Rész, Fejezet
1 1, 1 | fakó felföldi szekéren s kinek egy sebhely van az arcán
2 1, 2 | mind hozá jün most kliens, kinek van jó ködmen. Mi töbi prokurator
3 1, 2 | ostorai ülnek benne. Ugyan kinek a hátán csattannak meg?
4 1, 2 | gyerek a pipájával bajlódott, kinek különben is az a tulajdonsága
5 1, 2 | együtt a színházigazgatóhoz, kinek elbeszélvén a történteket,
6 1, 3 | egy olyan paraszt lakik, kinek huszonnégy jármos ökör jár
7 1, 3 | felséges császár találta fel, kinek annyi a pénze, hogy bízvást
8 1, 3 | álló fiatal telkes gazda, kinek szorgalma és becsületessége
9 1, 3 | keresztül vittek egy halottat, kinek »szorgalom« volt a neve.~
10 1, 3 | székvárosba készült a zsidóhoz, kinek ma kellett megvinni a tartozást,
11 1, 3 | negyedfél mázsás csodagyerek, kinek az egyik ujja elég volna
12 1, 3 | élcelt a másik atyafi, kinek lábajárása hasonlított a
13 1, 3 | úrral esik most beszédem, kinek hetven falu termi az asztalravalóját.~-
14 1, 3 | felõletek. Mennyi földetek volt? Kinek adtátok el? - Én õszintén
15 1, 3 | nagyobb, mikor jutalmaz, kinek senki sem oly nagy, hogy
16 1, 3 | programodat! Akarom tudni jó-e?~- Kinek a pap, kinek a papné, édes
17 1, 3 | tudni jó-e?~- Kinek a pap, kinek a papné, édes barátom. Neked
18 1, 4 | legtekintélyesebb férfiú, kinek legkülönb tajtpipa lógott
19 1, 4 | de hát a mi gondolataink kinek a virágai?…~A vármegye körirata
20 1, 4 | elõre bocsájtá vendégét, kinek ünnepélyes elfogadására
21 1, 4 | vicispánságra már van egy emberem, kinek szavamat adtam, - hanem
22 1, 4 | mondd, miféle szerzet vagy? Kinek a számára jöttél vásárolni
23 1, 4 | sem hallja, nem a vendég, kinek különben sem lesz ma nyugodalmas
24 1, 4 | principális úr lehet okozója, kinek õ csak szerény alázatos
25 1, 4 | maradt a tehetetlen emberrel, kinek kezei élettelenül csüggtek
26 1, 4 | mondá az orvos Erzsikének, kinek mély fájdalmától rideg szíve,
27 1, 4 | futár N. megyébe Fogtõyhez, kinek, mint tudjuk, kapóra jött
28 1, 4 | az a kis pajkos gyermek, kinek szeretetét cukorkákkal,
29 1, 5 | legtekintélyesebb férfiú, kinek legkülönb tajtékpipa lógott
30 1, 6 | volt a legtekintélyesebb, kinek legkülönb tajtékpipa lógott
31 1, 6 | de hát a mi gondolataink kinek a virágai?…~--------------------------------------------------------------------------------------------------------------~
32 1, 7 | a legtekintélyesebb úr, kinek a legkülönb tajtpipa lógott
33 1, 8 | legtiszteltebb polgárainak egyike, kinek mindene van, amire egy igénytelen
34 1, 9 | nevezetes csendbiztos, kinek hetedhét vármegyére szól
35 1, 9 | feddé meg.~- Vén bûnös, kinek az istenhez kellene térnie
36 1, 9 | tekintete, nem volt vele kinek eldicsekedni, minélfogva
37 1, 9 | széna behordatlan…~- Eh! - kinek gazdálkodik? Örökös nem
38 1, 9 | mondá ásítva Kléner úr, kinek kedve telt kedvét tölthetni
39 1, 9 | asszonyok. A tiszttartóné, kinek felnõtt lányai vannak, azt
40 1, 9 | Mégpedig olyan csendbiztos, kinek nemcsak hetedhét vármegyére
41 1, 9 | verted a nagyatyádat…~- Kinek mi köze hozzá? - pattant
42 1, 9 | feddé meg:~- Vén bûnös, kinek az istenhez kellene már
43 1, 9 | összes órákat a házban, kinek a werkje volt elromolva,
44 1, 10 | feddé meg: ~- Vén bûnös, kinek az istenhez kellene már
45 1, 11 | ellenkezék vele Apolka - kinek kellene maga a csúf orrával?~(
46 1, 11 | vitte az õ szép lovasnõjét, kinek a gyönyörû termete vállától
47 1, 11 | mindig abban állunk, hogy kinek van tarka harisnyája?~Egyes-egyedül
48 1, 12 | hány gyerek van a háznál, s kinek mennyi jussa lesz a jövendõben.~
49 1, 12 | kezet szorítottak vele, kinek még mindig reszketett a
50 1, 12 | gyerekek - hajtotta Dobos néni, kinek nagy kedve telt a fiaiban.~
51 1, 12 | két kedves kutyám. Nos, kinek hagyjam a kutyáimat?~Töprengve
52 1, 12 | asztalra. - El fogjuk dönteni, kinek van igaza kegyelmetek közt.
