Rész, Fejezet
1 1, 1 | fiam! Én gyönyörûségem! No, csakhogy már ketten leszünk a faluban.
2 1, 1 | tisztességesebb volt a munka.~- No, csakhogy ott nem voltál! - rikkantott
3 1, 1 | ennek valami oka is van, csakhogy már nemigen lehet megtudni.~-
4 1, 1 | faluban, majd jut neked is.~- Csakhogy attól félek, nem az lesz,
5 1, 2 | szolid embernek látszik!~Csakhogy Stofi fiskális megint azt
6 1, 2 | belõle tyúkólat.~No, de csakhogy megvan a bárka, s egyéb
7 1, 2 | ítéletet a teens vármegye, csakhogy a bátyám ellen már hiába
8 1, 3 | olvashatná el Fodros Marci!~Csakhogy azt nagyon nehéz megkapni.
9 1, 3 | ballagjon, meglátni valamit, csakhogy már akkor a jöttek egészen
10 1, 3 | Marcit, ki Pétert. »No, csakhogy megjöttél, keresztfiam öcsém;
11 1, 3 | Hogy van kegyelmed? No csakhogy meglátogatott már valahára.
12 1, 4 | az »alázatos kérelmet«, csakhogy magát kéri benne elmarasztaltatni
13 1, 4 | program s egyéb bolondság.~Csakhogy ez nem ment olyan könnyen.~
14 1, 4 | követ vettél le onnan. No, csakhogy fehér tollas vagy, nem adom
15 1, 4 | pisztolylövést hallott a Rima felõl; csakhogy a bagódi csõsz részeges
16 1, 4 | beszélhessen a néma ember?~Csakhogy a néptömeg nagy bolond ám
17 1, 5 | odaviszi ahová kívánkozik.~Csakhogy Ferenc úr éppen olyan idõben
18 1, 5 | egész processzus ez is. Csakhogy nagyon furcsa processzus.~
19 1, 5 | az »alázatos kérelmet«, csakhogy magát kéri benne elmarasztaltatni
20 1, 5 | program s egyéb bolondság. Csakhogy ez nem ment olyan könnyen.~
21 1, 5 | Szomorú idõket éltünk… Csakhogy Makkfõinek tetszettek ezek
22 1, 5 | milyen eljegyzés volt ez!~Csakhogy elõbb nagyon sok akadállyal
23 1, 8 | az »alázatos kérelmet«, csakhogy magát kéri benne »elmarasztaltatni«
24 1, 8 | is hallott az Ér felõl; csakhogy a bagódi csõsz részeges
25 1, 9 | majd beszélhetünk errõl, csakhogy mi leszel te már akkor?
26 1, 9 | láttam szaladni Ilye felé, csakhogy…~- Miféle csakhogy?~- Nem
27 1, 9 | felé, csakhogy…~- Miféle csakhogy?~- Nem volt nála puska.~-
28 1, 9 | majd beszélhetünk errõl, csakhogy mi leszel te már akkor?
29 1, 9 | tökéletesen igazad van! Csakhogy, tudod, a vármegye szörnyen
30 1, 9 | Bizony szomorú ez nagyon, csakhogy érteni kell, mert csínja-bínja
31 1, 10 | összecsókolta számtalanszor.~- Csakhogy megjöttél, kis burkusom!
32 1, 10 | megjöttél, kis burkusom! Csakhogy itt vagy, aranyos kutyácskám.
33 1, 10 | könyû, meg a Sármányéból is, csakhogy az egyik szeme, mint a mesebeli
34 1, 10 | hátha megvernek érte?~- Csakhogy nem maradok itt reggelre!
35 1, 11 | bizony. Hiszen éppen az! Csakhogy talán el sem tudom én azt
36 1, 11 | hogy a szolgálóit szerette. Csakhogy mire való azt kikiabálni?~
37 1, 11 | hasonlított a Szekula falujához. Csakhogy Bakula uram nagyobb talentum
38 1, 11 | hogy legyen a tudás füve. Csakhogy melyik az a sok száz közül?~-
39 1, 12 | is majdnem ezek voltak, csakhogy háromszögletû kalapot s
40 1, 12 | alakok, mint mostanában. Csakhogy most Nagy János úrnak, Kispéter
41 1, 12 | hogy meglássa az, aki adta, csakhogy már kard fog azon akkor
42 1, 12 | kapnom, mint nektek.~- Igen, csakhogy a kutyák is itt vannak.
