bold = Main text
      Rész, Fejezet                                          grey = Comment text

 1501   1,  14   |               akkor sötét volt. Fölugrott s fölkiáltott, egész testében
 1502   1,  14   |                Albertus összeszedte magát s félelme némileg eloszlott,
 1503   1,  14   |              nyilván beugrott az ablakon, s a beugrás robajára ébredt
 1504   1,  14   |            pillanatban nyílt meg az ajtó, s mind a két ablakon egy-egy
 1505   1,  14   |                    legyûrték, megkötözték s vitték. Az váltig szabódott:~-
 1506   1,  14   |                   gyorsaságával elillant, s egyenesen a cinteremnek
 1507   1,  14   |                  fölbukkanó holdvilágnál, s csakhamar körülfogván a
 1508   1,  14   |                bevárjam az éj leszálltát. S ez volt szerencsétlenségem.
 1509   1,  14   |                  neved Marosini Albertus, s mégsem állasz összefüggésben
 1510   1,  14   |                   ilyen hínárokba sodort. S most végül mint gonosztevõnek
 1511   1,  14   |                   kívánnak a kivégzendõk (s ezt a törvények szerint
 1512   1,  14   |               kellett mennie a fõbíróhoz, s maga a hatalmas aggastyán
 1513   1,  14   |                   kiszivárgott a városba, s nem csekély ijedelmet okozott,
 1514   1,  14   |          fenyegetõn rázza rettentõ ökleit s szitkokat szór, persze érthetetleneket
 1515   1,  14   |              bukfencet vetve esett össze, s gurult el másfél ölnyire.~-
 1516   1,  14   |                 sorompóról egy korlátfát, s elkezdte maga körül forgatni,
 1517   1,  14   |                   a diskurzus, szétnézett s látván, hogy senki sincs
 1518   1,  14   |                Verona fõbírája, a helyén, s fehércsontú botjával intett
 1519   1,  14   |                lehúzta a vádlott ujjasát, s már éppen a fehér kendõt
 1520   1,  14   |                   a közönségbõl egy alak, s egyenesen a bírák állványa
 1521   1,  14   |                Balduin fölemelte a fejét, s így szólt:~- Igen, Verona
 1522   1,  14   |             illetõ embert a temetõ szélén s most látván, hogy ártatlant
 1523   1,  14   |                  a lelkiismeret-mardosás, s ide hoztam önként a fejemet.~
 1524   1,  14   |                  kétségbeesve Balduinhoz, s halkan, szemrehányón mondá:~-
 1525   1,  14   |                  életem úgysem ér semmit, s ha már bûnbe estél is, földi
 1526   1,  14   |                Jön az új gyilkos! Hahaha!~S valóban, egy marcona, sötét
 1527   1,  14   |                   föltépett korlát résén, s a Balduinhoz sietõ Pizót
 1528   1,  14   |              Ezzel a bíróság felé járult, s sötét, rongyos köpönyegét
 1529   1,  14   |                akart csalni egy guineával s ezért vesztünk össze; dulakodás
 1530   1,  14   |                    dulakodás lett belõle, s én tõrömet szívébe mártottam
 1531   1,  14   |           lehetett (Albertusra mutatott), s borsózó háttal ugrottam
 1532   1,  14   |              Menjetek haza isten hírével, s örüljetek egymásnak!~Azután
 1533   1,  14   |               parancsoló szemöldökével:~- S tégedet, gyilkos, mi indított,
 1534   1,  14   |                nevében! Verona polgárai! (S itt még jobban fölemelte
 1535   1,  14   |              ujjongva lobogtatta kendõit, s hömpölygött a nap hõsei
 1536   1,  14   |            Balduin karon fogta Albertust, s otthagyta a vesztõhelyet.~-
 1537   1,  14   |                  Ha nem jössz, viszlek. - S erõszakosan megfogta a kezét.~
 1538   1,  14   |                 ezer rózsa csüngött róla, s apró legyek és bogarak légiója
 1539   1,  14   |                   a gránátszín szoknyája, s látni engedte a gyönyörû
 1540   1,  14   |            kitépve magát Balduin kezébõl, s a következõ szempillanatban
 1541   1,  14   |              Veronába értünk, beteg lett, s megvallotta, hogy téged
 1542   1,  14   |                    Karon fogta Albertust, s elmesélte, amit tudnia kellett.
 1543   1,  14   |            illatát éreznem kell mindennap s letépnem nem szabad.« Az
 1544   1,  14   |                 gazdag ember Veronában.~*~S ezzel most már az egyik
 1545   1,  14   |                  Albertus visszakerültek, s természetesen ma is boldogan
 1546   1,  14   |                 az, hogy négyszáz évesek.~S ezen kijelentés után lecsapja
 1547   1,  14   |               lecsapja ódon lúdkalamusát, s csillogó pengéjû acéltollat
 1548   1,  14   |                   írók, nézték a világot, s szabad szemmel kezdi írni
 1549   1,  14   |                 éjfélkor a Kerepesi úton, s a kísértetek nem jönnek
 1550   1,  14   |             megbeszéltethetnéd alakjaidat s a regénymese is gurulna
 1551   1,  14   |               jobban tudják, mint az író, s ha valami nevezetes történt
 1552   1,  14   |                 hol Deák Ferenc üldögélt, s hol ma is néhány öreg képviselõ
 1553   1,  14   |                   ismét megtalálják õket, s ez így megy örökkön-örökké,
 1554   1,  14   |             üvegajtó bezáródik mögöttük - s vége van a játéknak.~A gazdagokat
 1555   1,  14   |                   vannak a gazdagok után. S ez az örökös vándorlás foly,
 1556   1,  14   |                   naiv, hogy kedves légy, s még nem vagy elég kifejlett,
 1557   1,  14   |                    Hercegnõkön, grófnékon s közönséges szatócsasszonyokon
 1558   1,  14   |                becsülöm.~- Teringettét!~- S ami fõ, árva leány; a pénzt
 1559   1,  14   |                 úgyis legélesebb az elme. S nem is szokatlan szó. Sõt
 1560   1,  14   |                 és csak azután a falevél. S a lét szubtilis nüanszaiba
 1561   1,  14   |                   még nem volt képviselõ, s most már azért akarnok,
 1562   1,  14   |         megevésére a falevelek tartamára, s mindjárt az elsõ föleszmélésnél
 1563   1,  14   |                   hogy Altorjay házasodik s hogy Korláthy elvállalta
 1564   1,  14   |                 elvállalta a võfélységet.~S minthogy a jelen korban
 1565   1,  14   |                egy jó hal akadt a horgán, s Korláthy azért vállalta
 1566   1,  14   |               picike ujjával a foga közé, s aztán csettentve lökte ki
 1567   1,  14   |                   igézõ kis menyasszonyra s vakmerõen lépett eléjök.