53 1, 12 | Kegyelmednek kell eldönteni, kinek van kettõjük közül igaza.
54 1, 12 | eldönteni, két úr közül kinek van igaza.~- Én? - hebegé
55 1, 12 | is bizonyos abban, hogy kinek kell itt fizetni? No, hát
56 1, 12 | futott, hogy õ azt is tudja, kinek a zsebébõl esett ki. Egy
57 1, 12 | ugyan kitõl lopta volna? Hát kinek hiányzanak tegnap óta a
58 1, 12 | felé, ott hagyva Lacit, kinek feje zsibongott a hullámzó
59 1, 12 | lehet, kérem alássan.~- Kinek a telkei azok?~- Többnyire
60 1, 12 | miatt. Vallattak, kínoztak: kinek árultam el a kincs hollétét?
61 1, 12 | kegyelem, felséges uram!~- Kinek a számára? - kérdé Rákóczi
62 1, 13 | meg a Druzsba úr arcát, kinek szíve hangosan kezdett dobogni.~-
63 1, 13 | lett, mint soha azelõtt.~- Kinek a kocsisa, barátom? - kérdezte
64 1, 13 | gyertyánfák mögül az ötödik leány, kinek a nyakában hosszan leeresztett,
65 1, 13 | A dog célt ért. A leány, kinek lábainál ült, önkénytelenül
66 1, 13 | megpillantá Jahodovskát, kinek homlokáról dicssugarak ragyogtak,
67 1, 14 | olyan tiszta, mint a tied, kinek sejtelme sem lehetett kincseirõl.
68 1, 14 | az ilyen?~Az életét. De kinek ér az valamit? Senkinek;
69 1, 17 | Csernyiczky Jaroszlavnak, kinek összeköttetései voltak egész
70 1, 17 | cso cso cso cso cso csot.~Kinek, kinek, kinek?~Urraknak,
71 1, 17 | cso cso cso csot.~Kinek, kinek, kinek?~Urraknak, urraknak,
72 1, 17 | cso csot.~Kinek, kinek, kinek?~Urraknak, urraknak, urraknak.«~
73 1, 18 | éggel, semmi más!… Hogy kinek van igaza, ki tudja, minek
74 1, 19 | szám szerint.~A grófné, kinek számára hadias sátor volt
75 1, 19 | Bezzeg, rögtön kitalálták, kinek a kis keze gyúrta.~Hanem
76 1, 19 | leánya, a szép Rozáli, (kinek a férje, egy sótári kis
77 1, 20 | szöszke, négyéves fiúcska, kinek a nyakára egy fatáblácska
78 1, 23 | a levél?… ~- Ej persze, kinek is szólna másnak.~- Akkor
79 1, 23 | voltam, hogy taníttattam. Kinek? A királynak. Hát adott
80 1, 24 | tudott mondani mindenikrõl, kinek a pincéjébõl való, melyik
81 1, 24 | viselte. (Az anhalti herceg, kinek Sárosban birtoka van, minden
82 1, 24 | mesterségesen egy rakásra hordjuk, kinek mi köze hozzá? Igaz-e vagy
83 1, 25 | Esztergom megyei Kruplanitz, kinek a nevére ez a kadencia keringett:~