43 1, 12 | Meglehet - mondá Salitius -, csakhogy a másvilágon nincs egy másik
44 1, 12 | szakasztott az az arc, csakhogy zöld bársony mente van rajta
45 1, 12 | rikkantott fel Laci. - Csakhogy megtaláltam végre, kedves
46 1, 12 | is, ami most van Lacinál.~Csakhogy Lacit fölháborította a polgármester
47 1, 12 | börtönöket. Oh, kedves testvérem, csakhogy végre megtaláltalak! Ha
48 1, 12 | kivarrva a nyeregtakarója. Csakhogy azt még meg kell élni. A
49 1, 12 | Oh, kedves kutyácskám, csakhogy megkerültél! Pedig mennyit
50 1, 13 | egy kis szünet után.~- Csakhogy nem volt ám, mert Gyuri
51 1, 13 | milyen komolyan tudja adni! Csakhogy már nem hiszünk neki.~Druzsba
52 1, 14 | Miért ne adnék, amikor adok. Csakhogy nem oda Buda, fiacskám.
53 1, 15 | is látja?~- Az is látja, csakhogy az lelketlen állat, uram.~
54 1, 15 | Most is minden úgy volt, csakhogy az elsõ ételt aranytálban
55 1, 16 | büntetés érhetne, bizonyos. Csakhogy azért mégse lesz kutyabajotok
56 1, 16 | szétnyiladozón. A kurta katrincák csakhogy éppen befedték a térdeket,
57 1, 16 | isten hozott, édes fiam. Csakhogy itthon vagy már.~Nagyiday
58 1, 17 | mondá a sztaroszta - csakhogy az nem alkalmatos tanúnak.~
59 1, 17 | meg engedte volna vágatni, csakhogy lássa: miképpen néz ki?
60 1, 17 | a »Palkó« lováról:~- No, csakhogy jön már. Eltettem neki a
61 1, 18 | Majd nyújtanád, szamár, csakhogy már akkor köszvény lesz
62 1, 18 | csókolózni a lutheránusok.~- No, csakhogy megjöttél, cimbora. Hogy
63 1, 19 | asszonyi formában.~Hungária ez! Csakhogy mit keres kezében a sárga-fekete
64 1, 20 | csókolta: »Emberem vagy, Pista. Csakhogy itt vagy, Pista!«~- Ez már
65 1, 21 | mellénye zsebébe és kihúzta.) Csakhogy úgy nézzetek rám, hogy én
66 1, 22 | felelte flegmával Gál János, csakhogy mondjon valamit -, biz ez
67 1, 23 | imakönyvei is ilyenek voltak… Csakhogy kevesebb száraz virág volt
68 1, 23 | lesz. A macska fél, nem én. Csakhogy mit mondok neki?~Szép napok
69 1, 23 | kínálhatta meg Ádámot az almával. Csakhogy Éva azért, hogy Ádám mindent
70 1, 23 | annak a vén gazembernek.~Csakhogy ez a fenyegetés nagyon is
71 1, 23 | iszen, egyéb se kellene, csakhogy azt vigyük.) Egyszerû szoba
72 1, 25 | Molnár kocsija robog be…~- Csakhogy nem jön el.~- De bizony
73 1, 25 | az jó is lett volna így.~Csakhogy most már ez nem ért semmit.
