Rész, Fejezet

 1  II,  45 | szerencsétlen volt. A feleségem meggondolta magát és sehogy sem akart
 2  II,  129|        szomorúságot a mamádnak, meggondolta magát és így szólt: eddig
 3  II,  136|       Bánatos arca kiderült, ha meggondolta, hogy estére a szõlõfürttel
 4 III,  2  |         a partokat, hanem aztán meggondolta magát s szép csendesen visszafordult.~
 5 III,  19 |    útközben a második emeletnél meggondolta magát és visszafelé fordult -,
 6 III,  20 |     akart, de azután mégis csak meggondolta, hogy kár volna elrontani
 7 III,  65 |    szólni akarna, de csak mégis meggondolta magát és nem szólt soha
 8 III,  116|    odább akarta vinni, de aztán meggondolta magát, »minek nekem ez a
 9 III,  128|       most három nap elõtt újra meggondolta magát a kolera s orvul,
10  IV,  50 |         rá akart lõni, de aztán meggondolta magát, hogy kár volna ebben
11  IV,  142|         kell.~Hanem hova-tovább meggondolta magát s megrakván a csíkos