Rész, Fejezet

 1   1,  16 |       békítõ s hívó levelet a Herke cigány. De csak a levél
 2  IV,  121|  legélénkebben élt emlékemben Herke János, az egykori első eminens
 3  IV,  121|     esznek?~Én megijedtem, de Herke János megfelelt rá:~- Az
 4  IV,  121|       bennünket, de különösen Herke Janit, akiről azt jósolták,
 5  IV,  121|      le azóta. Sohasem láttam Herke Janit, sem nem hallottam
 6  IV,  121|      hol van, kiből mi lett - Herke János egészen a ködbe volt
 7  IV,  121|   arcát, de hasztalan.~- Én a Herke Jani vagyok.~- Te vagy?
 8  IV,  121|    terminus?~- A jövõ kedden.~Herke Jani még aznap este hozzám
 9  IV,  121|     olyan régóta keresgélünk, Herke Janit.~- Tudom, szegényt.
10  IV,  121| megnyílt az ajtó, és kilépett Herke János kimelegedve és magában
11  IV,  121|  rendõri hírek«-ben, hogy egy Herke János nevû dühöngõ õrültet