bold = Main text
      Rész, Fejezet                                          grey = Comment text

11001  IV,  58   |                 erre a lelkesedés Becsén, s aláírtak vagy tízezer forintot.~
11002  IV,  59   |                   semmit sem fogadott el, s egészen elzárkózva élt csöndes
11003  IV,  59   |                   miért fogták el a fiát, s miképp lehetne kiszabadítani?
11004  IV,  59   |                   Felcihelõdék az öregúr, s becsomagolta nemcsak a mentét
11005  IV,  59   |                egész a császár színe elé, s térdre borulni elõtte kegyelemért.~
11006  IV,  59   |           értesíté a rendõrség, hogy jön, s hogy milyen ügyefogyott
11007  IV,  59   |                  Alászolgálja, excellenc!~S fringiája hangosan csörömpölt,
11008  IV,  60   |    Lengyelországgal volt tömérdek galiba, s Árvának nagy presztízse
11009  IV,  60   |                 várban túlélte a királyt, s akkor szabadon bocsátatott,
11010  IV,  61   |               mikor az ajtón kopogtattak, s belépett a Nagy Jánosék
11011  IV,  61   |                  Ahova csak mentem eddig, s ahol rám néztek, az volt
11012  IV,  61   |                 várost, odajött a király, s amikor meglátta a szomorú
11013  IV,  61   |                   emberkét, sírva fakadt. S a király sírása tette a
11014  IV,  61   |               szomorú sovány ember iránt, s megválasztotta fõtisztviselõjének.
11015  IV,  61   |        megválasztotta fõtisztviselõjének. S ezáltal még szerencsésebbé
11016  IV,  61   |             voltam, hogy mi hasznát vette s megkérdeztem:~- Mire használta?~-
11017  IV,  61   |              kérnivalója volt a városnak. S ahol a bús külsejû ember
11018  IV,  61   |             sovány emberke hízni kezdett, s arca napról napra emberibb
11019  IV,  61   |              tésztanemûektõl eltiltották, s rendõri felügyelet alá helyezték
11020  IV,  61   |              szomorúbb, desperáltabb lett s szemei bágyadtan pislogtak,
11021  IV,  61   |                   nem, hát ketten lesznek s abból roppant haszon háramlik
11022  IV,  62   |                  Elõfizetni? - dünnyögte, s bizonyos megdöbbenéssel
11023  IV,  62   |                  Összefonta kezét mellén, s arca hirtelen kedélyes kifejezést
11024  IV,  62   |            nyugtát.~- Nem, nem - dadogta, s görcsösen kapaszkodott meg
11025  IV,  62   |              meredtek, bajusza lekonyult, s apró, ravasz szemeiben mintha
11026  IV,  62   |          Izgatottan járt-kelt a szobában, s én szánakozva néztem szegényt.~-
11027  IV,  62   |              Láttam, õrülttel van dolgom, s megvallom, érdekelni kezdett,
11028  IV,  62   |                nem hallgatódzik-e valaki, s miután tekintete bekalandozta
11029  IV,  62   |                  bekalandozta a fülkéket, s járt az ágyak alatt is,
11030  IV,  62   |             szubvenciót húz a kormánytól, s ha nem egzisztálna, nem
11031  IV,  62   |                   számot nyomatok belõle, s azt is csak egy példányban,
11032  IV,  62   |               kormánynak be kell mutatni, s amire kiutalványozzák a
11033  IV,  62   |              kellene egy szubvenciós lap? S minek nyomtatnám? Rontani
11034  IV,  63   |                   melyek koronát viseltek s élesre fent kardot tartottak
11035  IV,  63   |                  voltak még az alapkövei, s az õsi ház homlokzatán kevélyen
11036  IV,  63   |                 Ennek a Szepsyek az urai. S egy bárdot tartó bozontos
11037  IV,  63   |                  a vásott parasztfiúk is, s üldöztek vele. Oh, be sok
11038  IV,  63   |            panaszkodtam. Nevetett rajtam, s jóízûen jegyzé meg:~- Mondd
11039  IV,  63   |              kevély, szívet feszítõ terv.~S egyszer, mikor a féléves
11040  IV,  63   |                összeszedtem a sátorfámat, s elindultam új nemesi címert
11041  IV,  63   |                  borul nyakamba édesanyám s hogy fogja megugatni a Sajó
11042  IV,  63   |              Szívesen fogadott az öregúr, s noha gyanúperrel élt odaérkezésem
11043  IV,  63   |          Bevezetett a félreesõ szobájába, s leültetett vele szemben
11044  IV,  63   |                 medve címerû Szepsyektõl, s az olthatatlan vágyat, mely
11045  IV,  63   |                Végignézett tetõtõl talpig s elkomorodva, mélabúsan folytatta:~-
11046  IV,  64   |             hivatalnoknak szánt végzeted, s õ mégis kacsintani akar
11047  IV,  64   |                  mintegy három hét elõtt, s azt kérdezte a kereskedõtõl (
11048  IV,  64   |           szerezni?~- Próbálja meg az úr, s én szívesen megfizetem kétszeresen
11049  IV,  64   |             kétszeresen is.~- Utánajárok, s ha lehetséges, egy hét alatt
11050  IV,  64   |                    Ennyit mondtam. Ez az!~S a legnagyobb készséggel
11051  IV,  64   |                   is megrázta az ajtóban, s hálás hangon mondá:~- Köszönöm,
11052  IV,  64   |                  sorsjegyek nyerõszámait, s mindjárt elöl ott villogott
11053  IV,  64   |              Valóban megfoghatatlan volt, s oly rendkívüli eset, aminõ
11054  IV,  64   |                   midõn megnyílt az ajtó, s egykedvû arccal lépett be
11055  IV,  64   |                Megnézte a nyerõ számokat, s aztán zsebébe tette a lapot
11056  IV,  64   |                   kinézni, akit szeretek, s akit hozzám nem adtak a
11057  IV,  64   |            percben, ahogy föltekintettem, s a szemembe tolult könnyek
11058  IV,  64   |          összefolyt minden tárgy elõttem, s úgy rémlett egy percig,
11059  IV,  65   |                  községi bíró észreveszi, s így szól magában (azazhogy
11060  IV,  65   |                ezt nem veszem a lelkemre.~S jelentést tesz az elkorhadt
11061  IV,  65   |              megcsinálja a költségvetést, s fölterjeszti a minisztériumhoz.
