Rész, Fejezet
1 1, 1 | csízió - mond elbúsultan a vén huszár, olyat harapva a
2 1, 1 | Egészen kiszorította az a vén kéz.~*~Jámbor atyámfia!
3 1, 2 | vöröshagyma… csöndesen!«~A vén zsidó odébb ballag az úton.
4 1, 2 | jakhec, oda a kocsis mellé!~A vén Dávid felvánszorgott a bakra,
5 1, 2 | mondták volna: »ennek a vén zsidónak nincsen esze«!~
6 1, 2 | Hát azt gondolják, hogy vén bolond létemre magamnak
7 1, 2 | elfojtott fölkiáltás.~A vén Mont-Cenis herceg nagyon
8 1, 2 | követett mindent, hogy a vén zsidót és családját feltalálja;
9 1, 2 | Béla: se híre, se hamva a vén zsidónak.~Nehány napi sikertelen
10 1, 2 | kerestettem is.~Hanem a vén zsidó nem merte elfogadni
11 1, 2 | vasárnap a lakodalmamra.~A vén zsidó arcán megsokszorozódtak
12 1, 2 | Mit keresnék én, szegény vén zsidó, az uraságok közt?~
13 1, 3 | Örzsi néni nagyot bólint vén fejével, hogy »de« ‘iszen
14 1, 3 | annyi sebet, mint egy ilyen vén szerszám egy óra alatt.~
15 1, 3 | ménkõnek neki az a félkegyelmû vén ember. Itt üljön tehernek
16 1, 4 | egymás ellen.~II. MIKOR A VÉN PRÓKÁTOR SZERELMES~És lõn,
17 1, 4 | szerelmet érezzen?~Hm! a vén fa is kihajthat! Igen, de
18 1, 4 | Vajon ki jön rajta?~Maga a vén Kalap ül a hátsó ülésen,
19 1, 4 | villámként fut át a hír, hogy a vén szélütött Kalap is jõ. Az
20 1, 4 | Kalap! Éljen Fogtõy!«~A vén ember merev szemekkel néz
21 1, 5 | ellen.~*~És lõn, hogy a vén Makkfõi, aki legszájasabb
22 1, 5 | eredmény lehetõségétõl.~A vén makktuz követ is lehet,
23 1, 5 | hé?~- Az órája.~- Hol, te vén satrafa? - riadt fel Makkfõi. -
24 1, 5 | szerelmes, haszontalan vén fráter volt, miszerint ha
25 1, 5 | odacsõdültek a fõbb emberek. A vén róka meg volt fogva. Dühösen
26 1, 8 | nevelt.~A belsõ szobában a vén takarítónõ csoszogott; kívülrõl
27 1, 8 | réten.~- Miért nem?~- Mert a vén Neptun jön ide nyaralni.
28 1, 8 | megkövesült mameluk is. Sõt még a vén prókátor is. A reális egzakt
29 1, 9 | agg ember, hogy még maga a vén Bornemisza is elálmélkodva
30 1, 9 | ropogó hangon feddé meg.~- Vén bûnös, kinek az istenhez
31 1, 9 | elõbbi síri árnyak. Csak a vén Blikk, a gróf vadászvizslája
32 1, 9 | ropogó hangon feddé meg:~- Vén bûnös, kinek az istenhez
33 1, 9 | nem talál rajta semmit. A vén Chalupka bácsi azonban úgy
34 1, 9 | valami jó fészekre talált a vén csont!«~Pedig dehogy maradna
35 1, 10 | tarsolyostul a fogason, a vén Gracza Miklós viselte valamikor
36 1, 10 | hogy mit csinálnak.«~II. A vén tacskó~Nemes Priboly község
37 1, 10 | tréfából megforgat egy-egy vén tót asszonyt is.~- Micsoda
38 1, 10 | ropogó hangon feddé meg: ~- Vén bûnös, kinek az istenhez
39 1, 10 | napra, s megparancsolta két vén õrmesternek, hogy kísérjék
40 1, 10 | öklével fenyegette meg a vén Csiry Pétert.~- Megkezdem
41 1, 10 | hiszen ez a Majgó érdekes vén fickó. Hallod-e Borka, én
42 1, 11 | Ha már egyszer kihoztad a vén rókát, az addig vissza nem
43 1, 11 | ellenõrzik.~Ütõdött, inaszakadt vén ember kezébe nyomta a tollat
44 1, 11 | madár vagy, mert ösmerjük, vén bûnös, a csínjeidet, tudjuk,
45 1, 11 | támolygott ki a színkébõl.~»A vén Hrobáknak igaza van! Úgy
46 1, 11 | asszonyok mosolyogtak rajta. A vén Koskár Andrásné fölkiáltott: »
47 1, 11 | a többi.~- Igaza volt a vén Hrobáknak! - kiáltott fel
48 1, 12 | bácsi?~Az öreg katona (a vén katonák már két század elõtt
49 1, 13 | Tudta õ azt nagyon jól, hogy vén csontokból szokás jó levest
50 1, 13 | mentegetõzött a pap -, én már csak vén vagyok.~- Ej, a vén kos
51 1, 13 | csak vén vagyok.~- Ej, a vén kos is emlékszik a sóra,
52 1, 13 | udvarhölgy, egy guvernant, egy vén komornyik, két huszár, két
53 1, 13 | kópé és ügyes hasbeszélõ a vén gyerkõc. Minket is így ijesztgetett.
