Rész, Fejezet

 1   1,  2  |              szeret. Õ most is akkor kél, mikor a többiek feküsznek,
 2   1,  12 |             fogtunk. Két koldus útra kél gyámol nélkül és mégis reménnyel.
 3  II,  23 |             a reggel is.~Virradatkor kél, felölti legszebb ruháját,
 4  II,  107| rendbeszedésére. Minden reggel azzal kél, hogy no ma bizonyosan találni
 5  II,  108|             Titokzatos méla suttogás kél, mintha az Ámor rebbentgetné
 6  II,  108|           helyérõl jön. Millió emlék kél életre tõle, kiscsoltói
 7  II,  119|            oda, ahol a nap istennõje kél tüzesen, vérpirosan. Szeretném
 8  II,  140|           nekem tíz óra elõtt ritkán kél föl a nap!) elsõ dolgom
 9 III,  1  |             az akolnál új meg új dal kél szárnyra a tót nép modorában,
10 III,  133|          Parád „csevicéjéhez” gyalog kél át az ember a hegyeken;
11  IV,  136|        vezetnek utána.~Suttogó moraj kél. Csodálkozó szisszenés,