Rész, Fejezet

 1   1,  12 |        ahol állok, nem szabad hazudni. Én fogtam el Verest, de
 2   1,  13 |   asztalra üt: Én nem szoktam hazudni, kikérem magamnak; mi mind
 3   1,  14 |   mond, aki pedig nem szokott hazudni. Azt majd elfelejtettem
 4   1,  24 |       álljon a sajtótörvény: »hazudni nem szabad«. No iszen, megadta
 5  II,  7  |    Hát hallottál engem valaha hazudni?~Úgy van... tökéletes igazsága
 6  II,  7  |   Zábory sohasem hallhatta õt hazudni; elõször persze azért, mert
 7  II,  99 | felelni.~- Én sohasem szoktam hazudni, uram! - mondá Edith szigorú
 8  II,  127| felelni!~- Én sohasem szoktam hazudni, uram! - mondá Mari szigorú
 9 III,  1  |     fái nem tanították meg õt hazudni.~Boris meghalt, oda van,
10 III,  2  |      rá.~De az olló sem akart hazudni, a szarka-madár sem…~Esténkint
11  IV,  25 |     mind úgy le tudta magáról hazudni, hogy gyönyörűség volt hallgatni.~