1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5500 | 5501-6000 | 6001-6500 | 6501-7000 | 7001-7500 | 7501-8000 | 8001-8500 | 8501-9000 | 9001-9500 | 9501-10000 | 10001-10500 | 10501-11000 | 11001-11500 | 11501-12000 | 12001-12443
bold = Main text
Rész, Fejezet grey = Comment text
2001 1, 18 | elfogult, ügyetlen volt s elvágyott onnan. Jobban
2002 1, 18 | turkált, ezzel pepecselt. S az is viszonozta szerelmét.
2003 1, 18 | szép repceszálak bújtak ki s nõttek fel. Mintha csak
2004 1, 18 | Kihal a Marjánszky família, s lefordítják az õsi címert:
2005 1, 18 | elmélkedett Körmöczy Péter úr s többet elõ sem hozta öccsének
2006 1, 18 | magát:~- Eltörött a tükröm, s biz én nem csináltattam
2007 1, 18 | Demetertõl a juhnyíró ollót, s olyan csinos legényt formált
2008 1, 18 | leány. Oh, be szép lehet. S ahogy én tudom, van ott
2009 1, 18 | összekeverve a fenyõével. S ez a szag ott lengett, rezgett
2010 1, 18 | Vegyél meg bennünket«.~S azalatt köröskörül a növények,
2011 1, 18 | határozva. Behajtatott a városba s másnap már jelenthette Körmöczynek:~-
2012 1, 18 | egyet cserdített ostorával, s aztán megindultak a görbe
2013 1, 18 | rengeteg nyújtózkodik el s visz egész Tótpelsõcig,
2014 1, 18 | tartván erre az állására, s azért szeretett volna beérni
2015 1, 18 | nagyon becsületes ember.~S begyömöszölvén a kordován
2016 1, 18 | ménkõ nagy felhõ kerekedett s úgy elnyelte a mennyei »
2017 1, 18 | meggyújtottak egy lámpást, s annak elõvitele mellett
2018 1, 18 | leszállottak a köpenyeikben s inaszakadásig tolták a kocsit.
2019 1, 18 | csillogtak a sötétben szomorúan, s kis teste reszketett, vonaglott
2020 1, 18 | lángost süt a juhászné, s a kemence lobogó tüze libegteti,
2021 1, 18 | volna csak a nagy szerencse.~S még nagyobb volt, amint
2022 1, 18 | lakodalmát ülte Kártony Jóska. S ha már egyszer üli, valami
2023 1, 18 | derékon csípte Körmöczy Péter s olyan podzabucskit kezdett
2024 1, 18 | konyhában a szuszék alatt s aztán az asszonyok valamelyikének
2025 1, 18 | elvesztettem a forintot« - s ahogy az elkeseredett ember
2026 1, 18 | gyertyástul, koppantóstul s kioltódott. Koskár kihúzta
2027 1, 18 | juhászlakodalmak gyönyörei iránt, s míg az öreg úr, aki mindenféle
2028 1, 18 | akiket az isten megvert, s most õk visszaverik a törvényeit.
2029 1, 18 | egy létrát keresett elõ s feltámasztotta a padlás-nyíláshoz.
2030 1, 18 | roppan-reccsen a talpa alatt valami, s azzal megnyílik a talaj
2031 1, 18 | szemeit, mikor lent volt s egy rémült kiáltást hallott.
2032 1, 18 | Áthajította magát a szénatartón s megmarkolván egy vasvillát,
2033 1, 18 | odacsapódott a túlsó falra, s a meglepetésben Mihály kezébõl
2034 1, 18 | Két tornyos ágyat látott s az egyikben félig felülve
2035 1, 18 | a kanavász dunyha alól, s a lábacskájából kilátszott
2036 1, 18 | van. Maga a Madonna ez! S önkéntelenül a tehénke felé
2037 1, 18 | Megszégyellte gyanúját Mihály úr, s lágyan, szinte kérlelõen
2038 1, 18 | hanem állnék csak fel.~(S éppen ezzel lett bizonyossá,
2039 1, 18 | engedném magára esni, érti-e?« S aztán kigondolta, hogy mert
2040 1, 18 | Nem kell, dehogy kell - s akaratlanul tett néhány
2041 1, 18 | Mindjárt megláthatod!~S azzal kezébe kapva egy emelõrudat,
2042 1, 18 | odaerõsítette a padláslyukhoz s elkezdett szép lassan fölfelé
2043 1, 18 | be szép növése volt!«), s odaszaladt a siket anyókához,
2044 1, 18 | valami borzasztót teszek. - S dühösen emelgette az ökleit.~-
2045 1, 18 | No, hát nézd meg ezt - s ezzel Mihály felé lökött
2046 1, 18 | Táncoltam, izzadt a lábam, s a bankók egyre lejjebb csúsztak,
2047 1, 18 | cseppet se volt mámoros), s egy kis idõ múlva lehozta.~
2048 1, 18 | alig tettek néhány lépést, s ím utánuk szalad sebbel-lobbal
2049 1, 18 | bosszúsan állította meg a kocsit s sértõdve mondá Kártonynak,
2050 1, 18 | merülve, majd hozzátette: - S milyen hanyatlás!~- Ostoba
2051 1, 18 | egy szakajtóba összerázva, s keletre a sárguló rétség
2052 1, 18 | Éppen a tanév kezdõdött, s a bányásztanulók ismerkedési
2053 1, 18 | pedig künn járt a Bogárkán, s ott hangyazsombékokat egyengetett
2054 1, 18 | gyûjtöttek a leányok, menyecskék, s hol vette magát, hol nem
2055 1, 18 | pillantást vetett az idegenekre, s aztán egykedvûen vállat
2056 1, 18 | egész város alá van ásva, s ha egyszer valamikor, quod
2057 1, 18 | neked tetszett valamikor, s aki aztán egy fõerdészhez
2058 1, 18 | Arca szokatlan komoly lett, s aztán, mintha valami ködös
2059 1, 18 | az államtól, amit lehet - s halála elõtt az állam nyakára
2060 1, 18 | izgatottan kezdett fészkelõdni, s félénk, jelentõségteljes
2061 1, 18 | Ancsurka száraz ruháit, s lefektette, ahova éppen
2062 1, 18 | poharaknak szót fogadtak, s a poharak mindég fölkeltek (
2063 1, 18 | a szomszéd házban lakott s onnan (alkalmasint a Borcsányi
2064 1, 18 | nyeregbe, õ maga is felül s köd utána, viszi, viszi…~-
2065 1, 18 | Ez nem volt szép magától. S aztán odatenni a vasvillát!
