Rész, Fejezet
1 1, 1 | betyár.~Az urasági kastély alig volt ötven lépésnyire. Jancsi
2 1, 1 | ennek a házasságnak, melyet alig bírok összetákolni. Hidd
3 1, 2 | esküdt az első napokban alig bírta magát megtartóztatni,
4 1, 2 | Eszter görcsös zokogása közt alig tudott beszélni:~- Azt mondta
5 1, 3 | akár tízszer is: hiszen alig száz lépés ide a lottéria.~
6 1, 3 | nemzetes uramat.~A kislány alig bírta elrebegni a fennebbi
7 1, 3 | reszketett kezében a levél! Alig bírta széttörni a piros
8 1, 3 | Két hónap múlva meglátjuk.~Alig várom azt a napot: már ki
9 1, 3 | Hosszú volt a levél. Kati alig bírta könnyeit tartani,
10 1, 4 | uralkodtak. Élõ ember már alig emlékszik arra a boldog
11 1, 4 | mint a bortól szokott. Alig várta az alkalmat, hogy
12 1, 4 | özvegy volt. Neje, kivel alig élt egy évig, éppen azon
13 1, 5 | szörnyû csuklások miatt alig bírt nehány bölcs fejbólintással
14 1, 5 | veretem az egész céhet!…~Hanem alig ment tíz lépésnyire az érdemes
15 1, 5 | szakácsné segélye nélkül alig bírta volna leoldani.~Az
16 1, 8 | fél-nevetve az öreg Bike.~De alig hogy olvasni kezdé, arca
17 1, 8 | mint a bortól szokott. Alig várta az alkalmat, hogy
18 1, 8 | özvegy volt. Neje, kivel alig élt egy évig, éppen azon
19 1, 9 | azért is közelebb ment. Már alig húsz lépés választotta el
20 1, 9 | Majgó dühösen, s egy ügyes, alig észrevehetetlen mozdulattal
21 1, 9 | határ közepén, a sástótul alig néhány lépésnyire, körös-körül
22 1, 9 | szükséges intézkedéseket.~A hely alig volt tizenöt lépésnyire
23 1, 9 | õ a föld alatt«.~A gróf alig elõzött meg húsz-harminc
24 1, 9 | nagyon csodálkozott, midõn alig félóra múlva íme mind a
25 1, 9 | azért is közelebb ment. Már alig húsz lépés választotta el
26 1, 9 | Majgó dühösen, s egy ügyes, alig észrevehetõ mozdulattal
27 1, 9 | egy múzeumi régiség az alig múlt korból. Még a magva
28 1, 9 | fölött mogorva volt Gerge, alig szólt egy-két szót, egyszer
29 1, 9 | Most már ez áll ott kopott, alig olvasható betűkkel:~Gerge
30 1, 10 | Majgó dühösen, s egy ügyes, alig észrevehetõ mozdulattal
31 1, 11 | suhancra jött most a sor, ki alig eresztett meg néhány betût,
32 1, 11 | csigázta fel oly magasra, hogy alig bírta kiállani az ostromot.~-
33 1, 11 | eluntuk, kérem, a helyzetet. Alig várjuk már, hogy leégjünk,
34 1, 11 | hullámzásban kígyózott.~Az urak alig bírták utolérni. Nagy selyma
35 1, 11 | mindenre fejrázással vagy alig hallhatóan kiejtett »nem«-
36 1, 12 | becsapta az ablakot, de alig voltak tíz lépésnyire, amint
37 1, 12 | esti imáját, és lefeküdt.~Alig aludott egy órát, midõn
38 1, 12 | öltöztesse fel elõbb csinosan.~Alig lehetett ráösmerni, midõn
39 1, 12 | annyira kimerítette, hogy alig bírt vánszorogni a fáradtságtól.
40 1, 12 | már magam is elálmosodtam, alig várom, hogy lefekhessem.
41 1, 12 | a többi számos kolostor alig jöhetett figyelembe. A mai
42 1, 12 | egyiket sem cselekedte. Alig várta, hogy reggel legyen,
43 1, 12 | Gyulafehérvárra értek egy nap délben, alig várta Laci, míg beesteledik
44 1, 12 | legények között.~A kurucok alig voltak nyolcvanan, az öreg »
45 1, 13 | vendég, mert Jahodovska alig gyõzte neki hordani a fröccsöket,
46 1, 13 | telepet és a kis falut, mely alig állt egypár szalmafödeles
47 1, 14 | két fiatal jó barát, mert alig voltak túl a harminc éven.