84 1, 25 | négy pej figurája. Hej! Kinek van a legjobb szeme?~Bõr
85 1, 26 | Igen szép a nevezett úrtól, kinek tudományos híre, fiatalsága
86 1, 26 | Boroszlóy - súgtam a fõispánnak, kinek a jobbján ültem.~- Be van
87 1, 26 | Köszöntöttem régi ideálomat, kinek nevét annyiszor véstem a
88 1, 26 | véstem a padokba, a fákba, kinek leheletét éreztem évekig
89 1, 26 | hogy szándékos lett volna; kinek érne itt valamit a mi bõrünk?~-
90 1, 26 | meg megmenekült barátomat, kinek szomorú helyzete az én lelkiismeretemet
91 1, 27 | Napóleon-szemû leány lakott, kinek látására a világ minden
92 1, 27 | bársonycipõt. Ki tudja, kinek varratta Krúdy a csizmát?
93 1, 27 | ez esetben, mondja csak, kinek szól a jelvény, a fára kötött
94 1, 27 | a fára kötött pántlika, kinek akarta azt megmutatni, mert
95 1, 29 | látogatóba a nagybátyámhoz, kinek szintén én vagyok az örököse. (
96 1, 29 | legény.~- Bort hozok fel.~- Kinek? Csak nem az asszonyságnak?~-
97 1, 29 | kedves homály… Oh, asszonyom, kinek volna kedve aludni, mikor
98 1, 31 | amint a betegre pillantott, kinek kezei, lábai tehetetlenül
99 1, 32 | rivalizálás folyt köztük, hogy kinek a kezébe kerül a föltétlen
100 1, 32 | látszott szúrni Szoltsányiba, kinek ajka körül gúnyos mosoly
101 1, 33 | termetû, szép ember volt, kinek a természet csodálatos erõt
102 1, 33 | Attól függ, fiacskám, ki kinek a rokona.~- Hát a Fili bácsi
103 1, 33 | rokona.~- Hát a Fili bácsi kinek a rokona?~- Sok nevezetes,
104 1, 33 | hanyagul szólt oda Filihez:~- Kinek a legyezõje az? (Mintha
105 1, 34 | csodálatos termetén. De minek? Kinek? Mit használna az, ha a
106 1, 34 | Mit, hogy nem csoda? Hát kinek néz engem a papa? (S kidüllesztette
107 1, 34 | szólt. (Hiszen ha tudnánk, kinek szólt!) Zsuzsi kevéssel
108 1, 34 | intézet (Oh uram istenem, kinek higgyen már az ember ebben
109 1, 34 | Emlékszik rá, Blok, hogy kinek adta el a csizmát?~- Nem
110 1, 34 | az ajkaiba harapott.~- És kinek adta el? - kérdé Herenczy.~-
111 1, 34 | orcáját megcsipkedve -, kinek a fia vagy?~- A tied! -
112 1, 35 | hallott a szép özvegyrõl, kinek férje orosz attasé volt.
113 1, 35 | házigazdánk, Kozsibrovszky gróf, kinek egészségére ürítem poharamat.~