2066 1, 18 | Erzsike elnevette magát s aztán pajkosan, kacérkodó
2067 1, 18 | hangban egyszerre elakadt, s halálos sápadtság önté el
2068 1, 18 | Meredten nézett maga elé s nem felelt, csak egyre odább
2069 1, 18 | borogasd szegény nénédet.~S ezzel õ és Plange úr kétfelõl
2070 1, 18 | te Harpagon! Hát aztán?~- S hogy eszerint huszonötezer
2071 1, 18 | maradtak a fán egyes cafatok, s mialatt a partnerek visszatértek,
2072 1, 18 | Plange-ház folyosójára jut s onnan elmenekülhet.~De Marjánszky
2073 1, 18 | húszat, ki tudja, mennyit s mind bélyeggel. Ösmerem
2074 1, 18 | hevesen lépett Marjánszkyhoz s aztán bizonyos fitymáló
2075 1, 18 | leány -, de csalódtam… - s egy bánatos, lemondó tekintetet
2076 1, 18 | uracskám«.~Ezzel megfordult s karjait negédesen lóbázva,
2077 1, 18 | Marjánszkynak a bokrétát - s ott fejlõdött egy kis párbeszéd,
2078 1, 18 | ha éppen tudni akarja - s komoly, ünnepélyes arcot
2079 1, 18 | odanyomta a rostélyvashoz, s merev szemekkel, szinte
2080 1, 18 | fölfelé, keskeny sávban, s mint egy láthatatlan kaszapenge
2081 1, 18 | kalimpált kezeivel a levegõben, s egy szót se szólva kirohant
2082 1, 18 | igaz…~Mihály kapott a szón s fölfelelt hirtelen:~- Aztán
2083 1, 18 | felhajtott még egy poharat, s ezzel szigorúan, ridegen
2084 1, 18 | bõröndjét. Adja ide a kulcsot.~S fürgén sietett fel az emeletre,
2085 1, 18 | toronyban megkondult a harang s mogorván zúgta, hogy »amen,
2086 1, 18 | pipámat otthon felejtettem.~S most hazatérve, mi mosolyog
2087 1, 18 | pipám!~Az öreg ment, ment s a szívszaggató refrén egyre
2088 1, 18 | brrukuú!« búgták feléje s ő érteni vélte, mintha azt
2089 1, 18 | állva maradt, mint a cövek, s elhárítá mozdulataival a
2090 1, 18 | nem kell, sem a csibukod (s itt fölemelte hangját egész
2091 1, 18 | megölelte vén pajtását s következõn adta meg a választ,
2092 1, 18 | hidegen bólintott a fejével, s felkapva a botját, kifelé
2093 1, 18 | Marjánszky vállán, úgy remegett. S az a karcsú derék úgy meghajlott,
2094 1, 18 | nekem úgy fáj, de úgy fáj - s fejét bánatosan nyomta oda
2095 1, 19 | huszárezred feküdt Újfalun s a tisztek mindennaposak
2096 1, 19 | parancsnokságát kapta tõle, s a huszárezredet, messzeszámító
2097 1, 19 | mondá a legény szomorúan - s hogy mi járatban vagyok,
2098 1, 19 | magammal viszlek, Nagy József, s a két ló helyébe küldök
2099 1, 19 | meglágyult a fickó kemény arca, s szemeibõl a könnyek eredtek
2100 1, 19 | volt köztük nagyon takaros, s nem is haragudott a kutyaházi,
2101 1, 19 | közelibe somfordál Nagy Józsi s csintalanul meghúzogatja
2102 1, 19 | sebesen, mint a karika, s nyakon teremti a »szemtelen
2103 1, 19 | énekelték meg a bécsi költõk, s híre járt mindenütt, ahol
2104 1, 19 | minden napra kell táplálék, s az a természete, hogy nem
2105 1, 19 | nyilai voltak a grófnénak s élt velök bõségesen. Nem
2106 1, 19 | a tisztikar már susogta (s azért lett õnekik savanyú
2107 1, 19 | Napokig barangolt az erdõn, s leszállt a lováról, ha egy
2108 1, 19 | kölcsön az egész tisztikarét, s olyan dáridót csaptak hébe-hóba,
2109 1, 19 | Fantáziájának ezer bokra támadt, s mindenik bokornál száz pillangó
2110 1, 19 | grófnõ palotahölgy volt, s ha a királynõ pelyhesen
2111 1, 19 | a tisztek társaságában, s kötekedve mondá útközben
2112 1, 19 | háromnak az az édes egyik; s ha a grófnõ kér hármat, -
2113 1, 19 | lóhátról az õ kezecskéjét s amint a két kéz összefonódék,
2114 1, 19 | hódolatteljesen a grófné felé s aztán a lapjával megfordítva,
2115 1, 19 | közelfekvõ búzatáblából s amint szétnézett a szegény
2116 1, 19 | nekirohant a lovasoknak s egyenest a gróf Waldeck
2117 1, 19 | vannak felállítva a sátornál, s olyan feszülten lesik az
2118 1, 19 | jelre megiramodnak a lovak s felharsan a zene.~Íme megvan
2119 1, 19 | ragyogtak a diadalérzettõl, s amint csákóját levette,
2120 1, 19 | alázattal leereszté a fejét, s kacér gyermetegséggel behunyta
2121 1, 19 | Láthatja, hogy félek. (S kedvesen utánozta fogaival
2122 1, 19 | ágyban szoktak aludni), s különben is aranyat érõ
2123 1, 19 | akadhat valami mondani valónk.~S kedves arca rejtélyes ködbe
2124 1, 19 | sorba járta valamennyit s nézegette a munkájukat.