48 1, 14 | szomorú volt, egész nap alig lehetett szavát venni. Egyszer-egyszer
49 1, 14 | egymással!~Utolsó szavait alig bírta kiejteni a zokogástól
50 1, 14 | nyolcadnapra, a menyasszonyához alig ért rá egy pár percre felfutni
51 1, 14 | úgymond -, kevés a meglepő, alig van valami rendkívüli bennök.
52 1, 15 | van?~A szegény öreg Anetta alig bírta a nagy fogvacogtatásban
53 1, 16 | zúgott a Bisztra Hora felõl. Alig lehetett hallani a szavakat.
54 1, 16 | Soporkában, az nem tenné!~Alig tett pár lépést õfelsége,
55 1, 16 | kis jókedv, mert az meg alig bírt magával az elevenségtõl,
56 1, 16 | itthon vagy már.~Nagyiday alig bírt felelni a tömérdek
57 1, 17 | két meghívott tagja, majd alig hallhatóan mondá:~- Mindenben.~- (
58 1, 17 | valamit?~- Semmit, vagyis alig többet. Csernyiczky mindamellett
59 1, 17 | Csernyiczkyt. A borüzletet alig folytatja, sõt az rosszul
60 1, 17 | bírok tőle megszabadulni.~Alig hogy közölve lett a »Hol
61 1, 17 | kísértetet kell keresni«, - alig hogy megjelent, mondom e
62 1, 17 | persze« motyogta halkan, alig érthetõen és lehorgasztott
63 1, 18 | padláson volt sarjú, de alig több, mint egy rõfnyi réteg,
64 1, 18 | Visszafelé más úton jövünk.~De alig tettek néhány lépést, s
65 1, 18 | figyelmezteté Borcsányi -, a Zsuzska alig hall valamit! (És a tubusra
66 1, 18 | szemeit a tányérjára, és alig lehetett tõle egy igét kicsalni.~
67 1, 18 | tiszttartó úr hangjától alig lehetett már szóhoz jutni,
68 1, 19 | királynõ. Egy fél év múlva már alig gyõzte hordani az üzeneteket
69 1, 19 | Reménye nõtt, egyre nõtt, alig várta a másnapi ebédet.
70 1, 19 | elõbb… Majd holnap, holnap!~Alig várta azt a holnapot. Egész
71 1, 20 | arcot vágott és orrcimpái alig észrevehetõen rezegni kezdtek.
72 1, 20 | szalad le a ruhaderékba. Alig is lehet azt észrevenni
73 1, 20 | Kozsibrovszky csínyje miatt alig lehetett komolyan tanácskozni,
74 1, 20 | restellte a történteket s alig mutatkozott a nyilvános
75 1, 20 | mint egy fészek. Moronyi alig is vette észre, elég baja
76 1, 21 | szinte roskadozni látszott, alig engedhette a szaladást.~
77 1, 21 | egy hirtelen eltökéléssel alig hallhatóan rebegte:~- Ne
78 1, 23 | új, az ostobaság…~De még alig jutottunk a Pap Márton rétjéhez,
79 1, 23 | kúsztak föl a Nesztébõl. Alig volt benne víz. Csak éppen
80 1, 23 | szuroksötétség lett, hogy alig lehetett az országutat megismerni.~
81 1, 23 | sor ablak kezdett kigyúlni alig pár száz lépésnyire.~Safranyik
82 1, 23 | De milyen furcsa volt, alig lehetett ráösmerni a vasárnapi
83 1, 23 | romlik. A nagy kalapácsot már alig bírom, a kicsiny hangot
84 1, 23 | bírom, a kicsiny hangot már alig hallom. Egyszóval, a kalapácsokból
85 1, 23 | akadnánk, akitõl megkérdezzük.~Alig mentünk vagy száz lépésnyire
86 1, 23 | szenvedélyek és erõk ébredése ez. Alig van egymásután. Egyik a
87 1, 23 | a bolond aranyzsinórok… Alig akarta megírni neki, hogy
88 1, 24 | Thököly Imre gránátosai.~Alig tudtunk a sok kocsi közt
89 1, 24 | menekült a maradékkal.~Finom, alig észrevehetõ gúnymosoly játszadozott
90 1, 24 | ha összeszedte az eszét, alig ejtett jelentékeny hibát.