 1568   1,  14   |               vékony kunkorodó bajusszal, s azonfölül tele volt ötlettel,
 1569   1,  14   |                  egy kis víz beleloccsant s Eszti megijedt, ijedtében
 1570   1,  14   |               nyakát, aki szinte megijedt s ijedtében elereszté a lapátot.~-
 1571   1,  14   |                  szavakat, mint a hangot, s egyetlen szót sem mondott
 1572   1,  14   |                  az odatapadt a térdeihez s látni lehetett az ingerlõ
 1573   1,  14   |                 csónak majdnem fölborult, s õk menthetetlenül a vízbe
 1574   1,  14   |                Esztike a cigarettadobozt, s megkínálván elõbb Korláthyt,
 1575   1,  14   |                 lehanyatlott az asztalra, s Péter egyesegyedül maradt
 1576   1,  14   |             cukorkockát az ezüst tartóból s bizonyos gúnyolódó pajkossággal
 1577   1,  14   |                   nõi test ingerlõ szaga, s beleharapott az elbûvölõ
 1578   1,  14   |             megrázta.~Dani bácsi fölriadt s a szemét dörzsölve mormogta:~-
 1579   1,  14   |               hogy a képviselõházban van, s az elnök csengetett.~Az
 1580   1,  14   |                  szemeit, mint egy bûnös, s várta amint Eszter azt fogja
 1581   1,  14   |                   lecsúszott az abroszról s összetört a padlón.~Dani
 1582   1,  14   |                 vetve az ajtóból Péterre, s mikor ez távozáskor el akart
 1583   1,  14   |                   ebéd nemsokára megvolt, s Péter gyakori vendég kezdett
 1584   1,  14   |            Görögországnak hét bölcse volt s azoknak egy szék jutott,
 1585   1,  14   |                 ültetni nem bölcseket is.~S ezek a nem bölcsek éppen
 1586   1,  14   |                türkizekkel rakott kardját s beleült a kocsiba.~Az órája
 1587   1,  14   |                    Az éjjel utazott el.~- S nem hagyott volna nekem
 1588   1,  14   |                 egy eset. Megfoghatatlan!~S nagy fejcsóválások között
 1589   1,  14   |          madame-ot. Izgatottan jártak föl s alá.~- Baj van - mondá belépve,
 1590   1,  14   |           szemeket meresztett Altorjayra, s aztán kesernyés humorral
 1591   1,  14   |              Elutazott az éjjel valahova, s engem gyönyörûen felültetett.~
 1592   1,  14   |               gyûretlenül találtuk ágyát, s képzelje, a vén János is
 1593   1,  14   |               lesújtó, rideg tekintettel, s kezét izgatottan ereszté
 1594   1,  14   |                  mutatva a másik kezével.~S ezzel csendesen odább ment
 1595   1,  14   |                   már sok. Ez vért kíván!~S bõszülten rohant segédeket
 1596   1,  14   |                   jámbor Haluska Jánosok, s kevélyen mondogatják: »A
 1597   1,  14   |               megint becsületet reparál.«~S hányszor van ez; újra meg
 1598   1,  14   |                   olyan gyakran törik el, s hogy olyan könnyen össze
 1599   1,  14   |                   jön most. Egy uncia vér s két liter tinta. Ez a magyar
 1600   1,  14   |             helyrehozott emberi becsület. S mellénykéjük zsebébe rakván
 1601   1,  14   |            nyilatkozott a szemtanúk közt, s ebbõl ágazott ki egy mellékügy.
 1602   1,  14   |                 adminisztratív természetû s éppen nem érinti a takarékpénztár
 1603   1,  14   |         takarékpénztár anyagi viszonyait. S így kavarogván az Altorjay-Korláthy-ügy
 1604   1,  14   |                   halott nem nyilatkozik. S ez is valami.~De mint a
 1605   1,  14   |                    ahogy mondani szokták, s rendes folyást vesz.~Korláthyékat
 1606   1,  14   |                    Korláthyékat elfeledik s a nagy embertömegben eltûnhetnek.
 1607   1,  14   |              agyvelõ még visszaemlékezik, s mikor a szép szöszke menyecske
 1608   1,  14   |              Péter elég eszes ember volt, s látta az elkerülhetetlen
 1609   1,  14   |           Korláthy közelebb hajolt hozzá, s bizalmasan, halkan mondá:~-
 1610   1,  14   |                  az egykor szép lakásban, s ez szemtelenné tette a képviselõ
 1611   1,  14   |                 frivol hangon társalgott, s az Esztike arcát meg is
 1612   1,  14   |                   Kezdek sejteni valamit… S aztán hátha keresztül lehetne
 1613   1,  14   |          Eszternek, csapta neki a szépet, s esküdözött, hogy imádja.~
 1614   1,  14   |            szegénység után húzódnak ezek. S aki fél a szegénységtõl,
 1615   1,  14   |             ördögöket, hogy kergessék ki. S azok igen vállalkozó legények.~-
 1616   1,  14   |                  János a pénzt a bankból, s Eszter még az este útra
 1617   1,  14   |           kétségbeesve, szorongó szívvel, s az óriási emberbolyban,
 1618   1,  14   |                rád mosolyog, rád kacsint, s nézi, hogy viszonzod-e?
