bold = Main text
      Rész, Fejezet                                          grey = Comment text

 3001   1,  27   |              vagyok, félek, hogy felforr. S az én pisztolyaim el szoktak
 3002   1,  27   |                  kis kunkorodott bajuszát s kemény tüzû kék szemeit.~-
 3003   1,  27   |               eleresztette a ló zabláját, s egy indítványt tett:~- Gyerünk
 3004   1,  27   |                   leróttnak tartja szavát s menni készül. - Nem érett
 3005   1,  27   |            tárcáját emelte fel a földrõl, s anélkül, hogy belenézett
 3006   1,  27   |              összegeket, nem a tárcáikba, s még gentlemanek se átallják
 3007   1,  27   |                    azt ugyan megnézheti«, s lekapcsolván azt, átnyújtotta
 3008   1,  27   |                csak a két ujját dugta be, s kihúzott egy bársony topánt.~-
 3009   1,  27   |                  a pörcsomagot emelte ki, s a táska oldalai teljesen
 3010   1,  27   |               addig…~Balassa megszeppent, s mohón vágott közbe:~- Az
 3011   1,  27   |           veszélyeztethetné az ön iratait s az én pénzemet. Megígéri?~-
 3012   1,  27   |                   álom lett volna mindez, s idõ kellene hozzá, míg beleszoktatja
 3013   1,  27   |                térdével a paripa bordáit, s mint a szél, vágtatott a
 3014   1,  27   |               igen restellte a hivatalát, s a következõ módon szokta
 3015   1,  27   |             paprika, csikorgatta a fogát, s legott szalasztá a hivatalszolgát
 3016   1,  27   |                   megvizsgálta a fegyvert s magában dohogta:~- Szörnyen
 3017   1,  27   |               alatt, a homloka sugárzott, s a nyakát magasan, kevélyen
 3018   1,  27   |          pillantást vetett Stefanovicsra, s folytatta tovább a kikérdezést.~-
 3019   1,  27   |                 összefüggés kétségtelen. (S ezzel diadalmas mosollyal
 3020   1,  27   |               mint egy megsebzett bölény. S a pisztoly csörömpölve esett
 3021   1,  27   |                 egy cérnaszálat kerestem, s ma már egy kötelet találtam.
 3022   1,  27   |                dühösen nyúlt a cipõk után s kidobta õket az ablakon
 3023   1,  27   |                   minden ember jóléteért, s rendesen ott látható a templomban
 3024   1,  27   |                   Hanem ott van ahelyett (s ez a szerencse) a Gilagóék
 3025   1,  27   |               rajkókkal, ha névnap nincs, s éppen olyan lyukassá tette
 3026   1,  27   |               éjjel, mindenik külön úton, s ma aztán, mikor besötétedett,
 3027   1,  27   |             szólott alig hallható hangon, s ím, egyszerre egy zsandár
 3028   1,  27   |       megszeretett a fesztelen modoráért, s néhány száz lépést tettek
 3029   1,  27   |                  forrpontot. Már fél egy. S még minden csöndes, nem
 3030   1,  27   |              messzebb ment, mint kellett, s kedélyes bonhomiával próbálta
 3031   1,  27   |                 köpenye alól a kulacsát), s ha én iszom, mindig abba
 3032   1,  27   |         hevenyészett vályogból, arra ült, s hallotta, amint a hadnagy
 3033   1,  27   |                 mégiscsak furcsa szerzet, s önkénytelen utána tekintett.~
 3034   1,  27   |            zsandár is éppen hátrafordult, s egy fehér kendõt meglengetvén,
 3035   1,  27   |              tette oda az iratokat Krúdy? S oh, az a hang! Mi volt az
 3036   1,  27   |                  Pedig kezdte már érteni, s nagyot dobbant szíve fájdalmában.
 3037   1,  27   |                fejszét talált az udvaron, s addig vágta, míg végre kétfelé
 3038   1,  27   |                milyen istentelen emberek! S hogy bánt vele ez az infámis
 3039   1,  27   |                   A bõrét fogja lenyúzni, s kikészítteti a Krapeczkivel (
 3040   1,  28   |               vonatról, hogy ott háljunk, s nappal folytassuk utunkat
 3041   1,  28   |                   beszélnek a katedrában, s igen furcsa, hogy a tudományuk,
 3042   1,  28   |                  városkára velünk utazna, s valami ezeregyéjbeli dzsin
 3043   1,  28   |                   volna. Szóból szó lett, s egyszer csak emelkedettebb
 3044   1,  28   |             széket vérbeborult szemekkel, s ha közbe nem lépnek, ki
 3045   1,  28   |                  vörös urat fogták karon, s kivezették õket szerencsésen
 3046   1,  28   |                vette le ismét a sapkáját, s begöngyölve, gyöngéden tette
 3047   1,  28   |               következmények súlya alatt, s mikor aztán nagy rémülettel
 3048   1,  28   |                  mindenbe az orrát ütnie, s egy-egy öt forintos bankóval
 3049   1,  28   |              akármilyen gazságot aláírni, s éppen ezért kérünk magunknak
 3050   1,  28   |           félívben, hol egyenes vonalban, s ezek szerint változik pillanatról
 3051   1,  28   |            lehetett több negyven évesnél, s öltözéke megfelelt egy vidéki
 3052   1,  28   |                 mellény alatt veszett el, s alul sárgagombos harisnyákkal
 3053   1,  28   |                   elhatározással fölkelt, s fölszedvén poharait s üvegeit (
 3054   1,  28   |            fölkelt, s fölszedvén poharait s üvegeit (t. i. az orvosságos
 3055   1,  28   |                   a mézet a mi számunkra (s kinyújtotta nagy vörös nyelvét,
 3056   1,  28   |                 mamikám nagyon szeretett, s következésképpen sokat pofoztatott
 3057   1,  28   |                   Széthasítottam a fejét, s a kormány feje nem fáj többé.
