Rész, Fejezet
1 1, 1 | dologgal nem merték megbízni. Hiába, újonc még az ember.~Lõn
2 1, 1 | kereslek, jómadár! Elõlem ugyan hiába futottál; utolérlek én még
3 1, 1 | gazember Kerekes Jancsit várod? Hiába várod, nem adlak hozzá!«~
4 1, 1 | forint. Nem akartam hát, hogy hiába heverjen az asztalfiában,
5 1, 2 | csakhogy a bátyám ellen már hiába pörlekedik, nem tud már
6 1, 2 | a nevetés csak »móka«?~- Hiába röhög, barátom. Nem oda
7 1, 2 | a Rókus kórházban. Hja, hiába, az már a világ sorja! Mibõl
8 1, 2 | szolgabíró és Béla esküdt pedig hiába várták Feri barátjukat,
9 1, 2 | nyelte volna el. A sok ügyvéd hiába káromkodott, hogy tárgyalásokat
10 1, 3 | mondom, nem az a célom… aztán hiába is volna, mert az is tulajdonságaid
11 1, 3 | a szerelem akármi. Aztán hiába is beszélnék ám kelmeteknek
12 1, 3 | a huszár semmit sem tesz hiába, sõt ha hiába tesz is egyet-mást,
13 1, 3 | semmit sem tesz hiába, sõt ha hiába tesz is egyet-mást, az is »
14 1, 3 | minden kérdezõsködésem, hiába tudakozódtam fûtõl, fától:
15 1, 3 | ingyen«, de semmit sem »hiába«.~*~Ez az eset akkoriban
16 1, 4 | már ott áll - ne álljon hiába! Koccintottak.~»Agyrém volt, -
17 1, 4 | összemorzsolni.~- Ez ellen hiába protestál - szólt tüzesen. -
18 1, 4 | nem oka a világon, õ rajta hiába töltené bosszúját a nemzetes
19 1, 5 | láttuk visszatükrözve:… hiába hunytuk volna be szemünket,
20 1, 5 | becsülni az életet. Hüm! Hiába! A boldogság is csak olyan,
21 1, 8 | árverési végrehajtáson, midõn hiába folyamodott annak elodázása
22 1, 9 | Corpus Juris«-ban, akkor hiába való.~Nem volt akkoriban
23 1, 9 | jön, tudta, hogy az nem hiába jön ide.~Eltûnhetett volna
24 1, 9 | kezdetére.)~Ezen elbeszélés nem hiába viseli az »Apám ismerõsei«
25 1, 9 | velõsen kell papírra vetni… Hiába, domine, a stíl az ember…
26 1, 9 | domine, a stíl az ember… Hiába, a stíl…~Kléner úr megsimogatta
27 1, 9 | dobva.~- Én sem ültem itt hiába…~(De nem ám - gondolta az
28 1, 9 | nagyon sajnálom. Dehát hiába, a törvény… törvény! Igaz-e,
29 1, 9 | Boriska kisasszony. Mert hát hiába a szív… szív. Igaz-e, doktor?
30 1, 9 | jön, tudta, hogy ez nem hiába jön ide.~Eltûnhetett volna
31 1, 9 | hogy ne fogyjon az idõ hiába, az öreg béressel vált néhány
32 1, 9 | magva is kiveszett: most hiába keresnõk.~Az idõ emlõi jobban
33 1, 10 | vármegyének, nem jött volna az hiába! Aztán úgy ránézett, de
34 1, 10 | ezt a folyó dolgot - mert hiába, ez a hivatalos praxis -,
35 1, 10 | ellen. Lovacskám, lovacskám, hiába kerestünk, hiába találtalak
36 1, 10 | lovacskám, hiába kerestünk, hiába találtalak meg! Nem látod
37 1, 11 | sovány emberke volt (nem hiába csúfolták keszegnek), olyan
38 1, 11 | én egy árva szót sem!~- Hiába tagadod, ha én látom. Meg
39 1, 12 | mégis üres volt az udvar, hiába szaporította meg a számukat
40 1, 12 | madzaggal volt a fejhez kötve. Hiába no, a csizmadiák sem tudnak
41 1, 12 | fölhajigálta a tenyerén.~- Hiába ingerkedik ked azzal a sárga
42 1, 12 | nem nyitotta szép szemeit, hiába hömpölygött végig a tömegen,
43 1, 12 | nyomultak előre mindenfelé.~Hiába rakott a lőcsei kalendárium
44 1, 13 | van szó, sajnálta, hogy hiába fáradtak, aztán hozzátette:~-
45 1, 13 | elindultak a kastélyba, hiába tartóztatta idõsb Wildungen
46 1, 14 | mesterségénél fogva.)~- Hiába küldenélek - felelte Balduin
47 1, 14 | Persze, hogy te vagy, hiába is tagadnád, - mondák utasaink
48 1, 14 | félrehítt és bevallotta, hogy hiába marasztom többé, õ hazautazik,
49 1, 15 | szeretete saját maga irányában. Hiába volt neki minden okos tanács.