54 1, 14 | elborították a könnyek. A vén kertész, ki a Balduin öszvérét
55 1, 14 | képviselõtársunk.~- Úgy? A vén róka! Hát aztán a leány
56 1, 14 | kisasszony katonaleány. Egy vén huszár ringatta bölcsõjét.
57 1, 14 | õvele.~- Hehehe - nevetett a vén róka. - Miért ne adnék,
58 1, 14 | krokodiluskönnyeket hullatja. A vén János dörmög, mint a medve,
59 1, 14 | találtuk ágyát, s képzelje, a vén János is vele ment. Mindig
60 1, 14 | feszülnek nyakam körül. Az a vén gazember Szabó ítéletnapig
61 1, 14 | világban, ugye János bácsi?~A vén huszár, aki különben is
62 1, 14 | dévaj fiatal uracs vagy vén kéjenc rád mosolyog, rád
63 1, 15 | oldalánál ült dadája, a vén Anetta. Mellette a két nemes
64 1, 15 | ásójával a kavicsos utakon a vén Poven apó.~Nem kellettek
65 1, 15 | s Anetta beszédes szája, vén szeme is becsukódott, csak
66 1, 16 | hallottak valamit… csak a nagyon vén fák susognak róla, s csak
67 1, 16 | álló Peléczi Jánost, egy vén írnokot, ki most mint szertartásmester
68 1, 16 | míg odabent terítenek.~A vén írnok méltóságteljes arcot
69 1, 16 | ingerkedék velök, akár valami vén udvarmester, miközben szakértõen
70 1, 16 | kopott és szakadozik. Ej no, vén gyerek, csak nem húzza fel
71 1, 16 | legyeskedett körülöttük. A vén szertartásmester a délutáni
72 1, 17 | el is vette volna, ha a vén Csernyiczky nagy gõgje engedi.~-
73 1, 17 | patvarba is, nézze meg ezt a vén kapust, mit csinál, mért
74 1, 18 | Hajlongtak, suttogtak a vén tölgyek, csörgött a kis
75 1, 18 | egy Bogárka van a világon. Vén legény leszel már maholnap,
76 1, 18 | felelte mosolyogva. - A vén Szurina most szabadon lõdörög.
77 1, 18 | te most itthon telelsz, vén imposztor!« Aztán újra táncra
78 1, 18 | keblére. Mintha nem tudná a vén kecske, hogy mi van ott.
79 1, 18 | nem szégyenled magad, te vén legény - súgta neki egy
80 1, 18 | letette a csibukot, megölelte vén pajtását s következõn adta
81 1, 18 | árvaszéket. Hát így van.~A vén pajtás lehajtotta fejét,
82 1, 19 | az ugrifüles, ez az elmés vén lurkó, a véletlen, ki annyi
83 1, 20 | Erzsike pártját fogta a vén árvának, megsimogatta a
84 1, 20 | magadat, te házipapucsban járó vén farkas!~Mind nekirontottak,
85 1, 20 | csak egy forintost, de a vén Pondró nem igen bízott a
86 1, 20 | korában elharapta egy dühös vén ártány Eperjesen a bölcsõbõl
87 1, 20 | Elvégre is vékony mulatság egy vén gavallér, aki Erzsike húgomnak
88 1, 20 | trikó. Azelõtt neked is, vén imposztor. Mit szólnál hozzá,
89 1, 20 | hogy éppen a becsületes vén bútor bújtatja el a bûnös
90 1, 21 | szeme volt behunyva, mint a vén nyúlé. Egy-egy zökkenõnél
91 1, 21 | azzal a bugyellárissal, vén salabakter, vagy különben
92 1, 21 | Ugyan, hogy nem restellsz a vén csipással piszmogni. Lefõzi
93 1, 21 | szívecském - suttogta odább a vén kutya -, ha én nem volnék
94 1, 21 | ravaszul pislantott rá, mint a vén kanári az eléje ejtett cukormorzsára.~-
95 1, 22 | nõszemély?~- Gál Jánosné.~A vén boszorkány felkacagott.~-
96 1, 23 | Prakovszky siketségét. Szívtelen vén filozófus, így okoskodott
97 1, 23 | becsületesen (még most, vén koromban is elfut az epe,
98 1, 23 | CSALÁDJA~Gáll József uram egy vén önzõ volt, csupa epe, csupa
99 1, 23 | kérésbõl, parancsolásból.~Egy vén szilvafához kellett támaszkodnom,