2125 1, 19 | tizenkét lovas kísérte s két kengyelfutó, kiket gyermekkoruk
2126 1, 19 | oltárterítõt a templomnak s egy abroszt az asztalra:
2127 1, 19 | abrosz került az asztalra s az ilyen abroszra legalább
2128 1, 19 | eldõltére volt kíváncsi, s mihelyt a feketekávét betálalták,
2129 1, 19 | látszott szürcsölni a kávéját, s hanyagul, majdnem szórakozottan
2130 1, 19 | egyszerû, kedves ezredes.~S aztán vontatott hangon folytatá:~-
2131 1, 19 | a kegyelmed kezébe való.~S ezzel egy üres széket mutatott
2132 1, 19 | pillantott az ezredesre, s kislányos zavarral szólt:~-
2133 1, 19 | ajánlatára kinevezheti, s minthogy éppen itt látom
2134 1, 19 | ezredéhez fõhadnagynak - s ezt azon melegében meg is
2135 1, 19 | feltûnést keltett az asztalnál, s különös megjegyzésekre adott
2136 1, 19 | az a bizonyos, az igazi, s ha azt tenné elsõnek, hova
2137 1, 19 | megbokrosodott a ló, levetette s a lába megmenyült, kificamodott
2138 1, 19 | Az ezredes káromkodott s hasonlóképpen esküdözött,
2139 1, 19 | csizmát.~Nagynehezen engedett, s a doktor csakugyan nem nyúlt
2140 1, 19 | lábhoz hajolva fújni kezdte s a leheletével melengetni,
2141 1, 19 | Úristen, vidd helyre!«~S ekkor hirtelen belekapva,
2142 1, 19 | A szép asszony felkelt s egy pukedlit csinált az
2143 1, 19 | nyújtotta karját visszajövet s mikor a vendégek elváltak,
2144 1, 19 | mi az ördögöt akar vele? S hogy megnõtt az ipsének
2145 1, 19 | Waldeck gróf felállott s elébe lépett:~- Mondja meg
2146 1, 19 | Megbeszéltük együtt, megegyeztünk - s ím ezért kívántam kegyelmedtõl
2147 1, 19 | szegzõdve, ki nagyokat ivott s jóízûen ingatta fejét. Az
2148 1, 19 | rávehetõ, mint a szelíd bárány.~S aztán szeretetre méltó pátosszal,
2149 1, 19 | került minden társaságot s egész holta napjáig minden
2150 1, 19 | után kvietált a kapitány s Bécsbe ment lakni a nagyúri
2151 1, 19 | utcahosszat muzsikáltatta magát s elõtte táncolt, kurjongatott
2152 1, 19 | pompás daliás lovas volt s emiatt szinte divatba jött
2153 1, 19 | földrõl egy fûzfavesszõt s azzal szeme közé vágott
2154 1, 19 | halott (valami Meyer volt) s Bécsnek valamennyi templomában
2155 1, 19 | elégtételt kér attól az embertõl, s amint visszatért a birodalmi
2156 1, 19 | fájt Johanna grófnõnek, s addig-addig fondorkodott,
2157 1, 19 | Józsi úr mámoros lett, s ilyenkor nem bírt vele senki,
2158 1, 19 | át a saját cselédeivel, s ha ilyenkor szemrehányást
2159 1, 19 | eltûnt hetekre Újfaluba s ilyenkor sûrûn jöttek hírek
2160 1, 19 | Johanna grófnõ óhajtotta, s a fölséges asszony a pápához
2161 1, 19 | kapitányhoz akartam férjhez menni s egy durva káplárt kaptam.~
2162 1, 19 | vidékre a szerencséjének s lányos mamák kerülgették
2163 1, 19 | nap alatt a szép vendég - s a gazdára nem ragadt el
2164 1, 19 | találomra kellett választania s megfognia egyet, aki megcsókolja.
2165 1, 19 | ravaszkodtak, széledeztek, s a menyecske fogdosásra terjesztett
2166 1, 19 | kiáltá egyszerre kedvesen, s diadalmasan megragadta kezeivel
2167 1, 19 | lerántotta a köteléket, s a volt és a leendõ farkas
2168 1, 19 | ide elõbb azzal a csókkal.~S ezzel be se várva a feleletet,
2169 1, 19 | átkapta a darázs derekát s oda cuppantotta pirosló,
2170 1, 19 | futná keresztül az ereit. S a menyecske arca is hogy
2171 1, 19 | farkasjátékot a gazdasági ügyeknél s beállott a koszorúba farkasnak,
2172 1, 19 | kileste, mikor a mezõre ment, s megszólította.~- Ej, Borcsa,
2173 1, 19 | úrnak pedig nagyon nehéz. - S gúnyos pityergéssel lóbázta
2174 1, 19 | Oh, szegényke! szegényke!~S ezen aztán úgy kacagott,
2175 1, 19 | A menyecske vállat vont s elindult a kosarával:~-
2176 1, 19 | parasztos ruhába öltözni s odaállni az aratók, vagy
2177 1, 19 | vágta kezét a sarlóval) s ha szerét tehette, minduntalan
2178 1, 19 | nekimelegedett, bátrabb lett s még meg is csipdelte néha
2179 1, 19 | tehát elvált a nejétõl (s úr lett a másikkal, elrúgván
2180 1, 19 | ez egyszerû emberbe is, s lassan-lassan nagyon is
2181 1, 19 | tettem, nem hozzám való õ!« S újra elkezdett unalmában
2182 1, 19 | tud a férjének tetszeni s nem bírta megállani a helyét,
2183 1, 19 | Oly szerencsétlen volt s annyira elhagyatott.~A pozsonyi
2184 1, 19 | káplár szeretõm vesz el s jaj, uram, helyette egy
2185 1, 20 | anyagot, úgy vitte a szálakat s úgy állitotta szembe a részleteket,
2186 1, 20 | közt.~Két párbaja volt már, s ez elég dísz egy ilyen kisvárosban,
2187 1, 20 | dísz egy ilyen kisvárosban, s mindkettõ férjes asszony
2188 1, 20 | mihelyt megjött az ideje (s ezt az idõt a »Budapesti
2189 1, 20 | földgolyóbison évenkint. S annak mindnek van valami
2190 1, 20 | részleteikkel nagy idõk múlva s eljutnak egészen az unokákig
2191 1, 20 | megkérte Szabó Erzsébetet, s a különben kevély Szabó
2192 1, 20 | divatban volt a kis Moronyiné, s ha a vasárnapi istentiszteletre
2193 1, 20 | Moronyit mindenki irigyelte, s valóban õ is büszke volt
2194 1, 20 | neki Tóth, aki võfély volt, s veszedelmesen csinosnak
2195 1, 20 | a kenyerespajtás kezét.~S valóban, mindjárt a mézesnapok
2196 1, 20 | legrosszabb férj a világon.~S ezzel félig duzzogva, félig
2197 1, 20 | derekát, hogy visszatartsa, s elkezdett vele alkudozni.~-
2198 1, 20 | az oszlophoz marasztalva s nagy rikácsolással fogadja
2199 1, 20 | baromfit szállított a tengeren, s az se lehetetlen, hogy a
2200 1, 20 | fûzrõl letört egy suhogót, s azzal csapkodta idegesen
2201 1, 20 | bevárni?~- Nem.~- Megfoglak.~S Pista keresztülgázolt most
2202 1, 20 | rúgáshoz az ájtatos Nero is s nagy vonítással rohan el
2203 1, 20 | Erzsike, hogy válni akar, s nagyot toppantván a lábával,
2204 1, 20 | pohárszékben keresne valamit, s meg se moccan a lépteire.