 3058   1,  28   |                   megköszörülte a torkát, s elkezdte hatalmas bikahangon,
 3059   1,  28   |                  szakállát hajlítván fel, s ezzel dörzsölve le róla
 3060   1,  28   |               egyszer a markomba csapott.~S mikor minden így meg volt
 3061   1,  28   |                bizonyos verseci Katalint. S fõz nekem. Hanem a gyerek,
 3062   1,  28   |          szavaitól, lehorgasztotta fejét, s alázatosan dünnyögte a szakállába: »
 3063   1,  28   |                   a maga pezsgõs poharát, s a jégkockák alól szopogatta
 3064   1,  28   |                 ha én bejövök vacsorálni, s azalatt az öreg kocsisom,
 3065   1,  28   |                   a világ négy tája felé.~S ezzel fölemelte hatalmas
 3066   1,  28   |                 ki az óriás barna sávból, s vöröses világító szemével
 3067   1,  28   |           Szlebenits megint gyöngéd lett, s míg a botját kereste a sötétben,
 3068   1,  28   |               négy csücskébe egyet-egyet, s aztán indulhatunk.~Maga
 3069   1,  28   |             taglóval homlokba ütött bika, s melle hörgött a lázas lélegzetvételétõl,
 3070   1,  28   |               lehullt a kezébõl a földre, s õ maga is összeesett. Nem
 3071   1,  28   |                   a huzavonában esett le, s míg a port leverte róla,
 3072   1,  29   |                   kisebb alföldi falunak. S ami van se városias. A pap,
 3073   1,  29   |                vendégek a sok légy miatt, s Huszákné asszonyomnak innen
 3074   1,  29   |           Huszákné mondása még mindig él, s minden nyáron felidéztetik
 3075   1,  29   |                  fecskék nagy seregekben, s egy délután föleszik õket.~
 3076   1,  29   |                  el a Huszákné fogadóját, s még ma is így mondják Pelsõcön,
 3077   1,  29   |            vadászatokra a magyar urakhoz, s itt háltak meg, néha kártyáztak
 3078   1,  29   |               leányaikat Besztercebányára s fiaikat Selmecbányára, az
 3079   1,  29   |       marhakereskedõk váltig úton voltak, s gavallérmódra viselték magukat.~
 3080   1,  29   |            egy-egy eb csatangolt odakünn, s szájából mint füstoszlop
 3081   1,  29   |                    vidám tüzek pattognak, s vacsora sül-fõl és sistereg
 3082   1,  29   |               ablakai vannak kivilágítva, s az itt szorult utazó vendégek
 3083   1,  29   |      rostélyosillat szállong a levegõben, s ingerlõ szoknyasuhogás támaszt
 3084   1,  29   |                ehhez kerül, leül melléje, s bizalmas beszélgetésbe ered
 3085   1,  29   |           lakodalom felõl kérdezõsködött, s egy pár kedveskedõ szót
 3086   1,  29   |                   lengyeleket is ismerte, s tudta, mi járatban vannak.
 3087   1,  29   |                  elõvezetnek egy disznót, s az hegedülni kezd, so wie
 3088   1,  29   |         interessant! Hallgatom, tapsolok, s odakiáltok neki: »Jesztye
 3089   1,  29   |         Mindamellett grossartig az egész, s eksztázisban rohanok, hogy
 3090   1,  29   |                   a Huszákné kifakadását, s amint az fel akart kelni,
 3091   1,  29   |                plakátokon, megnézem este, s íme, itt is kijön egy muzsikáló
 3092   1,  29   |                sertést vásárolt hirtelen, s azt küldé önnek«. Ah, nyanyuska,
 3093   1,  29   |                 ember keresztüli~Ásított, s a krakkói asszonyokról kezdett »
 3094   1,  29   |                 húzta a báránybõr-sapkát, s engedelmesen kisántikált
 3095   1,  29   |           visszajött kukoricát morzsolni, s közbe vidáman hancúrozott
 3096   1,  29   |                  cselédszoba ablakai alá, s az ablakon által folynak
 3097   1,  29   |               Inkább kinyitom az ablakot, s odateszem a fülemet a szájához.
 3098   1,  29   |                 is feljebb húzza a szíve, s felsántikál az emeletre,
 3099   1,  29   |                 veszi ki hajából a tûket, s hogy esnek le vállára hollószárnyak.
 3100   1,  29   |                  kapocs, harmadik kapocs, s aztán megoldja sorba a szoknyákat,
 3101   1,  29   |              megoldja sorba a szoknyákat, s hull le az egyik, hull le
 3102   1,  29   |                  lépesõ alján világított. S ehol ni. No, hogy az isten
 3103   1,  29   |                szólongassa meg a lovakat.~S ezzel maga Matykó fogván
 3104   1,  29   |                   vagy hármat elõrelépett s kinyitotta a Nr. 2-t.~-
 3105   1,  29   |                  majd felbontom magam is.~S ezzel az ablak melletti
 3106   1,  29   |                    Türelmetlenül járt fel s alá, még mindig azon módon
 3107   1,  29   |              múlva vígan pattogott a tûz, s Zsuzsi is hozta tálcán a
 3108   1,  29   |                 szoknyának nézi az ember, s amikor egy igazi szoknya
 3109   1,  29   |                     durcáskodott Zsuzska, s egyszerre három lépcsõt
 3110   1,  29   |                kocsisok bejutottak azóta, s nagyban flörtöltek a lányokkal.
