Rész, Fejezet

 1   1,  4  |          Miklós egyedül maradt a tehetetlen emberrel, kinek kezei élettelenül
 2   1,  17 |     ellenkezett, tudta már, hogy tehetetlen, hogy ez felsőbb parancs,
 3   1,  27 |          majd karon ülõ és végre tehetetlen csecsemõ a pelenkáiban…~
 4   1,  31 |            Kelj föl, lopnak«, de tehetetlen. A lovacskák megrázzák magukat
 5  II,  54 |         törõdött vele.~A magával tehetetlen, anélkül is nyomorék embert,
 6  II,  112|          a parkba? Õrült voltam, tehetetlen voltam. Tudom is én, mit
 7  II,  113|  legalább, mi a bûnöm?~- Ostoba, tehetetlen ember vagy, ennyi az egész.
 8 III,  127|      súlya, kérem alássan, öreg, tehetetlen ember vagyok már, hetven
 9 III,  127|           mert egyéb munkára már tehetetlen vagyok.~- Ez a posztja?~-
10  IV,  109| excellenciádnak, hogy én egészen tehetetlen vagyok és képtelen minden
11  IV,  148|           Úgy is lett. A magával tehetetlen Nikolájt két béres meg a