91 1, 25 | hova dõl el a gyõzelem, alig lehetett kikalkulálni. Meglehetõs
92 1, 25 | az urak is összenéztek.~Alig hogy fölértek a kis paniperdák
93 1, 25 | vörösödött, azután elhalványult, alig bírta dadogni a kocsisnak:~-
94 1, 25 | jobban elkeseríté, hogy alig voltunk nyolcan, akik a
95 1, 26 | mocsarat, ámbár némely években alig termett rajta nád, igaz,
96 1, 26 | Együtt olyan szomorú volt.~Alig jutott ki Hanka a nádból,
97 1, 26 | maga lett fehérhajú azóta. Alig ösmertem rá, mikor beléptem.
98 1, 26 | tartott a csekély út. Mert alig volt meggyulladva a mocsárbeli
99 1, 27 | kocsira kérezkedni, pedig már alig bírtam vánszorogni az úton,
100 1, 27 | mezõn, visszatér ágyába, alig egy arasznyival az elindulás
101 1, 27 | alatt kevésbé éri a zápor.~Alig tett egy-két lépést, midõn
102 1, 27 | is.~- Gáspár! - szólott alig hallható hangon, s ím, egyszerre
103 1, 28 | változik valahol ez a kép, alig hajszálnyi lehet a különbség.
104 1, 28 | kezdõdött az összeveszés, alig lehet elmesélni. A vörös
105 1, 28 | paraszt-ravaszság rí ki. Különben alig lehetett több negyven évesnél,
106 1, 29 | városka Zólyom megyében, alig van annyi lakosa, mint egy
107 1, 29 | valamije kétségtelenül. Alig egy perc múlva megrecseg
108 1, 29 | elnevette magát, finoman, alig hallhatóan, de mégis úgy,
109 1, 30 | utoljára. A magyar kisvárosok alig épülnek valamit. Budapest
110 1, 30 | másodikat már jól kiállja.~Alig válthattam egy pár szót „
111 1, 31 | gyerekek mellett, de biz azt alig lehetett érteni, nem volt
112 1, 31 | eszméletét.~Kupolyi tûkön állt. Alig várta, hogy a kikötött zsákhoz
113 1, 31 | kicsit magához tért, de alig volt jártányi ereje, csak
114 1, 31 | kaláccsal tartották, de alig evett egy-két harapatot;