 3111   1,  29   |                jeget hozott be a markában s beeresztette lopva az Erzse
 3112   1,  29   |              fehér szelindeket a vállára, s az egyik kezével az elsõ
 3113   1,  29   |             Zsuzsihoz vezetõ csengettyût, s a falhoz lapult, leselkedve,
 3114   1,  29   |                hányták-vetették a fejüket s kevélyen kapálták a havat.~-
 3115   1,  29   |              lefelé lépegetett a lépcsõn, s látta, hogy a szánban egy
 3116   1,  29   |               mindjárt levágom a fejedet.~S ezzel kirántva a kardját,
 3117   1,  29   |                   keresztényi kötelesség, s a többi… ~- No, ez szép
 3118   1,  29   |              kocsiról a fõtisztelendõ úr, s miután Zsuzsi is, Matykó
 3119   1,  29   |                volt, mint egy gyermeknek. S hogy didergett, hogy reszketett
 3120   1,  29   |                 gondolta magában Zsuzska.~S odavezetvén õt az ágyhoz
 3121   1,  29   |                  Künn a hajdú járkált fel s alá katonás léptekkel, kivont
 3122   1,  29   |           lépéseket.~Zsuzsi fejet csóvált s kackiásan selypíté, a szobája
 3123   1,  29   |                   fantázia leveti békóját s szabadon nyargal a mindent
 3124   1,  29   |              lélegzetét egyenlõ közökben, s ez olyan bántó, idegenszerû,
 3125   1,  29   |                 vélte az ágy körvonalait, s úgy vette ki, hogy az a
 3126   1,  29   |       visszarántották.~Felütötte a fejét, s önkénytelenül odaszólt:~-
 3127   1,  29   |                    a nyöszörgõ megmozdul, s keres, tapogatózik kezével
 3128   1,  29   |            tapogatózott az éji asztalkán, s nagy zörejjel estek le némely
 3129   1,  29   |                  összetöri az üvegcséjét. S ezt énmiattam, aki hálával
 3130   1,  29   |          egyszerre papirosok sustorogtak, s valami vastárgy csörrent.~-
 3131   1,  29   |                   is csak asszony vagyok, s ezért kérem önt, gyújtsa
 3132   1,  29   |                   le hirtelen a tóparton, s a kis béka cuppogva ugrik
 3133   1,  29   |               csattant, felült az ágyban, s ijedelem-sugallta asszonyi
 3134   1,  29   |           homályon.~A férfi felkönyökölt. S mint elõbb a fájás a fogból,
 3135   1,  29   |                  csengettyû csilingelne - s amint szállt, szállt ez
 3136   1,  29   |                változáson megy keresztül, s hogy türelmetlen és túlélénk,
 3137   1,  29   |               igazi ijedelmet eltitkolja, s mindig kész egy merész játékra -
 3138   1,  29   |                 Adassék neki hála érte! - s a fohászkodás ürügye alatt
 3139   1,  29   |                 ágy tulajdonosa fölébredt s kinyitotta a zsalukat, láthattuk
 3140   1,  29   |             lelkes szemekkel, sima állal, s csak annyi pehellyel az
 3141   1,  29   |                 Csakhamar egyébre gondolt s fütyörészve nyitván ki bõrtáskáját,
 3142   1,  29   |                   ablak se volt befagyva, s az udvaron az állás alatt
 3143   1,  29   |                   táborra voltak oszolva, s Matykó oktatta õket az egzercírozásban.
 3144   1,  29   |                    Lábhoz! Vállhoz! Lõjj! S erre aztán szálltak, süvítettek
 3145   1,  29   |                    husángokkal ölték meg, s a bõrét pálinkává tévén,
 3146   1,  29   |                  egy darab izzó parazsat. S mindezeket ott nézi szörnyû
 3147   1,  29   |               tiszt kinyitotta az ablakot s leszólt hozzá.~- Sapristi! -
 3148   1,  29   |               Niki? Kriszti Gott, bruder!~S ezzel szaladt fel hozzá
 3149   1,  29   |                  énekeltem nekik valamit, s erre szépen elpárologtak.
 3150   1,  29   |                   volt elegendõ hitelezõm s így maradt a hangom parlagon.
 3151   1,  29   |                  Zervitzek protestánsok - s a Kozsibrovszky-család katolikus
 3152   1,  29   |                  zajára megfordult kissé, s egy édes üde arcocska lett
 3153   1,  29   |                 nem a Crothens hercegnõ - s ezzel széket fellökve, hadnagyot
 3154   1,  29   |            reménylem, reggelizni szokott, s ezt az én társaságomban
 3155   1,  29   |              bornyúszelet foglalkoztatta, s kezet nyújtott a hadnagynak.~-
 3156   1,  29   |                csak az életet vesztették! S az oly unalmas.~- Pedig
 3157   1,  29   |                 kedves anyja, hogy van?~- S most az alföldi birtokára
 3158   1,  29   |                 oly végtelenül unalmasak, s nagy habozás után a kávét
 3159   1,  29   |                  vagy hat millió birkája, s egy latin versben hagyta
 3160   1,  29   |                    Hogy milyen ne legyen.~S ezzel elkezdte recitálni:~
 3161   1,  29   |                   megyek, aki megsebesült s a fõhadiszálláson fekszik.
 3162   1,  29   |            ránézni. Attól félt, felugrik, s mindenki szemeláttára beleharap
 3163   1,  29   |            nógatta. Összeszorítá a fogait s idegesen vagdalta késével
 3164   1,  29   |                 emlékszik, Matuzsálem úr?~S felkacagott azzal a csilingelõ
 3165   1,  29   |           éjszakát nem felejtem el többé, s életemet adnám oda, ha elölrõl
 3166   1,  29   |             átpillantott egyik a másikra, s ez átsuhanó tekintetben
 3167   1,  29   |                  volt, megnézte az óráját s fölkelt~- Teringette, elfeledkeztem
 3168   1,  29   |             capisco« - dönnyögte útközben s valami olasz dalt kezdett
 3169   1,  29   |               fölemelte a fejét kevélyen, s villámok lövelltek a szemeibõl.
