bold = Main text
      Rész, Fejezet                                             grey = Comment text

 6501  II,  45    |                    lett volna most feküdnie és csendesen maradni!~- Az
 6502  II,  45    |             bedugták, kezemet hátrakötötték és még azon éjjel kocsiba ültettek -
 6503  II,  45    |                     ott kizárólag egy kutya és macska társaságában élt.~
 6504  II,  45    |          társaságában élt.~A kutya vezeték- és keresztneve Ruszki volt,
 6505  II,  45    |                 szõre közönséges tarka volt és minduntalan vedlett; a lábára,
 6506  II,  45    |                 viszony uralkodott a Ruszki és Turki és a tábornok közt:
 6507  II,  45    |                uralkodott a Ruszki és Turki és a tábornok közt: ebéd után
 6508  II,  45    |              helyezett két székre tevé õket és következõleg szólt a macskához:~-
 6509  II,  45    |                    bemutatás után Ruszkinak és Turkinak farkai összedörzsöltettek,
 6510  II,  45    |                    az egyik szeme hiányzott és az oldalbordája veszélyesen
 6511  II,  45    |                   kozákoknak pedig - kecske és a kakas a kedvenc állatjok.
 6512  II,  45    |       lovasszázadnak megvan a maga kecskéje és minden kozák helyõrségnek -
 6513  II,  45    |             közelébõl a skorpiókat, pókokat és más ártalmas állatkákat,
 6514  II,  45    |                távoltartja a boszorkányokat és lidérceket is, melyek szabadjára
 6515  II,  45    |                     a paripákat s farkaikat és sörényüket kitépik.~Nagy
 6516  II,  45    |                    magát az akasztófáravaló és nem akarta az órát kukorékolni.~
 6517  II,  45    |                   dacolás a dienstreglement és a hatalmas cár ellen; a
 6518  II,  45    |          szippantott a burnót szelencéjébõl és azt mondá:~- Igaza van,
 6519  II,  45    |                     széledt el a környéken.~És azalatt egyedül az oroszok
 6520  II,  46    |                           A NEMES SZÍV FENT ÉS ALANT~1877~Beszélyke~Fanny
 6521  II,  46    |                   hogy szeressék a barátai. És kik voltak a Fanny barátai?
 6522  II,  46    |                    futkározásban kifáradnak és ha éj borul a fényes fővárosra,
 6523  II,  46    |                 legyenek meg a maga örömei. És vannak is. Én édes istenem,
 6524  II,  46    |                    is van, melyhez figyelme és érdeklõdése tapad, aztán
 6525  II,  46    |                   mindenféle bolondságokról és tréfákról. Oh, bizony nincs
 6526  II,  46    |                  nekik: Takarodjatok innen!~És nincs a nagy világon senki,
 6527  II,  46    |                 kapott pénzen kenyeret vesz és szétosztja ismerõsei, a
 6528  II,  46    |               utcákon, a még könyörtelenebb és hidegebb szívû emberek között.~
 6529  II,  46    |              komornájával s egyenesen Fanny és Jakab felé irányozza lépteit.~
 6530  II,  46    |                   gyermekem?~Fanny megremeg és elszédül a meglepetéstõl.
 6531  II,  46    |                dadogja a gyermek ügyetlenül és zavartan - de talán...~-
 6532  II,  46    |                     kivette erre a tárcáját és kesztyûs kezével kotorászni
 6533  II,  46    |                     ez sok, ez nagyon sok - és lehajolt, hogy a jóltevõ
 6534  II,  46    |                   édes gyermekem. Fogadd el és viszonzásul jól viseld magadat.
 6535  II,  46    |                      s csak száraz kenyeret és hagymát kap otthon a gazdájától,
 6536  II,  46    |                   elég volna egy forint is, és a másik forint hadd lenne
 6537  II,  46    |                   minden arcismeret hiú köd és pára.~- Az arc többnyire
 6538  II,  46    |                     volt kötve a forinthoz, és arról álmodozott, mihez
 6539  II,  46    |                 Máté néni? - kérdé Fannyka, és szemei könnyekkel teltek
 6540  II,  46    |                     mi célra fordítá, durva és kegyetlen lesz hozzá, sõt
 6541  II,  46    |                    meg is veri...~Tétovázva és habozva állt meg a szoba
 6542  II,  46    |                 közepén, lábai az ijedtség- és aggodalomtól a földhöz gyökeredztek.~-
 6543  II,  46    |                     A báróné lehajolt hozzá és homlokán csókolta.~- Édes
 6544  II,  46    |                 jöjj te csak! Igen helyesen és szépen cselekedtél. Nagynénédhez