11062  IV,  65   |               jóváhagyja a költségvetést, s újra visszaterjeszti a minisztériumhoz.
11063  IV,  65   |                korlátfa meg van csinálva, s nincsen többé vele semmi
11064  IV,  65   |                  hogy minden rendben van, s bekéri a vállalkozótól a
11065  IV,  65   |       minisztérium leküldi a vármegyéhez, s egyúttal értesíti az adóhivatalt.~
11066  IV,  65   |                   hídon mutatkozó hiányt, s a másik, aki kollaudálni
11067  IV,  65   |               hogy azóta ismét elkorhadt, s ezt ismét jelenti a bíró
11068  IV,  65   |                uram legényfiáé, a Péteré, s minthogy Szuhai Márton uram
11069  IV,  65   |         tulajdonában vagyon a bevert fej, s harmadnapra fejestõl elmenni
11070  IV,  65   |                   erõsebb volt a fiamnál, s két helyen szakasztotta
11071  IV,  65   |              törvényszéki orvos megnézze, s hogy a törvényszéki orvos
11072  IV,  65   |         megjelenik a doktor a helyszínen, s fölveszi a Péter fejérõl
11073  IV,  65   |                   ezen Zuvics egy kicsit, s amikor ráért, megírta a
11074  IV,  65   |                  frt 78 kr. is közte van.~S ezt a választ szépen hozzácsatolta
11075  IV,  65   |                   Zuvics felterjesztését, s ahogy hazahozta, szépen
11076  IV,  65   |                leolvasott 6 frt 78 kr.-t, s küldte a vagon akta mellett
11077  IV,  65   |              Zuvics végképp elkeseredett, s még aznap megsürgönyözte,
11078  IV,  66   |                levette válláról a terhet, s vitte nagy énekszóval a
11079  IV,  67   |                 be a vármegyeház kapuján, s az egyik hónalja tömöttebb
11080  IV,  67   |              finánc ballagott a fõpiacon, s észrevették a dohánycsempészt;
11081  IV,  67   |             várjuk meg. A siker bizonyos.~S a rendületlen férfiak megtámaszták
11082  IV,  67   |                   õ reputációja is valami s tanácskozván a megyei urakkal,
11083  IV,  67   |                 rá Czanyuga uram kevélyen s bajszát pödörve vágtatott
11084  IV,  68   |                 kileste a rendõrállomást, s még aznap délután beállított
11085  IV,  68   |                   viszonzá a rendõrtiszt, s odaírta a jegyzõkönyv alá
11086  IV,  68   |                  ezer közül azt az embert s ha térdig koptatja is kezét,
11087  IV,  69   |               hajú leány ment el az úton, s mosolyogva intett üdvözletet
11088  IV,  69   |                azok is mind az õ lányai. (S ekkor megint veszélybe kerülhet
11089  IV,  69   |                  azonban mégis tápláltak, s nemegyszer hallottam a hátam
11090  IV,  69   |                   a víznek is virága van. S a virágnak, a nõnek nincsen
11091  IV,  69   |                bent székeltek üregeikben, s különben is hasonlítottak
11092  IV,  69   |           átlátszottak a csipkés ujjakon, s azok is telides-tele szeplõvel.~
11093  IV,  69   |                    Ha egy pusztán volnék, s õ lenne ott az egyedüli,
11094  IV,  69   |                 eljutott Bulykainéhoz is, s mert asszony az asszony,
11095  IV,  69   |                  Mi dicsõítjük, õ szidja, s mégis vele nyájaskodik«.
11096  IV,  70   |                   ember közül mindeniket? S hogy bizonyítson? Hiszen
11097  IV,  70   |            behozni, mi kizárná a csalást, s megnyitná a régi jövedelem
11098  IV,  70   |                    évek tûntek el meddõn, s a híd alig hozott be többet,
11099  IV,  70   |                  erõsítette, hogy úgy van s kész a próbát megtenni,
11100  IV,  70   |              város tekintélyes perszonáit s különben is terjedt a hír,
11101  IV,  70   |                  álldogált a »Halpiacon«, s zsibongva, fejcsóválgatva
11102  IV,  70   |               jött a városi magisztrátus, s köztük kullogott a szabómester
11103  IV,  70   |                   kívánatos piros száját, s kellemeztetõn selypíté:~-
11104  IV,  70   |               metódust követték a hídnál, s hosszú évtizedekig nagy
11105  IV,  70   |                  a történetet hallottam), s a kialkudott sommát aztán
11106  IV,  71   |             roppant büszkék a tót nemesek s ha nem értik vagy az egyiket,
11107  IV,  71   |           szöveget.~Leírta egy papirosra, s én ámulva olvastam a következõ
11108  IV,  71   |          Eléneklem még egyszer franciául.~S elkezdte újra finom akcentussal,
11109  IV,  72   |                   észreveszi szándékomat, s amint megindulok a fogorvoshoz,
11110  IV,  72   |            kegyetlenség a programjukban.)~S ezzel megfordultunk mind
11111  IV,  72   |                 kerestettem a fájó fogat, s a felsõben volt. (Ilyen
11112  IV,  72   |                Denique elmúlt egy félóra, s én egy foggal lettem szegényebb,
11113  IV,  72   |                  segített harapni, rágni, s most ilyen csúfosan kellett
11114  IV,  72   |                 ezüstlakodalmára utaztam, s útközben Debrecenben megháltam
11115  IV,  72   |             gondoltam magamban, ez is jó, s elkezdtem lapozgatni. Mégis,
11116  IV,  72   |                  Bodrogkeresztúri csata«, s térkép csatolva hozzá. -
11117  IV,  72   |                  azt a cikket ezerszer is s úgy tudtam a hegyaljai falvak
11118  IV,  72   |              tudja az ember az efféléket.~S erre aztán megeredt bennem
11119  IV,  72   |         hadimozdulatok okait, kritikáját, s a csata olyan apró momentumait,
11120  IV,  72   |                lenne. Beszéld rá, kérlek.~S meg is indult aztán a rábeszélés,
11121  IV,  72   |                katonai méltóságok lettek, s ha egyik-másikkal találkozom
11122  IV,  73   |                 azonban mindenik más-más, s mindeniknek vannak bizonyos
11123  IV,  73   |                  között, egy üres térnek, s amint lecsúszott, rézsunt
11124  IV,  73   |              lélek!« - rebegte könnyezve, s a lerajzolt minta nyomán