 3170   1,  29   |           félrevezetési jelenet komikuma, s ezzel elröppent a haragja,
 3171   1,  29   |               léleknek azon a finom arcon s erõszakosan nyúlt a keze
 3172   1,  29   |               végre kijöttek az uraságok, s Kozsibrovszky gróf ahhoz
 3173   1,  29   |                volt, mint Zsuzsi állítja, s majd kidülledt a két szeme,
 3174   1,  29   |                  egy csöppet a szoknyáit, s látható lett a lába. Klacskáné
 3175   1,  29   |                   odaugrott a szán mellé, s betakargatta a lelkem gyönyörûséget
 3176   1,  29   |                  gyönyörûséget a bundába, s kezét ott is felejtette
 3177   1,  29   |            huszárhadnagy még utánafutott, s a kapuboltozat alatt, minthogy
 3178   1,  30   |               huszonöt év mégis nagy idõ, s ha a lakosság semmit se
 3179   1,  30   |                 mindenütt ebbõl indult ki s mindent ebbõl a szempontból
 3180   1,  30   |                dohányt szíttunk mi akkor! S mégis mennyivel jobb volt
 3181   1,  30   |                  mikor a lelkét kileheli. S csak az elsõ halál nehéz
 3182   1,  30   |                  Garibaldi képe díszített s néhány rózsaszín tüllel
 3183   1,  30   |                hogy ott várnak bennünket?~S kezével a nagy terem alkoven
 3184   1,  31   |                    mert hasznavehetetlen, s jött helyette az influenza.~
 3185   1,  31   |                még ismerhette volna õket, s õ az öregek közt nõtt fel
 3186   1,  31   |         vonszolják az ekét meg a szekeret s úgy jár a mellök, mint a
 3187   1,  31   |                 árnyékot tartsanak nyáron s utolsó istenhozzádnak egy
 3188   1,  31   |                  a kutya se eszi ezt meg« s nem vette meg.~Kupolyi vígan
 3189   1,  31   |               aztán kalitkát csinált neki s fölakasztotta az eszterhéj
 3190   1,  31   |                 az anyókának megtetszett, s ha a kertben meglátta, kenyérmorzsákat
 3191   1,  31   |                 hogy a pitvarba is bejött s egész nap ott lábatlankodott
 3192   1,  31   |               Néha a vállára is fölrepült s utána mászkált kamrába,
 3193   1,  31   |                 tipegtek a szeretetükkel. S nagyerejû a szükség, tisztelet
 3194   1,  31   |                szomszéd faluban, Vernyón, s minthogy a fiatal Kupolyit
 3195   1,  31   |                anyóka kalácsot dagasztott s uram bocsáss, valami száz
 3196   1,  31   |            csoszogott le a pincelépcsõkön s öreg pókhálós üvegeket hordott
 3197   1,  31   |           hólyagzacskók, megeredt a füst, s lassankint ott reszketett,
 3198   1,  31   |                elejtett kenyérgalacsinon, s ízében gyúrt belõle egy
 3199   1,  31   |     visszaszerezheti a másik Kupolyi Pál, s ha asszonyért ment el a
 3200   1,  31   |                 malacot, hol van vendég), s rárántják hirtelen a Balassa
 3201   1,  31   |            Balassa Antal híres csárdását, s - kutyaadta teremtette, -
 3202   1,  31   |         Élet-halál közt lebegett hetekig, s bár nagynehezen kimászott
 3203   1,  31   |                 köhög, éjjelenkint izzad, s ha négyet-ötöt lép, elfúl
 3204   1,  31   |                 pihenés a fenyvesek közt, s ha tudnám, hogy a harisnya
 3205   1,  31   |              biztattak, a kék búzavirágok s a piros pipacsok úgy nevettek,
 3206   1,  31   |                  hozott magával egy este, s rátukmált belõle vagy két »
 3207   1,  31   |              elhomályosították a könnyek, s õsz fejét lehajtván a ponyvára,
 3208   1,  31   |            fölhajítja félívben a gabonát, s a könnyû polyva elszáll
 3209   1,  31   |                 ellenben esnek egyenesen, s lassan-lassan gyönyörû pirosló
 3210   1,  31   |                 kiszabadult az istállóból s roppant unalmában hozzádörzsölte
 3211   1,  31   |              fiatalosan a líceum-kerítést s fölkunkorodott farkkal kezdett
 3212   1,  31   |                  lelkére kötötte az urát, s eleresztette õket isten
 3213   1,  31   |                  egyenletes lépegetéssel, s mentek, mendegéltek minden
 3214   1,  31   |                  megállította a szekeret, s egy hatost adott Vincének,
 3215   1,  31   |                  egy szóval se hozta elõ, s olyan nyájas volt, úgy mosolygott
 3216   1,  31   |              kisleányka, dõlj a vállamra, s lépegessünk lassankint.~
 3217   1,  31   |                  közelben forrást tudott, s a kalapja karimáján hozott
 3218   1,  31   |                 hogy keskenyek a levelei, s lerázta róluk az aranyban
 3219   1,  31   |            gallyacska, kergette a meleget s röpködtette a leányka kalászszínû
 3220   1,  31   |            kötényéhez kapcsolt kulcsaival s valóságos audienciát ad
 3221   1,  31   |               Rákné (mert így is hítták), s kemény, éles tekintetébõl
 3222   1,  31   |                 gúnnyal. - Hát alma kell? S úgy látszik, két fajta alma
 3223   1,  31   |                 utána kap, hogy megfogja (s ekkor kevés híja, hogy ki
 3224   1,  31   |               Broglynál, de nagyobb fejû. S itt a fej a fundamentum.
 3225   1,  31   |               kezét kitolta a párnák alul s úgy tartotta a levegõben
 3226   1,  31   |          láthatatlan másik kézbe fonódnék s azt szorítaná görcsösen. (
 3227   1,  31   |                  odaért volna. - Meghalt.~S lehajolt, hogy a szemeit
 3228   1,  31   |                asszony, azt a kis batyut, s ha van szebb ruhája, azt
 3229   1,  31   |             megalkudtak ötven krajcárban, s Kupolyi most már a parochiára
 3230   1,  31   |                 piros lett, mint a kapos, s szégyenlõsen meglapulva
 3231   1,  31   |                   de tessék azt kihagyni (s magában dörmögte: Pukkadjon
 3232   1,  31   |                   hogy a kántor kihagyja, s én egyáltalában nem álltam
 3233   1,  31   |                 levelekbõl, mint az árboc s egyetlen kinyílt virágpárta
 3234   1,  31   |                   hamar a kertnek került, s látta az ablakon leskelõdve,
 3235   1,  31   |        lábujjhegyen közeledik a halotthoz s leteszi a muskátlit a lábaihoz…~
 3236   1,  31   |                  temetésén lettünk volna.~S szinte jólesett neki ez
 3237   1,  31   |                  gondolatokkal tépelõdék, s azért tért ki egy mellékútra,
 3238   1,  31   |                  gyerek volt ez az ember. S a gyerek, míg játszik valamivel,
 3239   1,  31   |              ebédlõbe a számlát kifizetni s erõsítõül egy kis vörös
 3240   1,  31   |                   sokat habozott, fölkelt s helyet foglalt a varga mellett.
 3241   1,  31   |               Vernyón Sándor Istvánéknál, s aztán, ha szépen rendbehoztam
 3242   1,  31   |                  itt egy-két nyájas szóra s a holdvilágnál szépen hazasétál
 3243   1,  31   |            folyton várt-várt az ablaknál, s minden kocsizörgésre sebesen
 3244   1,  31   |                   csípõre kapja a kezeit, s beleszúr két tõrt, két szikrázó
 3245   1,  31   |               volt.~- No, mármost indulj!~S elöl eresztvén a szegény
 3246   1,  31   |              topogott, mint egy porkoláb, s maga mellé ültetvén õt,
 3247   1,  31   |                  nyakát, átlátszó füleit, s mikor egyszer túl a feleúton
 3248   1,  31   |           étvággyal evett, mint a farkas, s úgy aludt, mint egy medve,
 3249   1,  31   |                hollóját etette az udvaron s jókedvûen ingerkedett vele,
 3250   1,  31   |                 keménységre mint az acél, s akkora fejek, mint a rocska.