 1619   1,  14   |                   meg nem találod Pétert, s még õ sem találhat rád,
 1620   1,  14   |                 semmi bizalma Hamburghoz. S elfogta a honvágy.~Érzékeny
 1621   1,  14   |                postaépület helyiségeiben, s szeme önkéntelenül vetõdött
 1622   1,  14   |             mindig álldogálnak csoportok, s olvassák nevetgélve a különös,
 1623   1,  14   |              nélkül; izgatottan törte föl s olvasta:~»Kedves galambom,
 1624   1,  14   |             elvedd azoktól, akiknek van?« S hogy ím az Eszter kecses
 1625   1,  14   |             emberek szeme megakadt rajta, s az õ arca is egy kis gyakorlat
 1626   1,  14   |                   kisasszony.~Fölrezzent, s a hölgy felé fordult, ki
 1627   1,  14   |               férfi karján állt mellette, s a kosarában babrált vajszín
 1628   1,  14   |                 meg õket. Lesütötte fejét s föl sem mert pillantani
 1629   1,  14   |                 most vette észre az urat, s amint ráemelte a szemeit,
 1630   1,  14   |            megreszketett minden tagjában, s karja, melybe a gránátos
 1631   1,  14   |                   erõt vett meglepetésén, s hangjára mintegy rákényszeríté
 1632   1,  14   |            karodon? - pattant fel Eszter, s most már bátran, kihívó
 1633   1,  14   |             akadtam, - erõsködött Eszter, s harciasan a csípõjére tette
 1634   1,  14   |                   Falumból való a leányzó s érdekes híreket mond a rokonaimról.
 1635   1,  14   |                 téged kereslek mindenütt, s most, hogy rád találtam,
 1636   1,  14   |                   messzirõl a vendéglõig, s várj meg ott a kapunál,
 1637   1,  14   |                   és miért barangol vele, s míg én meg nem adom a teljes
 1638   1,  14   |                 innen átmentem Amerikába, s mert, mint tudod, valaha
 1639   1,  14   |                   Nagy reklámokat csaptam s csakhamar akadtak betegeim.
 1640   1,  14   |                   közbe egy csók csattan, s piros foltocskák támadnak
 1641   1,  14   |                  kinyitotta az ablakokat, s várt, amíg Péter leér az
 1642   1,  14   |                ördögök, szánakozó törpék, s mintha valamennyi azt kiáltaná
 1643   1,  14   |              pillantást vethessen magára, s aztán nevetve, dudorászva
 1644   1,  14   |                   De az már szembe nyílt, s belépett rajta egy rendõr.~-
 1645   1,  14   |                   az õ tót vármegyéjébõl, s partija nem akadván, a nemzeti
 1646   1,  14   |                 valami angol perszónával, s két kézzel szórja a pénzt.~-
 1647   1,  14   |                  a rámájából, megrázkódik s mennydörgõ hangon rájuk
 1648   1,  14   |             belõle? Ki volt Miss Tompson, s mije volt Korláthynak? Kigyógyult-e? (
 1649   1,  14   |                  írókat, a régi olvasókat s a régi könyveket, kiemelve
 1650   1,  14   |               hivalkodás volt, beismerem, s szinte hallani vélem most
 1651   1,  14   |                   kénytelen vele szegény) s rettentõ látvány tárul az
 1652   1,  14   |                   gyilkát szívébe szúrta, s vére magasra szökken.~-
 1653   1,  14   |                vérében fetrengõ áldozatát s uccu, vesd el magad, keresztülugrik
 1654   1,  14   |                  pillanatban éledne fel - s helyette az eleven gyilkos
 1655   1,  14   |                   mint egy valóságos alvó s önkénytelenül kiáltá:~-
 1656   1,  14   |                  ott künn [azt] az embert s hogy ugrottál be ide.~-
 1657   1,  14   |               tagadnád, - mondák utasaink s jól megkötözve és megdögönyözve
 1658   1,  14   |                    a bíró halálra ítélte, s nemsokára felállították
 1659   1,  14   |               hagyja abba a végrehajtást, s parancsolá az õröknek, hogy
 1660   1,  14   |                  három embert bekísérték, s a bíró rögtön hozzáfogott
 1661   1,  14   |                   míg végre koldus lettem s nem maradt semmim, még jó
 1662   1,  14   |                  várost, ahol Marci lakik s ha csak lopva is, még egyszer
 1663   1,  14   |                  egyszer meglássam Marit, s aztán mit tudom én, mi történik.~
 1664   1,  14   |              támadt, benne töltöm az éjt, s reggel megyek be a városba,
 1665   1,  14   |              Odarohantam a vesztõhely elé s magamra vállaltam a gyilkosságot.~
 1666   1,  14   |                ablakon legott kiugrottam, s most már végképpen nyomot
 1667   1,  14   |                   jelentem a kivégzésnél, s mondhatom, közönnyel néztem
 1668   1,  14(3)|                   cinterem-jelenet magját s egyáltalában az első beszély
 1669   1,  15   |                 rokon élõsködött a nyakán s hogy egy pár gazdag nagy
 1670   1,  15   |               városka összes gyerekei ki- s be másztak pajkoskodni a
 1671   1,  15   |                 feje hátul be volt törve, s a haján megaludt vér piroslott.~-
 1672   1,  15   |            magában: »Milyen elõérzet ez!« S örömizgatottságában lehajlott
 1673   1,  15   |            bolthajtása volt csillagokkal, s hol csak ünnepélyes alkalmakkor
 1674   1,  15   |                  herceg nyájasabb hangon, s egy nagy aranyláncot vett
 1675   1,  15   |          asztalhoz!~Az apa felállott most s a gyermek elé lépvén, a
 1676   1,  15   |                   A fiú csak nézte-nézte, s úgy látszott neki, mintha
 1677   1,  15   |            gyémántkereszt leért a padlóra s ott csillogott szemkápráztatóan.~-
 1678   1,  15   |                Keõvágó Simon, a szószóló, s mélyen meghajolván a prímás
 1679   1,  15   |                 legmagasabb kegyelmökért, s nemsokára felkészülvén az
 1680   1,  15   |             feleségét, Beatrix királynét, s mikor már mindent legyûrt