114 II, 1 | olyan gazdag emberré tette, kinek a fia rá sem nézhetett olyan
115 II, 1 | szép levelet a kormánynak, kinek mégiscsak illenék beváltani
116 II, 1 | éltek eddig, hogy legyen kinek szenvedni, mind sorba kijöttek
117 II, 2 | valóságos francia volt, kinek Rothschild milliói sem lennének
118 II, 3 | legnagyobb szerencsétlenség! - s kinek jutott eszébe valaha a legártatlanabb
119 II, 3 | néztek Aladárra.~- Ugyan kinek? - kérdé Aladár kíváncsian.~-
120 II, 4 | ezt már nem látja senki.~Kinek is jutna eszébe a hajdút
121 II, 4 | annyi sok rokon közt, hogy kinek hagyjam az új tajtékpipámat.
122 II, 4 | jöttment ember ellenében, kinek talán kard sem volt a kezében
123 II, 4 | arisztokrácia, sem pedig »canaille«. Kinek jutna ott eszébe olyan bolondság:
124 II, 6 | Sramko bácsi olyan alak, kinek nem veszik rossz néven a »
125 II, 6 | ember »Trencsin országból«, kinek tej foly az ereiben, hanem
126 II, 6 | bejegyezte a tárcájába, kinek milyen számú jegyet adott,
127 II, 6 | bácsi jutott eszébe!... kinek azalatt, míg õ nyugodt lelkiismerettel
128 II, 7 | a kedves Kelemen bácsit, kinek mosolygó ábrázatával mindennap
129 II, 7 | másolnivalóért a »vármegye fejéhez«, kinek azonban csak a lábaira mer
130 II, 7 | híres vízivó Tóth Pista, kinek a világ minden anekdotája
131 II, 7 | folytatá a társalgást Mádyval, kinek ez éppen nem volt ínye ellen.
132 II, 7 | holnap, hogy jól mulatott, kinek történetesen a foga fájt
133 II, 7 | szólt közbe Melanie, kinek magának sem volt kedvére
134 II, 7 | fel Mucira Kelemen bácsi, kinek sehogy sem esett jól, hogy
135 II, 10 | vékonydongájú pácienst, kinek is ezen megdöféstõl kezdve
136 II, 11 | fürkészõleg nézett Tinire, kinek azonban arca nem árult el
137 II, 11 | nyomorult, szegény lény, kinek egyebe sincs, mint szép
138 II, 11 | gróf Kelendy Saroltával, kinek több a szolgája, mint amennyi
139 II, 11 | önnek is van olyan valakije, kinek a becsületén ejtett foltot
140 II, 13 | háborút üzen néked a nagyúr, kinek te nem vagy méltó palástja
141 II, 13 | háború kockáját? Ki az, kinek szikrákat hányó kardja elõtt
142 II, 13 | kérését, miszerint Pisóval, kinek veled létezõ egyenetlenségét
143 II, 15 | Én is olyan voltam, mint kinek orra vére folyik; a sok
144 II, 16 | mondta annak idején, hogy kinek és mikor, az már nem tartozik
145 II, 16 | szerencsétlen halandónak, kinek ez éles szerszámmal netán
146 II, 16 | kocsist, a Beta gondviselőjét, kinek azután tartozó kötelessége
147 II, 16 | kidobta az irodalombarátot, kinek azonban eszeágában sem volt
148 II, 17 | megvett galambszín posztóba, s kinek lángagyából eredetibbnél
149 II, 17 | ruhadarabokat varrta, s kinek most öt világrész nézi kezemunkáját!
150 II, 17 | bruderschaftot« ittunk s kinek holtrészeggé tétele terveim »
151 II, 20 | baráttól elszigetelt ember, kinek nincs senkije, s miután
152 II, 21 | ott idegen koldusleány, kinek semmi joga ahhoz, hogy boldog
153 II, 21 | címtáblájára festett Aesculáp közt, kinek botjára egy óriás kígyó
154 II, 21 | Gyámnokot is kinevezett, kinek szívére kötötte, hogy jó