100 1, 23 | küldetése eredményét. A vén gazember nem adott pénzt,
101 1, 23 | Egyszer csak kiesett a vén dáma kezébõl az aranyos
102 1, 23 | a hétéves háborúban, s a vén báróné a rigyi pusztára
103 1, 23 | megfenyegette az öreget:~- Vén csont! Vén csont! Hogy nem
104 1, 23 | az öreget:~- Vén csont! Vén csont! Hogy nem szégyelled
105 1, 23 | keni azt a pénzt annak a vén gazembernek.~Csakhogy ez
106 1, 23 | Az Isten verje meg azt a vén Gállt!~A következõ vasárnap
107 1, 23 | volt az ajtó-küszöbön, a vén férj lehajtotta fejét az
108 1, 23 | azt? Mi haszna abból az én vén almafámnak, hogy az almáját
109 1, 23 | lyukadt ki.~- Jó, no, te vén pióca. Gyerünk, Pali!~Néhány
110 1, 23 | lövést hallott, de mi nem. A vén Funtyik alszik a szomszédságban
111 1, 23 | hahó, keresztapám!~De a vén ember oda se hederített,
112 1, 24 | ön valamit.~Ritkaság. Egy vén tábornok beszélte nekem,
113 1, 24 | sötéttõl, hm - évelõdött a vén katona.~- Õ - felelte Endre.~-
114 1, 24 | szeretnék anya lenni - morogta a vén Sipeky.~Maga Königgrätz
115 1, 24 | ajakát. Ejnye no. Hol van a vén Sipeky? Most mondaná, hogy
116 1, 24 | ördög olyan hiú, mint egy vén hofdáma… ~Izzadság csurgott
117 1, 25 | Viganaux kisasszony iránt. A vén ló nagyobbat botlik, mint
118 1, 25 | lett volna kitalálva.~A vén fõnemes meghökkent.~- Meg
119 1, 25 | babrált, s ez jól esett a vén kecskének, másnap, midõn
120 1, 25 | Ne csináljatok belõlem, vén demokratából, bolondot.«~
121 1, 25 | Biz isten elviszem.~Egy vén fodormenta-bokor volt az
122 1, 25 | kert, az ablakba behajlik a vén hársfa, odább van a mentabokor,
123 1, 25 | sóhajtott.~- Egy-kettõ, vén gyerek, mondod-e, vagy nem
124 1, 25 | futott a kevély vére, kivágta vén csontjai alul a széket,
125 1, 25 | ágyúi dübörögtek erre… Ez a vén fa itt az útszélen talán
126 1, 26 | Hej, ha még megvolna a vén pedellus, aki kongatta!
127 1, 26 | aneres hüppokorüsztai.«~Ott a vén körtefa; úgy nézem, azelõtt
128 1, 26 | fõispán észrevette, hogy a vén túz rendes szokása szerint
129 1, 26 | bolond! Majd adna nekem a vén Borcsánszky!~Megfenyegettem
130 1, 27 | portékáját:~- No, Petrás, vén kutya, úrrá tettelek, he!~
131 1, 27 | gyermektestet egy idomtalan vén banya nyelne el nyomtalanul.
132 1, 27 | mint õrszem, felmászott a vén fa elágazásaihoz, hogy a
133 1, 27 | kisasszonynak muzsikálj, vén kutya! Ne az én lelkemet
134 1, 27 | színezéssel.~Hej, Gilagó, vén Gilagó,~Fogd meg azt a hegedűt.~(
135 1, 27 | áldja meg a nyirettyûdet, vén Gilagó. Csak húzzad, csak
136 1, 27 | Tartsd ide a tenyeredet, vén huncut!~Gilagó nyújtotta.~
137 1, 27 | fejével biccentett és egy vén hársfához lépetgette ménjét.~-
138 1, 27 | jön már! Pedig csak egy vén nyúl futott keresztül valahol
139 1, 28 | hallatlanul nevetséges volt. Ez a vén mamlasz, ez a rossz zsírokkal
140 1, 29 | fölkelt (persze az ilyen vén boszorkányok nem tudnak
141 1, 30 | anéres hüppokorüsztai.”~Ott a vén körtefa; úgy nézem, azelõtt
142 1, 30 | diákévek örömeit.~Mint mikor a vén asszony szárított virágokkal
143 1, 31 | kúria, szúette rámában egy vén címer, egy keményen megvasalt
144 1, 31 | egy köteg régi írás, egy vén rozsdás kard, mely lelóg
145 1, 31 | dolgoztak, és künn a kertben a vén szilvafák, melyek beszüntették
146 1, 31 | lábatlankodott maga is, vedlett, vén fickó, az öregek körül.