 3251   1,  31   |               kivágott ruhában jelent meg s csak úgy ringott-rengett
 3252   1,  31   |            kínosan, tehetetlenül Kupolyi.~S keserves sírásra fakadt,
 3253   1,  31   |        megszabadult a testi fájdalmaktól, s most legalább megosztották
 3254   1,  31   |                 Köztük van?~Megint csönd, s milyen csönd, hallani a
 3255   1,  31   |               vele megnyílik a szobaajtó, s megcsendül egy édes, ismerõs
 3256   1,  31   |            szemmel bámult a gyertyalángba s intett nagy fejével, hogy
 3257   1,  32   |             helyére a csinos új épületet, s azt a feliratot tették a
 3258   1,  32   |            merésznek találta a feliratot, s megütközvén benne, ekképpen
 3259   1,  32   |                  elkezdett sebesen fújni, s ez akkor úgy hangzott: eppû,
 3260   1,  32   |         Mindenképpen irritálta a felirat, s jelentést tett róla felsõ
 3261   1,  32   |                  válasz nem sokáig késett s teljesen kielégítette Krapotkát.
 3262   1,  32   |            tekintetes Halápy Mihály urat, s megparancsolá neki, hogy
 3263   1,  32   |         városszerte, az ifjúság lázongott s elhatározta, hogy agyondobálja
 3264   1,  32   |   legtekintélyesebb protestáns oszlophoz, s ott deputációnak alakulván,
 3265   1,  32   |                  A fõnök úr el is lágyult s talán meg is ijedt egy kicsit.~-
 3266   1,  32   |               kutya, de hadi sisakot hord s a baglyot tartja a lábainál,
 3267   1,  32   |                  hí ki kártyázás közben - s hány százezerszer hínak
 3268   1,  32   |                élc, nagyot kacagott rajta s még nagyobbat fújt utána,
 3269   1,  32   |         impregnálva van már keserûséggel, s rajta van valami sajátságos
 3270   1,  32   |               helyeselték a professzorok, s kihirdették a felsõbb osztályokban
 3271   1,  32   |                 úr elégedetlenül járt fel s alá a szobában és panaszkodott
 3272   1,  32   |             kivált az öregebb teológusok, s milyen fitymáló mosoly jelent
 3273   1,  32   |                    elgondolkozott ezen is s közlé a feleségével:~- Milyen
 3274   1,  32   |               Leszállt az esti szürkület, s éppen a kaszinóba készült,
 3275   1,  32   |                füleit. Tehát még egy diák s még egy lapos mondat.~-
 3276   1,  32   |                elõvett egy fehér cédulát, s amint átnyújtotta, egész
 3277   1,  32   |                  nagy lassan a pápaszemét s inkább jóakaratból, mint
 3278   1,  32   |                  de aztán erõt vett magán s hanyagul leereszté a padlóra
 3279   1,  32   |                  egy, kettõ, három, négy.~S ezzel intett neki a kezével,
 3280   1,  32   |                látszott keresni szavakat, s szemei megüvegesedve meredtek
 3281   1,  32   |                 bolondozzál, barátocskám (s kedélyesen hátbaütötte a
 3282   1,  32   |                világos - kiáltá az öregúr s kenetesen hozzátette: -
 3283   1,  32   |                Hát gratulálok.~Mire leült s õ is írásban adta ki, hogy
 3284   1,  32   |                nagy sokaság jelenlétében, s azontúl gyorsan vitte a
 3285   1,  32   |            jósolja, hogy: tökéletes jövõ. S ami mindenek felett való,
 3286   1,  32   |               uradalom négy latin szóért. S pláne egy sárosi uradalom!
 3287   1,  32   |            országban.« És azok szétmennek s kikeresnek magoknak a muskátlis
 3288   1,  32   |                ablak ebben az országban«, s azok is szétmennek és megcsinálják
 3289   1,  32   |            kétezer holdas jószág képében, s immár beadjam a derekamat?
 3290   1,  32   |           fölkerestetem az igazi szerzõt, s minden befolyásomat fölhasználom,
 3291   1,  32   |                imperfectum«-féle ötletke, s rámutattak a bíróság elõtt,
 3292   1,  32   |                bontotta fel apja helyett, s megszerzendõ a két, pályadíjul
 3293   1,  32   |               bírt tipegni a gazdaságban, s a csinos tornácos gazdatiszti
 3294   1,  32   |          mindenféle zsírral megkent ember s amellett elég cinikus vén
 3295   1,  32   |                 kasznár hortyogva találta s összeszidta, mire nevetve
 3296   1,  32   |              kártyázni (inni már tudott), s megnézegették a gazdaságot,
 3297   1,  32   |              lovakat, üszõket és bikákat, s amelyik megtetszett neki,
 3298   1,  32   |                átkozottul rosszul álltak, s az isteni gondviselés ide
 3299   1,  32   |                akit õ szabadon nyírhatna, s íme, jön egy kemény ember
 3300   1,  32   |                 az ellenséghez szegõdjék, s annak nyalja a talpát, akit
 3301   1,  32   |                   vállára kapta puskáját, s a gyalogúton vidáman fütyürészve
 3302   1,  32   |        megállította a kocsit a gyûjtõknél s aztán tréfásan intett a
 3303   1,  32   |                 visítozva fölkapaszkodni, s annyira tele lett a sáfrányszínû
 3304   1,  32   |                mégis jól mulatott a báró, s mikor a leányok leszálltak
 3305   1,  32   |           összezsugorodva ült karszékében s majdnem pityeregve panaszolta
 3306   1,  32   |           kérdezte, miféle családi ügyek, s a kasznár sem volt közlékeny
 3307   1,  32   |                 kúriája elõtt csibukozott s »holla! holla!« kurjongatásokkal
 3308   1,  32   |                 Ha két kutya van valahol, s egy csont, amelyik az erõsebb
 3309   1,  32   |                  legszebb selyemruhájába, s a kicsi fruskát, a kertészünk
 3310   1,  32   |                  a szoknyái alá bújtatta. S így elkészülve mindennel,
 3311   1,  32   |               átható pillantást vetett rá s megelégedetten gondolta
 3312   1,  32   |                  pajtás, mint a gazelláé. S hogy ring a dereka a csípõn,
 3313   1,  32   |                   szerelem haladó valami.~S itt sohase történt semmi.