115 1, 32 | ennél ártatlanabb mondás alig képzelhetõ - ellenveté egy
116 1, 32 | kasznárt, aki már úgyis alig bírt tipegni a gazdaságban,
117 1, 32 | lerontotta Kobolinszky. Csendes, alig észrevehetõ rivalizálás
118 1, 33 | Eleinte szokatlan volt neki, alig mert beszélni az asszonnyal
119 1, 33 | hallgatag volt egész nap, alig szólt egyet-kettõt gazdasági
120 1, 34 | arca megrándult, de ezt alig lehetett észrevenni; hidegen
121 1, 35 | tüzû, gyönyörû flammirolák.~Alig indultak el, alig léptek
122 1, 35 | flammirolák.~Alig indultak el, alig léptek egyet-kettõt, Wraditzné
123 1, 35 | Agancs volt bõven mindenfelé. Alig haladtak egy félkilométernyit,
124 1, 35 | jel a zsákok kibontására.~Alig is nézték meg zsákmányaikat
125 1, 35 | odább ugrott, le a lejtõrõl, alig néhány lépésnyire. Hanck
126 1, 35 | hogy mit csináltak légyen, alig lehetett kivenni; leányok
127 1, 35 | önérzetesen leereszté a horgát. Alig egy percig tartá bent, már
128 II, 1 | percre; a körülötte ülõk alig vehették észre. A másik
129 II, 4 | evelasztin cipőjét, pedig hát alig bírta beleerőszakolni a
130 II, 4 | Olyan kinézése van, hogy alig meri megszólítani az ember.~-
131 II, 4 | rögtön itt leszek.~Sárika alig várta, hogy visszajöjjön.
132 II, 4 | most is csinos, az ember alig nézné többnek huszonöt évesnél:
133 II, 4 | Szinte látszott rajta, hogy alig bír elválni tõlünk, végre
134 II, 5 | produkált« a természet, melytõl alig nyolc lépésnyire kezdõdött
135 II, 6 | bácsinak évenkint egy pörénél alig van többje, az is rendesen
136 II, 7 | Hahó!« - ordítok utána, de alig bírtam megállítani.~No,
137 II, 7 | fáradtságtól, hogy mozdulni is alig bírt: addig kétségbeesésében
138 II, 7 | szemrehányó sóhajjal válaszolt.~- Alig jött, és már az elmenetelre
139 II, 7 | események rendkívülisége szült, alig bírta a gyertyát meggyújtani.~
140 II, 9 | viaszgyertya között. Az arc már alig ismerhetõ fel, elfonnyadt
141 II, 11 | sötétség volt, az ember alig bírta magát tájékozni a
142 II, 12 | és meg fogom tenni...~De alig kezdte meg a hozzá nem való
143 II, 13 | vissza sátorába, mely elõtt alig tudott lekelni lováról.
144 II, 13 | Tiberius boldog volt, s alig titkolhatta el örömét, de
145 II, 25 | szerint mosolygott, vagy alig észrevehetõ helyeslõ fejbólintást
146 II, 25 | feltûnõ lett. Míg végre, alig néhány nappal az ünnep elõtt,
147 II, 26 | volna »slingelni«.~Ilonka alig bírta elfojtani elõtörõ
148 II, 26 | már kékül, melle már csak alig hallható nyöszörgést küld
149 II, 29 | sem megy el. Még este is alig bírják a szobájába tuszkolni,
150 II, 33 | visszatorlás estéje megérkezett. - Alig lépett a leány a színpadra,
151 II, 34 | halálsápadtság váltott fel, és alig hallható, elfogult hangon
152 II, 34 | éjen át foglalkoztam és már alig vártam, hogy a nap első
153 II, 34 | melyet számukra küldött.~Alig érkezett haza a kis Róza
154 II, 34 | tyúkjával édesanyjához, és alig mondá el a történteket,
155 II, 34 | Ezen tünemény látása - mert alig vehettem erõt magamon, hogy
156 II, 34 | szegény nõm volt befalazva.~Alig hangzott el ütésem, amint
157 II, 35 | állat megfoghatására, miután alig képes a tõrbõl visszajönni,
158 II, 36 | az örömnek, boldogságnak alig van története.~A két Lemonin
159 II, 36 | ámulóknak a múlt éji eseményt.~Alig végezheté be szavait Károly,
160 II, 36 | találta Blondey Péterével. Alig lehetett kétség az ugyanazonosságban.~
161 II, 39 | Aki hallgassa, már olyan alig van.~Koporsó koporsót követ,
162 II, 42 | kiönti, mert keze reszket s alig bírja megtalálni a szuezi