147 1, 31 | egész ócska kúria, ezekkel a vén teremtésekkel benépesítve.
148 1, 31 | szomszédból Benáknét, aki olyan vén volt maga is, mint a palojtai
149 1, 31 | a pitvarba (kiszagolja a vén imposztor, hol öltek malacot,
150 1, 31 | szidja is: »Ugyan eredj, vén salabakter, nem szégyelled
151 1, 31 | mert ezalatt ott bent a vén gyerek, a kályha is fûtött,
152 1, 31 | nem ugorta.~Szomorú lett a vén kúria, és az anyóka majd
153 1, 31 | almákra alkudozék.~- No, lám, vén lator - kiáltá rá megvetõ
154 1, 31 | dörmögte: Pukkadjon meg a vén kutya!).~- Azokat ne diktálja,
155 1, 31 | megindul vele. No, nézd a vén fickóját! Ez viszi azt valakinek.
156 1, 31 | is az ördög nem alszik. A vén kecskének még szeretõje
157 1, 31 | tizenöten verõdtek össze, vén anyókák és koldusok. Aztán
158 1, 31 | egy édes mámor. Valóságos vén gyerek volt ez az ember.
159 1, 31 | nagyasszony összezúzza ezt a vén koponyát, amiért nem fogtam
160 1, 31 | eszébe az illetõnek: »No, a vén Kupolyi már meg is érkezett
161 1, 31 | dérrel-dúrral a háborút.~- Hol az a vén lump, hé! Hát idebújt a
162 1, 32 | s amellett elég cinikus vén kutya. Egyszer a garmadára
163 1, 32 | ha én mondom neked. Én, a vén sas, aki sok fészket dúltam
164 1, 33 | magát, hogy innen-onnan vén kutya lesz és még semmi?