 1681   1,  15   |                 az asszony ült a nyakába, s lenyûgözte az akaratát.~
 1682   1,  15   |                    mert rövid ideig élt), s honnan maradt volna ideje
 1683   1,  15   |                népek a pénzt is szeretik.~S azért Mátyás király nemigen
 1684   1,  15   |              saját bátyját is megbünteti.~S milyen szerencse, hogy úgy
 1685   1,  15   |                   neki más jelöltje volt; s nem is titkolta valami nagyon,
 1686   1,  15   |                  a király háta mögött is. S bizony nagy szerencse, hogy
 1687   1,  15   |            bolondul a papucsa alá került, s ahelyett, hogy kolostorba
 1688   1,  15   |                  becézgette, kényeztette, s ajándékokkal, apró kedveskedésekkel
 1689   1,  15   |                 oroszlánlábakat ábrázolt, s azt közelebb húzta Beatrixhez.~
 1690   1,  15   |                 levél a nagy aranylánccal s a király üzenetével Ferrarába;
 1691   1,  15   |                 királyi udvar Budán volt, s éppen ebédnél ültek õfelségeik,
 1692   1,  15   |                     szólt megelégedetten, s aztán legmagasabb ajkaival
 1693   1,  15   |              Szapolyai átadta Czobornak - s mit tegyen, bár forrt benne
 1694   1,  15   |                 egy csókot cuppantott rá, s így tovább a hosszú táblán
 1695   1,  15   |                  pápa végre beleegyezett, s a kétezer darab körmöci
 1696   1,  15   |          egyszerre elszorult a kis szíve, s neki ágaskodott a makacs
 1697   1,  15   |              Poven apó kopasz fejbúbjára, s verejtékcsöppeket sajtol
 1698   1,  15   |               dada a prímás lábaihoz ült, s elmondta neki a sárkányos
 1699   1,  15   |                   nincs köszönet benne.~- S ki tudja, mi lesz a vége -
 1700   1,  15   |                  urunknak és a pápának.~- S a pápa beadta a derekát?~-
 1701   1,  15   |                 király?~- Nyilván alszik, s talán még hortyog is - felelt
 1702   1,  15   |            tartotta még magát egy kicsit, s elkezdett diskurálni a kulaccsal.~
 1703   1,  15   |                  a sárkánnyal megküzdött, s Anetta beszédes szája, vén
 1704   1,  15   |                  Megigazgatta a vánkosait s a reggeli imáját kezdte
 1705   1,  15   |                   Ne okoskodj, kulacska!«~S azzal megint behunyta a
 1706   1,  15   |                maga akarja az érsekséget. S a pápa is ludas benne. Így
 1707   1,  15   |               eltévedtünk. Az éj leszállt s mi kétségbeesve kóborogtunk
 1708   1,  15   |                   teljes szívbõl gyûlölt, s ezt a félórát is átaludta!~-
 1709   1,  15   |        nyargalvást, egy kötõfékbe befogva s a kis Gregorio, az új pajtás
 1710   1,  15   |                kezeit erre a pajkosságra, s égre emelvén szemeit, mintegy
 1711   1,  15   |            prímást viszünk a magyaroknak, s ha az ember egy kakast visz
 1712   1,  15   |                   Ez volna a ti apátok? - s megrázta szép fejecskéjét
 1713   1,  15   |                pajkosan rázták a fejüket, s a nyakukon nyájasan szóltak
 1714   1,  15   |              kardját, kereplõjét, sípját, s megmutogatta a két pajtásának.
 1715   1,  15   |                   Nem jössz velem, Mária, s te, kis Gregorio?~- Én veled
 1716   1,  15   |                   de különféle eszközzel. S minden eszköz pénzbe került.
 1717   1,  15   |          hólyaghúzó bogárhoz hasonlította s emiatt ki is maradt az udvartól),
 1718   1,  15   |                   dandára várja a prímást s kísérje hazáig. Ezekhez
 1719   1,  15   |                béke és az áldás liliomai.~S ezzel átvette a háta mögött
 1720   1,  15   |              Köszönöm, kedves bátyámuram!~S sovány két kezét gépiesen
 1721   1,  15   |                  Megszólaltak a harsonák, s mozsarak dördültek meg a
 1722   1,  15   |                   az ütközetekben viselt. S különös megbízásként kellett
 1723   1,  15   |              megajándékozá õket a király. S ezalatt Hippolyt is magához
 1724   1,  15   |                   amikben a hölgyek ülnek s a kocsiajtók mellett lépkedõ
 1725   1,  15   |                  megye, oroszlánja kettõ, s a két oroszlánja égszínkék
 1726   1,  15   |             szárnyával Torna vadgalambja… s még mennyi van hátra, hányféle
 1727   1,  15   |                  rossz esztergomi köveken s az öreg Anetta csak egyre
 1728   1,  15   |               öreg Anetta csak egyre sírt s nedves tarka kendõjével
 1729   1,  15   |               színek millió változatának, s talán a legszebb, legigazabb
 1730   1,  15   |              istentõl ihletett poétáktól, s ez még most is itt nyomja
 1731   1,  15   |            atyafia,~Mint ahány a parókia.~S ha kevesebb a rokon férfiágon,~
 1732   1,  15   |                   legyen Aragoni Johanna.~S ebből az alapeszméből kiindulva,
 1733   1,  15   |                  volt útközben a prímást, s amint keresztülment volna
 1734   1,  15   |                  nyakra-fõre a palotából, s azóta mindenütt terjeszti:~»
 1735   1,  15   |                  Vitéz Jánosnak a lelke), s a macska mindig elhessegeti,
 1736   1,  15   |            prépost fel nem találja magát, s nem vet hirtelen keresztet,
 1737   1,  15   |                 az effajta nyegleségeket, s fõképp akik Geréb Lászlót
 1738   1,  15   |                   családi körben fogadta; s bár Mátyás is szerette Hippolytot,
 1739   1,  15   |                    minél inkább közelgett s célzatosan, különbözõ ürügyek
 1740   1,  15   |                 Rossz fát tettem a tûzre, s most mindennap szemembe
 1741   1,  15   |                 az egyházat féken tartsa.~S még más is történt. Bekopogtatott
 1742   1,  15   |                mint férfi aggastyán lett.~S ki is cserélte a kor egészen.