 3314   1,  32   |                kasznár úr valami dologban s meglátta a báró urat a tornácon
 3315   1,  32   |                   csak mögéje sompolyodik s illõ figyelmeztetés okáért
 3316   1,  32   |                meghajtotta magát kecsesen s éneklõ, nyújtós hangon jelenti:~-
 3317   1,  32   |            süvített ez a szó a levegõben. S hogy zúgták vissza az összes
 3318   1,  32   |          hattyúknak, leültek a tó szélén, s mint valami nagyérdemû közönség,
 3319   1,  32   |                kiállt ácsorogni a kapuba, s amit sohase tett, megszólította
 3320   1,  32   |                  a vakmerõségre gondolva, s hideg borzongás futott a
 3321   1,  32   |                  a báró is úgy magyarázta s erõt merített a bohókás
 3322   1,  32   |            levegõben láthatatlan paripán, s fölsírnának a fák, melyeket
 3323   1,  32   |    szalmafedeleikkel, a templomtoronnyal, s jönnek-jönnek… forog vele
 3324   1,  32   |                  meg, oly zavart a fejem.~S ösztönszerûleg a könyökével
 3325   1,  32   |           kasznárné gyöngélkedni kezdett, s midõn a kerületi orvos azt
 3326   1,  32   |                 az asszony a bárónak írt, s a férj kezébe származtatta,
 3327   1,  32   |                 április járt a felföldön, s a csónakázásnak már megvolt
 3328   1,  32   |             köztük, mi haszna szépítenõk, s igen gyakoriak a gyilkosok.
 3329   1,  32   |                 becsületes, ítéletet tart s kivégzi a bûnös gólyákat,
 3330   1,  32   |                újra fölvesz egy kis követ s térül-fordul nagy lázasan,
 3331   1,  32   |                  szemmel vezette õket ide s vezette ki innen, ahogy
 3332   1,  32   |                    várjon, kiállhatatlan!~S mintegy büntetésül a tó
 3333   1,  32   |                    levetette a kabátkáját s ugyancsak dolgozott a lapáttal.
 3334   1,  32   |                 Közbe-közbe hátrafordult, s a kendõjével integetett:
 3335   1,  32   |              végig a sötétbarna szöveten, s megdördül az ég, hogy hallani
 3336   1,  32   |                dúlt arccal szaladgált föl s alá a parton, mint egy õrült:~-
 3337   1,  32   |                 csakhamar összeszaladtak, s lett nagy tanácskozás, mindenféle
 3338   1,  32   |                   gondolkozva járkált fel s alá, aztán megállt az ágy
 3339   1,  32   |                 flótás még semmit se tud, s õ lehet az elsõ, aki beadja
 3340   1,  32   |       tiszteltetjük« - felelte az asszony s nevetett.~Egy félév is elmúlt,
 3341   1,  32   |               utazók hoztak felõlük hírt, s ugyanazok révén jutottak
 3342   1,  32   |                bárónak - újságolta itten.~S ez úgy ment sok-sok évig:
 3343   1,  32   |                azok a bolondos esztendõk, s hogy elfújta az idõ a régi
 3344   1,  32   |               õsszel betegeskedni kezdett s többször mondá: »elég már
 3345   1,  32   |                   volna Szoltsányi úrral.~S fürkészõ tekintetét végigjártatta
 3346   1,  32   |        elõkészítése végett vagyok én itt, s hogy minden hímezés-hámozás
 3347   1,  32   |             fölszisszent a meglepetéstõl, s arcát a váratlan siker derûje
 3348   1,  32   |                Szoltsányi megelégedetten, s nagy erõlködések közt emelkedett
 3349   1,  33   |               asztalkendõvel a nyakukban, s akikrõl azt állította Kristóf,
 3350   1,  33   |                rokonság kevély volt rájuk s a tenyerén hordozta. Hogyne?
 3351   1,  33   |                   aztán kivágták a rezet, s volt mit beszélni a környéken.
 3352   1,  33   |                  nehezedett az illetõkre, s néha ki-kitört a szemrehányás.~-
 3353   1,  33   |                nõttön-nõtt a famíliákban, s egyik attak a másikat érte
 3354   1,  33   |             célszerû metódust megalkotni, s elmondta az atyafiságnak
 3355   1,  33   |             szappanoscsaládból származott s a házasság mint mésalliance
 3356   1,  33   |            sertések legutolsó állapotáról s fogadások történtek mindenfelé.~
 3357   1,  33   |                 ellenben redõkbe vonódott s elhatározta, hogy megveszi
 3358   1,  33   |               idején egyenest Debrecenbe, s az etetéseket kivéve, meg
 3359   1,  33   |                  élte megszokott világát, s ha megunta egyik helyen,
 3360   1,  33   |           barackpálinkája van Csapóéknak, s kedves kertre nyíló külön
 3361   1,  33   |        Almavirág-szín ruhába volt öltözve s a fekete szemében egy-egy
 3362   1,  33   |                  volt magával megelégedve s egész éjeken elgondolkozott
 3363   1,  33   |             legyen egyszer úr már a Fili.~S amint szokás ilyen nagy
 3364   1,  33   |                   úrrá tettünk magunknál, s te most azt mondod, hogy
 3365   1,  33   |                vére a szíve tájára zúdult s hajtotta, hajtotta sebesen,
 3366   1,  33   |               Aztán felugrott, sétált fel s alá az ambituson. Egy öreg
 3367   1,  33   |                  küldik el érte a kocsit, s aztán elbúcsúztak a szép
 3368   1,  34   |                 fekszik a Schlossbrunnal, s magát bemutatván, átadta
 3369   1,  34   |              volna, úgy illett a lábukra, s amellett annyira kényelmes
 3370   1,  34   |             virágját; megérinti, megfújja s azzal otthagyja lehullani.~
 3371   1,  34   |                   csomó szonett, madrigál s néhány »Hozzá« címû vers,
 3372   1,  34   |                 mint más ember a polyvát. S aztán micsoda hatalom õ
 3373   1,  34   |                   anyátlan gyermek iránt, s váltig emlegeti: »Ha valamit
 3374   1,  34   |                 Karlsbadba kellett menni, s Katit erre az idõre Máli
 3375   1,  34   |           barátságot kötött Kolowotkival, s amint elbeszélgettek egynehányszor,
 3376   1,  34   |               kundsaftoknak a boltajtóban s haragos szemöldökkel zsörtölõdik
 3377   1,  34   |        törvényhatósági bizottsági tag is, s még vissza találna feleselni
 3378   1,  34   |                 ittak erre, nem is egyet, s beszélgetés közben, a gránátszínû
 3379   1,  34   |                    Apró István és Társa«. S egy nyomtatott cirkuláré
 3380   1,  34   |                    valami tündérlátomány, s oldalba döfvén a mestert,
 3381   1,  34   |              elragadta a lelkesedés láza, s leugorván a kocsiról, egyenest
 3382   1,  34   |                  Katinak is volt jobbkeze s úgy vágta vele pofon a Mannl-Hein »
 3383   1,  34   |                  nem az a módja, hidd el.~S ezzel csillapítólag, barátságosan
 3384   1,  34   |                pedig idõt nyert kisiklani s elfutni a szobából.~Kolowotki
 3385   1,  34   |                 kioldózott a dulakodásban s sziszegve verdeste menekülése
 3386   1,  34   |       komolysággal -, de türtõztesd magad s ne ess neki éhesen, mint
 3387   1,  34   |                almát nézni, éhesnek lenni s tudni róla, hogy az övé,
 3388   1,  34   |                harapni. Eb, aki megállja. S el van veszve, aki meg nem
 3389   1,  34   |              dühében, ha senki sem látta, s föltette magában, hogy rá
 3390   1,  34   |      szórakozottan kezelte a szerszámokat s tele voltak a cipõk az úgynevezett »
 3391   1,  34   |                   fülkébe vagy az udvarra s izgatottan tárgyalt vele:~-
 3392   1,  34   |                  papa!~A kezét nyújtotta, s szemeit elöntötték a könnyek. ~
 3393   1,  34   |                  kinek néz engem a papa? (S kidüllesztette a mellét.)