165 1, 33 | után! Nem tud elvenni egy vén saraglyát, akinek nem kong
166 1, 33 | már úgy találták, mint egy vén órát, mely az apáiknak is
167 1, 33 | szobákon keresztül, mint egy vén lovat.~Valójában a gyerekeké
168 1, 35 | csak négyen laktak: egy vén csõsz, egyszersmind major
169 II, 2 | való is a szegényembernek a vén feleség?...~A sors azonban
170 II, 2 | igazat mondom, uraim. A vén Franciaország megrázza magát
171 II, 2 | szeme feszült érdekkel nézte vén kedvence megjutalmazását
172 II, 2 | egy szép történetet az a vén acél, amit aztán apródonkint
173 II, 2 | kiáltott dörgõ hangon a vén táncmester. - Rosszul szaladtok...
174 II, 2 | szemeit szelíden emelte a vén apóra, aztán becsukta õket
175 II, 4 | franciát kértem, azt hozz, te vén csont.~Sramko fiskális a
176 II, 4 | mikor még õ is megmagázza a vén Arnoldot.~- Ezt meg visszavigyem? -
177 II, 5 | agyával a corpus delicti - a vén »Zeubisz«, Ezékiel bácsi
178 II, 5 | a verem széléhez, hogy a vén cimborát új kvártélyából
179 II, 5 | Ezékiel bácsi megrázta vén szürke fejét, egyet köhintett,
180 II, 6 | Samu bácsi házasságáról. A vén bolond! Hová tette a szemét?
181 II, 6 | kerékvágásából, hogy agyonütné a vén áspist nyelvével együtt.
182 II, 7 | ékes dikciókat Mády úr egy vén német könyvbõl puskázta
183 II, 7 | nem lakik senki, csak a »vén Sebján«, egy félénk öregember,
184 II, 7 | goromba volt a nép iránt. A vén bolond! Erõvel érdemeket
185 II, 7 | érdemeket akar szerezni vén korára. Az új Bornemisza -
186 II, 7 | egyszer a Rue Rivoliban, egy vén batárban. Az a régi, nevezetes
187 II, 7 | de hadd mondjam tovább. A vén batár hátuljára egy ócska »
188 II, 7 | Senki sem hallja. Még a vén Visztula is jónak látta
189 II, 7 | A különc! - dünnyögé a vén lány.~- És magyarázza meg,
190 II, 7 | beszélni, milyen ménkõ ember a vén Kelemen.~Most nincs is egyéb
191 II, 7 | régi szuszból megmaradt a vén »kaput«-ban. Hisz a magyar
192 II, 9 | vezetõ útra akadálynak egy vén porosz bárót.~Gondolom Stallenberg
193 II, 12 | nap is, a kék égbolt, a vén, és ők mondák: - Az Isten
194 II, 15 | dolgokat is. Ki tudná a vén katona eszejárását? Ha meghalt
195 II, 15 | Látom én, amit látok... Vén szemem van, de éles...~-
196 II, 15 | vissza! Ne bántsuk szegény vén Schlikket! Nem keresztényhez
197 II, 15 | majd átlábolja az ármány. Vén az én szemem, de éles...~
198 II, 15 | ilyen fátum érte szegény vén Miskámat isten nyugossza
199 II, 17 | hazájára nézve a caprerai vén medvétõl, ki azzal mulatja
200 II, 19 | vérlüktetését is ösmeri. Kipróbált vén róka, kivel nem ma fog elõször »
201 II, 21 | könyvvel. Nagyon becsülte e vén könyvet, mindig elzárva
202 II, 21 | amint a fiú lefelé fordítá a vén jószágot, egyszerre bankók
203 II, 24 | szabadságharcát elnyomni. Megállj, vén Kerecsy János, majd meglakolsz
204 II, 24 | Igen, igen - jegyzé meg a vén Kerecsy mogorván, s homlokán
205 II, 24 | tört ki.~Majd megmutatja a vén Kerecsy a világnak - hogy
206 II, 24 | szabóhoz?~- Éppen oda.~A vén huszár megsodorintá õsz
207 II, 24 | nagyságos Aladár úr jönne át.~- Vén szamár! hiszen kend mondta,
208 II, 24 | Kerecsy mosolygott régi vén cselédjén, ki szentül hitte,
209 II, 26 | legyek, ha nincs kétmázsás a vén Salamon. Bizony nehéz elhinni,
210 II, 26 | hazaértek, az udvaron a vén Salamon fogadta s kezet
211 II, 26 | villogtak, gyöngéden emelve a vén zsidóra -, nyújtsa be a
212 II, 26 | illendõen kipótolt volna a vén Blau Salamonnak.~*~Nem folytatom
213 II, 33 | egy földszinti roskatag vén ház állott, a »Griff« vendéglõ,
214 II, 34 | lejött velem a roskatag vén ház pincéjébe, melyet szegénységünk
215 II, 36 | megjelenünk Viellent ügyvédnél, a vén zsugorinál.~- Megmondjátok
216 II, 53 | Megcsókolta. Csönd volt. Csak egy vén óra ketyegett. Megcsókolta