74 1, 26 | az almafáján termettek.~- Csakhogy én nem vagyok se szenvedélyes
75 1, 26 | hambárba?~- Jó, jó, amice. Csakhogy én nem visszahoznám, mert
76 1, 26 | Mit gondol?~- Igen ám, csakhogy úgy kell venni, hogy Angliában
77 1, 26 | közel járt az ötvenhez. No, csakhogy él még. Meglátogatom ma
78 1, 26 | kevés, de füstben gazdag, csakhogy milyen piszkos, rõt füst
79 1, 26 | ez tisztán állt elõtte. Csakhogy ez istenkísértés. Ilyenre
80 1, 27 | szép?~- Dehogynem szívem, csakhogy akkor haragudtam rád.~-
81 1, 27 | ivott a Széchy Máriáéból. Csakhogy az csizma volt. A régi Balassák
82 1, 27 | minden óranegyedet megmutat. Csakhogy ez nem elég, még egy olyan
83 1, 28 | múltkori vándorló legény, csakhogy most már nem rongyosan,
84 1, 28 | tölt? No, hát töltök én. Csakhogy megint nem kotyog benne
85 1, 28 | nem lehet… Misica miatt… Csakhogy te azt nem érted. De nem
86 1, 28 | mint az õskori patriarkák. Csakhogy az õskori patriarkáknak
87 1, 29 | most is a régi karban áll, csakhogy most sárgára van meszelve
88 1, 29 | asszonyok iránt közömbös.~Csakhogy könnyû azt mondani valakinek,
89 1, 29 | Borkához: „Asszonylába vagyon, csakhogy olyan kicsike, hosszúkás,
90 1, 31 | és az anyóka így szólana: Csakhogy megjöttél, édes öregem.
91 1, 31 | pihegõ szuszogásával.~- Csakhogy élsz, édeském. Nincsen semmi
92 1, 32 | ránehezedett a gyámoltalan úrra. Csakhogy amit õ egy nap belevert,
93 1, 33 | mesterségesen rázták le a nyakukról. Csakhogy arra is megvolt az akkori