163 II, 43 | szavazójegy csücskén egy alig észrevehetõ vonást tettek
164 II, 45 | önkívületi állapotba esett s alig érezte, midõn egy helyen
165 II, 45 | csillagos teremben. Egész este alig férhettem hozzá, ide-oda
166 II, 45 | itt vagyok; reád gondolok.~Alig vártam, hogy vége szakadjon
167 II, 45 | befejezni.~E pillanatban alig észrevehetõ zörej hallatszott
168 II, 51 | Lamiel ez a fõ...~Mr. Lamiel alig hallgatott fõnökére, ki
169 II, 51 | látja ön, hogy már most is alig fogom utolérhetni!~- Kit?
170 II, 52 | Még csak leány-palánta, alig múlt tizenöt éves. Naiv,
171 II, 54 | neki azt adjanak.~A gróf alig várta, hogy megvirradjon,
172 II, 56 | jóízûen nevettünk akkor. Még alig múlt két hónapja, s ma már
173 II, 58 | régi színt. Réki Boriskára alig emlékszik valaki...~S ha
174 II, 59 | a marquisné komornyikja, alig van nehány frankja. Istenem,
175 II, 60 | ki a múltak ködébõl.~Még alig volt hétéves, mikor atyja
176 II, 60 | élet szerzeményei valának. Alig van egy is, melyhez valamely
177 II, 60 | várva eltávozott.~Katicának alig volt annyi lélekjelenléte,
178 II, 60 | belépett a palota udvarára. Alig halad pár lépést elõre,
179 II, 60 | szegélyzett sétaúton.~Károly alig bírta õt követni.~Végre
180 II, 65 | Bellához visszasietni. Azonban alig lépte át a küszöböt, midõn
181 II, 66 | melynek jövedelméből csak alig élhetett meg az anya és
182 II, 66 | házaihoz ért, oly sötét volt, alig látta, hová lép.~A faluban
183 II, 66 | telt el a fiúcska szíve, alig mert lélegzetet venni, reszketett
184 II, 66 | fel örömteljesen Pali, s alig merte lábait fölemelni,
185 II, 71 | hogy újra alszom, azonban alig két perc múlva ellenállhatatlanul
186 II, 72 | hazudhat, habár Pukovics uram alig nézett ki harmincnyolcévesnek.
187 II, 77 | Egy kicsit - hebegém, alig hallhatólag.~Újra felvette
188 II, 81 | a futó és üldözõje közt alig lehetett már harminc lépés,
189 II, 85 | mentéjében a fölsõ soron, alig gyõzött ámen-t mondogatni
190 II, 85 | és - a gazda becsületét.~Alig maradt valamije, amit még
191 II, 89 | tizenkettedikszer voltam ott, alig mondtam ki nevemet, már
192 II, 91 | én itt? Menjünk sorjában.~Alig virnyad meg a vasárnap,
193 II, 97 | megsemmisüljek.~- Ki vagy? Alig lihegsz!~- Én az 1879-iki
194 II, 99 | számûzve Pedig hát most alig dobban egyet-egyet az a
195 II, 99 | gondolat volt az, milyen ötlet!~Alig bírta elállítani szemeibe
196 II, 99 | szobák bérlõinek lakása alig képzelhetõ nyilvántartásban
197 II, 99 | mondott õ?~- Azt, amit mi. Alig várja, hogy talpra álljon,
198 II, 107| Jules Verne-utánzás. Valóban alig lehet fölfogni, hogy miért
199 II, 112| némák, turbékoló szavakat alig hallani, s a színük meg
200 II, 112| beleakadtak az arany inggombba, alig bírták kioldozni mind a
201 II, 113| Ház«-ban vagy azon kívül, alig biccentették fejüket, most
202 II, 113| semmit; õ csak nyerhet.«~Alig egy óra múlva fõúri fogat
203 II, 113| menni - szólt Domándyné, alig palástolhatva el nagy örömét.~-
204 II, 114| Mikor megjön az év elején, alig bírom a kufferjét leemelni
205 II, 114| hallják, hogy olyan gonosz.~Alig vártam, míg elmúlik a két
206 II, 116| rózsabimbó, a szõke Mariska. Alig van még hét éves s mégis
207 II, 117| kedves Pálom, de bizony én alig ismerek ott valakit, hacsak
208 II, 117| kapnánk ajánlólevelet tõle.~Alig kellett várni egy negyedórát,
209 II, 117| e szokatlan helyzetben, alig bírta erejét összeszedni,
210 II, 118| ragaszkodó alakokhoz, akikbõl már alig van imitt-amott egy-két
211 II, 120| pedellus, az öreg Dankó bácsi alig tudott felelni a sok kérdezõsködésre.~-