217 II, 60 | elõadta az öregnek baját. A vén, könnyelmû, de jószívû Csonka
218 II, 65 | napra nyomorult életét. Ez a vén, összeráncosult képû mosóné
219 II, 65 | Alacsony, sovány körteképû vén fickó, megrögzött szokásainak
220 II, 73 | legantipatikusabb alakja, a vén Bismarck húz be minden jóravaló »
221 II, 84 | hidat.~És igaza volt. A vén huszár kifogott a kolerán;
222 II, 84 | gyomrában, hányással!~A vén huszár ki nem állhatta ezt
223 II, 85 | kenderáztatókra.~Maga a vén Madzag is bizony nemsokára
224 II, 86 | anglius királyfi, hogy a vén Gilagó muzsikálhasson neki,
225 II, 86 | mely abban rejlik, hogy a vén Gilagó tányérozás közben
226 II, 95 | keserûség reszketõvé tette a vén Ferenc hangját. A nagyobbik
227 II, 95 | gyerekeket, õ, törõdött vén ember, bizony nem bírta
228 II, 95 | Göréb sógor akármit, azért a vén Botos mégis csak magával
229 II, 95 | olyan érzékenyen kérte a vén ember, hogy meghallotta
230 II, 99 | magába, nemkülönben a vastag vén Dick is, ki - míg szárazhalból
231 II, 99 | mert nem látják kopasz vén fejedet az ajtóablaknál!
232 II, 99 | Mr. Kark. Megígértem a vén fickónak, hogy megízlelem...~-
233 II, 99 | nyelvet beszélné. Ma végre a vén Dick figyelmeztetett, hogy
234 II, 99 | ijedten. - Dick! Dick!~A vén fickót ugyan kiabálhatta,
235 II, 99 | Sir. Ez gyenge oldala a vén Dicknek!~Míg Ralph az orvosi
236 II, 99 | csattogó mennykõ! George! Vén George! Lódulj ki odudból,
237 II, 99 | kuruzslójavasasszony...~A vén George (Mr. Kark) eszeveszetten
238 II, 99 | történni a te barátoddal a vén megátalkodott fickóval,
239 II, 99 | nyakkendõ, fölsütött haj...~- A vén Ralph ma nagy dologra szánta
240 II, 113| mutogatnak rád az emberek: »Ni, a vén Domándy, ez is egyike a
241 II, 123| A vihar vadul vagdalta a vén fát, s az jobbra-balra hajladozott,
242 II, 127| nem különben a vastag, vén Miska, ki míg paprikás szalonnából
243 II, 127| mert nem látják kopasz vén fejedet az ajtó-ablaknál.
244 II, 127| angolkeserûjétõl. Megígértem a vén fickónak, hogy megízlelem.~-
245 II, 127| nyelvet beszélné. Ma végre a vén Miska figyelmeztetett, hogy
246 II, 127| ijedten. - Miska! Miska!~A vén fickó után kiabálhatott,
247 II, 127| kedvtelés nélkül zsörtölõdék vén, de hû inasával, Mari észrevétlenül
248 II, 127| csattogó mennykõ! Franci! Vén Franci! Lódulj elõ odúdból,
249 II, 127| kuruzsló, javasasszony.~A vén Franci (már mint Bodner
250 II, 127| történni a te barátoddal... a vén megátalkodott fickóval,
251 II, 129| bolondos az öreg, mint a vén anyóka, aki picike bögrécskéket,
252 III, 1 | emlékszem… Csutkás. Átkozott vén fickó… De csitt! itt jõ…
253 III, 1 | Igen, igen, átkozott vén fickó, aki még ezenfelül
254 III, 1 | lépést futva Miklós felé.~A vén szerelmes utána iramodék
255 III, 1 | neki ugyan nem árt vele. A vén Mátrától le egészen a »Kopanyica«
256 III, 1 | parancsolat.~Az a fogatlan, vén anyajuh, mely most olyan
257 III, 1 | nehéz volt elhinni, hogy a vén Záhony lenne az a deli ifjú.~-
258 III, 1 | gyönyörtõl megittasodva, s a vén folyó habjai megszûntek
259 III, 1 | azért jött Luca éjszakáján a vén Lapaj Mátyás nyájába, mivel
260 III, 1 | Azért, mert hó borítja a vén Fátrát s kopáran hirdeti,
261 III, 1 | elmondod a bírónak, hogy a vén Lapaj tisztelteti és azt
262 III, 1 | Miféle bolond beszéd ez? A vén Agnisa nem olyan ostoba,
263 III, 2 | Mindenki ránézett. Még a vén Sós Pál szájában is ott
264 III, 2 | most már ott kell hagyni a vén Bizi miatt ezt a nagy boldogságot!~
265 III, 2 | Melyik gombra tegyem föl?~A vén ács elsápadt a torony-ablakban,
266 III, 2 | lehetetlen. Az ilyen magamforma vén csizmadiától kitelik minden.~
267 III, 2 | Benneteket ijesztget a vén imposztor.~S hogy ezt mindjárt
268 III, 2 | kell húzni a megátalkodott, vén boszorkányt! - kiálták mindenfelõl,
