Rész, Fejezet

 1   1,  2  |       kérte a két szekrényt.~- Nyisd ki, Eszter! - szólt Gelbstein.~
 2   1,  11 |         Apolka! Gyönyörûségem! Nyisd ki azt az okos, barna szemedet…
 3   1,  17 |     két füled van kinyitva, de nyisd ki a két tenyeredet is.~
 4  II,  7  |       A szoba be volt zárva.~- Nyisd ki! - kiáltá.~Azután hozzátette:~-
 5  II,  7  |    elõtt.~- Melániám! Leányom! Nyisd ki, ha még élsz, szegény
 6  II,  54 |        gondolsz, kis Borbálám? Nyisd ki a szemeidet. Hiszen te
 7 III,  1  |      az ablaknak s bezörget.~- Nyisd föl az ajtót, Anika! Talán
 8 III,  51 |    furcsa álmom volt az éjjel. Nyisd ki az ablakot.~- Bánom is
 9 III,  124|          Csukd be a szádat, és nyisd ki a füledet. Mert most
10 III,  146| kapkodni, mintha fuldokolna.~- Nyisd ki az ablakot. Ne azt, amazt
11  IV,  144|        azt mondja, hogy »ham«. Nyisd ki, Palkó, a szájadat!~A