Rész, Fejezet

 1   1,  5  |    vezetett, a költõ dallamos ajka õróla zengett szomorúan, lágyan,
 2   1,  13 |           hanem a grófról!) Hiszen õróla is beszélek, mikor konstatálom,
 3   1,  27 |            báró úr, de nem annyira õróla van szó, mint inkább az
 4  II,  18 |            azért volt, mert Petõfi õróla írta azon emlékezetes versszakot: »
 5  II,  117|        nézi, érezte, hogy mindenki õróla beszél.~Szédülni kezdett
 6 III,  1  |       Csutkás úr e néven emlegeti) õróla írta volna: »mégis szekundába
 7 III,  87 |            közöm: hadd beszéljenek õróla azok, akiknek õ volt a szebbik.~
 8 III,  96 | udvarlójáról tudta, mit gondol. De õróla egyik udvarlója sem tudta.~-
 9 III,  148|          jól tudta, mit gondol.~De õróla ugyancsak nem tudta egyetlen
10  IV,  51 |            Ilusról lesz szó?~Pedig õróla fecsegek, az õ dolgát szellõztetem,
11  IV,  106|    gallérom. Nem varrt nekem soha. Õróla irkáltam, az igaz, mert