269 III, 2 | ágyán lihegve, nyöszörögve a vén banya. Fején jégborogatás
270 III, 2 | evett bolondgombát, hogy egy vén boszorkányt magára haragítson.~-
271 III, 2 | ej! hát azt hiszi, hogy a vén Galandáné nem tud szép lenni,
272 III, 2 | vigyázzon, hogy valahogy a vén Galandánéval ne találkozzék,
273 III, 2 | otthon, az semmi.«~De még a vén Mindég Jancsinál is nagyobb
274 III, 2 | szorította, vagy talán…~A vén Koppantyu Demeter kiegészítette
275 III, 2 | Éppen a nap nyugszik s még a vén Bogátot is hogy megaranyozza…
276 III, 2 | utat innen! Hej, Télné, vén Télné! Jöjjön csak ki!~A
277 III, 3 | nem lehetetlen. Az ilyen vén csizmadiától sok telik,
278 III, 3 | az jut eszébe, hogy azt a vén konok csizmadiát teremtse
279 III, 4 | Benneteket ijesztget a vén imposztor. Nincs annak annyi
280 III, 4 | késõ van.~- Mi van késõ, te vén szamár, te?~- Már aláírtam
281 III, 4 | Nyársba kell húzni a ráncos vén boszorkányt! - kiálták mindenfelül,
282 III, 4 | tarka ágyában lihegve a vén banya, a fején jégborogatás.
283 III, 4 | úrficska! Hát azt hiszi, hogy a vén Galandáné nem tud szép lenni,
284 III, 4 | vigyázzon, hogy valahogy a vén Galandánéval ne találkozzék,
285 III, 5 | most már ott kell hagyni a vén Bizi miatt ezt a nagy boldogságot!~
286 III, 8 | mézeshetekben? - kérdé a vén banya, apró fürkészõ szemeit
287 III, 8 | láttam ólálkodni a minap a vén medvét Kapocsyné mellett.~
288 III, 10 | óra lesz s már itt van a vén takarítónõ. Mi a kõ ütött
289 III, 17 | ropogó hangon feddé meg:~- Vén bûnös, kinek az istenhez
290 III, 21 | a szerzõ, egy töpörödött vén ember lép be szobájába s
291 III, 25 | De nem örült sehogy sem a vén Mák e fordulatnak s minden
292 III, 28 | elõre, leveszi lábáról a vén sátán. Hiszen oly szelíd,
293 III, 34 | ijedten veszi észre, hogy a vén barát már nincs ott, bement
294 III, 36 | vérlüktetését is ösmeri. Vén róka az, el kell vele tudni
295 III, 37 | nem szégyenlik magukat, vén ember létükre, gyerekes
296 III, 38 | az öreg pocakos Mayer, a vén uzsorás a Három dob-utcából,
297 III, 38 | kitalálnom, bizonyosan a vén báróné keblén volt tegnap
298 III, 39 | székesegyház ajtajában. Egy vén koldus, Dim nevezetû, feküdt
299 III, 39 | vele szembe. Már fölkelt a vén semmirekellõ és a pálinkamérések
300 III, 39 | mindent elbeszélt - mert a vén Narcis azon nyomba bejegyezte
301 III, 49 | vagyunk, hála istennek.~- Vén bolond! - kacagott fel az
302 III, 51 | ablakot.~- Bánom is én, te vén szipirtyó. Nem nyitom biz
303 III, 56 | küldözgette el - mert a vén eb ott settenkedik a kis
304 III, 56 | otthon vagy az iskolában. A vén tiszttartó mindig egy ezüstpénzt
305 III, 59 | üli székhelynek. Szegény, vén Prottman bácsi, hogy csodálkozhatott
306 III, 61 | KIS ÁLMOS~1883~A tenger, a vén professzor, összecsengette
307 III, 61 | s odafigyeltek egészen a vén tenger szavaira.~- Vizek! -
308 III, 63 | füveket összeszámlálni a vén Karancs alatt, hosszában,
309 III, 65 | óra - felelte foghegyrõl a vén evezõs, agyarkodó tekintetet
310 III, 66 | teletöltött serlegekhez s a vén Maróth, amint a nyelve kioldózott
311 III, 66 | lehetek a király ellen…~Vén Maróth térdre rogyott.~-
312 III, 66 | megemlékeznek, Anna volt, aki mint vén leány halt meg 1437-ben
313 III, 67 | is, s hordja ereklyének a vén hõs egyik névjegyét, melyre
314 III, 67 | akik bántják!~- Oh, te vén bolond.~- Nem, nem… megértette…
315 III, 67 | hercegnek… te képzelõdõ, vén bolond!~- A botomat… azt
316 III, 68 | ugye elég?~Ez a Farkas Pali vén fickó volt már, s ott őszült
317 III, 68 | a Farkas Páléval, mert a vén huszár is ott feküdt nem
318 III, 70 | EGY RENDŐR-ZSENI~1883~A vén Fodor János, a vidék legmódosabb
319 III, 70 | várban.~Nem vallott semmit a vén kópé - pedig tömérdek jel