212 II, 123| vékony lángnyelvecskéjével alig egy félarasznyi sötétséget
213 II, 123| Csakugyan egy nagy akácfa állt alig öt-hat ölnyire a csónaktól,
214 II, 123| fülei pedig violaszínûek.~Alig fért a csolnakba. A kormányos
215 II, 123| nem lehetett megnyugtatni, alig várta, hogy felgyógyuljon,
216 II, 127| számûzve...~Pedig hát most alig dobban egyet-egyet az a
217 II, 127| gondolat volt az, milyen ötlet!~Alig bírta elállítani a szemeibe
218 II, 127| Ah! És mit mondott õ?~- Alig várja, hogy talpraálljon,
219 II, 129| eszméletét.~Reggelre már alig tudott beszélni, csak nyöszörgött
220 II, 129| mamával akartam találkozni.~Alig lehetett érteni ennyit is.
221 II, 134| izzadtak, s kopasz homlokukat alig gyõzték törülni keszkenõikkel.
222 II, 134| Tüzes volt a négy paripa, alig bírt vele a kocsis, néha
223 II, 136| elbágyadva, kimerülve, aszottan, alig bírva lélegzetet venni.~
224 III, 1 | tátongó mélység kezdõdik; alig vannak húsz lépésnyire egymástól,
225 III, 1 | forrólázba esett, melybõl alig bírt kigyógyulni.~E két
226 III, 1 | egyre izzadó homlokát s alig hallhatólag dörmögé: »Vakmerõ
227 III, 1 | közelebbi érintkezésben. Alig bírom fölfogni, hogyan s
228 III, 1 | átfutó nyúl zörgeti meg alig észrevehetõn a harasztot.
229 III, 1 | való, míg a zseb fölött alig látszó dudorodás ma is egy
230 III, 1 | nagyon csodálkozott, midõn alig félóra múlva, íme, mind
231 III, 1 | azért is közelebb ment. Már alig húsz lépés választotta el
232 III, 2 | megerednek a visszaemlékezésben, alig bírja folytatni:~- Amint
233 III, 2 | lehet ágat szakítani róla…~Alig várta, hogy kijöjjön a szép
234 III, 2 | vele a világ még akkor is: alig tudott a szobába menni.~
235 III, 2 | az ajtót ismét rázártuk.~Alig múlt el azonban egy óra,
236 III, 2 | hajlott estén érkeztek s alig hogy megjárták térden a
237 III, 2 | az egyik hámistráng, hogy alig bírta kioldani. A négy tüzes
238 III, 2 | szavakat, amelyeknek értelme is alig volt, mire hozzá értek.
239 III, 2 | akkor jöjjön.«~Gélyi János alig bírta felszerszámolni a
240 III, 2 | ráhágott dolmányára is; alig tudott föltápászkodni s
241 III, 2 | nagyon kötekedõ és goromba! Alig hogy megmelegedett a portán,
242 III, 2 | hogy már kezdte is. Még alig hogy kikászmálódott a nagy
243 III, 3 | egy-egy közeledõ kocsizörgés alig észrevehetõ örömpírt lehelt
244 III, 4 | az ajtót ismét rázártuk.~Alig múlt azonban el egy jó óra,
245 III, 6 | Koritnyicára! Hiszen az alig van két óra járásnyira Aporfalvától,
246 III, 7 | némák, turbékoló szavukat alig hallani, színük meg többnyire
247 III, 10 | megreszketett az örömtõl, alig bírt beletalálni a kulcslyukba
248 III, 10 | van.~- Meghalt? - hörgé alig hallhatólag Nagy Ferenc.~-
249 III, 11 | hõs.~Két hétig volt beteg, alig bírt kigyógyulni; az orvos
250 III, 13 | annyi minden történik, hogy alig bírjuk megírni. Ez is, az
251 III, 15 | nehéz eltölteni.~A kis Nelli alig tudja eltölteni; ezer meg
252 III, 17 | derekán. Piszkos, kurta inge alig ért a hónaaljáig, s látni
253 III, 17 | Majgó dühösen s egy ügyes, alig észrevehetõ mozdulattal
254 III, 19 | kantát összetört.~A szülék alig bírtak rájönni, hova tûnhetett
255 III, 19 | Gyurinak a feje szédül, alig bírja kihebegni:~- Cukrot
256 III, 24 | hol szerette meg, hol nem, alig lehet kinyomozni, mert az
257 III, 25 | a krispin alatt.~Piroska alig bírta kivárni. Azalatt összefutottak
258 III, 29 | helyet megpihennem, jó ember!~Alig bírt már beszélni, roskadozott,
259 III, 36 | hiszi, hogy elmenekülhet!~Alig hogy felhúzza felöltõjét,