11125  IV,  73   |          vizsgálja és döfi bele villáját, s mi e szélcsend alatt bátran
11126  IV,  73   |                 tud már rágni a fogaival, s rendesen hozzáteszi:~- Hanem
11127  IV,  73   |            pártember, óriási kerek fejjel s szelíd, hiszékeny szemekkel.~
11128  IV,  73   |              megjegyzéseket is kockáztat, s õsidõktõl fogva azzal a
11129  IV,  73   |                  ragaszkodik, ami az övé, s mindent lebecsmérel, ami
11130  IV,  73   |                  haszontalan mázolásokat, s azoknak egy képzeletbeli
11131  IV,  73   |        megregulázza, hogy kiviszi falura, s iszonyú fösvénységében enni
11132  IV,  73   |                Gábrisnak, hogy anya lesz. S ez egy derengõ reménysugár
11133  IV,  75   |                  hórihorgas Bugyi István, s édesdeden csevegtek együtt
11134  IV,  75   |                   állt meg szokás szerint s ő maga a kis pakktáskáját
11135  IV,  75   |             stikkelt valami alsószoknyán, s egészen el volt merülve.~
11136  IV,  75   |                 került, száján mosollyal, s hirtelen átfogván mindkét
11137  IV,  76   |                 hiába, a rendszer a fő!), s elhatározta, hogy ennek
11138  IV,  76   |               kapott a tudós hozzá menni, s megpróbálni, milyen lesz
11139  IV,  76   |                három az isten, »atya, fiú s szentlélek«, és fölemeltem
11140  IV,  77   |             becsületes embereket faragni, s mikor néhány év előtt meglátogatta
11141  IV,  77   |             felelt a főügyész kérdéseire, s annyi lírai lágyság volt
11142  IV,  77   |                aztán beállított Kozmához, s az mindenütt eldicsekedett
11143  IV,  77   |                 megnyílt a jóság forrása, s hálásan emelte azokat majd
11144  IV,  77   |                   ez a világ körös-körül, s milyen kicsiny az illavai
11145  IV,  77   |                  Érzem, méltóságos uram.) S jut-e néhanap eszedbe az
11146  IV,  77   |                  építeni nagyon könnyen - s jelentõségteljesen hunyorított
11147  IV,  78   |         Megeresztette hát Istók az ostort s röpült a négy sárkány, hogy
11148  IV,  78   |               Sándor-palota kapuja alatt, s holtan rogyott össze a márványos
11149  IV,  79   |                   a kérdést várja a báró, s menten elkezdi mondani az
11150  IV,  79   |                terem a viharos tapsoktól, s mint a menydörgés, úgy morajlott
11151  IV,  80   |                talán már mégis mennénk« - s így végzõdik: »Hát hiszen
11152  IV,  80   |                   szalmaözveggyé avatott, s a pályaházból egyenesen
11153  IV,  80   |                   zárt, kinyitja az ajtót s lopva besurran a hálószobába,
11154  IV,  80   |                   múlva dugja ki a fejét, s a másik ágy felé sandalít.~-
11155  IV,  80   |            vendéglõbe, mikor neki tetszik s nem marad ott, ameddig neki
11156  IV,  80   |                  vissza. Vagy ki tudja? - S folytatva eszmemenetét,
11157  IV,  80   |                   hajtût talált a padlón, s azt tartotta férje urának
11158  IV,  80   |                   idején látta megugrani) s kezében egy fehér szarvasbõr
11159  IV,  80   |         katonatiszt urak szoktak viselni, s amit neje egyik nyitott
11160  IV,  81   |                 Figaró« olvasásába merült s csak úgy gépiesen jegyzé
11161  IV,  81   |                     Rendelek neked egyet.~S azzal tovább olvasta a »
11162  IV,  81   |                  Adj a fejedrõl mértéket, s még ma írok a kalaposnak.
11163  IV,  81   |             azonnal.~Bementünk Skrivánhoz s Lenci egy széles karimájú
11164  IV,  81   |                Igaz is, hogy csúnya ember s hanyag öltözködésû, aki
11165  IV,  81   |                  hajlandó rosszcsonttal - s az a kész tervvel menten
11166  IV,  81   |          bosszankodva dobta félre a lapot s ingerült, gyanús tekintetet
11167  IV,  81   |             akartok az én kalapommal, he?~S ennek a szelíd embernek
11168  IV,  81   |                 szenvedélyes kalapcserélõ s hízeleg neki, ha a kalapjait
11169  IV,  81   |              Ocskoványi. - Ha megengedi?…~S leült melléje a székre.~-
11170  IV,  81   |                  sokat kacsingatott a fel s alá hullámzó hölgyekre s
11171  IV,  81   |                  s alá hullámzó hölgyekre s bizonyos kacérsággal feszelgett
11172  IV,  81   |               tudja meg ön, fiatalember - s itt a penész szín girbe-gurba
11173  IV,  81   |                láthatólag lehûlt ezalatt, s szürke szemeivel elkezdett
11174  IV,  81   |                más kalapot négy forintért s uram fia, abba meg a Szabó
11175  IV,  81   |                hogy végre is beleegyezem, S itt van ni, ma meg ön vesz
11176  IV,  81   |             hetykén sétálgat a Váci utcán s bizonyos kacérsággal nézegeti
11177  IV,  81   |                 héten vesz egy új kalapot s azt tanult gráciával viseli
11178  IV,  82   |                  voltam - mondá sóhajtva, s szemei felragyogtak (mert
11179  IV,  82   |                hirtelen leteszem pipámat, s kinyitom az ablakot. A friss
11180  IV,  82   |                  öblös tajtékpipával járt s meglátván asztalomon a frissen
11181  IV,  82   |             hajdúk feküdtek.~Utána sietek s látom, hogy halotthalványan
11182  IV,  82   |                hideg vízzel a halántékát, s mindjárt jobban lett.~-
11183  IV,  82   |                elsõ füstöt nagy félénken, s íme a legnagyobb gyönyörérzet
11184  IV,  82   |              fúvom, eregetem lázas kéjjel s egyre ízesebb, nyelvemet
11185  IV,  82   |                pattan benn egy-egy gyökér s sustorogva málik szét azután.~
11186  IV,  82   |             sustorogva málik szét azután.~S nemhogy elszédültem volna
11187  IV,  83   |                   a kastélyból tért haza, s levetvén tarisznyáját, így