 3394   1,  34   |                hörögte Kolowotki sötéten, s még a porcelán csehpipa
 3395   1,  34   |               Apró uramnak, ha van sarka, s hatalmi szóval élni, de
 3396   1,  34   |                   jöttek vétetni a boltba s fecsegni próbáltak vele,
 3397   1,  34   |                    Minden jelt megfigyelt s építette belõlük a hidakat
 3398   1,  34   |               aranyszironyos házisapkáját s nyakát meggörbítve hajlongott
 3399   1,  34   |                 varrást. A gép megállott, s a lány arca kigyúlt, mint
 3400   1,  34   |          köszönhetjük a nagy szerencsét? ~S posztókötényével egy széket
 3401   1,  34   |              idegen úr Kati felé lépdelt, s finom illat áradt szét ruháiból,
 3402   1,  34   |                   az apja arcát fürkészte s újra piros lett, mint a
 3403   1,  34   |                   mindenütt a munkájával. S milyen munka ez a mienk! (
 3404   1,  34   |                  ugrásra készülõ fenevad, s a tenyerével nagyot csapott
 3405   1,  34   |                 szemekkel kelt föl reggel s nem ment a boltba, mint
 3406   1,  34   |               máktörést bizonytalan idõre s leste a gazdát, amint letapadnak
 3407   1,  34   |                amint letapadnak a szemei, s megkezdõdik a szuszogó lélegzete.~
 3408   1,  34   |              lélegzete.~No, most! Fölkelt s lábujjhegyen közelgett a
 3409   1,  34   |                 megrázta magát a székében s nagyot ásított.~- Hah, de
 3410   1,  34   |              gyámoltalanul, megsemmisülve s úgy leste a szavait, mint
 3411   1,  34   |                  Míg õ sírt, gyerek volt, s míg a másik nem sírt, õt
 3412   1,  34   |            kitörülte szemébõl a könnyeket s parancsolón intett Lõrincnek:~-
 3413   1,  34   |              ekkorra sokan gyûltek köréje s hamar volt csáklya, kötél,
 3414   1,  34   |               Hopsza, az bizony meglehet« s utána kiáltott az anyókának:~-
 3415   1,  34   |                     mennydörögte Bogyi -, s ha meg nem áll mindjárt,
 3416   1,  34   |               Erre meg is állt az asszony s elkezdõdött a nagy distancia
 3417   1,  34   |             Tölcsért csinált a tenyerébõl s mint valami trombitán át
 3418   1,  34   |               mirõl van szó, elõre futott s mint ahogy messze elszéledt
 3419   1,  34   |                   korában, eleibük került s éles ugatással terelte õket
 3420   1,  34   |             akiben még volt egy kis élet, s elszállítá csónakján a Boglyás
 3421   1,  34   |                 uram, fölnézve a magasba, s megkönnyebbülten szívta
 3422   1,  34   |             életben volt, de félrebeszélt s meg sem ismerte az atyját.
 3423   1,  34   |           eldicsekedni az egész világnak, s még a boltba is ellátogatott
 3424   1,  34   |       Megfoghatatlan! - hajtotta az egyre s a kezeit tördelte. - Hol
 3425   1,  34   |               Kolowotki keserûen nevetett s fennhéjázón vágta oda: ~-
 3426   1,  34   |                   Kolowotki csak egy van. S az elvész magára nézve. ~-
 3427   1,  34   |             azonban másfelé húzta a szíve s inkább a halált választotta,
 3428   1,  34   |          érintenek.~- Jaj nekem! - kiáltá s a fejéhez kapott. Ugrott
 3429   1,  34   |                 Ugrott a kiáltásra Lõrinc s amint látta, hogy aléltan
 3430   1,  34   |                  Lõrinc megfogta a karját s úgy támogatta a lakásig,
 3431   1,  34   |          levendulát, mézeskalácsos szívet s több efféle szamárságot.~-
 3432   1,  34   |                  lelkét, lelke állapotját s rámordult:~- No hát, most
 3433   1,  34   |                  fedelet a feszítõvassal, s föltárultak a láda kincsei,
 3434   1,  34   |                 hörgé elborult homlokkal, s mint a tüzes üszköt, hirtelen
 3435   1,  34   |                 hangulatban írt soraidat, s megvallom, azok engem is
 3436   1,  34   |       tanácsolhatom, fogadj szót atyádnak s mondj igent Kolowotkinak.