 1743   1,  15   |                  volt egyetlen törekvése.~S a köszvény a lábában minden
 1744   1,  15   |                  után ne hagyja elejteni; s már most életemben kellene
 1745   1,  15   |                   János fejére a koronát! S ilyenkor fölsóhajtott: »
 1746   1,  15   |              szállt akkor szájról-szájra, s a király szíve mindig elszorult,
 1747   1,  15   |              magyar nevelõ adassék mellé, s míg a gyermekességtõl teljesen
 1748   1,  15   |                    vendégségeket ne adjon s nyilvános ceremóniákban
 1749   1,  15   |                    katonás természetû pap s jártas lévén az olasz nyelvben
 1750   1,  15   |                 Azonnal Esztergomba megy, s átveszi szeretett sógorunk
 1751   1,  15   |                 gazdatisztek gyerekeivel, s folytak a régi kor játékai,
 1752   1,  15   |                   mitymáty«, a »bakfütty« s a leleményes »ülüjáték«,
 1753   1,  15   |                   nem szédültek a játszók s le nem estek róla.~Esõs
 1754   1,  15   |                király átolvasta a levelet s mondá a királyasszonynak:~-
 1755   1,  15   |                  rab a saját palotájában, s azonfelül árva. Nem volt
 1756   1,  15   |            professzorokat gyûjtött össze, s ezek reggeltõl estig kézrõl-kézre
 1757   1,  15   |                 király örült a haladásnak s szinte szeretett volna már
 1758   1,  15   |               Véglesen vadászott a király s minthogy országos tanácskozás
 1759   1,  15   |               anya a felsõ sziklán megáll s professzori arccal várja,
 1760   1,  15   |                   lent van egy ugrással - s bevégezte a gimnaziális
 1761   1,  15   |               mennyire irtóznak a vértõl.~S a király elfordult a szívet
 1762   1,  15   |                 Oda is menjen egy futár!) s onnan Hontba csapba, átmegyünk
 1763   1,  15   |                 ott lennénk a prímásnál«, s tízszer is elismételte útközben:~-
 1764   1,  15   |                másik a saját vasakaratom, s ez nekem több gyõzelmet
 1765   1,  15   |             hozott, mint a másik sereg.~- S azonfelül - mond csípõsen
 1766   1,  15   |              egyszerre a nappal kelt föl, s apródját türelmetlenül küldözte
 1767   1,  15   |                  János!~Megharsant a kürt s nyomban élet kelt az udvaron.
 1768   1,  15   |               aranyozott gyaloghintókba), s megindul a tündöklõ csapat.
 1769   1,  15   |                  fényes patkóik a porban… s aztán ez a por felszáll
 1770   1,  15   |                   adom oda a pecsenyémet« s vijjogva csap rá a sólyomra.~-
 1771   1,  15   |                  össze vannak gomolyodva, s az ember éppen úgy találhatja
 1772   1,  15   |                 most?«~Íme, egy pillanat, s a sas véresen bukdácsol
 1773   1,  15   |                 alá. A sólyom megmenekült s a galamb után szállt. -
 1774   1,  15   |               Gergelykém - kiáltja Ujlaki s leugrik a lováról, hogy
 1775   1,  15   |               Ujlakiné szintén odaszalad, s szép kis kezeivel végigcirógatja
 1776   1,  15   |                   lefolyik a birtokodról. S ha már a vizeket kaptad,
 1777   1,  15   |            szerencse érte a kis Gergelyt, s amíg Esztergomba bevergõdtek,
 1778   1,  15   |                   mint egy nagy embernek. S milyen hamar megtanult magyarul!
 1779   1,  15   |                  Máriás zászlókat elõtte, s aztán visszafordulnak, hogy
 1780   1,  15   |               nyugtalanul nézeget ide-oda s egyszer csak megszakítja:~-
 1781   1,  15   |            folyosókon, a garádicsokon fel s le, mint egy õrült, bõgve,
 1782   1,  15   |              padon üldögélt Moretti atya, s a latin szakácskönyvbõl
 1783   1,  15   |               esküszöm - erõsíti Moretti. S ravasz mosoly villant meg
 1784   1,  15   |             szolga nyargalt össze-vissza, s bambán kérdik egymástól:
 1785   1,  15   |                  ajkszegletei reszkettek, s tekintete vészjósló volt.~
 1786   1,  15   |              szúrták e gúnyos tekintetek.~S íme, ahogy mennek, a kavicsos
 1787   1,  15   |                   gyermek fölhúzta cipõit s kötény módjára fölszedett
 1788   1,  15   |                   vörös volt, mint a rák, s indulatos hangon mondá olaszul
 1789   1,  15   |                   Beatrix elhalványodott, s esdõleg emelte sötét szemeit
 1790   1,  15   |                  ma visszamegy Ferrarába.~S ezzel szót se várva, sarkon
 1791   1,  15   |                 püspöki süveg hát odavan, s legott közlé Kelemennel
 1792   1,  15   |         grádicsánál leszállt a nyeregbõl, s visszaeresztvén a konyhamestert,
 1793   1,  15   |         étekfogótól, õfelségeik elé téve.~S aztán ott állván udvarlásukra,
 1794   1,  15   |            szelíden -, a madártojásokból.~S azután megízlelte és megette. (
 1795   1,  15   |                híressé lett pasquillusát; s hogy gyorsan utazott a kis
 1796   1,  15   |         atléta-termetû Kelemen volt felül s javában fojtogatta az olasz
 1797   1,  15   |                   mondják ki az ítéletet. S csak egyetlen ember mer
 1798   1,  15   |                menni, gondoltam, ott van. S ha megtalálom, sok minden
 1799   1,  15   |                    nincsen bent«, felelte s ezzel engemet tévútra vitt.
 1800   1,  15   |                akkor te hamisan esküdtél, s ez reverendádba fog kerülni,
 1801   1,  15   |                    okosak akartunk lenni, s a páter Moretti fejében
 1802   1,  15   |             elõállunk az igazi prímással (s ez lesz a nagy tromf), ha
 1803   1,  15   |                lép fel a kis érsek ellen, s igazi remegés fogta el úgy
 1804   1,  15   |                  kipróbáljuk a kanonokot, s ha derék ember, az igazi
 1805   1,  15   |         mindnyájan ebben állapodtunk meg, s maga a hercegérsek legszívesebben.~-
 1806   1,  15   |                 udvaron - felelte Ujlaki, s maga szaladt ki érte, hogy
 1807   1,  15   |              prímási nevelésben részesült s egy gyermek lelkületét meghaladó
 1808   1,  15   |                   Gregorióval koccintani. S ez már mind igazi volt,
 1809   1,  16   |                 Hanem ez újabb akvizíció. S ennek dacára is paradicsomkert
 1810   1,  16   |                ünnepnapján a Verhovinára, s a kamionkai völgyben lészen
 1811   1,  16   |               tartozik elvinni ajándékba, s minden egyes község a legszebb
 1812   1,  16   |                    ki menjen a királyhoz? S milyen elõny háramlik abból
 1813   1,  16   |               szárad künn a kis ablakban, s mikor panaszra jöttek hozzá
 1814   1,  16   |                rendelte a hatalmas esküdt s még jobban nevetgélt utána.~…
 1815   1,  16   |              elmentek volna a sárkányhoz. S mennyi fekete posztót lehetett
 1816   1,  16   |                forgalomban semmi legenda, s a rókák végre is szeretik
 1817   1,  16   |             mappai ábrázatját a pacalhoz, s minthogy kulináris ember
 1818   1,  16   |                 meg valakit a Verhovinán!~S most szinte képzelhetlen,
 1819   1,  16   |           belsejében aranyos trón készült s pompás ágy medvebõrökkel.