11188  IV,  83   |                 fölébred - mondá János -, s akkor magától jön a többi«.~
11189  IV,  83   |                gyóntatója) hozzám lépett, s barátságosan kérdé:~- Tud-e
11190  IV,  83   |                  csak torok kell, hahaha. S torkunk nekünk szegényembereknek
11191  IV,  83   |                  ébren van.~János bement, s azt mondta, csak várjak
11192  IV,  83   |               belsõ szobákban: »kip-kop«, s jött egyre közelebb a sajátszerû
11193  IV,  83   |                   Végre megnyílt az ajtó, s János által támogatva, kilépett
11194  IV,  83   |             szürkés szemein egy pápaszem, s még a pápaszem fölött is
11195  IV,  83   |               gróf teljes megelégedésére, s ezentúl ez volt a rendes
11196  IV,  83   |               füléhez igazítva hallgatta, s csak néha szólt közbe valami
11197  IV,  83   |                elfelejtette, mit olvasok, s nemegyszer a szokott megjegyzéseibõl
11198  IV,  83   |                valami elmésséget mondana, s megvillant hófehér mûfogsora
11199  IV,  83   |          feldiktálta nekem egy papirosra, s én a kápolnába mentem a
11200  IV,  83   |                  minden bûnére vigyázzak, s figyelmeztessem rá a bediktálásnál,
11201  IV,  83   |                  rendes idõben felkeltem, s kimentem az ambitusra pipázni,
11202  IV,  83   |                   Pakolok - mondá kurtán.~S valóban láttuk, amint bõröndöket
11203  IV,  83   |                  batyukat összegyömöszöl, s nagy sietségben jár ki s
11204  IV,  83   |                  s nagy sietségben jár ki s be a belsõ szárnyban.~Végre
11205  IV,  83   |             Márton uram, éppen kinn állt, s ásítva, huzakodva szólítá
11206  IV,  83   |                    de alighanem lesz esõ.~S ezzel szép csendesen kiballagott
11207  IV,  83   |                  visszafordult egy percre s odakiáltott a kapusnak:~-
11208  IV,  84   |                mackó jön ki a sűrűségből, s felém rohan.~- Jézus Mária! -
11209  IV,  84   |                  a kiaknázható helyzetet, s dobogó szívvel rohantam
11210  IV,  84   |                 átmehetek a túlsó partra, s én a fát magam után belököm
11211  IV,  84   |               végre elértem a ledőlt fát, s nehogy leszédüljek róla
11212  IV,  84   |               istennek megmenekülésemért, s átpillantok a túlsó partra,
11213  IV,  84   |                 őfelségének.~Az átfutotta s aztán így szól:~- Igen jól
11214  IV,  84   |                 ekkor felment a szószékre s így kezdé:~- Felsőbb rendeletre,
11215  IV,  84   |                 el nem fogadja a párbajt, s mit tesz ön ez esetben?~-
11216  IV,  84   |                 bírót és néhány esküdtet, s valamennyien ladikba ülve,
11217  IV,  84   |                  vagyunk, hazamehetünk! - S hazafelé fordítá a ladik
11218  IV,  84   |             németnek még a segítsége sem, s következetesen ott maradt
11219  IV,  84   |              megtapogatja a beteg üterét, s aztán megpillantván az ágy
11220  IV,  84   |                   megfogta a beteg kezét, s komoly arccal szeme közé
11221  IV,  84   |            csakhamar ismeretséget kötött, s beszélgetés közben azt kérdezé:~-
11222  IV,  84   |               kíváncsi a másik vallására, s így ön nem katolikus; a
11223  IV,  84   |             büszke az õ magyar vallására, s szereti másoktól kérdezni,
11224  IV,  84   |                   Nagyon szerette a bort. S ez a hálátlan folyadék mégis
11225  IV,  84   |                   míg az enyim ide forog, s aztán könnyebben érek haza!~
11226  IV,  84   |                  után hazafelé botorkált, s az lett belõle, hogy a lámpakaróba
11227  IV,  84   |                sovány alak útját állotta, s megütötte.~Gáborban felfortyant
11228  IV,  84   |            mindenáron belém akarsz kötni!~S azzal átnyalábolva a lámpakarót,
11229  IV,  84   |                  lába megsiklott a sárban s úgy esett hasra, hogy csak
11230  IV,  84   |            elismerni teljes meggyõzetését s indignálódva kiáltotta:~-
11231  IV,  85   |                 Bajorországban született, s õ lett minden ördögnek atyja.~
11232  IV,  85   |                  kóborolni a természetben s annak a titkait fürkészni,
11233  IV,  85   |                annak a titkait fürkészni, s már mint gyermek felülmúlta
11234  IV,  85   |             természet titkait fürkészték, s a titkos földi erõk fölött
11235  IV,  85   |                férkõzni mind a hármukhoz, s kileste mesterségüket. Fogékony
11236  IV,  85   |               professzorának választotta, s levelet küldött utána Belgiumba,
11237  IV,  85   |        legelõkelõbb emberei részt vettek, s mindnyájan magasztalták
11238  IV,  85   |             valamit, másik megtoldva adta s így keletkezett Hatvaniról
11239  IV,  85   |                 át nem egy ördöngõs mese, s ezek a mesék halála után
11240  IV,  85   |                    Alighogy ezt kimondta, s félig elszenderedik, szobája
11241  IV,  85   |             csattogtatva két madár röpül, s elkezde emberi hangon beszélni.
11242  IV,  85   |              professzor reggel fölébredt, s kidörzsölte szemeibõl az
11243  IV,  85   |                   Gellérthegyre gyûlésre, s a debreceni temetõ volt
11244  IV,  85   |                   elhalt Csapóné sírjára, s annak a rögei közül elõmászik
11245  IV,  85   |         fölmászott a kollégium padlására, s lehozta onnan a könyvet.
11246  IV,  85   |                   a föld alatti titkokba. S azon felül minden vágyát
11247  IV,  85   |           imádságot rebegett az istenhez, s csak akkor, mindenre elkészülve,
11248  IV,  85   |                még a vakondok nyelvét is.~S mindannyi ritka tulajdonság
11249  IV,  85   |                   debreceni professzornak s élt békességben, barátságban
11250  IV,  85   |            egészen rendessé lett a húszas s csak Bugyi András föladóit