50 1, 15 | a szíve a keserûségtõl.~Hiába biztatták, hogy így lesz,
51 1, 15 | sírt, sírt az egész úton, hiába kerültek eléje új hegyek,
52 1, 15 | folyosóit Ferdinánddal, hiába röpködnek aranyszárnyú lepkék
53 1, 15 | felszáll takarónak mögéjök… Hiába lenget már kendõt a szép
54 1, 15 | kendõt a szép Palásthyné. Hiába néz már vissza Dersffy Pál…
55 1, 15 | A szegény konyhamester hiába ordított segítségért szeretett
56 1, 16 | partjait széthordja, megegye. Hiába, víz a víz csak, ha pálinka
57 1, 16 | fõszolgabírónak. Vér nem válik vízzé, hiába!~Nagyiday meglett fõbíró,
58 1, 16 | kezdett megjönni a jókedve.~- Hiába nevetsz, nem szabadulsz.
59 1, 17 | nem is csodálom, - pedig hiába törték, mert azt csak egy
60 1, 17 | hírre ott termett a kúrián, hiába volt szép asszony, hiába
61 1, 17 | hiába volt szép asszony, hiába kérte összetett kezekkel
62 1, 17 | Látszik, hogy eddig se zörgött hiába a haraszt.~Zörgött itt mostan
63 1, 17 | most reményem, Mária? Eddig hiába esengtem a kegyei után,
64 1, 17 | kegyelmetek, hogy a ló nem hiába van alája adva.~Egész Lubló
65 1, 17 | itt köztünk.~(Már ugyan hiába zálogosította el Zsigmond
66 1, 18 | mondtad, nem sietõs. De hiába mondtad, mert az idõk mégis
67 1, 18 | Somfavesszõ nem volt - de hiába is lett volna, mert a gyerek
68 1, 18 | öreg. - Nem haragszom, mert hiába haragudnám. Hanem furcsa
69 1, 20 | történhetik kár. Ami logika, hiába, az logika. Az ember kiveszi
70 1, 20 | tisztelt olvasók) semmi, hiába várnak tõlem rendkívüli
71 1, 20 | bizonyos, hogy a vasutat hiába szidják a poéták. Szamarak,
72 1, 20 | van, innen nem menekül. Hiába bizakodol még, szép mákvirág!
73 1, 21 | ilyen ostobaságra gondolni? Hiába vágsz savanyú pofákat, Gerencsér,
74 1, 21 | semmi paragrafus), s ennek hiába mondanám: »Légy tele, gyomrocskám,
75 1, 22 | Igaza van, Birli. Itt hiába erõlködünk. Menjünk.~- Most
76 1, 23 | Milyen takaros, milyen deli. Hiába no, a huszár a legszebb
77 1, 23 | csak õ maga, örökké õ maga.~Hiába próbálta szórakoztatni a
78 1, 23 | Az Isten akarata törvény, hiába, homines pisci, az ember
79 1, 24 | nem sok tekintélye volt (hiába, a származást sohase lehet
80 1, 24 | rozsdaveres strucctollak.~- Hiába beszéltek, hiába, hiába.
81 1, 24 | strucctollak.~- Hiába beszéltek, hiába, hiába. Ami nem anständig,
82 1, 24 | Hiába beszéltek, hiába, hiába. Ami nem anständig, hát
83 1, 24 | atlasztopánkáival a menyasszonynak is. Hiába jár a lelke a hetedik égben,
84 1, 24 | már Montecuculi mondta. Hiába, minden okosat a katonák
85 1, 25 | végtelenül üres és kietlen. Hiába építették az õ tégláiból.