 1820   1,  16   |             nagyon vén fák susognak róla, s csak a legvénebb rigók füttyében
 1821   1,  16   |                nemzetes Mihályi Pál uram, s így szólott a lelépõ deli
 1822   1,  16   |                  zászlókon. Kakas bizony. S a rókák már annyi kakast
 1823   1,  16   |             szavának állott az esküdt úr. S amint az elsõ húsz embert
 1824   1,  16   |                 Õfelsége nem veszi észre, s a becsület meg van mentve,
 1825   1,  16   |                  jó, nektek lesz az öröm.~S valóban õfelsége kegyesen
 1826   1,  16   |             trónon ülõ fölséghez, amint õ s társai letették elõbb a
 1827   1,  16   |            elszedték elõle ezt az örömet, s fenségesen elõkelõ kézmozdulattal
 1828   1,  16   |                  beszélték a részleteket.~S amint újra feltûnt a hajdú
 1829   1,  16   |                 észre az ártatlan csínyt, s kora reggeltõl messze délutánig
 1830   1,  16   |                  jött a derék asszonyság, s keresztülvervén magát a
 1831   1,  16   |                      hagyta rá az esküdt, s legott kiadta a rendeletet
 1832   1,  16   |                 feladat az, ami õreá vár. S mint ahogy a csirkéket szokás
 1833   1,  16   |                    Elõ, elõ, kedveskéim«, s erre a szóra mind egy rakásra
 1834   1,  16   |                  ezelõtt eltûnt örökre.~- S ki látta, hogy megölte? -
 1835   1,  16   |                    maga elösmeri. Megölte s elásta, messze, túl Szigeten,
 1836   1,  16   |              tekintetét a királyra emelte s egykedvûen, mélán ráhagyta:~-
 1837   1,  16   |                     Én a testvére vagyok, s azt tartom: a férje eltûnése
 1838   1,  16   |                  az eltûnt férj testvére, s ugyanezt sürgették az ott
 1839   1,  16   |            azonban leszakadt valamiképpen s az ott játszó ártatlan gyerekek
 1840   1,  16   |                lesz, ebbe belenyugszunk«, s a király végre tova mehetett,
 1841   1,  16   |              Mihályi mellette poroszkált, s megelégedett szempislogással
 1842   1,  16   |                  a csók elõl szemérmesen, s ezzel látni hagyta a mögötte
 1843   1,  16   |          gyémántokkal. Ingerlõn csörögtek s szemvakítón fénylettek olyan
 1844   1,  16   |            ingválla oldalt félrecsúszott, s egy kis darabot látni lehetett
 1845   1,  16   |                  lehajolt és megcsókolta.~S ezzel mintha maga is megrestellné,
 1846   1,  16   |               magával mindent. Lehajlott, s társnõi tömött kenderszín
 1847   1,  16   |                maga a király fogta kézen. S fent a hegyen eldördült
 1848   1,  16   |                   de nagy úr is a király!~S meg kell adni, illõ pompával
 1849   1,  16   |            színültig tele volt huszassal, s a leányok közé állva, elkezdte
 1850   1,  16   |                   nyilván nekünk is szól, s elûzetve történetünk színhelyétõl (
 1851   1,  16   |                   tölti a nyarat az idén, s egy fürge leányra volna
 1852   1,  16   |                   akárkinek odadobjalak«, s miután eltelt az egy hét,
 1853   1,  16   |                 széttépvén az episztolát.~S lőn nehány nap múlva, midőn
 1854   1,  16   |                  Nagyiday meglett fõbíró, s azóta sok biztatót hallott
 1855   1,  16   |                van. Ember lesz még abból. S több efféle szivárgott a
 1856   1,  16   |                hirtelen a nyakába ugrott, s addig nyalta-falta, míg
 1857   1,  16   |                 mater! - dohogta az öreg, s minden hajaszála égnek borzolódott. -
 1858   1,  16   |                 elõtt vitte neki a békítõ s hívó levelet a Herke cigány.
 1859   1,  16   |              errõl, ha igazán mindentudó. S ha tudott, mért nem intézkedett? (
 1860   1,  16   |            vigyáztak, mert többen voltak, s több szem többet lát. Bolondság
 1861   1,  16   |                  a keletkezési indokokat.~S elmondta szögrõl-végrõl
 1862   1,  16   |                 sok! (Fújt egy rettentõt, s homlokát törülgeté kendõjével.)
 1863   1,  16   |            botrány! Õfelsége meggyalázása s a többi, s a többi. És mindezért
 1864   1,  16   |                   meggyalázása s a többi, s a többi. És mindezért én
 1865   1,  16   |                   keresztlányod gombával, s ropogós malacpecsenye lesz.~-
 1866   1,  16   |                  malacpecsenyén innen is, s érdemes a leírásra, de mégis
 1867   1,  16   |            gazember immár horogra került.~S ezzel, szemének rettentõ
 1868   1,  16   |                   kedélyhangulatban volt, s amint fölemlíté ebecki Tihanyi,
 1869   1,  16   |          közbeszólt:~- Egyszerûen bolond!~S mikor az jött sorra - miképp
 1870   1,  16   |                   A király elmosolyodott, s kedvenc öreg tanácsosának
 1871   1,  16   |                   a magasban gondolkozni. S lõn a halálítéletbõl kilencévi
 1872   1,  17   |            foszlanak, válnak, mint a köd, s messze elõcsillan Kaszperek,
 1873   1,  17   |           valamint a zsebe sem volt üres. S azonfelül olyan szép felesége
 1874   1,  17   |             intézményeire, kereskedelmére s Lubló mind nagyobb virágzásnak
 1875   1,  17   |             Poprád vizén, Tokajba gyalog. S itt a Hegyalján vette eleinte
 1876   1,  17   |                   lassankint megöregedett s valószínûleg Csernyiczkyné
 1877   1,  17   |            Varsóba még az öregek életében s onnan hozta a szép asszonyt
 1878   1,  17   |      Csernyiczky-gyerekbe volt szerelmes, s az el is vette volna, ha
 1879   1,  17   |                meg a fiatal Kaszpereknek, s elcsípte a Csernyiczky-gyerek
 1880   1,  17   |               Lublóra átutazó kereskedõk.~S igaz is volt, mert mikor
 1881   1,  17   |                vigyék vissza kegyelmetek.~S fürgén, mint az orsó, befordult,
 1882   1,  17   |           ütötte-verte a kárvallott ember s tajtékozott, toporzékolt
 1883   1,  17   |                 prókátort vett maga mellé s ahol lehetett, váltott lovakon,
 1884   1,  17   |                    De hisz ez nevetséges!~S mikor ez tovább folytatta,
 1885   1,  17   |              feszülethez lépett Kaszperek s jobb keze két ujjával befogta
 1886   1,  17   |               volt az efféle »piatikának« s kirúgván maga alól a széket,
 1887   1,  17   |                   a kötelek engedtek alul s a test féloldalt csúszott.