94 1, 34 | akinek te akarod adni. Csakhogy itt éljen köztünk Ámen.~
95 1, 34 | nézni való?~Igen, igen, csakhogy nem is a betéti könyvecske
96 1, 35 | egymást - mondá a háziasszony, csakhogy éppen szóljon valamit. -
97 II, 1 | egy tiszta papirosra.~- Csakhogy ezt megértem - dünnyöge
98 II, 3 | állta Aladár útját.~- No, csakhogy már egyszer becsípve látlak.
99 II, 3 | huszártiszt ölében látott.~Csakhogy akkor nem volt ilyen halavány!~-
100 II, 4 | orrával töri be az ajtót, csakhogy hamarább benn lehessen.~
101 II, 4 | kéne Snapsz urat.~»Hm, hm! Csakhogy akkor oda a becsületem.
102 II, 4 | van gyûlve a fél vármegye: csakhogy természetesen igen kevés
103 II, 5 | Kubacsek.~- Van, öcsémuram. Csakhogy ez a gyengém is erõsebb
104 II, 5 | mondá újra a számtartó úr, csakhogy szóljon valamit.~- De még
105 II, 5 | elõszólítja az adjutánsát, csakhogy nem jutott eszébe hamarjában,
106 II, 6 | hogy nyomtatási hiba volt, csakhogy már nem lehetett kijavítani.~
107 II, 6 | kis Egérdy Ilona vezette.~Csakhogy azt nem fogja tudni senki.
108 II, 7 | egyéb baja sem történt, csakhogy szórakozottságból Kelemen
109 II, 7 | beszédét a Muci hátába. Csakhogy akkor a Muci hátát bizonyosan
110 II, 7 | s nagyot lélegzett. No, csakhogy itt van. Íme, a nagy diplomatákba
111 II, 9 | ezt mondtam neki:~- Tudom. Csakhogy még nem egészen teljes a
112 II, 10 | Egészen belejött a játékdühbe, csakhogy eközben már teljesen elkékült,
113 II, 18 | hogy a gombát elcsaptam, csakhogy hozzá ne jusson. Hazugság
114 II, 19 | neve kell, egyéb semmi.~Csakhogy nem mindig megy ilyen könnyen.
115 II, 19 | egy és ugyanazon tudomány, csakhogy kétfelé ágazik, mint a jog;
116 II, 23 | tettének helyes oka van, csakhogy ki nem találják a filiszterek,
117 II, 25 | pour les dames«-ot.~- No, csakhogy már mehetünk - mondja Tóth,
118 II, 26 | felszaladt az istálló padlására.~Csakhogy a macska mégsem volt igazi
119 II, 26 | szempillanat s a veréb odavan...~Csakhogy a macskák fölött is van
120 II, 26 | ekkorára lehet meghízni.~- Oh, csakhogy él - mondá a leányka, s
121 II, 29 | nehányát nem vetné meg, csakhogy úgy érzi, hogy azok nem
122 II, 33 | szabad cserben hagynotok! Csakhogy valahára már egyszer én
123 II, 33 | is én nem házasodhatom!~- Csakhogy te messzebb mentél, barátom,
124 II, 33 | csak örülhetsz.~- Igen ám, csakhogy mégis játszik.~ ~43. AZ
125 II, 36 | Bravó! - kiáltá Károly. - Csakhogy feszítõvasunk van, most
126 II, 38 | nagyon mulatságos.~- Igen ám, csakhogy itt a háború a mi közelünkben.
127 II, 38 | Véleményem szerint úgy van, csakhogy csupán úgy egyenlõ, mint
128 II, 40 | ezeknek jutott örökségül.~Csakhogy ezt az örökséget a furfangos
129 II, 44 | Igazad van, Brisgaloff, csakhogy én nem szeretek magam inni,
130 II, 48 | és késõn este feküdt le, csakhogy sohase legyen készületlen,
131 II, 51 | hasznos tanácsadásokkal; csakhogy a fiatal évek nagyon melegek,
132 II, 51 | tombolt Igen ám, sir Lamiel. Csakhogy én ügyetlen, beteges ember
133 II, 52 | Erzsébet-Erzsébet.~Igaz a kérem; - csakhogy nekünk olyan gyönyört okoz
134 II, 55 | akkor van még csak elemében. Csakhogy ez ritkábban történik: több
135 II, 66 | éhséggel nem kellett küzdeniök; csakhogy Pali nagyobbodásával nagyobb
136 II, 68 | örökké »tulipán ezüstös«, csakhogy hol szõke, hol barna.~Nehogy
137 II, 68 | hajadon lánya van, a majd csakhogy nem »tulipán aranyos« Ilonka,
138 II, 77 | szellemi táplálékunkat. Csakhogy õ jobban szerette s gyakrabban
139 II, 77 | egészen rendben vagyunk. Csakhogy azt mondom én neked, hogy
140 II, 83 | kanyarulatoknak mindnek története van. Csakhogy hát az ördög tudná azt elbeszélni.~