260 III, 40 | Irtóztató tömeg zsibongott, alig fértünk be a vagonokba.~
261 III, 48 | megköti magát.~Némelykor alig van harminc-negyven kész
262 III, 49 | között ringott-repkedett alig láthatólag, jeléül annak,
263 III, 53 | írják emlékeiket, mikor még alig van mire emlékezniök, s
264 III, 56 | tokája támadt, Horváth Gyuri alig bírta húzni a lábait potroha
265 III, 56 | megemelinté a báránybõr süvegét, alig biccentett neki viszonzásul.~-
266 III, 56 | el a Kárász közbe. A fiúk alig gyõztek utána poroszkálni
267 III, 57 | alatt jött, a harapásnak alig látszott valami nyoma a
268 III, 61 | azonban keveset törõdtek õk, alig méltatták egy tekintetre,
269 III, 62 | Pesti Hirlap«-ot az idén.~Alig várták, hogy kikiáltsa a
270 III, 63 | meglehet, így volt igaz.~Alig távozott a grófnõ, rögtön
271 III, 67 | s ez rögtön kitör rajta.~Alig van valaki, aki ne látta
272 III, 72 | ahhoz képest az istenháza!~Alig mertek szétnézni a tündér
273 III, 72 | szereti a hangos beszédet.~Alig hogy kimondta, már is elõttük
274 III, 75 | szokás - mondá. - Az apák alig várják, míg fiuk fölcseperedik -
275 III, 78 | maga fejétõl bandukolt az alig fehérlõ dûlõúton.~Egyszer -
276 III, 81 | szoba.~A szegény fáradt fiú alig bírt már bevánszorogni,
277 III, 83 | kellett, míg Mohorához értek. Alig hogy visszamaradtak a szügyi
278 III, 87 | kevélyebb járását.~A szolgabíró alig ejtett ki egy-két szót útközben,
279 III, 97 | Kétségbeesetten nézett rám, alig bírtam magamat visszatartani
280 III, 104| kocsis, vigyen el engem oda.~Alig egy félórányira fekszik
281 III, 105| nagy írót, s a tolongásban alig lehetett mozdulni. Engem
282 III, 108| mondá Mária megbotránkozva s alig várta, hogy Murányba érjen
283 III, 110| neki… no, kezet rá!~Giléty alig várja, hogy fölcsaphasson,
284 III, 110| szótalan, mogorva hadnagy.~Alig vártuk a vacsorát, ahol
285 III, 114| azonfelül a jobb fülén egy kis, alig észrevehetõ lyuk van.~A
286 III, 115| szájával! Borzasztó!~S ím alig végezé, megcsikordul künn
287 III, 116| aki éppen akart, s a híd alig jövedelmezett valamit.~A
288 III, 117| nagyon megöregedtek, és alig tudtak mozogni.~Egyszer
289 III, 117| ugat ki belõlem a halál, alig lézengek a világon, nem
290 III, 117| válogatott hosszú fickóira. Alig várta már, hogy valami parádé
291 III, 123| könyvét, melyet tavaly írt, alig vették meg négyszázan.~A
292 III, 124| éjjel a kerületbe érkeztek, alig hogy lefeküdnének, egy sürgöny
293 III, 132| néztem meg figyelmesebben. Alig van valami nyaka!)~De bármilyen
294 III, 137| véka alatt.~Úgy is lett. Alig várták az elsõ kerületi
295 III, 138| mint a bolha a kosszarvban. Alig bírtam tipegve-tapogva megtalálni
296 III, 138| a tyúkszemeim.~S valóban alig értünk ki a városból, olyan
297 III, 140| meg? - kérdem, nevetésemet alig bírva elnyomni…~- Képzeld,
298 III, 144| ember volt a fiatal Hatvani, alig várta Szent-György éjszakáját,
299 III, 144| várnia. Nagy vonítások közt alig egy félóra múlva visszatért
300 III, 146| nyöszörgésére hátrahúzódtam, hanem alig léptem egy-kettõt az ágy
301 III, 146| is gyújtották a gyertyát.~Alig múlt el tíz perc, s a félhomályban
302 III, 148| kihúzgálni a bajuszát. Alig van huszonnégy éves.~Ágnes
303 III, 148| kurtanemesekkel, de még így is alig akadt rá ember.~»Nem merem
304 III, 148| volt minden ügyes-bajukban.~Alig várta Ágnes, hogy a szeme
305 III, 148| mégsem volt.) Borcsányinak alig volt húsz embere s még azok
306 III, 148| részvétteljesen.~Az aggastyán alig bírta fuldokló sírását megállítani,
