Rész, Fejezet

 1   1,  14 |       sincs a közelében támadó, leeresztette a korlátfát egy percre,
 2   1,  14 |      szoknyát vett föl, a haját leeresztette kislányosan, nem is nézett
 3   1,  18 |         felhúzta a szemöldjeit, leeresztette a nagy fejét a mellére,
 4   1,  18 | ábrándosan és a karjait renyhén leeresztette.~- Meglehet.~- Köszönöm
 5   1,  23 |         bírt szóhoz jutni, csak leeresztette kezeit, mint a szomorúfûzfa
 6   1,  27 |        be« - gondolta magában s leeresztette a kantárszárat, hadd menjen
 7  II,  99 | megszólított, nem felelt; hanem leeresztette fátyolát, ne olvasson most
 8 III,  2  | acélostul?~- Mindenestül.~Mikor leeresztette a zsilipeket Gyuri, megállt,
 9 III,  146|     öreg édes megelégedéssel, a leeresztette fejét a vánkosra, mintha
10  IV,  1  |       gömbölyû karját bágyadtan leeresztette…~- Üljön hát maga is közelebb.
11  IV,  50 |      pillanatban megháborgatni.~Leeresztette a puskáját, s megfordultunk