2205 1, 20 | a Nerónak adott combért.~S a bûnbánó Pista elmosolyodott
2206 1, 20 | szólt fojtott hangon, s egy olyan ügyes mozdulatával
2207 1, 20 | de ülj le hát, kérlek.~S fölkelt fürgén, meg akarta
2208 1, 20 | csak a testemhez ne nyúlj.~S leült nagy bátortalanul,
2209 1, 20 | Erzsike étvággyal evett s utána csakugyan fölhajtott
2210 1, 20 | rózsa van elhajolva a tövén) s behunyván a hamis nagy szemeit,
2211 1, 20 | Maga nagyon tudatlan. (S Erzsike arcán most már ármányos
2212 1, 20 | melyik rendjellel mi jár, s volt némi fogalma róla,
2213 1, 20 | váltakoztak cselekedeteiben, s lelkében az erõszakoskodás
2214 1, 20 | volt (túl lévén a hetvenen) s tõle nagy vagyon nézett
2215 1, 20 | grófoknál szolgált azelõtt) s mindennapra hivatalos volt
2216 1, 20 | mit óhajt enni másnap, s a cédulát estig a szakács
2217 1, 20 | meg a másnapi étrendet. S ha valamely föltûnõ ötlet
2218 1, 20 | részt ez érdekes ebédeken, s aki mindennap hallotta György
2219 1, 20 | Három Rózsa«-beli vacsorákat s még tán ezeknél is jobban
2220 1, 20 | tudta elõadni élményeit s csípõs, eleven megjegyzései
2221 1, 20 | szemei is könnybe lábbadának, s Moronyi nem gyõzte mondogatni
2222 1, 20 | pamutját is õ tartotta, s ha ilyenkor fölrezzent álmából
2223 1, 20 | Mert Tóth Pista se jár. S miért nem jár Tóth Pista?~
2224 1, 20 | egy picinyke cipõcskéé) s ami a két nyom között hézag
2225 1, 20 | kézimunkával vannak díszítve, s melyeknek illatát az almárium
2226 1, 20 | úriasszonyok járnak uzsonnázni.~S e sok beszéddel fölvert
2227 1, 20 | adott a szabadkai erdõben, s mikor Moronyi fölbontotta
2228 1, 20 | fodrok, csipkék és szalagok. S a varrógép mintha rejtélyesen,
2229 1, 20 | klasszisban feleletre jelentkezik, s mohón kiáltott föl sipító,
2230 1, 20 | kihozom azt a korbácsot.~S erre a másik szobába tipegett
2231 1, 20 | várja meg Otrokocsy Miska), s így szólt a megdermedve
2232 1, 20 | csillapítólag hatott idegeire s imígy szõtte odább a gondolatait:~»
2233 1, 20 | vagyok a szamár, én, én!«~S a járókelõk látták, hogy
2234 1, 20 | én is.~Fölkelt a padról s céltalanul bandukolt a piac
2235 1, 20 | szivárogtak ki az utcára, s érezni kezdte az éhséget.
2236 1, 20 | éhséget. Gyomra korgott, s ha a gyomor szól, az annak
2237 1, 20 | kivette zsebébõl a boxerjét s egy döffenettel ijesztgette,
2238 1, 20 | tányért hordja a jobb kezében s a balkéz három ujja közé
2239 1, 20 | Murka Tóni igazmondásában, s rikácsoló hangon kiáltozá:~-
2240 1, 20 | szakajtó nyers tojást rendelt s arra fogadkoztak, hogy aki
2241 1, 20 | Jobb az Isten tíz papnál!~S csak nekiröpítették biz
2242 1, 20 | vagyok elégedve - szólt s arcára egyszeribe visszaköltözött
2243 1, 20 | nekem ellenben kellemetes, s követeli az okos elõvigyázat
2244 1, 20 | A kópé hirtelen elpirult s te ezt nem veszed észre.