11251  IV,  85   |                mellett.~Hatvani hozzálép, s a népség szemeláttára megvesz
11252  IV,  85   |             feltöri a másokat, harmadikat s íme mindenekbõl egy valóságos
11253  IV,  85   |                   élõ lélek a sátor felé, s három négy forintjával keltek
11254  IV,  85   |                   kiballagott a temetõbe, s szépen meghúzódva várta
11255  IV,  85   |            fölhasad a Magyari uram sírja, s onnan kivonszolja õkegyelmét
11256  IV,  85   |                   maga a kutya búvik bele s tart szapora lépésben egyenesen
11257  IV,  85   |                   szórd össze, keverd meg s aztán válogasd szét, de
11258  IV,  85   |            tornyán az egy órát éjfél után s ördögök, kísértetek legott
11259  IV,  85   |             gyermeklánnyal órák hosszáig, s ezek voltak Hatvaninak a
11260  IV,  85   |                 mostohaanyja ellene volt, s egyszer hangosan azt találta
11261  IV,  85   |               szám szerint vagy nyolcvan. S amire keresztül mentek a
11262  IV,  85   |                   Hatvani szerény hangon.~S amint jött csoport csoport
11263  IV,  85   |               orrom!~Lett bezzeg nevetés, s a nagy sikolyra aztán el
11264  IV,  85   |            asztalterítõt, fúrót vett elé, s egy lyukat fúrt az asztallábba.~-
11265  IV,  85   |              lehetne.~Fruzinka sóhajtott, s félénken rebegte:~- Soha,
11266  IV,  85   |           közepére a bütykös nagy ujjával s uramfia… egyszerre tódulni
11267  IV,  85   |                 fõbíróné kétségbeesetten, s valóban már térden felül
11268  IV,  85   |                  újra ráütött az asztalra s rögtön eltûnt a víz, olyan
11269  IV,  85   |                   vele az udvaron a hóban s mind a kettõbe négy-négy
11270  IV,  85   |                ültek némi húzódozás után, s a két szán röpülve siklott
11271  IV,  85   |              szerelmesebb lett Hatvaniba, s elidegenedett apródonkint
11272  IV,  85   |             festeni, lefestette Hatvanit, s oda ajándékozta neki, mire
11273  IV,  85   |                  szenvedélyes fickó volt, s ha valamit föltett, azt
11274  IV,  85   |                  ellopja a professzortól, s aztán ő maga lesz a hatalmas,
11275  IV,  85   |       elfordította a diáktól szemrehányón s ahelyett a Hatvani arcképe
11276  IV,  85   |                fordult, melyet ő festett, s melyhez most így esengett,
11277  IV,  85   |            Fruzinkáét, külön a Butykaiét, s kinyitotta a Mágyikát.~A
11278  IV,  85   |               testeket úgy, ahogy voltak, s leheljetek beléjök életet.~
11279  IV,  85   |             ordítá a Hatvani fájdalmasan, s össze-vissza rugdosta őket. -
11280  IV,  85   |               naptól kezdve szomorú lett, s folyton sorvadt. Nem volt
11281  IV,  85   |                 nyáron súlyos beteg lett, s csakhamar híre ment a városban,
11282  IV,  85   |                  a nagy ember ágya körül.~S ezalatt künn a ház tetején,
11283  IV,  85   |                pilláit csöndesen becsukta s lelke elhagyta porhüvelyét
11284  IV,  85   |                Hogy a »Mágyika« hova lett s hol van most, azt majd megsúgom
11285  IV,  85   |          hozzáférhet mindenki, aki tanul. S aki aztán azt a nagy könyvet,
11286  IV,  86   |                   után otthon, lefeküdtem s egy jó havanna szivarra
11287  IV,  86   |                  szellõztetve a lapokban, s igen megnyugtatólag hatott
11288  IV,  86   |                befolyással van a kedélyre s a kedély jótékony befolyással
11289  IV,  86   |             bizalmat szavaznak egymásnak, s ezzel minden ki van egyenlítve.~
11290  IV,  86   |         mosolyogva oltottam el gyertyámat s éppen kéjesen eresztettem
11291  IV,  86   |                   ajtó csendesen megnyílt s egy ügyvéd barátom lépett
11292  IV,  86   |              halálon is fogott a szép szó s legott gondolkozóba esék:
11293  IV,  86   |                   Én pedig összerázkódtam s kiejtém szájamból a szivart,
11294  IV,  87   |                  eszembe jut egy koporsó, s ha hallom a nép üdvrivalgását,
11295  IV,  87   |               tömeg jön rémítõ zsibajjal, s a vastag börtönajtó zárját
11296  IV,  87   |               zárját föltépve özönlik be, s vállára emelve nagy éljenzés
11297  IV,  87   |                estek meg kombinációimban, s ezekkel a csatákkal frappáns
11298  IV,  87   |             mindenki csak nincs becsukva. S akik szabadon maradtak,
11299  IV,  87   |               elmegyünk innen.~Elsápadtam s halkan, tompán kérdém:~-
11300  IV,  87   |           történni kellett. Semmi kétség.~S ebbõl a vékony szálból elkezdtem
11301  IV,  87   |              Délután egy kocsiba ültettek s én végre, majd egy évi fogság
11302  IV,  87   |                  megoldá fekete kendõjét, s láthatólag élvezte a tavaszi
11303  IV,  87   |                   feldolgoz agyvelejében, s a benyomások egész raját
11304  IV,  87   |                   kaptam, fölszisszentem, s halotthalványan roskadtam
11305  IV,  88   |           apellálnak, aki sujt, jutalmaz, s még a bíró is megreszket
11306  IV,  88   |              mindenbe beleszól és belenéz s olyan szuverén hatalom,
11307  IV,  88   |                 egy báróhoz vagy grófhoz.~S valóban addig cipelték a
11308  IV,  88   |                    Persze - mondá a báró, s még azon a héten megtörtént
11309  IV,  88   |                  megtörtént az eljegyzés, s rá három hétre az esküvő.~
11310  IV,  88   |               egy-pár év alatt elfogyott. S mihelyt odalett a pénzes
11311  IV,  88   |               nevét írta fel egy váltóra, s mindjárt volt pénze. Nem
11312  IV,  88   |                 míg a pénz tartott, vígan s mikor a pénz elfogyott,
11313  IV,  88   |                Mari is szert tett mamára, s olyan lett õ is, mint a