141 II, 85 | asszonyomnak is õ tartja a fonalat.~Csakhogy embere válogatja. Tuba Istók
142 II, 86 | becsületes Gurbincsra.~Az ám, csakhogy éppen itt fekszik a bökkenõ.
143 II, 86 | Mendus.~- Igenis õ fog: csakhogy átkozottul meg lesz szorítva
144 II, 95 | volt rajta, amivel idejött, csakhogy rongyos, piszkos: vedlett
145 II, 98 | az, ecsém, a Katámnak is, csakhogy ki nem ejtés alakjában.
146 II, 99 | mondandója volt a magánynak!~Csakhogy a magány és Mrs. Kark nyelve
147 II, 99 | hahaha! Igen, egy olló! Csakhogy tudja-e, miss, hogy abban
148 II, 99 | jötte által háboríttaték.~Csakhogy addig sok víz lefolyt a
149 II, 99 | elgondolkozott.~- Mind igen szép ez, csakhogy keveset hoz a konyhára.
150 II, 113| derék ember a viselõje, csakhogy szerencséje nincs. A vármegyében,
151 II, 113| már odaadta volna ingyen, csakhogy napvilágot lásson, de még
152 II, 116| van, bírja képét elevenen.~Csakhogy ez a kép olyan búbánatos,
153 II, 117| ugrott.~- Eljöttél. No, csakhogy eljöttél. Bizonyisten nem
154 II, 117| özvegy még mindig hódító - csakhogy nincs benne politikai karakter.
155 II, 118| megnyílik elõtted, Dénes, csakhogy az én szívemben - nincs
156 II, 120| ország valamennyi iskoláját.~Csakhogy ezt a tervet még akkor nem
157 II, 120| elcsapom, elmozdítom.~- Csakhogy kérem alásan, bibéje van
158 II, 121| Gyuri volt a maga idejében, csakhogy Kérdõ Márton uram mégis
159 II, 123| s felébredtek az ágyban, csakhogy az ágy akkor már a hideg
160 II, 123| kapu, ugyanolyan fedél, csakhogy újdonatúj.~Megtörülgette
161 II, 124| neve legyen aláírva.~- Hja, csakhogy ez lehetetlen... Kétségbe
162 II, 125| maga magához...~- Igen ám, csakhogy a tanár öcsém nélkül sohasem
163 II, 127| mondanivalója volt a magánynak!...~Csakhogy a magány és a Bodnerné asszony
164 II, 127| hahaha! Igen, egy olló! Csakhogy tudja-e, kedves kisasszony,
165 II, 127| az orvos és megháborítá.~Csakhogy míg ez lett, sok víz lefolyt
166 II, 127| Kozenszky kelletlenül -, csakhogy keveset hoz a konyhára.
167 II, 129| saját kis Erzsikéje. No, de csakhogy az megvan még és egészséges
168 II, 129| e héten és három bábut, csakhogy veszteg maradjon a fûtött
169 II, 129| megvakulok is.~- Az ám, csakhogy elõbb vakulsz meg, mintsem
170 II, 130| adtam nekik habozás nélkül. Csakhogy abba a kosárba száz összegöngyölt
171 II, 133| Söpörjék hát a rabok!~- Csakhogy az a baj, nincs ám egyetlen
172 III, 1 | egyébbel, mint burnóttal?~Csakhogy ezt némi csínnal és ízléssel
173 III, 1 | testvéri lánccá forr itt össze, csakhogy sajátságos kinövései vannak.
174 III, 1 | csak olyan csõsz, mint én, csakhogy nagyobb területre kell vigyáznia.
175 III, 1 | élünk, majd beszélünk errõl, csakhogy mi leszesz te már akkor?
176 III, 1 | tökéletesen igazad van! Csakhogy, tudod, a vármegye szörnyen
177 III, 2 | írás, majd elmondja az; csakhogy azt még elõbb meg kell keresni
178 III, 2 | torony alá férj, feleség. Csakhogy az egyik a magasból halva.~
179 III, 2 | öreg kiszolgált obsitosnak, csakhogy õreá bízzák. A revolúció
180 III, 2 | mégis megértette.~- Ühüm! Csakhogy akkor átcsap a gáton…~-
181 III, 2 | mindig: szíve volt a gyeplõ. Csakhogy mióta az õsszel meghalt
182 III, 2 | mond valamit kegyelmed… csakhogy pénz kellene ahhoz - teszi
183 III, 2 | egy ilyen szûrre vágyott.) Csakhogy azok a virágok vérrel voltak
184 III, 2 | nyakán nincsen semmi.~- Csakhogy megjöttél, öreg Koppantyu!~-
185 III, 2 | mint az aranyat, ezüstöt, csakhogy mi nem becsüljük meg, mert
186 III, 2 | után. Persze, hogy bor, csakhogy nagyon meg van keresztelve.~