2245 1, 20 | Kozsibrovszky és közéjük lépett s elmondván dióhéjba szorítva
2246 1, 20 | fiúk. Tóth Pista jó gyerek s mindenek fölött gentleman,
2247 1, 20 | Tusst!~Fölharsant a tuss s végre odavihették nagy diadallal
2248 1, 20 | csaláshoz áll be szolgálatba.~S ha Majmuna tündér beleférceli
2249 1, 20 | mire a segédek összenéztek s alattomos vigyorgással mondta
2250 1, 20 | nevettükben a buta emberen, s mindenkinek elbeszélték
2251 1, 20 | barátja is lejött a majálisra, s mikor másnap kivitte megmutatni
2252 1, 20 | elmerülve, odamennek, nézik s íme, valamennyi az illetõ
2253 1, 20 | hazament az íróval együtt s vele a vígság is, a szép
2254 1, 20 | ráncaiban kiszakadt tüllszoknya s a Kozsibrovszky tréfái,
2255 1, 20 | fölfogják a szoknyácskáikat s mezítláb mennek át rajta,
2256 1, 20 | nyerges lábát nyomkodja, s csap egy olyan patáliát,
2257 1, 20 | restellte a történteket s alig mutatkozott a nyilvános
2258 1, 20 | követválasztásoknál nagy kortes s a polgári életben kataszteri
2259 1, 20 | a korcsmában búslakodott s húzatta fülébe azokat a
2260 1, 20 | tehát ezt hitte el Moronyi, s erõszakkal küldött a nyakára
2261 1, 20 | fejét rázta, hogy nem megy, s Moronyi napról napra aggódóbb
2262 1, 20 | ladyk készen várnak ránk - s az utolsó percben is megkapjuk.
2263 1, 20 | hivatalos dologban megyen-e s miért használja az igazán
2264 1, 20 | állomásfõnökné acélzöld káposztafejei s elvirágzott georginái zöldülnek,
2265 1, 20 | jelzõharangot, közel ment hozza s már-már utána akart nyúlni,
2266 1, 20 | berobogott a pályaudvarra s a két jó barát fölkapaszkodék
2267 1, 20 | csak elõször csengettek.~S ezzel leugrott s futott
2268 1, 20 | csengettek.~S ezzel leugrott s futott az indóház kijárata
2269 1, 20 | kisasszonynak.~Moronyi megnyugodott. S valóban ma soká piszmogtak.
2270 1, 20 | alatt, hogy megkondítsa, s akkor elindul a vonat -
2271 1, 20 | nyilallott szívén keresztül s valami alaktalan, megnevezhetlen
2272 1, 20 | már fölhangzott a »mehet« s megingott, meglódult az
2273 1, 20 | sörét a kerek asztalnál s Korotnoky magyarázott valamit
2274 1, 20 | Nina a hátuk mögött állt s fölfújván csintalan arcát,
2275 1, 20 | kesztyû jobb kézre való s Bilinszkynek csak bal keze
2276 1, 20 | lett, eltakarta a kezeivel s ujjain keresztül csakhamar
2277 1, 20 | bevilágítani vele a szalont. S amint ott volt már s a lámpa
2278 1, 20 | szalont. S amint ott volt már s a lámpa odavetette bágyadt
2279 1, 20 | módon, orvul akarta rászedni s a fitymáló vonást véghetetlen
2280 1, 20 | Kedélye szinte lecsillapodott, s minden nagyobb harag nélkül
2281 1, 20 | amint kifelé kászmálódik, s aztán közelednek a félénk,
2282 1, 20 | hogy elmegy. Igazán kár. S hogy föl van dúlva a szegény
2283 1, 20 | lelkén ugyan ne száradjon… S utána futott a kapu aljáig.~-
2284 1, 20 | átláthatlan köd gomolygott, s a szél hatalmasan süvített.
2285 1, 20 | szót vagy egy egész szót s bevette hanganyagnak a maga
2286 1, 20 | anyagot, úgy vitte a szálakat s úgy állította szembe a részleteket,
2287 1, 21 | mereven befelé fordítva, s amit egyszer közéjük kaparintott,
2288 1, 21 | vármegyének is sok volt a rovásán, s mikor Kártyi Pistát a vésztörvényszék
2289 1, 21 | kifosztani?« fülig pirult s odaszólt az elnöknek mogorván:~-
2290 1, 21 | sõt megszaporítá hétre, s mindjárt is hét lovat loptak
2291 1, 21 | mendegélt a két lovacska, s bizony öreg dél lett, mire
2292 1, 21 | sütik egy nagy fa alatt.~S aztán lelkendezve futott
2293 1, 21 | mordult meg a vicebíró, s azzal újra becsukta a szemeit,
2294 1, 21 | feküdtek kétfelül az út mentén. S bár meg se mozdultak a falevelek
2295 1, 21 | se mozdultak a falevelek s maga a rõt agyagföld is
2296 1, 21 | dübörgése bontakozott ki, s egy pillanat nem sok, ott
2297 1, 21 | adhatok azért: pro primo (s itt a bütykös nagyujját
2298 1, 21 | vaskos ezüst pecsétgyûrû s mégis ez jelezte a szegénységet.~-
2299 1, 21 | tíz. Végezni kell vele.~S ezzel vállon ragadta vasmarkával,
2300 1, 21 | Észrevette ezt a Kápe-rápe s tartóztatni kezdé valamennyit.~-
2301 1, 21 | tisztességesebb rész lóra kászmálódik s visszamarad a durvább szemétje;
2302 1, 21 | belsõ zsebébõl a tárcát s megröpködtette elõttük a
2303 1, 21 | hátratolta a nagy szalmakalapot s még a mellényét is végig
2304 1, 21 | látszottak egy kicsinyég, s aztán ki jobbra, ki balra
2305 1, 21 | fölült rendesen, mint elébb s vércseszemeivel gombát nézegetett
2306 1, 21 | nézegetett az út mellett s ahol észrevett egyet, leszállította
2307 1, 21 | lassankint elfogyott az erdõ, s hirtelen más dolog kötötte
2308 1, 21 | mozogni kezdtek a mák-fejek, s egyszerre tizenkét katona
2309 1, 21 | törülte még semmi paragrafus), s ennek hiába mondanám: »Légy
2310 1, 21 | mellette lovagló hadnagynak s addig-addig küszködék vele,
2311 1, 21 | a bal vállán egy darabon s láttatni engedte a hófehér