320 III, 70 | mehetett fiatal létére ilyen vén emberhez?~- Hja, a szegénység,
321 III, 70 | keményen köti az élethez.~A vén betyár szemei megcsillantak.~-
322 III, 70 | szúrta, döfte a szerelmes vén betyárt, mint a rettenetes »
323 III, 71 | következik belõle? Az, hogy a vén Ágnes csakugyan nem tudhatta
324 III, 72 | ezt a mesét a királylátó vén parasztról és a fiatal menyecskérõl.
325 III, 73 | Kisvártatva elõcsoszogott a vén börtönõr.~- Kísérje fel
326 III, 75 | arra való volt. Most már vén anyóka.~- Hallatlan! De
327 III, 80 | markába.~Egyszóval hetven vén asszony ült a két hosszú
328 III, 80 | egy bált legalább.~Míg a vén asszonyok bálja tartott
329 III, 81 | kezén fogta nyájasan, a vén anyóka pedig ráncos kezeit
330 III, 83 | mondani az egykori dajkája, a vén Majgóné, azzal is halt meg,
331 III, 83 | Barnabás, egy vasárnap délben a vén szürkén, a foltos dolmányban,
332 III, 87 | nem fog megfogamzani. A vén esküdt látta a kitörülgetett
333 III, 87 | kedvencek jutottak hozzá. A vén esküdt ravasz fickó volt:
334 III, 89 | ember a feleségével: olyan vén lányt vett el, hogy mindjárt
335 III, 96 | festésére. Elõveszi valami vén dicsekedõ mameluknak egy
336 III, 100| tetszik, Titli - szól a vén Rikner közömbösen.~Titli
337 III, 100| Rikner, nem sajnálom, hogy »vén korhely«-nek neveznek. Ha
338 III, 100| Cudarság, Rikner, amilyen vén medve lett önbõl. Önben
339 III, 110| nincs sehol.~Oda most egy vén dáma van téve a rokonságból.~-
340 III, 144| keveredett az is!) seprõn, a vén Igaliné pemetén. Érdekes
341 III, 148| tartozik Geréby fõispán is (a vén kecske is megnyalja a sót),
342 III, 148| szilenciárius, nagyszájú, vén prókátort Bányban aki elfogadta
343 III, 148| férjhez! No, ezt megkeserülöd, vén bûnös!~- Hallgass! Te azt
344 III, 148| festésére. Elõveszi valami vén, dicsekedõ mameluknak egy
345 IV, 37 | vitette magát, s az elhalt vén szûz kis házikója négy zöldzsalus
346 IV, 37 | a galábocsi házban, egy vén gazdaasszonyt fogadott,
347 IV, 37 | úr! - kiáltá kívülrõl a vén gazdasszony.~- Mi történt? -
348 IV, 41 | volt; hámlott kérgû nyírek, vén cserfák vetettek ránk árnyékot
349 IV, 59 | szerint Bíró Bertalan. »Vén svarcgelbnek« csúfolták,
350 IV, 59 | ügyekben.~Még oda sem ért a vén Bíró Bertalan, Kempent már
351 IV, 85 | keveredett az is) seprõn, a vén Igaliné peméten. Érdekes
352 IV, 86 | Péter is egyre írogat le a vén kaszásnak az égbõl, hogy
353 IV, 99 | embert.~- Legfeljebb egy vén juhászt a bojtárjaival,
354 IV, 100| megszökik elõlem.~Azt hiszi a vén bolond, õ tartozik nekem
355 IV, 101| Egész nevetség volt, mikor a vén Gál Péter minden évben verset
356 IV, 101| a becsületes Gyuri egy vén prókátorhoz állt be írnoknak,
357 IV, 120| Szívem összeszorult. A vén boszorkány nem volt velök.~
358 IV, 126| egyre fenyegetõbb lett.~- Vén bûnös, nem szégyelli magát! -
359 IV, 126| Aha! Jó, hogy itt vagy, vén gazember. Ezt a keresztet
360 IV, 127| vezér rákiáltott:~- Hej, vén szipirtyó, erre, erre! Tudsz-e
361 IV, 127| beleszeretett Ottó magyar király. A vén Apor oda csalogatta koronástól.
362 IV, 132| kutyákat elkergetni? Hát maga, vén gazember, mért nem mozdul?~-
363 IV, 132| persze, hogy nem kellett a vén legény, magaviseletével
364 IV, 133| szobába Gilagó Marci (az a vén cigányprímás, aki Szücs
365 IV, 139| II. A halhatatlanok~Egy vén honvédet szeretnék beprotegálni
366 IV, 142| hát fehér lett mint egy vén kanári madár.~Az országút
367 IV, 142| valódi erõt mutat.~Csak a vén Ugrainé mert csípõs lenni:~-
368 IV, 145| a Rim hátán. Lefõztelek, vén szamár! Gyû, Rim!~A ló meghorkant
369 IV, 145| De az öreg csak futott a vén lábaival lélekfogytáig,
370 IV, 146| nyúlkálni. Nem szégyenli magát, vén komédiás. No ‘iszen szépen
371 IV, 149| valamit, másik is. Hogy egy vén kalugyer megjósolta volna,
|