86 1, 25 | nagy demokrata volt, de hiába, minthogy a bajusza még
87 1, 26 | csalódott Hlavatsekben. Hiába veszik ki a gyufát a csóvából,
88 1, 26 | megint kiment a nádasba. Hiába intette Blahunka Jani, hogy
89 1, 26 | a haja, az a szép haja. Hiába csavarta a nagy varkocsát
90 1, 27 | bölcsõket és huszárokat, mert hiába, csak ez az egy poétikus
91 1, 27 | vágott a szavába dölyfösen.~Hiába, egy Balassa még a pisztoly
92 1, 29 | Hisz nem végeztem be. Mert hiába beszél nekem, azt a kis
93 1, 29 | Sikoltozott, ordított, hiába intette Klacskáné:~- Ej,
94 1, 29 | hánykolódnak ágyaikban. Hiába, hiába, nem bírnak elaludni
95 1, 29 | hánykolódnak ágyaikban. Hiába, hiába, nem bírnak elaludni az
96 1, 31 | ebédelt künn a konyhában, mert hiába, a nemesemberek mégiscsak
97 1, 31 | színe elé kerülni«… No hát, hiába protestálnak Sándor István
98 1, 31 | idõben már talpon állt, hiába szidta a nagyapja.~- Mit
99 1, 32 | is tette, amit kimondott. Hiába intették, hogy hálátlan
100 1, 33 | megmarad a családnál (mert hiába, a családhoz való ragaszkodás
101 1, 34 | közönségesen durva lények. Hiába biggyeszti el a száját.