187 III, 3 | valami nagyon, nagyon keserû.~Csakhogy a keserûséget senki sem
188 III, 3 | mint a marjalaki grófnõnek. Csakhogy a marjalaki grófnõ olyan
189 III, 4 | egy ilyen szûrre vágyott.) Csakhogy azok a virágok vérrel voltak
190 III, 8 | csinos asszony. Echt barna. Csakhogy az ilyenek most nemigen
191 III, 12 | magok voltak, mint a köles, csakhogy koromfeketék. Az, aki küldte,
192 III, 12 | gyönyörû - mondá húgom. - Csakhogy ez a talaj nem biztos. A
193 III, 14 | Van eszemben, hihihi!~- Csakhogy nemsokára kiösmernek! S
194 III, 14 | lehetek vagy két hónapig, - csakhogy most már elvesztette a Hiripi
195 III, 15 | találni máskor.~Ki ám, - csakhogy akkor már nem fognak örülni
196 III, 18 | Péter pálcájá«-t. Az ám, csakhogy nem a Szent Péter pálcája
197 III, 19 | elhatározását ki is vitte, csakhogy az olvasmányok, melyeket
198 III, 19 | mint Brunswik királynak.~Csakhogy azt ma már másképp szerzik,
199 III, 19 | huszár lóháton, cukorból. Csakhogy az talán száz forint is.~
200 III, 23 | levelet se bontotta ki, csakhogy nem is küldte vissza, érezte
201 III, 24 | városától nemes Losonc városa, csakhogy az is igaz, hogy a szerelem
202 III, 25 | hát nem éppen olyanok, csakhogy sokkal szebbek, mint a tiszttartó
203 III, 26 | gavallér az egytõl egyig, csakhogy a gavallérossága másképp
204 III, 27 | közt, mint egy Alkibiades.~Csakhogy az asszonyok már akkor is
205 III, 32 | a piros bogarak szépek, csakhogy éppen nem mondhatók mulatságosaknak.
206 III, 34 | kurizálás egészen, mint egy pör, csakhogy azzal a különbséggel, hogy
207 III, 35 | aláírása kell, egyéb semmi…~Csakhogy nem megy mindig könnyen.
208 III, 36 | csoda, mert egy tudomány az, csakhogy kétfelé ágazik, mint a jog:
209 III, 45 | szólt Filcsik kedvetlenül -, csakhogy baj van.~- Már megint?~-
210 III, 45 | bizony hallom szegénykéket. Csakhogy aztán velünk mi lesz?~-
211 III, 47 | Némelyiket már hallottuk sokszor, csakhogy másokkal történt. Új is
212 III, 49 | fáradt ki oly nagyon.~- No, csakhogy itt van! Hol találtad meg,
213 III, 51 | Némelyiket már hallottuk sokszor, csakhogy másokkal történt. Új is
214 III, 55 | menyecskén minden áron.~Csakhogy ehhez nagy talentum kell.
215 III, 55 | gyalázatot, álmatlan éjszakákat!~Csakhogy az asszonyok nem olyanok
216 III, 59 | engem mégis becsukatni.~…Csakhogy ez már akkor igazán lehetetlen
217 III, 62 | akkor az »Ellenõr«-t.~- Csakhogy az sincs meg már.~- No,
218 III, 63 | hízelgõ szót a világon, csakhogy egy kis kedvvel festhetné
219 III, 63 | Brizló Borbála tejszín arcán. Csakhogy szép volt az még azokkal
220 III, 64 | az ember kérdezné tõle… csakhogy nem érdemes, nem illõ felpiszkálni.~
221 III, 67 | Moháczi bácsi« volt valamikor, csakhogy kisebb méretekben, s egészen
222 III, 70 | roskadozva.~- Ártatlan! Az ám! Csakhogy éppen a te fekete hajaddal
223 III, 71 | vele kapni - de kérni kell.~Csakhogy éppen az van benne, hogy
224 III, 72 | magas, mint a vicispánunk. Csakhogy csodálatosan fiatal a korához
225 III, 73 | mindig az átadásról. Már csakhogy igazán ritka becsületes
226 III, 73 | hozzátartozott akkor a »chic«-hez. Csakhogy nem tette lábát most sem
227 III, 74 | fiára még rátartóbb volt, csakhogy annak már nem bírt semmi
228 III, 75 | kiáltám örvendezve -, csakhogy megkerült! No, üljön le
229 III, 75 | szerelmespár kerül össze, csakhogy az apa felesége a fiú nevére
230 III, 78 | hanem valóságos orosz pópa. Csakhogy milyen orosz pópa - beillenék
231 III, 78 | egészségben haza érkeztek.~Csakhogy nem járt le még a csodák
232 III, 83 | van egy fiam - szólt -, csakhogy nagyobb, bizony már nagyobb.~