11314  IV,  88   |                ajkán e megszokott kiáltás s mintha varázslat volna,
11315  IV,  88   |                  este a Pavia kávéházban.~S ezzel közömbösen tovább
11316  IV,  88   |                  ismeretség. Találkoztunk s elkísértem a hotelig.~-
11317  IV,  88   |                    szólt Mari gyanakodva, s alkalmasint ez a gyanakodó
11318  IV,  88   |           elhagyott. Váltót hamisítottam, s ide szöktem. Hát te miért
11319  IV,  88   |                  majd dolgozom Amerikában s vagyont szerezve, egykor
11320  IV,  88   |                 szeretlek, Mari, esküszöm s nem akarok nálad nélkül
11321  IV,  88   |                  lebonyolítom az ügyeimet s aztán elviszlek egy olyan
11322  IV,  88   |                   Mari megnyugodott ebben s boldogan várta a kitûzött
11323  IV,  88   |                  A férjem - gondolta Mari s hirtelen kiugrott az ágyából,
11324  IV,  88   |             kérdést intéztünk a hazájába, s letartóztatása el van rendelve.~-
11325  IV,  88   |                 is kedvence a jó köröknek s olyan gentleman, mint annak
11326  IV,  89   |           tekintélyes vének valának nála, s arra kérték, hogy a jegyzõjüket,
11327  IV,  89   |                    fel fogom függeszteni.~S mindjárt másnap felfüggesztette
11328  IV,  89   |             felfüggesztette Nagy Mártont, s elrendelte ellene a vizsgálatot.~
11329  IV,  89   |                   járultak a fõispán elé, s a szószóló érzékeny hangon
11330  IV,  90   |                más. Ismerõseik a könyvek, s ezekrõl folyik a triccs-traccs.~
11331  IV,  90   |                   megosztja a keserûségét s mind abban a hitben megy
11332  IV,  90   |            diskurálnának a könyvek felõl, s ott ülnek egymás mellett
11333  IV,  90   |                  elhallgattak mindnyájan, s irigykedve néztek a boldog
11334  IV,  90   |                  letette elém az asztalra s apró barna szemei kevélyen
11335  IV,  90   |              redakciókba, kereskedésekbe, s nem sokat törõdtem a többivel.~
11336  IV,  90   |                Alig múlt el egypár hónap, s egyetlen példány sem állott
11337  IV,  90   |                   egy bizonyos összegben, s most már mint a mû tulajdonosa
11338  IV,  90   |                   Müller Gábor, a mérnök, s valami vízépítészeti dolgokat
11339  IV,  90   |                    végre is ami sok, sok, s biztosítom önt, hogy a második
11340  IV,  90   |                akartam okozni az öregnek, s egytõl egyig magam vásároltam
11341  IV,  91   |                   a deputáció, eltemetik, s megindulnak a kombinációk:
11342  IV,  91   |                   lanszírozzuk a nevedet, s a többi magától megy.~Toporczy,
11343  IV,  91   |                Toporczy szeme lángot vet, s hangja reszketeggé válik:~-
11344  IV,  91   |                    mint a párt jelöltjéé, s megválasztása a helyi lap
11345  IV,  91   |          választás néhány nap múlva lesz, s az elsõ árnyéka, amit elõrevet,
11346  IV,  92   |                  is átlátogatott hozzánk, s ilyenkor rendesen »görbe
11347  IV,  92   |                   Kedves kis hadnagykám - s hangja lággyá, siránkozóvá
11348  IV,  92   |               szavamat adtam az orvosnak. S egy katonatisztnek meg kell
11349  IV,  92   |                  elgyengül, belefektessük s mikor megerõsödik, megint
11350  IV,  92   |               egyre édesebben nézett rám; s mindig közelebb simult hozzám.
11351  IV,  92   |                   Éreztem, hogy szeretem, s éreztem, hogy õ is szeret.~
11352  IV,  92   |                     én szeretem.~Elpirult s gyöngéden suttogá válaszképpen:~-
11353  IV,  93   |       fõpostamesternek.~Elõkelõ cím volt, s elõkelõ úr viselte; a Macskássy
11354  IV,  93   |          Macskássy uram mindent megígért, s érzékeny búcsú után elutazott
11355  IV,  93   |                   elvárom a memorandumot.~S ezzel a nagy Széchenyi hátat
11356  IV,  93   |                voltam, hogy ön szakember, s az országos postaügyet akartam
11357  IV,  94   |                 és nagy tapasztalata van. S mire már az ember megszerzi
11358  IV,  94   |               ezerekre nõnek a felperesek s aztán tíz forint jut egy-egy
11359  IV,  94   |                 hát veszek valahol egyet. S ha már veszek, az olyan
11360  IV,  94   |                   tribünre kellett lépnie s rövid rezümében elmondani
11361  IV,  94   |             tiszteletére adok egy estélyt s íme megfizetteti velem a
11362  IV,  94   |             csinált reklámot. Jól van no… S ezzel benyúlt a tárcájába
11363  IV,  94   |                  ételek, italok, szivarok s elégett milly gyertyák mind
11364  IV,  95   |              becsületesen - mondá az apa, s fölkapta a csecsemőt, és
11365  IV,  95   |                  köti össze a fogalmakat, s hogy indul meg az a csodálatos
11366  IV,  95   |               dunyha megrepedt egy napon, s a finom pelyhek ott szálldogáltak
11367  IV,  95   |            berobogott a cséza az udvarra, s két piros, élettõl pezsgõ
11368  IV,  95   |                asszony félrehítta Gáthyt, s mohón kérdé:~Melyik az én
11369  IV,  95   |           megállnak, megmutatom a fiadat, s átadom a bizonyítékokat.~
11370  IV,  95   |                  nyomtam meg a szívedben, s mindjárt kiszaladt belõle
11371  IV,  95   |              aztán megtudja a bizonyosat.~S az az esztendõ egyre közeledett.
11372  IV,  95   |                  villám, odarohant hozzá, s tenyerét ajkára tapasztá.~-
11373  IV,  96   |                  tudhassa, ki volt jelen, s ki nem volt valamely határozatnál.
11374  IV,  96   |                  híre terjedt a dolognak, s mindenki kíváncsi volt,
11375  IV,  96   |                kulcs nyikorgott ott künn. S nemsokára benyitott Kajta