155 II, 22 | fekhelyén, mint a beteg leány, kinek halk, szaggatott nyögései
156 II, 22 | mintha imádottja lenne, kinek egy bágyadt mosolya, egy
157 II, 23 | akkoriban.~Végül is az tévedett, kinek apja csak levéltárnok volt
158 II, 24 | olyat meg lámpással sem, kinek a kölcsönt vissza is fizette.
159 II, 24 | gyermektelen öregember, kinek vagyonát, mintegy háromszázezer
160 II, 24 | mellette ülõ szép leány keze, kinek szõke aranyfürtös feje lágyan
161 II, 30 | reménysége, büszkesége, kinek nagy jövõt jósoltak, talán
162 II, 30 | a vihar, ha az édesanya, kinek szeretetét még a szekunda
163 II, 30 | õrá bízza az apa Károlyt, kinek kétszer is eszébe juttatja
164 II, 31 | egy gazdag, öreg pásztor, kinek gazdasága leginkább szép
165 II, 32 | vonalán egy csinos nõvel, kinek ajakán kacérosan büszkélkedett
166 II, 33 | ítéletével a nagy férfiút, kinek bizonyosan sok a vágott
167 II, 33 | az elkeseredett színészt, kinek már akkor meglehetõsen elpárolgott
168 II, 33 | úgy viselte magát, mint kinek komoly szándéka van.~Alice
169 II, 33 | arat, de még boldogabb az, kinek gyomra még a bukást sem
170 II, 34 | levő kis földmívelő leány, kinek egyetlen tyúkján kívül,
171 II, 36 | bele Károly büszkén. - Hát kinek nézel te engem? Még egy
172 II, 36 | homlokára ütve. - A Dick embere, kinek az útlevelet szorgalmazzák.
173 II, 38 | nevetve. - Orvos? Én? Nos, kinek nézel te engem, Harter Vilma?~-
174 II, 38 | elõre is - folytatá Margit, kinek dühét és irigységét Vilma
175 II, 39 | szükség. Azt sem kérdezik, kinek a számára. Hát nem mindegy
176 II, 39 | odaborul a beteg ágyához, kinek lábait járványos görcs hasogatja,
177 II, 40 | Sátoros György, nõvérem fia, kinek örökölnie kellene, de mivel
178 II, 40 | elõtti eladása esetén), s kinek férjhez menéseig tartoznak
179 II, 40 | ifjú a kis Marira nézett, kinek arcát e pajzán megjegyzés
180 II, 43 | át becsületes tanítódnak, kinek nagy érdeme van a te mai
181 II, 43 | valaki. Ha más nem, az isten, kinek ezer módja van napvilágra
182 II, 45 | vendégszerepelt és tetszett. Kinek és hol nem tetszett volna
183 II, 47 | földesúr a Tiszán innenrõl, kinek kisebb gondja is nagyobb
184 II, 48 | derék fiatal földmûvelõvel, kinek szemeiben könnyek csillogtak
185 II, 50 | doktor ismeretes hangja, kinek két szürke szeme a sötétségen
186 II, 51 | ezek is fölmelegítenek, kinek csak az jut eszébe, hogy
187 II, 51 | pompa, fény környezett, kinek mozdulatát szolgasereg leste,
188 II, 54 | ahol fel volt jegyezve; kinek ki a legkedvesebbje, s aztán
189 II, 54 | egy napon összefogdostatta kinek a feleségét, kinek a gyermekét
190 II, 54 | összefogdostatta kinek a feleségét, kinek a gyermekét s egy nagy földalatti
191 II, 57 | ismerõsével találkozik, kinek a kölcsönkért tárgyat nem
192 II, 61 | doktor vidám, derék fickó, kinek tréfái vármegyeszerte nevezetesek,
193 II, 64 | arisztokrata, úgynevezett firtli, kinek fõ elve: hõher, s inkább
194 II, 64 | szorítson oly emberrel, kinek társadalmi állása - véleménye
195 II, 65 | inkább az elsõ választotta, kinek legalább jövedelmezõ üzlete
196 II, 67 | Árpándinak híják a derék urat, kinek nevére is csak a felesége