233 III, 83 | árulkodónak.~De hátha nem igaz? Csakhogy úgy vagy egy hó múltán,
234 III, 87 | képzeltem én a királyt, csakhogy hermelin palástnak kell
235 III, 87 | Tudom meglehetõsen.~- Csakhogy azt úgy kell tudni, mint
236 III, 88 | paraszt Rotschild szerepét. Csakhogy Bagi uram már sokkal civilizáltabb
237 III, 94 | birtoka, no meg a jó kardja, csakhogy mi hasznát veszi, ha nincs
238 III, 95 | kedves állat mindent megért, csakhogy éppen felelgetni nem tud.
239 III, 96 | a személyek mindenestül, csakhogy ne kerüljön nekik semmibe.~
240 III, 96 | a mások pénzét?~- Igaz, csakhogy százezer forinttal bizonyosan
241 III, 96 | valami efféle…~- Pompás! Csakhogy nézze édeském… az a baj,
242 III, 99 | ringatják a csipogó kicsinyeket…~Csakhogy a madarak miatt bizony fölösleges
243 III, 99 | litavai erdõ is jó. Az bizony. Csakhogy tudni kell a dörgést! Igazi
244 III, 101| hajdúmmal fognak elmenni, csakhogy a hajdúm átöltözik marhakupecnek.
245 III, 103| az öccse fiai számára. Csakhogy a két Bakács fiú politikába
246 III, 103| kezén találjuk Csábrágot. Csakhogy ez a Bakács, névszerint
247 III, 109| Elhatároztam, hogy föllépek. Csakhogy ehhez még sok elõzmény szükséges.~
248 III, 112| fiatal, nagyratörõ tehetség, csakhogy e pillanatban nincs Pesten…~-
249 III, 115| rögtön elvenné Juditot.~Csakhogy annak meg a szíve összeszorult
250 III, 115| iszen nem is kellett egyéb, csakhogy vért lássanak a király kertjének
251 III, 124| Suszterics Ignác esete.~(Csakhogy erre már azt mondhatnák
252 III, 126| el úrnak a vármegyéhez.~Csakhogy én egészen oda voltam nõve
253 III, 129| faluban éppen úgy volt. Csakhogy ott még megháltunk a falusi
254 III, 132| geográfiából.~- Megengedem, csakhogy a Gálynak ott kell valahol
255 III, 132| ott van, ott minálunk! Csakhogy, biz én nem tudom merre.
256 III, 135| tanultam meg egyiket sem.~Csakhogy az öreg már arról nem tud
257 III, 144| madarak diskurzusából.~- Csakhogy nehéz ám hozzáférni - folytatá
258 III, 148| gézengúz egy éppen ilyet, csakhogy abban meg a fõtisztelendõ
259 III, 148| ígérve benne, ami abban, csakhogy a jegyzõ helyett a papot
260 III, 148| személyek, akik most vannak, csakhogy ne kerüljön nekik semmibe.~
261 III, 148| maradt meg a kis Pál bárónak, csakhogy a Corpus Juris penészes
262 III, 148| szelíd fiú lett belõle, csakhogy végtelenül naiv és tanulatlan.
263 III, 148| a tekintetes adóhivatal!~Csakhogy az váltig nyugtalankodott,
264 III, 148| és õ súgta a mondatokat. Csakhogy megjárta vele cudarul, mert
265 III, 148| Mit hát még? - kérdé, csakhogy szóljon, s fáradtan roskadt
266 III, 148| valami efféle…~- Pompás! Csakhogy, nézze, édeském… az a baj,
267 III, 148| városba lehetne beküldeni, csakhogy az legfeljebb estére lehet
268 IV, 1 | mit tanultál.~- Jól van. Csakhogy mivel mutassam én meg a
269 IV, 5 | az istállóban a szénát. Csakhogy új bonyodalom támadt. A
270 IV, 6 | Czingeri bácsi is jó ember. Csakhogy võlegénynek már nagyon öreg.~
271 IV, 7 | legszebb az udvari bálokon.~Csakhogy az volt a kettõ között a
272 IV, 10 | folytassuk, ahol elhagytuk.~Csakhogy õ vissza nem jött soha többé.
273 IV, 12 | ország legboldogabb emberét.~Csakhogy hol találják azt meg? Puhatolóztak
274 IV, 13 | forintot adjon rá.~- Az ám, csakhogy ez nem a nagy zálogház cédulája.~-
275 IV, 13 | néha egészen egy szövet. Csakhogy a felsõnek csillagai vannak.~
276 IV, 13 | tekintetes úr kedvéért, csakhogy tíz forintra volna szükségem,
277 IV, 22 | csakhamar barnát vegyen fölibe.~Csakhogy ezt itt nem engedik, mert
278 IV, 22 | gyûléseken?~- Oh, hogyne! Csakhogy ami akkor kínos volt, az