102 1, 34 | uram bizony csak kutya - hiába van benne erõs akarat. Az
103 1, 34 | Azt.~- Vagyis, hogy én hiába léptem egy fokkal fölebb?~-
104 1, 35 | Kozsibrovszky, de mikor látta, hogy hiába vár, felutazott Bécsbe,
105 II, 1 | akaratlanul is odaviszi lába.~Hiába hítták kemény embernek az
106 II, 1 | úgysem segíthetnének rajta? - Hiába adnának receptet ellene,
107 II, 2 | A megvérezett oroszlán hiába erõlködik már felkelni.
108 II, 2 | Köszönöm. Ne fáradjanak hiába. Hanem inkább keressék meg
109 II, 3 | huszárember a házibarát, ott nem hiába keresünk csomót a kákán.~
110 II, 3 | kínos rángása.~- Rám meg hiába haragszol - folytatá az
111 II, 3 | velõt rázzák meg.~Aladár hiába erõltetett nyugodtságot:
112 II, 4 | behúzódnak a kredencbe, mert hát hiába, mindjárt szabadabban érzi
113 II, 4 | akart felelni, mert nem hiába biggyeszté fel duzzadt piros
114 II, 5 | s a rágott végû lúdtoll hiába nyúlna be, hogy fekete száját
115 II, 5 | megszomjuhozott.~Miután minket hiába marasztalt, fogta magát
116 II, 5 | hagyott békében a sok paraszt, hiába mondtam nekik, hogy a pört
117 II, 5 | a bibliai Sámsonnál. Nem hiába én hoztam a muszkát is nyakatokba.
118 II, 5 | vissza ne térjen, mert hát... hiába... az õ élete össze volt
119 II, 6 | a kétdiplomás embernek. Hiába volt fényes érdemjele magyartól,
120 II, 6 | fillenteni. Értett a mókához.~Nem hiába volt Sramko!~Kamilia visszatette
121 II, 7 | asszonyok... minden... minden. Hiába! az már úgy van, annak már
122 II, 7 | kidagadtak az erek. Nem hiába hasonlítják a dicsõséget
123 II, 7 | A tens úr ábrázata nem hiába hagyta el piros színét,
124 II, 7 | színét, se nem ordítozott hiába gyilkosokat. Dejszen nem
125 II, 7 | magával, mert ezeknek ugyan hiába magyarázná szóval, hogy
126 II, 7 | méltóságos fõispán úr... Pedig hiába fogja, nincs benne semmi -
127 II, 9 | gentleman!~De Lórikának hiába beszéltek akár szülei, akár
128 II, 9 | Aladár viselt dolgairól; hiába rajzolták borzasztó színekkel
129 II, 13 | szomorú volt a lakoma alatt, hiába igyekeztek kedvét találni
130 II, 15 | harcolunk tovább! Mért folyjon hiába, vérünk? A lehetetlenség
131 II, 17 | hoc signo vinces!«~De hát hiába, még akkor sem szoktunk
132 II, 23 | ügyvédjelölt semmit sem tehet hiába. Minden szavának, tettének
133 II, 25 | s annak nyilatkozatait. Hiába, a szíve elválhatlanul oda
134 II, 26 | az tesz, akit szeretnek.~Hiába mondták, hiába figyelmeztették
135 II, 26 | szeretnek.~Hiába mondták, hiába figyelmeztették ismerõsei,
136 II, 26 | kétségbeesve menekült... De hiába volt minden kétségbeesése
137 II, 32 | Nem tehetek róla, énhozzám hiába jössz!~Bittó meghökken.~
138 II, 34 | önmagamhoz: No, itt legalább nem hiába fáradtam.~Most legelõször
139 II, 37 | sohasem kerül többé vissza.~De hiába, semmi sem tarthat örökké.
140 II, 38 | Nem érted te azt jó fiam, hiába mondanám.~- Oh, mondd el
141 II, 38 | második sornak jutott rím. Hiába no, a szegény ember hadd
142 II, 38 | volt abból minden perc.~De hiába is aludt volna el, nyomban
143 II, 40 | egyetértést, testvérek, uraim, nem hiába nevezik a nyomorult földi
144 II, 40 | nyájasságuk elõtüntetésében. Hja, hiába, most már õ lesz itt a gubernátor,
145 II, 42 | jelenlététõl megfosztani.~De hiába is beszélne ilyen udvariasan
146 II, 43 | már türelmetlenkedik. Mert hiába, a gyomor elõbbre való a
147 II, 47 | Európában?~A kíváncsiság, hiába, emberi gyöngeség, amihez
148 II, 47 | könyököl egész nap!~De hát hiába, a megszokás második természetünkké,
149 II, 48 | Nagy újonc még a gyerek, hiába!~- Bizony semmit sem tudsz,
150 II, 49 | forrón szeretett arát, mert hiába, a kisebb szenvedélyt legyőzi
151 II, 51 | nem emelte a fizetését. Hiába, a szeretet nemes érzelem,
152 II, 51 | becsületemre mondom, tény! Hiába rázza ön fejét, hiába köhécsel