11376  IV,  96   |                   város örökre elveszett, s vele mi is valamennyien.~
11377  IV,  96   |           segélyével légbe röpíteni õket, s a maradékot három oldalról
11378  IV,  96   |                kormosan, mint egy macska, s uccu neki az ablaknak, azon
11379  IV,  96   |        összecsaptak aktát, protokollumot, s rohantak az ablakhoz.~Valóban
11380  IV,  96   |                  jöttek a tanácsház felé, s milyen lármával s bõsz haraggal!
11381  IV,  96   |                   felé, s milyen lármával s bõsz haraggal! De hát seregeknek
11382  IV,  96   |               Tudják? - hebegte a fõbíró, s az álarcok alatt összevacogtak
11383  IV,  96   |                  nagy örvendezés efölött. S mihelyt sikerült az asszonyokat
11384  IV,  96   |               fõbírói székébe emelkedett, s élte fogytáig nagy szerepet
11385  IV,  97   |                 lakott a líceumépülettel, s valóságos kötekedési tárgyul
11386  IV,  97   |               látogatni ment a fivéremet, s engemet is magával vitt.~
11387  IV,  97   |                   lehet valamit kezdeni«, s megálltam köztük nehány
11388  IV,  97   |                gyerekek összemosolyogtak, s aztán elkezdték szomorú,
11389  IV,  97   |                   egyenként közeledjetek, s mondjátok meg a neveteket,
11390  IV,  97   |                  vajon csodálkozik-e már, s azután elõszólítá a harmadik
11391  IV,  97   |              dacosan fordította el fejét, s színlelt közömbösséggel
11392  IV,  97   |                Éppen utolsó farsang volt, s ilyenkor Selmecen megelevenednek
11393  IV,  97   |          megfordítva van. A »fuchs« az úr s a »veterán« a szolga. De
11394  IV,  97   |                  a fuchsok a veteránokat, s a künn ácsorgó csõcselék
11395  IV,  97   |              utcán, böfög, közbe csuklik, s rekedtes hangon fel-felkiált:~-
11396  IV,  97   |            részeget, mert az itt a divat, s a Náckónak tekintélyt szerez
11397  IV,  97   |                 ül, keresztet vet magára, s azon leereszkedik isten
11398  IV,  97   |                még jól bírta a két lábát, s olyan erõvel rohant, hogy
11399  IV,  97   |                Benyúlt a bundácskája alá, s a csípõjénél pepecselt valamit,
11400  IV,  97   |                 lesz azzal szegénykével? (S egész testében megremegett.)~
11401  IV,  97   |                   a növénygyûjteményemet.~S ezzel megeresztette az apostolok
11402  IV,  97   |                  a hátulról jövõ üldözõk, s azt is megneszelte, hogy
11403  IV,  97   |             szamárfüleket mutatott nekik, s ezzel rohant lefelé a dombon,
11404  IV,  97   |                jött. Most már megijedtem, s legott bejelentém a tanároknak
11405  IV,  97   |                   ezzel, eljött egy este, s szép tapintatosan kérdõre
11406  IV,  97   |              nélkül hazament az albumért, s halott halvány volt, amikor
11407  IV,  97   |             hirtelen átfutotta a lapokat, s legott észrevette, hogy
11408  IV,  97   |           keresünk. Megnézte a jegyzéket, s kitûnt, hogy az a Pali gyerek.
11409  IV,  97   |           csempészte. Meg akarta menteni, s éppen ezzel vitte be a hínárba.~
11410  IV,  97   |                  a pedellus, ott járt fel s alá, vészjóslón csörgetve
11411  IV,  97   |                   süvített be az ablakon, s szilajon lógatta ott künn
11412  IV,  97   |              napfény besütött az ablakon, s nevetve táncolt a megkrikszkrákszozott
11413  IV,  97   |                 innen! Takarodj, kutya! - S megpiszkálta a csontfoggantyús
11414  IV,  97   |                  hátrált vagy két lépést, s könyörgésre fogta a dolgot.~-
11415  IV,  97   |              eldugva.)~Addig nyargalt föl s alá tombolva mérgében és
11416  IV,  97   |                   egész teste reszketett, s tanácstalanul tördelte a
11417  IV,  97   |                    Kezét a fejemre tette, s végtelen szomorúsággal mondá: »
11418  IV,  97   |                 Majd elõtörtek a könnyei, s görcsösen a szívéhez szorított: »
11419  IV,  97   |            eltûnésérõl van szó. Egy élet. S annyi terhelõ körülmény.~-
11420  IV,  97   |          kardbojtot tépik le az emberrõl, s azután adják át az igazságszolgáltatásnak.
11421  IV,  97   |                    Kicsapják a líceumból, s mikor már megszûnik diák
11422  IV,  97   |              direktor roppant okos ember, s az elnököl bent.~Édesanyám
11423  IV,  97   |               tallért vett ki a zsebébõl, s átadta az öregnek.~- Van
11424  IV,  97   |            tréfából - vallotta be Pali -, s mikor egy idõ múlva láttam,
11425  IV,  97   |                   de most szállj magadba, s arra, amit kérdezni fogok,
11426  IV,  97   |               enyhülni fog lelkiismereted s majdan bíráid szigora. Mondd
11427  IV,  97   |                   nem engedem!« - kiáltá, s ezalatt a hajából, amint
11428  IV,  97   |                  a fejét, mint egy hõsnõ, s bátor, csengõ hangon kérdé:~-
11429  IV,  97   |          bátorságot ad az asszonyfélének, s egyet lépett elõre.~- Hát
11430  IV,  97   |                suttogta anyám a karzaton, s amint szorosan mellé voltam
11431  IV,  97   |                  úrhoz, addig elkészítem. S ott kapja a további rendelkezést,
11432  IV,  97   |            gyülekezni a délutáni leckére, s azok zsibonganak olyan nagyon.
11433  IV,  97   |              zsivaj nõtt, mint az áradat, s hömpölyögve egyre közelebb,
11434  IV,  97   |                 Én utoljára is nem bánom.~S ezzel nagy dümmögve, morogva
11435  IV,  97   |                  úr azonban haragos volt, s a kis Mariska zokogása kihallatszott
11436  IV,  98   |              gyermekkoromban megtanultam, s ki tudja, milyen irányzatot
11437  IV,  98   |                  nyolc tarokkra licitált, s egy rossz kettest vett,