 3437   1,  34   |                  a fejét a szegény Lõrinc s jelentõségteljesen jegyzé
 3438   1,  34   |                  az ajtó és minden ablak, s a gazda füléhez hajolt:~-
 3439   1,  34   |                   magához tért csakhamar, s olyat dobbantott a lábával,
 3440   1,  34   |                 Isten engem úgy segéljen!~S ezzel kicsörtetett - mint
 3441   1,  34   |                  félrelökve - a konyhába, s ott a létrán sietve fölmászott
 3442   1,  34   |               hamvainak hazaszállítására.~S ezzel kutyába se vévén Rákóczit,
 3443   1,  34   |              csizmadiát, halálsápadt lett s a gukker is kiesett kezébõl,
 3444   1,  34   |                tönkretehették az állását. S erre az állásra szüksége
 3445   1,  34   |                  aki önt kihívja párbajra s ön leteríti a pisztolygolyójával
 3446   1,  34   |             leteríti a pisztolygolyójával s ezzel vége. De én csak egyszerû
 3447   1,  34   |                   erre a Kolosy ábrázata, s alsó ajkai remegni kezdtek.~-
 3448   1,  34   |         befolyásom, ami az õ révükön van, s ha ezt látnák a részvényesek,
 3449   1,  34   |        egyik-másik az iparos pályára ment s elhagyták a bárói nevet,
 3450   1,  34   |          idõnyerésbõl átnézte az iratokat s ezalatt összeszedve magát,
 3451   1,  34   |                   szellentyûjének csapját s teljes gõzerõvel kitört -,
 3452   1,  34   |           célravezetõ eszközöket keresni?~S ezzel megindult a csizmadia-báró
 3453   1,  34   |              megszúrta a rejtélyes mondás s önkéntelenül kérdezte, miközben
 3454   1,  34   |                száz évvel volnánk hátrább s Teleki Mihály uramnak azt
 3455   1,  34   |                  Nagy spektákulum lehet - s akinek sürgõs dolga volt
 3456   1,  34   |                  emberek mind ingerültek, s a botjaikkal, karjaikkal
 3457   1,  34   |              cédula, ami alája van téve - s azon Apró István uram sajátkezû
 3458   1,  34   |                 ember, vállat von hidegen s odább ballag, de aki betette
 3459   1,  34   |             pipázgató csizmadiát, aki fel s alá járkálva, csodálatos
 3460   1,  34   |               beszélget valami vendégével s egy csöppet se látszik törõdni
 3461   1,  34   |                  majd kikíséri a vendégét s hallani, amit beszélnek
 3462   1,  34   |                órakor végigment a fõtéren s látta a csoportosulást az
 3463   1,  34   |              mégis utat hasított magának, s ezer kíváncsi ostromlá,
 3464   1,  34   |          szomszédos pénztári helyiségben, s utána vad lárma harsant
 3465   1,  34   |                   fehér lett, mint a fal, s rohant ki az ajtón, megnézni,
 3466   1,  34   |                akik a rendet fönntartsák, s igyekezzék információt szerezni
 3467   1,  34   |             elrontott, míg megfogalmazta. S milyen reszketeg, kusza
 3468   1,  34   |            ismeretlen tettesek kirabolták s a kocsisával együtt megölték.~
 3469   1,  34   |                  hogy a csizmát õ varrta. S tényleg neki is olyan vászonszalagja
 3470   1,  34   |                 csípõjére rakta a kezeit, s így szólt, a felsõ testét
 3471   1,  34   |                vakvágást a mondott helyen s aképpen nyilatkozának nagy
 3472   1,  34   |           glóriával ment hát haza õkelme, s bár jól túl járt az idõ
 3473   1,  34   |               friss hírekkel meghizlalja, s elmenvén a bank mellett,
 3474   1,  34   |                kerek szákról, melyen ült, s kezét az Apró karjára ereszté
 3475   1,  34   |                   van, tisztelt Apró úr - s kivette a tárcáját, hogy
 3476   1,  34   |                   rámosolygott az öregre, s ez tündöklõbb volt a napfénynél.~
 3477   1,  34   |                 bank.~De a leány ránézett s aggodalmasan kérdezte:~-
 3478   1,  34   |                   még jobban belémászott, s nem tanácsos tovább kérdezõsködni,
 3479   1,  35   |            éveiben némi vagyont szerzett, s gyermektelen létére, közeledni
 3480   1,  35   |                legott elutazott Lembergbe s bekapta a véletlenül jött
 3481   1,  35   |                 gondnok bírta eredetileg, s arra a célra használta (
 3482   1,  35   |                   per tu-pajtások voltak) s nyolcvanezer forintot ígért
 3483   1,  35   |                 szarvak meglesznek idõre, s ezzel Kozsibrovszky nyugodtan
 3484   1,  35   |                 mert õ ezentúl a maga ura s magyarországi dominiumát
 3485   1,  35   |               elevenen kellenek a nyulak, s így aztán akár nevetséges,
 3486   1,  35   |                 páfrányok ellepik a mezõt s derékig érnek; farkastejek,
 3487   1,  35   |                   hogy mitõl hízik a lúd, s tavasz elején Berlinbe utazván,
 3488   1,  35   |        Kozsibrovszky megösmerkedett vele, s mikor neki is elõhozta a
 3489   1,  35   |           vadászatra a litvániai erdõkbe, s hallottam, amint a jáger
 3490   1,  35   |                hát hajtókra is vadászunk, s minthogy restelltem, hogy
 3491   1,  35   |                 ráragadt port, békanyálat s egyéb oda nem való gezemicét.
 3492   1,  35   |               kibontakozott a porosz báró s háta mögül egy igézõ szépségû
 3493   1,  35   |              ottani szittya porontyokkal, s ott tanulta meg szõrén megülni
 3494   1,  35   |         megvendégeltük, beszélgettem vele s láttam, hogy egy rendkívül
 3495   1,  35   |                  szavait, elgondolkozott, s mikor rá tíz évre beléptem
 3496   1,  35   |                 színvegyüléket másolt le. S váltig arra biztatott, hogy
 3497   1,  35   |                 Egy valóságos vadember.~- S neked a vademberek rokonszenvesek.
 3498   1,  35   |               dûlõútra a penegei réteknél s nyomában ment mindenütt
 3499   1,  35   |              szerepeltetése jól sikerült, s ezzel elõrelovagolt a sátorhoz.~
 3500   1,  35   |             vendégeknek, akik leszálltak, s láthatólag jó benyomást