153 II, 51 | tény! Hiába rázza ön fejét, hiába köhécsel ön én ragaszkodom
154 II, 54 | fog történni.~Az ajtó nem hiába volt nyitva, hanem avégbõl,
155 II, 54 | menekülhet.~Mitévõ legyen? Hiába gondolkozott, nem talált
156 II, 55 | viheti be a priccsre...~Hiába, nem lehet, mivel a hatalom
157 II, 58 | Bizony különös sora van Nem hiába volt kapós a szemnek! Onnan,
158 II, 60 | falusi kertek virágseregét hiába keresnéd itt. Nem mintha
159 II, 65 | jobblétet, melyet évtizedek óta hiába vártál a szerencsekerék
160 II, 65 | azon a Bernadotte úron de hiába, fiatal korunkban dõrék
161 II, 66 | valaki véletlenül; de erre hiába várt, mert egyetlen lélek
162 II, 69 | szellemi csemegéje, mert hát hiába, aki egyszer (mint Dankó
163 II, 69 | oka, kinek lábait (mert hiába, öregszünk, gyengülnek az
164 II, 71 | utakat. Szemem õt kereste. Hiába kereste.~Mentem, siettem
165 II, 71 | De oly hosszú út s talán hiába.~- Határozza el magát, uram.~-
166 II, 71 | Lássa, ugye hogy nem tette hiába e hosszú utat?~- Tehát a
167 II, 71 | kastélyban; ne várjanak hiába. Fel fogom zörgetni a kapust.~-
168 II, 72 | A szép Pukovics Katinak hiába köszönt az utcán (mert másutt
169 II, 78 | szórakozott marquis - én is hiába fáradnék hozzá.~És visszafordult.~
170 II, 81 | megtoldtuk az éjszakával mert hát hiába, szegény ember úgy takarózik,
171 II, 85 | Folyt a jó magyar vér, pedig hiába folyt, madár sem jut oda,
172 II, 90 | ezredéves nyugalmát megzavarta.~Hiába engesztelte õt Délibáb,
173 II, 90 | meg csordultig a patakok.~Hiába volt Délibáb könyörgése,
174 II, 91 | csak úgy dagad a szív, mert hiába mondja az én jó cimborám,
175 II, 95 | nagyon messzire.~Azonban hiába kopogtatott a segélyezési
176 II, 95 | itt lát a tisztelendõ úr, hiába kereste, zeget-zugot fölkutatott
177 II, 96 | Egy kis balett.~Mert hát hiába, mindennek a láb a fundamentuma.~
178 II, 99 | sietett kedvese szállására. Hiába sietett. Az már nem lakott
179 II, 99 | semmi bajom. Sõt inkább...~- Hiába ámít: egészen ki van kelve
180 II, 99 | fekete ruhás hölgy! ne keresd hiába!~Úgy éjfél felé azonban
181 II, 102| semminek.~Szegény rózsák! Hiába keres másnap a pillangó.
182 II, 106| világesemények ködmönébõl.~Bizony hiába hozta meg Apafi Mihály jó
183 II, 108| meg éjnek idején a korzón. Hiába, ezek a szerelmesek nem
184 II, 109| volt filiszter utasokkal. Hiába kerestem magamnak valami
185 II, 109| nézve, hogy õ is jön, mert hiába, ezek a leszidott miniszterek
186 II, 111| követelésekkel állott elõ, mert, hiába! az ember telhetetlennek
187 II, 113| még, minek gúnyolják, mert hiába, tekintetes Domándy Gábor
188 II, 113| kopogtat, s jelek mutatják, nem hiába.~No, de isten mentsen ilyet
189 II, 115| közönyösen mentek el mellette, hiába nézett fel rájuk, arról
190 II, 117| vonattal utazni akarok.~- Hiába jelenteném be, uram: nálunk
191 II, 117| mennyország emlékével.~*~De hiába utazott tovább, ahol kiszállt,
192 II, 120| hangon mondá:~- Nem szeretem.~Hiába rángatta az öreg Dankó nagy
193 II, 120| jobbra-balra a tábla mellõl, hiába dünnyögte: »Ez a szerencsétlen
194 II, 127| sietett kedvese szállására. Hiába sietett. Az már nem lakott
195 II, 127| mondja dörmögve Mihály úr.~- Hiába csûri-csavarja kend! Midõn
196 II, 127| bajom sincs. Sõt inkább...~- Hiába ámít, egészen ki van kelve
197 II, 127| fekete ruhás hölgy, ne keresd hiába!...~Kevéssel éjfél után
198 II, 128| mindegy. Ahogy volt, úgy volt, hiába találgatjuk. Egy szónak
199 II, 130| fecsegéseibõl merítem, - mind hiába való volt! az én négy kortesem
200 II, 130| Rigó Dani, õk jól ismernek.~Hiába rimánkodtam, fenyegetõztem,
201 II, 135| hullat az önvád miatt. De hiába, úgy kell lenni, a választások
202 II, 137| derék asszonysággal, mert hiába, nem a ruha teszi az embert...
203 II, 140| asszonynak? Te, botor! Azt hiába szeretnéd!... Kudarcot vallasz,
