85 | kíván. Azért hát menj ki, fiam, tapasztalatokat szerezni
339 IV, 86 | nyugodtan várják.~- De hát, Bódi fiam - mondám -, mit törõdsz
340 IV, 95 | képét -, ne félj semmit, fiam, a mama elment, de visszajön
341 IV, 95 | mohón kérdé:~Melyik az én fiam, mondd meg.~Gáthy elnevette
342 IV, 95 | azt tudni, de a mostoha fiam sohasem. Egyformán fogom
343 IV, 97 | úgyszólván ingyen tartok. Jutka fiam (ez egy szolgálóhoz volt
344 IV, 97 | sírással.~- Mi bajod, édes fiam? - kérdé a jószívû asszony.~-
345 IV, 97 | végem van.~- Ne sírj no, fiam, majd mindjárt bekötözöm.~-
346 IV, 97 | Ejnye, de nehéz vagy, édes fiam!)~A nagy kosár egészen elnyelte
347 IV, 97 | Pali belökni…~- Pali? Az én fiam? - kiáltá anyánk szívszaggató
348 IV, 97 | Hazugság, rágalom! Az én fiam nem tett ilyet. Én ösmerem,
349 IV, 97 | tömlöcben fog rothadni, az én fiam… Belehalok, megõrülök.«
350 IV, 97 | a szegény, szerencsétlen fiam iránt.~Vankovics arca csupa
351 IV, 97 | mind apró csínyek, édes fiam - kezdé most az elnöklõ
352 IV, 97 | sem emlékszem.~- Látod, fiam, ez gyanús. Az is ellened
353 IV, 97 | Sohasem hittem volna, édes fiam, hogy ilyen jó az isten.~
354 IV, 98 | ebédnél elbeszéli a nagyobbik fiam.~Az ebédnél aztán el is
355 IV, 99 | sem könnyebb annál, édes fiam, mindjárt megmutatom nektek
356 IV, 100| Istállóba megyünk?~- Nem, fiam, ehhez a bácsikához megyünk.~
357 IV, 101| Egyedül állunk, édes fiam. Pali sem a miénk. Nincsen
358 IV, 101| Én tudom ezeket, mert a fiam az írnoka. Az nekem mindent
359 IV, 101| egyszer homlokodat, Gyuri fiam. Ó, ó, a kis körtevesszõ
360 IV, 101| Azért te is úr leszel, édes fiam, neked is kiadom a négyezer
361 IV, 101| ravaszkodék ez -, mondta a fiam, és megbízott, intézkedjem
362 IV, 101| szemekkel:~»Kedves Gyuri fiam! Küldj a becsületes Baliccsal
363 IV, 103| fölvegye.~- Ne bántsd, Gergely fiam - figyelmeztette Rapsonné. -
364 IV, 105| diktál.~- Diktálok, édes fiam, de csak a papírkosárnak.
365 IV, 124| megjelenhet. A kisebbik fiam egyszer csak elõáll egy
366 IV, 125| Bizony nem tudom én, édes fiam.~- Meg kellene tõle kérdezni. (
367 IV, 125| szocializmust.)~- A csizma teszi, fiam. Az úri gyermeké finomabb.~-
368 IV, 127| fölvegye.~- Ne bántsd, Gergely fiam - figyelmeztette Rapsonné. -
369 IV, 127| ugrott és kimentette.~- Fiam - mondá Árpád -, ezt a szolgálatodat
370 IV, 127| Olvasóját honn feledte.~- Eredj fiam, Klára! megtalálod a térdeplõn,
371 IV, 127| rohanó Forgácsnak:~Vágd fiam, Forgács,~Tied lesz Gymes
372 IV, 127| õket.~- Nem bánom. Ugorj, fiam Perényi - fordult az apródhoz -,
373 IV, 127| várról?~- Nem szükség, édes fiam. Szó a mi szó, neked bizalmasan
374 IV, 127| mellén.~- Arra esküdtem, édes fiam, hogy addig nem lesz bántódásod,
375 IV, 127| meg róla magad is, édes fiam, ha majd kivisznek innen,
376 IV, 128| helyettem.~- Nem értek én, fiam, a képekhez, amikben te
377 IV, 129| Törvény ide, törvény oda, fiam!… A törvény olyan, mint
378 IV, 132| aztán halálom után a Marci fiam sötétben borotválni.~- Ne
379 IV, 135| fordult: - Hát teneked, fiam, mi a kívánságod?~- Én pallosjogot
380 IV, 142| az anyóka: »Útban vagyok, fiam, a földbe.« »Hát a leánya
381 IV, 142| szólt Patakiné -, gyere, jó fiam te, igazgasd meg a vánkosaimat.«~
382 IV, 142| a Plutó áldjon meg, édes fiam, de meg is fog áldani; hanem
383 IV, 142| messzirõl. - Ugorj fel, Miska fiam, mert agyontaposlak. Hallod‑
384 IV, 142| útról, Csabay Mihály édes fiam - kiálta rám a Patakiné
385 IV, 142| Elmondjam?~- Mondd el, fiam.~- A rékási holló még ezeket
386 IV, 142| félteném az üdvösségemet, Erzsi fiam, ha tudnám, hogy úgyis a
387 IV, 142| megszánta:~- Eredj hát ki, fiam, az istállóba és viselj
388 IV, 144| mosott rá:~- Mondd meg, fiam, a Gunyánénak, hogy tiszteltetem,
389 IV, 144| halálverejték.~- Marcikám fiam, mi bajod?~Zavaros tekintetét
390 IV, 145| Talán vizet akarsz inni, fiam? Mintha szóltál volna valamit?~
391 IV, 145| Szelim, Szelim, hol vagy, fiam?~- Itt ülök - szólt ez gúnyos
392 IV, 145| te?~- Mert attól tartok, fiam, hogy ha ez az eset kitudódik,
393 IV, 147| elkacagta magát:~- Nincs itt, fiam, egy lélek sem!~Csakugyan
394 IV, 148| fáradságtól. Nem eresztlek, fiam - csitította az anyja. -
395 IV, 148| kérni. Szaladj el, Pali fiam, a tisztelendõért.~A kis
396 IV, 148| elküldött a bácsiért.~- Megyek, fiam, megyek. Mindjárt készen
397 IV, 148| fennhangon olvasta:~ȃdes fiam, Vencel!~Vettem leveledet
398 IV, 148| vagy, szeresd õket is, édes fiam. Légy kíméletes irántuk,
399 IV, 148| szegény öreg anyádra, Vencel fiam.~Most is egy magyar huszár
400 IV, 148| parancsolni.~- Szaladj át, fiam, a paphoz. Van ott most
401 IV, 151| teljesítik. A nagyobbik fiam rémült arccal jött az ágyamhoz:~-
402 IV, 151| édes szava csengne: »Gyere, fiam, gyere.« A kis János fiam
403 IV, 151| fiam, gyere.« A kis János fiam is megjelenik dohányszínû
404 IV, 152| a napokban született egy fiam, mikor a miniszter rendeletet
405 IV, 152| történetérõl.~- Nincs semmi baj, fiam?~- Nincs.~- Nem tört össze
406 IV, 152| borbélyságra nincs eszed, fiam, hanem átadom neked a falusi
|