197 II, 67 | alant deklamláló szónokra, kinek érces, rokonszenves hangja
198 II, 69 | Dankó bácsi lenne az oka, kinek lábait (mert hiába, öregszünk,
199 II, 72 | csak annak lehet fogalma, kinek kezét addig, míg õ egy jácint
200 II, 72 | rideg számok emberével, kinek neve »a furfangos ember«,
201 II, 75 | szerezhet.~Márpedig több joga kinek van, mint egy betegnek?~
202 II, 76 | KINEK KELL ASSZONY?~1878~A vizitkártya
203 II, 76 | pillantás a közvetítõre, kinek õszinte öröme meggyõzött
204 II, 77 | nem volt elõkelõ delnõ, kinek elegáns, csillogó kosztümje,
205 II, 80 | Muki ásított.~- Már mint kinek? Ahá, a Marinak. Az ördög
206 II, 84 | úgyis már jó helyre tettem, kinek legyek már én a kocsisa?~-
207 II, 85 | a hátulsó szomszédunk, kinek szalmafödeles viskója a
208 II, 88 | találkozom ott Toldy Pistával, kinek éppen útitáska lötyög a
209 II, 99 | bizonyos ön ebben? - kérdé Pál, kinek már szinte rosszul esett
210 II, 99 | nem-e emlékszik a kocsisra, kinek útján könnyen megtudhatnók,
211 II, 99 | álmélkodék a belépõ Ralph, kinek arca szinte sugárzott a
212 II, 100| imponált az egész vidéknek, kinek vasvesszõje és etikettkorbácsa
213 II, 100| nyögött az egész vidék, kinek tudtával köttetett és szakíttatott
214 II, 103| nyomot nem bírtam felfödözni, kinek a fia, mi a neve, milyen
215 II, 104| Mert jól tudja a selma, kinek ki tetszik.~Egyszer azonban
216 II, 104| Hoho, te világcsaló! Hát kinek adod te a cukrokat?«~»Annak
217 II, 113| a közügyeknek szenteli, kinek nemes domborodású homlokán
218 II, 117| Hórihorgas hosszú fiú, kinek arca, ha igazat lehet adni
219 II, 119| már reá.~A tündérleány, kinek igazi hamis kék szeme s
220 II, 120| tábornoki ruha lötyög, s kinek vékony lábszárai hasonlítanak
221 II, 120| felvilágosítani a nagy urat, kinek haragjából, ha megtudja
222 II, 120| komédiának.~A kormányzó - kinek nevét nem írjuk ki egészen,
223 II, 123| szõkék közül a Juliskát, kinek egy fekete lencse volt a
224 II, 123| ruházatú urat megszólítani, kinek a botján akkora aranygomb
225 II, 127| emlékszik-e a kocsisra, kinek révén könnyen megtudhatnók,
226 II, 127| álmélkodék a belépõ Gábor, kinek arca szinte sugárzott a
227 II, 134| kit mindenki szeretett s kinek mindenki kedvében járt,
228 II, 135| a hû Boriska szobalány, kinek tíz forintot nyomott kezébe,
229 II, 138| mint Csongrádi Mihály (kinek ezentúl már »y«-nal írjuk
230 III, 1 | s nem valami sihedernek, kinek be nem nõtt a fejelágya,
231 III, 1 | Miklós. Ha Csutkás úrral, kinek most még kevesebb a szava,
232 III, 1 | kibe nem lehet belekötni, kinek szabad a keze és beéri az
233 III, 1 | herceg hatalmas, nagy ember, kinek hetven faluban harangoznak,
234 III, 1 | a medve.«~A hatalmas úr, kinek hetven faluban harangoznak,
235 III, 1 | ott megy a brezinai bacsa, kinek annyi a gazdasága, kincse,
236 III, 1 | is olyan akadémiai tag, kinek tudománya el bírjon igazodni:
237 III, 1 | hazájából jött drótosnak, kinek bocskorán tán még otthoni
238 III, 1 | kelljen megbocsátania s kinek mondani el, minõ volt, melyen
239 III, 1 | Mégpedig olyan csendbiztos, kinek nemcsak hetedhét vármegyére