204 III, 1 | édesapját, Krisztina, õhozzá hiába fordulna, õ a legmakacsabb
205 III, 1 | már egyikük sem gondol, de hiába is volna, mert ott a gyûrû
206 III, 1 | kis báránykám…~De bizony hiába zörgetett a herceg, a bárányka
207 III, 1 | nem tudott felelni senki, hiába volt minden töprengés, találgatás.
208 III, 1 | dudáját, egyetlen kincsét? Hiába magyarázta Éliás, hogy ötven
209 III, 1 | lehet változtatni többé: hiába kérné vissza tõle akárki…~
210 III, 1 | Lapaj kétségbe volt esve. Hiába kínálta az általa használt
211 III, 1 | általa használt ételnemûvel, hiába takargatta be a halinával;
212 III, 1 | jön, tudta, hogy ez nem hiába jön ide.~Eltûnhetett volna
213 III, 2 | villámok keskeny pántlikával hiába igyekeztek beszegni pirosnak.~
214 III, 2 | menni Bodokra.~Hát lám, hiába volt az Ágnes útja is. Nem
215 III, 2 | lesütötte a fejét.~Másnap is hiába kérte Pista a csókot, hanem
216 III, 2 | tejszín arcát áldhatja.~Mert hiába, olyan a világ, egy szép
217 III, 2 | hagyná magára; az ágy kemény, hiába van selyembõl, lágy pehelybõl,
218 III, 2 | selyembõl, lágy pehelybõl, hiába igazgatják minduntalan a
219 III, 2 | marad a katonaságnál, mert hiába, nagy az árenda is - de
220 III, 2 | imádkozni.~Szegény Palyus! Hiába volt az imádság, nem lett
221 III, 2 | szerencsétlenné tette, ott hagyta. Hiába üzenget neki szegény Maris,
222 III, 2 | Jaj, a juhok jönnek!«~Hiába magyarázzák neki az öregasszonyok,
223 III, 2 | ha alácsúszott a nyereg, hiába volt kezére csavarva a kantárszár.~
224 III, 2 | vágyakozunk a savanyúra. Víz, víz! Hiába állították oda határõrzõ
225 III, 2 | pártának, ha fényes, de hiába hímeznénk-hámoznánk, ami
226 III, 2 | Látom, te is szeretsz, hiába tagadnád. Gyere no, ne reszkess,
227 III, 3 | ígértem a pilinyi molnárnak.~- Hiába ellenzi ön - mondta az úrfi -,
228 III, 4 | imádkozni.~Szegény Palyus! Hiába volt az imádság, nem lett
229 III, 7 | ASZTALTÓL - ÁGYTÓL~1881~Hiába mondanák, hogy a Csillom-ház
230 III, 7 | csak ritkán.~A napsugár hiába táncol a zsaluk bordácskáin;
231 III, 7 | Major Anna rideg koporsója?~Hiába van fényes diófából, azért
232 III, 7 | azért mégis csak koporsó az. Hiába hagyta itt neki Csillom
233 III, 8 | utcából nem ismeri, annak hiába írom le, aki pedig ismeri,
234 III, 8 | de százszor is napjában. Hiába no, ami szép, tetszik az
235 III, 8 | hogy meghódítson mindenkit. Hiába, a »canaille«-nak is kell
236 III, 9 | de mint az elvert kutya, hiába járt küszöbrõl küszöbre,
237 III, 10 | tekintélye e naptól kezdve.~Mert hiába… nem tudhatta, mi van a
238 III, 14 | mert mutatkozni sokáig, de hiába is jött volna ezentúl, mert
239 III, 15 | udvaron az õ karikájával. Hiába dorgálták, hogy megfázik -
240 III, 18 | azért jöttem föl.~- Énhozzám hiába jössz. Én, ha ellopták sem
241 III, 24 | egyetemben, de bizony csak hiába sírt, rítt a szép Ilonka,
242 III, 24 | sírt, rítt a szép Ilonka, hiába mondott ékes dikciót a gyerek
243 III, 27 | Vártak, vártak. De bizony hiába vártak.~A csodahajó nem
244 III, 30 | közlekedési eszközök pedig, hiába, költségesek; aztán megvan
245 III, 31 | kinézett az egyik lábujja, hiába kente be azt is suviksszal,
246 III, 31 | kellemetlen legyen neki.~Hiába füstöltek Pesten a kémények:
247 III, 39 | beszélhessék el senkinek. Mert hiába, ember a király is, s illik
248 III, 43 | szaladt egy egér, kis egér.«~Hiába tanítják a pacsi-ra, amin
249 III, 46 | gyík? Te… te, Mimi fiam. Hiába nevetsz. Úgy lesz, amint
250 III, 49 | sárellenzõjére verve ki.~- Hiába nevet pedig a tekintetes
251 III, 49 | a föld nyelte volna el. Hiába dobolta ki a nagybajszú
252 III, 55 | dolog az asszonyok elõtt. Hiába, mindent, ami van, bizonyos
253 III, 55 | mindennek vége van, most már hiába mutatná ártatlanságát, senki
254 III, 55 | úgyis eleget epedett szegény hiába.~Alfréd, aki lemondott,