279 IV, 32 | becsületes ember nem élt vele.~Csakhogy a régi jó világban sem volt
280 IV, 59 | alkalmazták ezt a gúnyszót, csakhogy ott is, itt is másféle indokolással.~
281 IV, 62 | egyenlõ tartalmú mind a kettõ, csakhogy az enyém drágább.~Csodálkozásom
282 IV, 65 | tömkelegében vándorló korlátfa.~Csakhogy mit ér? Mert noha a legrövidebb
283 IV, 67 | tekintetes úrhoz beviszi.~Csakhogy, ha a gondviselés éber,
284 IV, 68 | gyanakodott, inkvirált, kombinált (csakhogy éppen rostát nem forgatott)
285 IV, 68 | magát, bocsánatot kért, csakhogy õexcellenciája még így is
286 IV, 72 | Maradandó ûrt hagy maga után.«~Csakhogy az én néhai fogam nem szorul
287 IV, 73 | csináltatott, mint a régi, csakhogy ami azon ezüst volt, aranyból
288 IV, 80 | 1886~I. A kúra elején~- Csakhogy végre már talán mégis mennénk -
289 IV, 80 | párbeszéd, mely így kezdõdik: »Csakhogy végre talán már mégis mennénk« -
290 IV, 80 | vonat, szálljunk le stb.«~- Csakhogy már elment - sóhajt elégedetten
291 IV, 80 | és nyugodtan elalszik.~- Csakhogy már ez is megy - szól az
292 IV, 80 | sorsát.~II. A kúra végén~- Csakhogy már itthon vagyunk! - fohászkodik
293 IV, 80 | tör föl a bajusz alól.)~- Csakhogy már itthon vagy - dörmögi
294 IV, 80 | használhatod. (Bele dudálni.)~- Csakhogy már ez is itthon van - sóhajt
295 IV, 82 | Igen ám - mondja a nõm -, csakhogy éppen ez volt az utolja.
296 IV, 83 | bizonykodni, hogy olvastam, csakhogy õexcellenciája nem oda hallgatott,
297 IV, 85 | madarak fecsegésébõl.~- Csakhogy nehéz ám hozzáférni - folytatta
298 IV, 92 | asszony elénk szaladt.~- No, csakhogy itt van a kis hadnagy is -
299 IV, 94 | vesztett, az is, ha nyert. Csakhogy õ pörökkel tarokkozott.~
300 IV, 95 | hagylak én anya nélkül.~- Csakhogy az nem édesanya lesz, Lőrinc
301 IV, 95 | otthon a hazatért hõsnek. Csakhogy legalább õ megvan. Isten
302 IV, 97 | istennek - kiáltott fel -, csakhogy már megjött a tekintetes
303 IV, 97 | auf - kiáltá vidáman -, csakhogy a te bõröd már asszekurálva
304 IV, 111| legügyesebb embereknek a vidéken, csakhogy sohase volt egy ügye se.
305 IV, 117| kiáltottam fel kacagva. - Csakhogy könnyû rajta segíteni.~-
306 IV, 120| újra kezdje a tavalyit, csakhogy már akkor egy kész regény
307 IV, 121| örömmel. - No, ez derék dolog. Csakhogy minket is összehozott egyszer
308 IV, 122| Az urak igazat mondtak. Csakhogy én is igazat mondtam. Mert
309 IV, 123| példányok soká maradnak. Csakhogy a táblabíró is olcsó lett,
310 IV, 123| hihetetlen nagy humorista.~Csakhogy mégis az elsõt kell feltenni,
311 IV, 127| vidáman a székely nemes -, csakhogy rád akadtam.~Pál diák leültette,
312 IV, 131| inkább az állatokba bújni, csakhogy a halhatatlanságot maga
313 IV, 132| kétszer szüretelünk egy évben.~Csakhogy mind a két szüret jó messze
314 IV, 132| a baja.~- Hála istennek, csakhogy már megjött. Féltem, hogy
315 IV, 133| szaladgáljon.~- Azs ám; csakhogy a rajkók is ott saladgálnak!~-
316 IV, 135| De én mégis megtaláltam. Csakhogy olyan szerencsés pillanatban,
317 IV, 137| szétlapulva, mint egy sündisznó, csakhogy zöld sertékkel, melyek hosszabbra
318 IV, 137| baziliszkusz-fû erejében. Csakhogy az urak után meg nem él
319 IV, 137| Akkor az »Ellenõr«-re.~- Csakhogy az sincs!~- Lehetetlen! -
320 IV, 137| jelöltnek beszélni, hm. Csakhogy ritkán van… öreg, beteges
321 IV, 147| Isten meghozta tégedet. Csakhogy itt vagy, bruder. Hadd nizelek
322 IV, 151| dörzsölve. - No, ez derék! No, csakhogy utamba kerültél. Majd rendbe
323 IV, 151| bajhoz találni illik egyet. S csakhogy már nincs itt! Remény és
324 IV, 152| minden gázsiját kaméliákra, csakhogy nem az Annáé a bokréta.
|