Rész, Fejezet

 1   1,  16| királyhoz. Tihanyi Tamás udvari konziliárius referálta, mint »extraordinárius
 2   1,  33|       megreperálom - dörmögte a konziliárius méltatlankodva.~- Mit ér,
 3   1,  33|     szoktak vele kielégíteni.~A konziliárius úr legalább megtette, amit
 4   1,  33|         malacot küldtek, amit a konziliárius megmért és nyugtát küldött
 5   1,  33|      keltett az atyafiságban.~A konziliárius mosolyogva vonogatta vállát
 6   1,  33|         nagy pört, melyet még a konziliárius idejében és támogatása mellett
 7  IV,  1 |      pákosztások - jegyzé meg a konziliárius.~S valóban, ha a tálba nyúltam,
 8  IV,  1 |    sohasem fogom elfelejteni.~A konziliárius úgy kacagott, hogy egyszerre
 9  IV,  1 |       barátom uram - dohogott a konziliárius -, maga ezt napról napra
10  IV,  1 |   láttam ülni taplósipkában - a konziliárius urat.~Éppen a könyveibe
11  IV,  1 |         fiú - dörmögte utánam a konziliárius, s elkísért a tornácig.~