2312 1, 21 | nem volnék olyan jó ember s ha a te fejed nem volna
2313 1, 21 | fiam. Én mosom a kezeimet (s valóságosan elkezdte dörzsölni
2314 1, 22 | a Gál János uram kezét, s az egyszerre dagadni, pirosodni,
2315 1, 22 | ötvenessel.~A sürgöny hát elment, s a délutáni vonattal megérkezett
2316 1, 22 | egész emberke öt garast. S mégis ennek fognak fizetni
2317 1, 22 | kutya harapta volna meg s nem egy haszontalan légy.~
2318 1, 22 | ablakon, ami a szemén van.~S fordult egyet a sarkán,
2319 1, 22 | ördöngõsen csinos volt s valóban fiatal, sokkal fiatalabb
2320 1, 22 | megnézte a feldagadt kart s ijedten kiáltott fel:~-
2321 1, 22 | kérdé elcsodálkozva, s aztán valami csendes irónia-féle
2322 1, 22 | megijesztette ez a makacsság s kiment a pitvarba, ahol
2323 1, 22 | különben formás fehér lába, s nem minden férfiszem érdemli
2324 1, 22 | fal, a foga összevacogott s reszketve hebegte:~- És
2325 1, 22 | lett, mint egy mályvarózsa, s a szemei úgy fénylettek,
2326 1, 22 | ki. No, még az kellene!~S ezzel mint a forgószél berontott
2327 1, 22 | fel a berontott némberre s aztán megbiztatta, mint
2328 1, 22 | darabonkint.~Birli kétségbeesett s a rábeszélés minden fegyverét
2329 1, 22 | ha el nem vágom a kezét. S magát is csodálom, Gál uram,
2330 1, 22 | felsõbb rendelés szerint, s figyelmezteti is a jámbor
2331 1, 22 | ügyefogyottságától telik, hogy merre jár s van-e valami szándéka.~Nem
2332 1, 22 | útramenõ is örül neki - s amelyik nem örül, legalább
2333 1, 22 | a kastélyos asszonyság, s azok elõvették sorba a beteget.~-
2334 1, 22 | képpel.~Az öreg elmosolyodott s elcsöppent a jó kedélyének
2335 1, 22 | cirokseprõt a kuckóban, s ennek a láttára vesd el
2336 1, 22 | arca, mint a kacsa lába, s olyan alakú, mint a mókusé -
2337 1, 22 | malacfarkalakú madzagot a kapuajtón, s ott álltak egyszeribe a
2338 1, 22 | kosarakban a tojásaikon s roppant csipogással és gágogással
2339 1, 22 | szót.~Utálatosan vigyorgott s csörgette markában a két
2340 1, 22 | férfi-bölcsességet.~Birli mindent tudott s most már sietve otthagyta
2341 1, 22 | a pitvar irányában állt, s Nagy Pali kényelmesen be-beszélgetett
2342 1, 22 | zöldmázas tálat hirtelen s kezdte kikapcsolni a pruszlikját.
2343 1, 22 | a szóra másik szemét is, s amint odanyújtotta a doktornak
2344 1, 22 | mellébõl kínos hörgés tört fel, s a balkezével megragadta
2345 1, 22 | doktor. - Vér van benne s a vére viszi. Fiatal is,
2346 1, 22 | a vére viszi. Fiatal is, s meglehet, még eddig ártatlan,
2347 1, 22 | szelindek, vad morgással, s kinyújtván megdagadt karját
2348 1, 23 | tudom én, mit csinálok.~S valóban, az öreg szépen
2349 1, 23 | hosszú öregséget adott neki s bearanyozta sok örömmel,
2350 1, 23 | mind visszaszítta vasárnap, s ezzel vége. Hát iszen azért
2351 1, 23 | unalmas prédikációk alatt, s valami nevezhetetlen bizsergés
2352 1, 23 | legyen, mint a võlegény s azonfelül még hét esztendõs.
2353 1, 23 | csak tizenhatéves voltam s a nagymama metódusa szerint
2354 1, 23 | emlékszem e vasárnapokra, s még ma is átmelegszik szívem,
2355 1, 23 | Mártont, aki rendesen elaludt s nagyokat hortyogott a prédikációk
2356 1, 23 | csak elfog a csömör tõlük s megszáll valami csodálatos
2357 1, 23 | nyáron minden vasárnap, s a gazdasági követelmények
2358 1, 23 | esõért vagy szép idõért, s az isten viselkedése szerint
2359 1, 23 | Prakovszky, a siket kovács, s szemmel látható ájtatossággal
2360 1, 23 | százszor gondolkoztam azóta s amit sohase fogok tudni
2361 1, 23 | hogy szeretett olvasgatni, s tudott is majd mindent,
2362 1, 23 | szemben a templommal lakott), s istentisztelet elõtt mindég
2363 1, 23 | tataroztatni, lovat patkoltatni, s ami hírt összeszedtek útközben,
2364 1, 23 | sovány váll-lapockái közé s azon a sajátságos, érthetetlen
2365 1, 23 | susogna az egész világ, s nincsen vége-hossza ha elkezd
2366 1, 23 | kicsit, úgy mint azelõtt. S éppen azért válik nevetségessé,
2367 1, 23 | a kovács elérzékenyülve s mégis méltóságteljesen tipegett
2368 1, 23 | Mindenki kevély valamire, s mindenki szeret irigységet
2369 1, 23 | irigyli, de legalább bámulja. S az is valami. Funtyiknak
2370 1, 23 | falnál mindig, azért énekel, s szíve megtelik büszkeséggel,
2371 1, 23 | félrevágott kalappal jár s a csizmaszárba legényesen
2372 1, 23 | Mailandban fekszik ezredével, s aki nélkül olyan egyedül
2373 1, 23 | gyertyaszál, csinos, nyalka s az a fölséges aranyzsinórzatú
2374 1, 23 | még a lúdölés is jogcím, s ha végigmennek a krizsnóci
2375 1, 23 | ablakok úgy csikorognak, s az öreg szíve úgy dobog,
2376 1, 23 | fordítanak az énekes-könyvben, s az egész templomban végigmorajlik
2377 1, 23 | kidüllesztett mellét az öregnek! S milyen otthonosan, fesztelenül
2378 1, 23 | Piroska szórakozott lenni s lopva odatekingetni felém.