240 III, 1 | agyonverted a nagyatyádat…~- Kinek mi köze hozzá! - pattant
241 III, 2 | szegény Borcsa gyereket, kinek a báránya veszett el gonoszul,
242 III, 3 | szakadt el tõle.~Különben kinek is volna gondja rá? Õvele
243 III, 7 | Mikor aztán a kis Péter (kinek már nem volt atyja, mikor
244 III, 8 | nekik nem is - de neki, kinek sebei még be nem hegedtek,
245 III, 13 | ajtómat… engemet kiûztek.~Kinek ne esnék meg a szíve szegényen?…~-
246 III, 14 | elpusztította. Föld terhe lett, kinek nyomorúság a vetett ágya,
247 III, 15 | MIKULÁS BÁCSI~Bácsi bizony, de kinek? Mert a Mikulás úr nem ismer
248 III, 17 | feddé meg:~- Vén bûnös, kinek az istenhez kellene már
249 III, 23 | van benne s hogy nincsen kinek visszaküldeni.~A szalmaözvegy
250 III, 27 | hozzá kevélyen:~- Tudom én, kinek hitelezek, kinél nincs reszkírozva
251 III, 29 | de leginkább maga Náthán, kinek így alkalma lesz végképp
252 III, 31 | hajdani gyönyörû fiúból, kinek élénk észjárásáról következtetve,
253 III, 33 | suttogja halkan a férj, kinek hangját szintén gúzsba köti
254 III, 36 | kölcsönöznek legszívesebben, kinek nem kell a kölcsön. A bizalmatlanság
255 III, 39 | szegezve a szánandó alaknak, kinek lábai véreztek s haja csapadékban
256 III, 39 | mosoly a felelet.~- Te Kabul, kinek csak a múlt héten ajándékoztam
257 III, 43 | borzad tõlük. Ki tudja, kinek a foga, õ bizony utálná
258 III, 55 | melyekben ki volt mutatva, kinek a számára volt rendelve
259 III, 55 | volt rendelve az ékszer, s kinek küldték, odakerültek a szép
260 III, 58 | szintén egy a mi népünkbõl, kinek segédjei is épp úgy, mint
261 III, 66 | Korogh János nevű levente, kinek apja Fülöp, anyja pedig
262 III, 72 | megkeverni, és kiosztani, hogy kinek melyik jut találomra? Elviselhetetlen,
263 III, 72 | irtványát, s a jó isten tudná, kinek jut.~Elveszik? No, azt szeretném
264 III, 74 | hogy egyszerû csavargó, kinek a magaviselete gyanús. Most
265 III, 83 | uram ütötte szét. Vajon kinek lesz igaza és kinek kívánja
266 III, 83 | Vajon kinek lesz igaza és kinek kívánja a szomorú özvegy,
267 III, 83 | szomorú, szelíd fiúcska, kinek arcán valami végzetszerû
268 III, 86 | Gyereket kérek kölcsön! Kinek van egy gyereke?~A kiáltásra
269 III, 94 | tartózkodott Koháry Istvánnál, kinek neje öccse volt Zsófiának.~
270 III, 96 | már meg, miért fogták el s kinek a rendeletébõl, az õrök,
271 III, 108| reszketéssel szemlélve a cigánynõt, kinek barna arcán a fürkészõ tekintettõl
272 III, 114| gyermekkora óta ösmer, s kinek mindennap meg szokta simogatni
273 III, 114| maga után, ha sétálni megy, kinek csecsebecséket kötözget
274 III, 114| a dolgot.~Pista öcsénk, kinek régi ábrándja a képviselõség,
275 III, 115| kiabálta Litkén az öreg Bory, kinek a keze alkalmasint mélyen
276 III, 120| akarna mintául szolgálni.~- Kinek öltözködjem? - mondá fanyarul. -
277 III, 123| vágott közbe:~- Attól függ kinek. Maga a király õfelsége
278 III, 132| Hízelgõ rám nézve öntõl, kinek mint akadémikusnak, rendelkezésére
279 III, 132| mindegy az, akárhol fekszik? Kinek mi köze hozzá?~- Mondtam
