Rész, Fejezet

1  IV,  111|     Bikába«.~A »Bikába«! Az öreg Pakas arca olyan vörös lett a
2  IV,  111|     mégis vitte valamire az öreg Pakas.«~Cihelõdött is nyomban
3  IV,  111| Egy-kettõt meg is ismert az öreg Pakas és felkiáltott örömében: »
4  IV,  111|     amikor közel van.~Éppen maga Pakas indult a tányérral, mely
5  IV,  111|         Beöthy nagyságához ért a Pakas, az mondá félbosszúsan:~-
6  IV,  111|       imént adtam egy százast.~A Pakas szíve nagyot dobbant erre
7  IV,  111|          a nóta is abban maradt.~Pakas feldúlt arccal rohant vissza
8  IV,  111|       megösmérni? - kérdi tompán Pakas. - Hej ide, ide! Gyepre
9  IV,  111|         Hagyjatok nekem békét!~A Pakas szeme lángot vetett, ökleit