2379 1, 23 | megfogtalak. Vágott rám a szeme s úgy össze-vissza gyújtogatott
2380 1, 23 | dermedten, hidegen, némán, s most minden mozdul, forr;
2381 1, 23 | Piroskát a gráciák öltöztetik… ~S aztán egyszerre csak szerettem
2382 1, 23 | vasárnap még messze volt s egy igen szomorú katasztrófa
2383 1, 23 | bricskán az aratókat megnézni s valahol útközben egy zökkenõnél
2384 1, 23 | el vasárnap Krizsnócra.~S mindezt olyan egyszerûen
2385 1, 23 | gondviselés leleményes (s az Ámor gyereknek nem kis
2386 1, 23 | szája tele volt nyállal, s a két oldala, bár már meglohadva
2387 1, 23 | jó részleteket kereste (s aki keres, meg is találja).~-
2388 1, 23 | õt is jókedvre hangolta s némi humorral mondta, a
2389 1, 23 | Ezzel aztán hazaindultunk, s mikor az öregapám szürke
2390 1, 23 | belelehelte egész lelkét s a Prakovszky éneke is úgy
2391 1, 23 | mint lobogó pásztortüzek. S kéjesen megreszketve az
2392 1, 23 | tekintetük rajtam mászkál s behat a csontig, a velõig.~
2393 1, 23 | velõig.~Szívem vadul dobogott s szerettem volna belekiáltani
2394 1, 23 | Elpirultam a halántékomig s lesütve a fejemet, a világért
2395 1, 23 | tekinteteink találkoznának, s isten a megmondhatója, mi
2396 1, 23 | éneklésbe van elmerülve, s lopva, a könyv mellõl néztem
2397 1, 23 | felém fordította a fejét, s szemei egyetlen villanatából
2398 1, 23 | Valóságosan bolond lettem ettõl, s nem várván be, míg öregapám
2399 1, 23 | áthajítottam magam a padon s követtem Piroskáékat.~-
2400 1, 23 | valami asszonyi kendõrojtba, s nem a rojt szakadt ki, amint
2401 1, 23 | végén van, nagy kerülés, s bár kicsiny a Neszte, de
2402 1, 23 | szegény epedõ galambomat s csatlakozhatom hozzája.
2403 1, 23 | Talán másfelé megy a mamája, s egyedül maradván, inteni
2404 1, 23 | sovány arcú, hosszú orrú, s így suttog ajkára illesztett
2405 1, 23 | tiszteletes úr nagy pomológus volt s messze vidéken dicsért körtéi
2406 1, 23 | el leány- és fiúnevekre, s odaszurkálja neveiket kötõtûvel
2407 1, 23 | hátukra: ismeri egyenkint s úgy gondozza, úgy beszél
2408 1, 23 | mint Saturnus a gyerekeit s szájával csettentve mondja:~-
2409 1, 23 | indaborított terület túlsó szélére, s lehajolt, mintha valami
2410 1, 23 | a mamának meg a néniknek s akkor aztán nagy óvatosan
2411 1, 23 | megolvadt volna az egész s most folyadékban csurogna
2412 1, 23 | mint óriás fátyolszövetek, s beléjük öltözött asszonyalakok
2413 1, 23 | barázdán a középsõ ösvényre s azon a híd felé.~Most már
2414 1, 23 | illetne?~A hadnagy fölkacagott s fitymáló, könnyed hangon
2415 1, 23 | pattant föl a hadnagy, s eleresztvén nyakamat, a
2416 1, 23 | bírtam, hogy ki ne nyithassa, s ezalatt a balkezemmel kihúztam
2417 1, 23 | éreztem pezsegni ereimben, s fölugorván, mint egykor
2418 1, 23 | falubeli fecskék ihassanak s vigyenek belõle ragasztékot
2419 1, 23 | Nem.~- No-no, gyerek… (s mind aggodalmasabb, sötétebb
2420 1, 23 | neked ezentúl penecilust.~S ezalatt szépen a zsebembe
2421 1, 23 | viselve a szemei fölött, s nem volt neki semmi más
2422 1, 23 | aszerint, amerre járt, s nagy fájdalmasan, szemrehányón
2423 1, 23 | Ugat a halál kutyája!~S megint köhögött egy verset.~
2424 1, 23 | Ha vendég volt a háznál s megdicsért valami ételt,
2425 1, 23 | Nekem már nincsen fogam.~S rettentõ pillantásokat vetett
2426 1, 23 | is az öreg urához idomult s még a keresztneveket is
2427 1, 23 | Józsi! - kiálta rá az öregem s mintha vidám napsugár lopóznék
2428 1, 23 | mégis ráismert a nagyapámra s dühtõl remegõ ajakkal nyöszörögte:~-
2429 1, 23 | megijedt, hogy belehajítja, s szépen elpárolgott a szobából.~
2430 1, 23 | lett, megnyílt a szobaajtó, s Piroska dugta ki a szép
2431 1, 23 | dibdábságért fárasztja, s aztán kelletlenül szótagolá:~-
2432 1, 23 | pohárszék mellett álltam, s halotti sápadtság borítá
2433 1, 23 | közelebb lépett hozzám, s halkan mondá, anélkül, hogy
2434 1, 23 | igyekezett természetes lenni s eltakarni a nyugtalanságát,
2435 1, 23 | Azután visszatért hozzám s újra elkomolyodott, kinyitotta
2436 1, 23 | kinyitotta a kertajtót s úgy jött mellettem, mintha
2437 1, 23 | földbe egy hat akós hordót s abban tartogatták a halakat,
2438 1, 23 | különösen?~- Én? - hebegtem s minden vér a fejembe gyûlt. -
2439 1, 23 | mondani) fölbátorította s hirtelen elhatározással
2440 1, 23 | gallyat. Ajkai megremegtek s az életszín elhagyta arcát. -
2441 1, 23 | tagolta nagy meglepetéssel s arca olyan bamba, csodálkozó
2442 1, 23 | egész környék megtudná, s mi lenne akkor énbelõlem?~
2443 1, 23 | beszélhetni - mindössze ennyi volt s ez már megtörtént… A véletlen
2444 1, 23 | törpe barackfa tetejéig s lábujjhegyre állva sikerült
2445 1, 23 | életben maradt ökrök értéke. S az övéi életben vannak.~
2446 1, 23 | szája fölszaladt a füléig s látni lehetett a fogak üregeit,
2447 1, 23 | porcukorból vannak oda kiöntve, s leszállott nyalakodni a
2448 1, 23 | talált vetni egy pillantást s borzasztó dolgot fedezett
2449 1, 23 | volt szokva az effélékhez; s mindig résen állt, félreugrott,
2450 1, 23 | legfinomabb gácsi posztó! S ez az asszony teszi ezt?