280 III, 137| Nagy talentumnak mondják, kinek kiváló szónoki képessége
281 III, 138| igazodhatik ebből senki, kinek van igaza? Annyi bizonyos,
282 III, 146| köztünk. No jó, hát lássuk, kinek van igaza. Kikönyököltem
283 III, 148| ki õkemét? - kérdé Kócsy, kinek az elméjében derengett valami.~-
284 III, 148| akar?~- Sürgönyt hoztam.~- Kinek a számára?~- Lipóczy Gábor.~-
285 IV, 2 | járok, de azt sem tudom, kinek az apái vagytok.~Cédula
286 IV, 3 | legtekintélyesebb ülnök, kinek olyan döntõ itt a véleménye,
287 IV, 6 | KINEK MI KELL AJÁNDÉKBA?~(Gyermekhistória)~
288 IV, 14 | írá a levelében -, az kinek gyámolra van szüksége.«~
289 IV, 14 | a másiknak a maradékai, kinek a neve ott van a nyugta
290 IV, 29 | aranygyűrűket kalapál.~- Kinek csinálod ezeket a gyûrûket?~-
291 IV, 29 | van olyan, amelyiktõl az, kinek ujjára húzzák, egyszerre
292 IV, 30 | választásán, aki azt mellõzte, kinek életét köszönheté.~- Valóban -
293 IV, 31 | hogy értem - mondá Tima, kinek a »persze« volt a szavajárása.~
294 IV, 32 | ellenállás. A hatalmas úr, kinek huszonnégy határban volt
295 IV, 37 | tulajdonosnál Teschenben. Ah, ugyan kinek is kellene egy galábocsi
296 IV, 37 | virradatot jelenti. De hát kinek virrad, minek virrad?~Eszébe
297 IV, 45 | ezentúl a nagy emberbaráté, kinek áldásos nevét mindennap
298 IV, 51 | kitõl mit vettünk be, s kinek mit adtunk ki.~- S igazán
299 IV, 57 | Grünblath élne, kérdés, kinek a kezében lenne ma a fõbírói
300 IV, 62 | szubvenciós lapok sorsa. Kinek kellene egy szubvenciós
301 IV, 69 | egyszóval, aminõ volt. Kinek mit mondott, holnap hova
302 IV, 73 | nõ, akinek férje van.«~»Kinek a neje?«~»Nem tudom, elnök
303 IV, 73 | másik asztaltársunkkal, kinek gúnyneve:~II. Krőzus~Név
304 IV, 79 | is kirdezi dietatól:~- Kinek van valami ellenvetise,
305 IV, 105| sok harapós kutyája van.~- Kinek?~- Hát a Közvéleménynek.
306 IV, 106| azt a tekintetes úr? Hát kinek néz engem a tekintetes úr?~
307 IV, 114| ájtatos Károlyi Zsuzsanna, kinek fenn az egyik teremben még
308 IV, 117| Volt már itt jobb is.~- Kinek a birtoka ez?~- Az enyém.~
309 IV, 123| hangzott be a folyosóról.~- Kinek a nevetése lehet az?~- Bánom
310 IV, 125| õket.~- Ne csipogjatok itt! Kinek énekeltek? A mi gyerekeink
311 IV, 126| vetették a menyasszonyi ágyat. Kinek a lelkén szárad az az alávaló
312 IV, 127| némelyek pornak vélték lenni, kinek hossza és szélessége nem
313 IV, 127| megtámadta Bucquoi uramat, kinek német zsoldosai nem bírtak
314 IV, 127| Kivált a II. Rákóczi Ferencé, kinek úgyszólván fejedelmi székhelye
315 IV, 127| szörszete be az várban,~Kinek mássa nincsen mongiak ez
316 IV, 127| gondolkozott:~- Most már kinek adjam? A saját embereim
317 IV, 128| pillantok meg a templomban, kinek nem volt sem piros kerek
318 IV, 132| feleségét, ki jár jegyben, kinek van pöre és kivel, ki jött
319 IV, 142| vitte el a szûcs igazítani. Kinek vagyon kegyelmetek közül
320 IV, 152| nézve a Jánoskához képest, kinek száz meg száz szava cseng
321 IV, 152| Ostobaság, hiszen ki tudja, kinek küldte a bokrétát? S ki
322 IV, 152| Hiszen csak azt tudnám, kinek mutogatja magát vagy kire
|