 1888   1,  17   |         megigazította, tovább mehettek.~- S mit szándékozik egyelõre
 1889   1,  17   |                 egyszerre kinyújtózkodott s hopp, levetette magát a
 1890   1,  17   |        helységekbõl is, két pap celebrált s a kántor szép búcsúztató
 1891   1,  17   |                 természetes rendjén ment. S a lublóiak azzal a megnyugovással
 1892   1,  17   |                   szíve hangosan dobogott s meg nem állhatta, hogy át
 1893   1,  17   |                   rémülten a gazdasszony, s a bögre kiesett a kezébõl,
 1894   1,  17   |                kihúzta alóla a jobb kezét s megfenyegette vele az ágyában
 1895   1,  17   |               kedélyes egy kísértet volt.~S aztán felpattant a Palkóra,
 1896   1,  17   |                lövellt ki a ló orrlyukain s patkójának nem volt semmi
 1897   1,  17   |                  mind gyalog jártak eddig s többnyire éjfélkor. Lucifer
 1898   1,  17   |            tanácskozni, mitévõk legyenek. S a kúriát viszont kíváncsi
 1899   1,  17   |                   Itt vannak a tallérjai!~S ezzel újra felült lovára,
 1900   1,  17   |               mondtam elõtte tegnapelõtt. S íme, ma mikor megolvastam,
 1901   1,  17   |             adószedõnek.~Váratlanul jött, s váratlanul tûnt el hetekre.~
 1902   1,  17   |             engedje meg a sír megnyitását s a halott megégetését. Hadd
 1903   1,  17   |             maradása. - Ideges lett, félt s mindjárt a tavasz elsõ fuvalmánál
 1904   1,  17   |                este l’hombret játszottak, s a király nehány aranyat
 1905   1,  17   |                   vigye neki a parancsot. S erre az idõre teljhatalmat,
 1906   1,  17   |                  sírját föl lehet bontani s tetemeit, ha az a lakosság
 1907   1,  17(8)|               quart kódexhez van csatolva s a vége így hangzik:~»Invalescens
 1908   1,  17   |              alatt hordják be a kúriára - s akinél azontúl csak egy
 1909   1,  17   |                  az, akit a házában fogad s aki némely éjszakát kegyelmednél
 1910   1,  17   |                egész a halántékáig pirult s csipkés, selyem kötényét
 1911   1,  17   |                sértõdve rázta meg a fejét s a szép hullámos hajból egyszerre
 1912   1,  17   |                  örömet, hanem az igazság s a valódi tényállás. Nem
 1913   1,  17   |               Mihály sírjának felbontását s átadom hulláját ismét a
 1914   1,  17   |               Mihály sírjának felbontását s hullájának máglyán való
 1915   1,  17   |         felhasználja az utolsó éjszakáját s alkalmasint olyan csínyeket
 1916   1,  17   |                   átadták a távolállóknak s ment végesvégig a hír a
 1917   1,  17   |                   Újra megnézték néhányan s miután Pawlovszky uram állította,
 1918   1,  17   |              iszen megállj, Belzebub fia!~S rögtön vállalkozott, hogy
 1919   1,  17   |                elégett fahasáb összeesett s akkor az egész alkotmány
 1920   1,  17   |              egész alkotmány megrecsegett s robajjal csúszott lejjebb
 1921   1,  17   |                 robajjal csúszott lejjebb s a rettenetes koporsó a tetõn
 1922   1,  17   |                  megriasztotta a lángokat s azok egyszerre nekikaptak,
 1923   1,  17   |                azok egyszerre nekikaptak, s suhogva, mintha ezer vég
 1924   1,  17   |               kísértetiesen világítottak. S valami csodálatos zúgás
 1925   1,  17   |                  szikrázott, sziporkázott s apró tûzszemeibõl a Kaszperek
 1926   1,  17   |                 Hertelyre és Pawlovszkyra s azokat a kocsmákban énekelték.~
 1927   1,  17   |      beszivárogtak a hamis pénzek Lublóra s Kozanovich kétségbe volt
 1928   1,  17   |                   Pawlovszky Kristóf uram s fölsietett a várba a kormányzóhoz:~-
 1929   1,  17   |                  azután beállott kurucnak s elesett, az uraság a lánykájának
 1930   1,  17   |                 Egész nap sürgött-forgott s két kenyeret dagasztott
 1931   1,  17   |                   és sütött~tra-la-la-la.~S volt a királynak egy macskája,
 1932   1,  17   |                   lépteiket, elhallgatott s beszaladt a sűrűségbe, mint
 1933   1,  17   |                Várjatok elõbb egy kicsit.~S azzal betuszkolván õket
 1934   1,  17   |                   a lángossal telt tálat, s valahonnan a ládából kivett
 1935   1,  17   |              Morgott felette egyet-kettõt s azután a vendégek mellé
 1936   1,  17   |                 keresztapám és pátrónusom s akit én most ebben a serpenyõben,
 1937   1,  17   |          próbálunk valamit«, mondá halkan s aztán az anyó csontos vállára
 1938   1,  17   |                 találjátok ki, mi légyen. S ha aztán minden házban ilyet
 1939   1,  17   |                 is csak egy hordót lopott s abban az egy hordóban csupa
 1940   1,  17   |            támaszthatom, elõre tudhatnád…~S ezzel szelíden intett a
 1941   1,  17   |                  kormányzó mindent értett s térdet hajtva ment ki a
 1942   1,  17   |                egész az ajtóig elébe jött s mielõtt csak szólhatna is,
 1943   1,  17   |               Aztán nevetve hozzátette: - S ahol a király esetleg ráakad…~
 1944   1,  17   |                   Szeplõs is, kancsal is, s aztán a járása milyen lompos!