255 III, 56 | letörne alatta a faágy. Hiába a koszt, a koszt!… Olyan
256 III, 56 | uram elkomolyodva -, de hiába, rossz matéria volt.~Azután
257 III, 58 | mint egy haldokló. Segédei hiába biztatták, bátorították,
258 III, 58 | eljöttünk, ne álljunk itt hiába.~Újra kezdõdött a mulatság,
259 III, 59 | bizony, tudom, hogy nem hiába tették. Azért hát tessék
260 III, 62 | feketekávénkat szürcsölgetjük), hiába eregetjük gombolyagban a
261 III, 62 | gombolyagban a bölcsességet, hiába hirdetjük urbi et orbi,
262 III, 63 | napra vendéget. A famulus hiába lótott-futott kiöltött nyelvvel
263 III, 65 | húgocskám sírt egyre keservesen, hiába csókolgattuk sorba, hogy
264 III, 66 | Kisebb képû ember itt ugyan hiába nyitogatná a kilincset.~
265 III, 66 | szerint. De a király nem jött. Hiába küldtek ki csatlósokat messzire,
266 III, 66 | jött. Egy egész délelõtt hiába várták, aggály ült az összeesküvõk
267 III, 67 | üregeikben, s melyeknek õ hiába igyekszik katonai szigort
268 III, 84 | ették meg a kicsinyeket…~- Hiába gúnyolódik - felelte -,
269 III, 101| kérni fogja a pénzét.~- Hiába való - felelte -, voltam
270 III, 102| nem kezd nyugtalankodni.~Hiába irkálta neki az alispán,
271 III, 106| Pesten minden lyuk egyforma. Hiába próbálnók.~Hát végre örömteljesen
272 III, 108| mosolygása, hogy az ellen hiába volt valaki sógor.~Az volt
273 III, 111| Koldusbotra jutottunk.~De hiába vala minden keserûség, azért
274 III, 115| királyhoz megyünk, ne fáradjunk hiába. Azt mondom én kegyelmeteknek,
275 III, 115| Még a hold se világított.~Hiába is világított volna ma,
276 III, 115| megcsípik. Hat napig üldözték hiába. A nép azt beszélte, a szent
277 III, 116| írást kiállítani.~De hát hiába való már itt minden szó:
278 III, 132| meddig kell mennem tengelyen, hiába kérdezgetem, senki sem bír
279 III, 132| keveset kockáztatott is, hiába, meg kellett kísérelnem
280 III, 132| fekszik, miképp juthatni oda, hiába fürkészem fûtül-fától. Magyar
281 III, 136| volt a környéken sehol, hiába nézték a világ mind a négy
282 III, 140| Ott lakom pajtás, mert hiába, tudod, itt nem becsülik
283 III, 145| lutheránusok. Károly is lutheránus. Hiába no, törvény, hogy egyszerre
284 III, 145| harapdálta finom ajkait, de már hiába volt, szavát adta.~Így ment
285 III, 148| ellenjelölt. Kemény a dió, hiába!~- Hát mármost mit csináljunk? -
286 III, 148| sérülés történnék rajta (mert hiába, nem tudhatja az ember),
287 III, 148| határozatukkal és az õ pénzükkel.~- Hiába volna, nem törõdöm vele.
288 IV, 5 | összemosolyognak, amiért hiába járták a bolondját, majd
289 IV, 7 | külön-külön vesztek el. Hiába fújták a kürtöt, nem felelt
290 IV, 15 | összeszerezhetett magának: hiába olyan helyen volt.)~Forgách
291 IV, 18 | valami testi bajom van. Hiába, tessék elhinni, az egészség
292 IV, 22 | így vág közbe:~- Angliára hiába hivatkoznak az urak. Mert
293 IV, 26 | halottas gyülekezettõl, amiért hiába fárasztották ide.~- Hogy
294 IV, 28 | ezért áll a törvényben. Hiába rángatja kegyelmed a mentéjét,
295 IV, 28 | kegyelmed a mentéjét, Apor uram, hiába vág furcsa képeket, Toroczkay
296 IV, 29 | kezdett szőni.~Tomo király hiába mondta neki: »Csináld az
297 IV, 39 | napjáig kereste, kutatta, de hiába. A végrendeletében hagyott
298 IV, 41 | Hát csak szép dolog az, hiába!~- Helyes kis tanya ez,
299 IV, 42 | Gyuri meg nem állhatták (hiába, bor volt a fejükben), berontottak
300 IV, 45 | akin a nyelvét élesíti. Hiába írom én ki Dákos Mihály
301 IV, 47 | Meg vagyok semmisülve. Hiába éltem. Az ég hazudik. S
302 IV, 48 | egyik se akart mozdulni, hiába adta meg a versenybíró a
303 IV, 53 | fogadják el az ékszert, mert hiába, ez már mindjárt így volt
304 IV, 56 | hogy kiskorú, rám nézve hiába érte el a tekintetes úr
305 IV, 57 | becsületes szent korona hiába szembesítette õket, s hiába
306 IV, 57 | hiába szembesítette õket, s hiába fogta külön is rábeszélés