11438  IV,  98   |            öregapádat mered megkontrázni?~S ezzel megfogott, elõkereste
11439  IV,  98   |             kötelessége mindent megnézni. S még mosolygott is ehhez
11440  IV,  98   |                  Atyánk folyton vesztett, s mindig jobban-jobban melegedett
11441  IV,  98   |                  a nagy bõrbugyellárisát, s leolvasott tizenhat darab
11442  IV,  98   |           felugráltak, Kerekesy elsápadt, s ezekkel a szavakkal rohant
11443  IV,  98   |            állanak a törvénynek - mondám, s ez volt az elsõ és utolsó
11444  IV,  99   |           szituációnak, elnevettem magam, s valóban igazat kellett adnom
11445  IV,  99   |                 eljutottam, ahova kellett s harmadnap visszafelé jövet
11446  IV,  99   |        megköszönni az öreg útbaigazítását s csodálkozásomat fejezni
11447  IV,  100  |           férjének. Égre kiáltó dolog ez… S még idehozta a városba,
11448  IV,  100  |                  dolgok is történtek már, s a világ mégis forog.~- Ilyen
11449  IV,  100  |         polgárleánynak ne legyen semmije, s mégis nemes emberhez menjen
11450  IV,  100  |          zaklatásban. Mindenki félt tõle, s éppen ezért teljesítette,
11451  IV,  100  |          béresasszonyt vagy a kasznárját, s csak annyit írt egy cédulára: »
11452  IV,  100  |                   ismét begurult az öreg, s elém állt, apró szúrós szemeit
11453  IV,  100  |                 alássan - mondám ijedten (s egy kissé tán el is pirultam
11454  IV,  100  |                pénzt, beadom az iktatóba, s kiszedetem legott a közleményt.)~
11455  IV,  100  |                   kezében egy ostor volt, s amint ott tipegett az öreg
11456  IV,  100  |                uramöcsém - kezdé odabent, s hangja egyszerre alázatos,
11457  IV,  100  |             szembe áll velem, adta kölyke s visszafelesel: »Ne lökdösõdj,
11458  IV,  100  |                  vagyok most már fizetve.~S valóban, az öreg soha azóta
11459  IV,  101  |                 termetben nem olyan apró, s valószínûleg jó asszony
11460  IV,  101  |                 leleményesség nem pihent… S amit az elméje kigondolt,
11461  IV,  101  |         licitáción egy egész bibliotékát, s béresszekéren vitette föl
11462  IV,  101  |                  mahagónifa szekrényeket, s kezébe akadt egy csomó postai
11463  IV,  101  |                   démonai körültáncolták, s delejes ujjaikkal csiklandozták,
11464  IV,  101  |            egyszerre jött egy fagyos kéz; s rácsapott a szívére, hogy
11465  IV,  101  |                fiához, amelyik megbukott, s gyöngéden csókolta meg homlokát:~-
11466  IV,  101  |                 megcsókolja: visszavonta, s szemeibõl haragos villám
11467  IV,  101  |             szegény anya homlokát a ború, s megrezgette hangját a keserûség.~-
11468  IV,  101  |                 szolgabíróságot vállalni, s mindig alább-alább merült
11469  IV,  101  |            utazott a majornoki árverésre, s ahol éjszakára megszállt,
11470  IV,  101  |                   ideges, nem tud aludni, s amelyik faluban meg a járásban,
11471  IV,  101  |             Akar-e egy szívességet tenni, s amellett egy jó cselekedetet?~-
11472  IV,  101  |                 lépett egykoron fiatalon, s hol annyit szenvedett azután.
11473  IV,  101  |                    Gyuri otthon cseppent, s egész odaadással vitte a
11474  IV,  101  |         szappanosleány.~Ökleit fölemelte, s nekirohant sziszegve körmeivel
11475  IV,  101  |           beszaladgálta a cselédszobákat, s ütötte-verte ádáz dühvel
11476  IV,  101  |                   cselédek összeugráltak, s az õsi nehéz vaspántos kapu,
11477  IV,  101  |                      bosszankodott Gyuri, s zörgetni kezdett. - Nyissátok
11478  IV,  101  |                Semmi nesz. Hallgatódzott, s úgy rémlett elõtte, mintha
11479  IV,  101  |                    Türelmetlenül járt föl s alá. Majd fölvett egy követ,
11480  IV,  101  |                   Majd fölvett egy követ, s azzal kezdte döngetni a
11481  IV,  101  |     odatámasztotta fejét a kapuoszlophoz, s hosszasan, megüvesedett
11482  IV,  102  |         emlékeznék rá kisgyermek korából. S minél tovább tologatják
11483  IV,  102  |              ölesnél magasabb ember volt, s e roppant izomú testben
11484  IV,  102  |                   úgy, mint küldöttségek, s amire Dimén azt mondta: »
11485  IV,  102  |                álljon be immár az ekével, s isten nevében szántson körül
11486  IV,  102  |               minden szót háromszor mond, s minden kimondásnál kétszer
11487  IV,  102  |               részén, amelyet kijelöltek, s ahol már együtt várta a
11488  IV,  102  |              szólt Dimén uram egykedvűen, s kivett egy filigrán gyermekjátéknak
11489  IV,  102  |                  végképp Karácsonfalvára, s az így szerzett birtokon
11490  IV,  102  |                   nevét és népszerűségét, s később Karácsonfalva is
11491  IV,  102  |             dulló-nak is megválasztották; s a megyében csakhamar legelső
11492  IV,  102  |                   nem volt több dullónál, s fontos diplomáciai küldetésekkel
11493  IV,  102  |                hiteles alakban felmaradt, s megmutatja, hogy a góbéóriás
11494  IV,  103  |                esett le a Gergely kalapja s mégse volt más megoldás,
11495  IV,  103  |            fizetve.~Az ördög ámult-bámult s kétségbeesetten rohant…
11496  IV,  103  |              Ilyen pajkos, tûzrõl pattant s amellett szeretetreméltó
11497  IV,  103  |                  földrengés támadt legott s a vár összedült, részint
11498  IV,  103  |                  ott jár-kel a föld alatt s jajszavuk kihallik a hegy
11499  IV,  103  |              sziklaüregbe kincset keresni s addig ment ment egyre beljebb
11500  IV,  104  |          generálisokat fog egykor vezetni s fejedelmek hajlanak a szavára.~