307 IV, 1 | jöttek. Zavarban voltam, alig emlékszem, miképp esett
308 IV, 3 | odavigyáznak az elnök, aki alig gyõzi közbeszólással (»Lassabban,
309 IV, 8 | vitte be a városba. Neki alig jutott valami.~Én akkor
310 IV, 9 | fontos pozíció, az akasztófa alig jutott néha-néha üresedésbe.~
311 IV, 13 | ki kell magamat csípnem.~Alig vagyok bent nehány percig,
312 IV, 14 | fejétõl elválasztott testét, alig néhány hét múlva azon hír
313 IV, 19 | kutatni. - A történelem alig mond róluk valamit, mert
314 IV, 27 | hatalmasan föl volt ébresztve, alig vártam, hogy már helyén
315 IV, 32 | nyári este volt, de még alig napszálltakor. Friss szénaszag
316 IV, 37 | értesítést a tescheni hatóságnak.~Alig egy hónapra beállított egy
317 IV, 39 | állat volt a környéken (alig várta, hogy valamelyik megbetegedjék),
318 IV, 41 | közbe élénken Pali bácsi.~- Alig várom, hogy egészen neki
319 IV, 47 | mikor megcsalta.~Egy nap, alig néhány nappal a halála elõtt,
320 IV, 57 | mikor az Úr föltámadott. Alig várták Rozsnyón ezt a napot.~
321 IV, 60 | lengyel betörések óta Árva alig látott ellenséget. Nyugodt
322 IV, 70 | tûntek el meddõn, s a híd alig hozott be többet, mint amennyit
323 IV, 73 | távoztam a színháztól, de alig megyek a harmadik utcáig,
324 IV, 73 | csak a kapocs megszülessék. Alig várta. Nem csoda, az éhes
325 IV, 80 | rozoga fiatalembert, aki alig bírja cipelni vézna, árnyékszerû
326 IV, 83 | termette az ennivalóját, de alig evett többet, mint egy légy.
327 IV, 85 | leszel, gondolá Hatvani, alig várván Szent-György napjának
328 IV, 85 | csaholással, csörtetéssel alig egy óra múlva visszatér
329 IV, 88 | nem kielégítő. Kicsike, alig ér a vállamig. Komikus egy
330 IV, 90 | is új példányokat kértek. Alig múlt el egypár hónap, s
331 IV, 95 | megnézni«, de az asszonynak alig mondott egyebet róluk, mint
332 IV, 97 | szemközt tartott a sopánkodás, alig várta azonban, hogy a háta
333 IV, 99 | Menjünk beljebb a tanyához.~Alig tettünk azonban egy-két
334 IV, 107| uram maga is meghökkent, alig volt néhány szál ember őrsége:
335 IV, 117| Hernád kiöntött odahaza, alig volt valami termésem. De
336 IV, 119| hogy olyan csekély.~De alig eresztette el Tisza Kálmánt,
337 IV, 126| néhol, amint tudjátok, hogy alig fér át rajta a kocsi. Ki
338 IV, 127| laktak aztán belõle, úgyhogy alig bírt szuszogni gazda és
339 IV, 127| lépésével ugyancsak megjárta. Alig néhány napra ott termett
340 IV, 127| férjeinknek!~Csodálkozásában alig bírt szóhoz jutni az uralkodó,
341 IV, 127| székelység úgy, hogy kõ kövön alig maradt.~Az udvarhelyi fészek
342 IV, 127| nevelésökre.~Mondani is alig kell, hogy Miczbánné mindent
343 IV, 135| hányni Körmöcnek, Selmecnek!~Alig várták, hogy elõadja magát
344 IV, 136| az egészséges lábait is alig bírta emelni. A másik ellenben
345 IV, 140| kalapskatulyát, úgyhogy a szobájában alig tud mozogni ezek miatt a
346 IV, 141| akik szintén képviselõk, alig juthatnak hozzá.~Az utcákon
347 IV, 142| Titokzatos mogorva ember volt, alig érintkezett az emberekkel.
348 IV, 142| molnár?~- Hogy azt mondja, alig ment ezer lépésnyire a várostól,
349 IV, 142| ahova a szentelt vízbõl már alig freccsent valami), két bedülledt
350 IV, 144| látta már a világot, de alig emlékszik rá, hároméves
351 IV, 144| Berci!«~Kevés szavú fiucska, alig szól valamit, elmélyedõ,
352 IV, 147| mert sok pénz volt nálam.~Alig szenderedhettem egy rövid
353 IV, 148| összerontják mindenemet.~Már alig lehetett visszatartani az
354 IV, 152| lelkemet, tiszteltetem.~Alig mentem ötven-hatvan lépést,
|