 1945   1,  17   |                   a Kaszperekné szobájába s úgy amint volt, egy szál
 1946   1,  17   |              közibe vágott a négy pejnek, s megindultak mint a forgószél,
 1947   1,  17   |                 visszafordult, ránevetett s hallatta a némák idétlen
 1948   1,  17   |              kezével a csíkos tarisznyába s kihúzott belõle három aranyat,
 1949   1,  17   |                    felelte a vártán álló.~S kisvártatva új lovakat fogtak
 1950   1,  17   |          kisvártatva új lovakat fogtak be s új lovasok szegõdtek kíséretül
 1951   1,  17   |                 az erdõ girbe-gurba hátát s a hatalmas páfrányok, a
 1952   1,  17   |            vasszögekkel kivert nehéz kapu s újra bezáródott nagy dübörgéssel -
 1953   1,  17   |                   fölszántották a fundust s nyomban be is vetették kölessel.
 1954   1,  17   |           megfordult (Mutsanek apó látta) s egyenesen Matuska Mátyásék
 1955   1,  17   |                      Fölkelt, kinyitotta, s hideg borzongás futott át
 1956   1,  17   |                   keresztet vetett magára s vacogó fogakkal hebegte:~-
 1957   1,  17   |             lovához. A rézöntõ jól látta (s eskü alatt vallotta másnap
 1958   1,  17   |                 megsarkantyúzta a Palkót, s ökleivel megfenyegetve az
 1959   1,  17   |                 intézni a kis nyíláson át s az arra adott feleletet
 1960   1,  17   |                   agyon nem ütötte magát) s remegõ kezekkel nyitotta
 1961   1,  17   |                    Nekünk külön utunk van s a zsákmányt nem akarjuk
 1962   1,  17   |               grófnõ mély meghajlással. - S jól esik nekem, aki a világot
 1963   1,  17   |                 kötényke volt eléje kötve s karjain egész könyökig felgyûrve
 1964   1,  17   |             tövéig. Azt hitte, csúfolják. S most már õ is fölegyenesítette
 1965   1,  17   |                  darázs derekát kevélyre, s fölszedte két kezét parasztosan
 1966   1,  17   |                    azután elnevette magát s egyet pattintott a két ujjával:~-
 1967   1,  17   |                   bolonddá, de nem engem…~S kezdte egész közömbösen
 1968   1,  17   |           kapuajtón, valóságos nyúlfejjel s kicsiny, mélyen bennülõ
 1969   1,  17   |                  ízben emiatt kést fogott s szobáról-szobára kergette.
 1970   1,  17   |                  kedve szerint nõsülve.~- S mi lett Jablonszka Máriával?~-
 1971   1,  17   |            folytatja, sõt az rosszul megy s mégis hihetetlen összegeket
 1972   1,  17   |             vihettek keresztül a falvakon s az edény vagy zsák kilyukadt
 1973   1,  17   |                  az öreg járását utánozva s kinyitotta a kapuajtót félig.
 1974   1,  17   |                  Strang azonnal ráösmert, s szíve hevesen dobogott.~-
 1975   1,  17   |             Megmozdultak a közeli bokrok, s három fölfegyverezett rendõr
 1976   1,  17   |                  hamis aranyakat csinálni s apja jó aranyait ezekkel
 1977   1,  17   |          Csernyiczky meghallotta a nevet, s hetykén, kihívóan nézett
 1978   1,  17   |                   találta szép szeretõjét s tetszett neki a kísértet
 1979   1,  17   |               hamis pénzeket terjeszteni. S az asszonykának is ínyére
 1980   1,  17   |            Semminek sem szabad kitudódni (s jelentõségteljesen kacsintott
 1981   1,  17   |              ezüst tallért, amit ígértek, s a Piroska lakodalmára a
 1982   1,  17   |                lószõr tartja Kaszpereket… s mindjárt itt teremhet.~Huh,
 1983   1,  17   |               Itt-ott figyelmeztetnek egy s más körülményre, amire nem
 1984   1,  17   |          viszonyára hívja fel figyelmemet s azt mondja: Königsmark grófnőt
 1985   1,  17   |           elmondtam otthon a gyerekeknek, s azoknak kis szívében megfogant
 1986   1,  17   |                 fejét a hóna alatt hozva, s minden percben itt teremhet.~
 1987   1,  17   |              Összekuporodtak, meglapultak s fénylő szemecskéiket behunyták.
 1988   1,  17   |                   gondolatot, hogy leírom s átadom őt végre, aki se
 1989   1,  17   |                szabad bejönni a szobámba, s ha megkérdezték, »mit csinál
 1990   1,  17   |                elmosolyodik az Albert fiú s zajos örömmel ugrik le a »
 1991   1,  17   |             tartozót) te is reprodukálsz, s mely e szavakkal végződik: »
 1992   1,  17   |               fiatalember vár. Felvezetem s kérdezem tőle: mi tetszik?~-
 1993   1,  17   |             senkinek.~- Itt van megírva - s elém teszi említett cikkem
 1994   1,  17   |              szomorú szemeivel rám nézett s aztán mintha belátná, hogy
 1995   1,  18   |       szivarcsipegetõt vagy a penecilust, s aggódva sietnek odanyújtani
 1996   1,  18   |                húsz-harminc pört is vitt, s ha hallotta, hogy valakinek
 1997   1,  18   |           Patáncsy Pálnak az apja is Pál, s tudta Pál, mit kaszál, mert
 1998   1,  18   |                hullámzása, sorsa izgatta, s különfélesége okozott neki
 1999   1,  18   |                   Az úgyis éhes a földre. S a föld utáni éhség, az a
 2000   1,  18   |              legény volt a maga idejében, s még most is az volna, ha