307 IV, 57 | rá a hit az ördögökre is.~Hiába rémítgették, a leány állhatatosan
308 IV, 65 | a törvényszék?~Nem kell hiába várnia. Két hét múlva, mire
309 IV, 67 | minket csúffá tettek…~- Hiába, ilyen a megye! Azzal bajos
310 IV, 67 | Pedig hol járt az már akkor…~Hiába no, vármegye a vármegye.
311 IV, 69 | volt az igazságtalan. (Hja, hiába, ilyen elnézõ a világ a
312 IV, 70 | Mihály uram.~- Úgy, úgy, hiába vigyorognak kegyelmetek -
313 IV, 76 | rendszert (mert tudósnál, hiába, a rendszer a fő!), s elhatározta,
314 IV, 77 | szatírát komponálok.~Mert hiába, tartsuk fenn az apáink
315 IV, 80 | szegény anya.~- Miért?~- Mert hiába szórtad arra a fráterre
316 IV, 81 | mikor megpillantottam. Mert hiába hálátlan az ember és a gonosz
317 IV, 82 | mert hát nagy dolog az hiába, ha valaki viceispán volt!) -,
318 IV, 85 | Hogy - azt mondják - mikor hiába fohászkodék az istenhez
319 IV, 85 | csinos szőke diáktól, aki hiába irkálta immár hozzá a sok
320 IV, 86 | szavaztak a doktorok. Mert hiába, a humor jótékony befolyással
321 IV, 88 | hagyott hátra Marinak: hogy hiába keresné - ne keresse.~Sírt-rítt
322 IV, 90 | kevélyen az öreg. - »Nem élünk hiába, kedves barátom… A külszín
323 IV, 95 | tudok egy jó mostohaanyát.~Hiába rázzák a fejüket, hogy nem
324 IV, 95 | aztán olyan év jött, hogy hiába nyíltak a hársak az udvaron,
325 IV, 97 | összetartanak, nem eresztették õket. Hiába, nagy dolog az, ha egy város
326 IV, 97 | inasok látván, hogy most már hiába kergetnék a gyors lábú Palit,
327 IV, 97 | tekintetes asszonyt is. De hiába, nem lehet a véka alatt
328 IV, 97 | közbe Pali zavartalanul.~- Hiába tagadsz mindent - folytatá
329 IV, 101| el napokra.~Akkor aztán hiába simogatta forró fejét lágy
330 IV, 103| Hanem az ördög is megjárta. Hiába, nem jó az asszonyokkal
331 IV, 106| ne légyen, mert különben hiába lészen, hékás. Mondjad csak
332 IV, 109| miniszterhez!~- Oda már hiába mégy. Õexcellenciája éppen
333 IV, 111| járjanak a tányérral. Mert hiába, nincs tökéletes törvény
334 IV, 111| követelve a vetkezést.~De hiába vetkõztek le valamennyien
335 IV, 115| valamelyikünkkel, átadja. Mert hiába… mert hiába, tenni kell
336 IV, 115| átadja. Mert hiába… mert hiába, tenni kell valamit a gyorsabb
337 IV, 117| közbe Pereszlei uram. - Nem hiába nevelkedett a szakali kõröknél.~-
338 IV, 120| visszavonulva élt önmagának. Hiába próbálkoztam velök ismeretséget
339 IV, 127| Hanem az ördög is megjárta. Hiába, nem jó az asszonyokkal
340 IV, 128| nézek fel mindennap. Mert hiába, aki egyszer megkóstolta
341 IV, 128| népies nyelven azt jelenti: »Hiába koptatod a csizmádat!«~Felszámítottuk
342 IV, 132| hogy ikreket szüljön.~De hiába vártam otthon egész estig,
343 IV, 132| emberem, míg az irháját bírja. Hiába hánykolódol apjuk, mert
344 IV, 142| küld zsandárt kettõt is, de hiába küldi; az egyik zsandárnak
345 IV, 142| leköszönése is nyilván az õ mûve.~Hiába vigasztalta magát a fölvilágosodott
346 IV, 142| õkegyelmeik meg is látták (mert hiába az összes növények és virágok
347 IV, 142| tudott kitérni a halálnak, hiába volt nagy diplomata.~Minden
348 IV, 149| katonaviselt szép szál legény is hiába kérte, hiába ígérte:~- Minden
349 IV, 149| szál legény is hiába kérte, hiába ígérte:~- Minden ezüstömet,
350 IV, 152| hiszi el az én háznépemrõl, hiába íratod ki.«~Így nõtt a kis
351 IV, 152| üres szalmába fáradságom, hiába volt minden rendelet, mindenféle
352 IV, 152| hangulat nyomta a kedélyemet. Hiába csillapítgattam magamat.
353 IV, 152| milyen szép õszi idõk járnak. Hiába, ez az Alföld, ez az Alföld…~
354 IV, 152| elkábulva ültem fel a tribünre. Hiába jöttek és beszéltek a tanúk,
355 IV, 152| áthelyezést az asztalomon. Hiába, a miniszter szava nem levegõ.
356 IV, 152| Feleljen. Ösmerje be. Hiába is tagadná. A corpus delicti
|