2451 1, 23 | hallotta, berohant a jó lélek s hirtelenében meg nem gondolta,
2452 1, 23 | igen röstellte a jelenetet s finom ösztönével igyekezett
2453 1, 23 | elmenni, hogy nem is láttam. S mikor az utolsó léc is elmaradt
2454 1, 23 | kapunál, vagy a kertben, s valamelyik fa mögül integet
2455 1, 23 | katlana alatt a pokolban! S ezt körülbelül õ is sejti,
2456 1, 23 | tajtékpipáját, megtömte, rágyújtott s elbeszélte a muzsikusok
2457 1, 23 | kihallgatta õket az eset után s jegyzõkönyvbe vette a vallomásaikat.
2458 1, 23 | szép csöndes nyári estén, s ahogy elhagyták a Lopata-erdõt
2459 1, 23 | elhagyták a Lopata-erdõt s leszálltak a völgybe, azt
2460 1, 23 | õk, nagy, sûrû köd volt s olyan szuroksötétség lett,
2461 1, 23 | a krizsnóci lakóházakat, s egyikük sem járt világéletében
2462 1, 23 | ragyogott az éjszakába. S ott bent milyen élet, elevenség;
2463 1, 23 | bajusztalan sihederek, s elkezdték rakni, aprózni,
2464 1, 23 | viganók kígyóztak, suhogtak, s csak úgy porzott, recsegett
2465 1, 23 | egy-egy férfit az asztaltól, s úgy megtáncolt vele, hogy
2466 1, 23 | tótul lehelni a hegedûk, s a tisztelendõ úr mind jobban
2467 1, 23 | termekbõl is elõsereglettek s egyre szaporodának a táncolók,
2468 1, 23 | kamerádnak, hogy hallgassanak el, s õ maga hegedülte a menüett
2469 1, 23 | kalapját tartotta a hóna alatt, s úgy illegette-billegette
2470 1, 23 | nevetés… kitört a duhajkodás s száz apró csintalanság.~
2471 1, 23 | behoztak egy kis asztalt s odarakták a maradék ételt,
2472 1, 23 | haragszom rád«-ot kiáltozva, s aki eltévesztette, zálogot
2473 1, 23 | apránkint minden aranygyûrû s fülbevaló a zálogbíró kezébe
2474 1, 23 | földbõl nagy költséggel s aztán megint beássák a földbe
2475 1, 23 | mindenkivel kezet szorított s kedveskedõ hangon tudakolta:~-
2476 1, 23 | köszönheti, hogy itt van (s kevélyen veregette a horpadt
2477 1, 23 | a sok karcsú asszonykát s oldalba is döfte egyszer
2478 1, 23 | döfte egyszer Safranyikot s kacsintott hamiskásan a
2479 1, 23 | volna), hogy felszisszent s azóta csendesen viselte
2480 1, 23 | ugráltak föl a jámborok s fogvacogva rohantak be a
2481 1, 23 | becsületes ember látta) s tejben-vajban fürösztötték
2482 1, 23 | telet Krizsnócon töltötték s házról-házra járván vendégségbe,
2483 1, 23 | különben megkeserülik kendtek.~S erre a cseh muzsikusok csakugyan
2484 1, 23 | elesett a hétéves háborúban, s a vén báróné a rigyi pusztára
2485 1, 23 | poraink összevegyülnek, s azokat az urakat, hölgyeket,
2486 1, 23 | délutánokon át a méhesben, s amint jöttek-mentek lassú
2487 1, 23 | menve, megfordult nálunk s elpletykáztak egyet-mást.
2488 1, 23 | Gáll megveregette a vállát s kárörvendõ mosollyal mondá: »
2489 1, 23 | bement a közeli városba s hozott egy koszorú fügét
2490 1, 23 | bizonyítá a nagymama - s a hadnagyok, ezek a gonosz
2491 1, 23 | föltolta okuláréját a homlokára s egy haragos mosollyal az
2492 1, 23 | ismét Krizsnócra hajtattunk, s minthogy korábban érkeztünk
2493 1, 23 | a galambszín szoknyájába s úgy vonszolta maga után
2494 1, 23 | eltávolítsák a szoknyából, s míg ezzel bíbelõdnek, nekem
2495 1, 23 | Piroska, hogy valamit hurcol, s anélkül, hogy hátranézett
2496 1, 23 | összehajtogatott levélkét s hirtelen begyömöszölte az
2497 1, 23 | írtam. Hát valaki más írta s arról magácskának tudomása
2498 1, 23 | úrba vagyunk szerelmesek, s engem elhallgattatni méltóztatott
2499 1, 23 | végigsuhant most a kerten, s melytõl fázékonyan zörrentek
2500 1, 23 | de aztán mást gondoltam, s egy kis tiszta papirost
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5500 | 5501-6000 | 6001-6500 | 6501-7000 | 7001-7500 | 7501-8000 | 8001-8500 | 8501-9000 | 9001-9500 | 9501-10000 | 10001-10500 | 10501-11000 | 11001-11500 | 11501-12000 | 12001-12443 |