 6545  II,  47    |              hogysem a tudomány, literatúra és mûvészet haladását lesse
 6546  II,  47    |      Kajánpikkelyesen anélkül is megnõ a fû és repce. Nem kívántatván hozzá
 6547  II,  47    |            beleegyezése, csak egy kis áldás és esõ magától cseperedik fel,
 6548  II,  47    |                   más tényezõ is: az unalom és a megszokás.~Aztán ezek
 6549  II,  47    |                 béresével a kaszinó-tagokat és egy akkurátus ováció megtartása
 6550  II,  47    |                   mellett csak a korcsmában és a ferbli-asztal mellett
 6551  II,  47    |                   nem ízlett neki, a rektor és nótárius uram ócska társalgása
 6552  II,  47    |             csakugyan van a dologban valami és mégis látod tán nem is lenne
 6553  II,  47    |                       Nem éppen! A szerelem és a hírlap akkor ér csak valamit,
 6554  II,  47    |               hazautazom. Köszönöm, pajtás!~És azóta pontosan jár neki
 6555  II,  48    |                  lenne közöttük ülni akkor, és észlelni: mennyire szétdobálta
 6556  II,  48    |                  jellem, erkölcs, szorgalom és ész szerint következtek
 6557  II,  48    |                     ész szerint következtek és azt mondta, te vagy az elsõ,
 6558  II,  48    |                  másképp állítja sorozatba, és bizonyára az életnek lesz
 6559  II,  48    |                 eszes, becsületes, jellemes és szorgalmas, tovább nem taníttatni.
 6560  II,  48    |                  mégis itt marad az ekénél, és nem lesz belõle többet elsõ
 6561  II,  48    |                     meredezõ szántóföldeken és sárgászöldbe játszó réteken;
 6562  II,  48    |               játszó réteken; nagyot sóhajt és a világért sem hiszi el,
 6563  II,  48    |                ehhez az õ dolgához tudomány és ész! Azt ugyan akárki végezheti.
 6564  II,  48    |                  jámbor állatot kormányozni és biztatni, hogy egyáltalán
 6565  II,  48    |                harmónia a hasítandó barázda és a lovak menete közt. Nagy
 6566  II,  48    |              egyszerre elfoszlik, mint füst és pára, ott abban a másik
 6567  II,  48    |                    Megtanulod, ha igyekezel és vigyázol. De látom, kicsinyled,
 6568  II,  48    |                     Némán hajtotta le fejét és egy szót sem szólt. Úgy
 6569  II,  48    |                 hajnalban kelt fel tanulni, és késõn este feküdt le, csakhogy
 6570  II,  48    |                mindenik megerõsíté tanítója és tanulótársai iránta tanúsított
 6571  II,  48    |               iránta tanúsított becsülését; és örült minden érkezõ napnak,
 6572  II,  48    |                   látott a munkához másnap, és a következõ napokon is.
 6573  II,  48    |                     látni, hogy az is nehéz és szakértelmet föltételezõ
 6574  II,  48    |               voltál mindig. Bízom eszedben és jellemedben, melyet mindig
 6575  II,  48    |                    bontsd fel, csak otthon. És gondolkozz rajta. Én hiszem,
 6576  II,  48    |                      Rád ösmerek. Menj haza és olvasd el.~Matyi ruganyos
 6577  II,  48    |                    lenni, éppen oly nemesen és dicsõn töltöd be rendeltetésedet,
 6578  II,  48    |                   nagy, csak azok kicsinyek és hitványak, akik nem képesek
 6579  II,  48    |                     gyarapodott munkás keze és tapintatos, eszes vezetése
 6580  II,  48    |                     okszerû tapasztalásokat és az újabb, hasznosnak bebizonyult
 6581  II,  48    |                tekintélye, híre nõtt jobban és a tisztelet, mellyel a községbeliek
 6582  II,  48    |                      mellyel a községbeliek és általán az egész környék
 6583  II,  49    |                   is mindössze Vahot bátyám és Lisznyai Kálmán információi
 6584  II,  49    |                 tõlem telik. Írom a Haschis és Wutki cím alatt az orosz
 6585  II,  49    |                    Wutki cím alatt az orosz és török történeteket többnyire
 6586  II,  49    |                 tehát, múzsám, hogy e nehéz és nagy téma elméletét sikeresen
 6587  II,  49    |                erdélyi rendek megirigyelték és ilyen törvényt alkotának:
 6588  II,  49    |               töltött óriás kádba ugrott be és megfulladt: isten nyugossza
 6589  II,  49    |                      egy ó-castiliai várban és hetvenhárom akó bor nyakára
 6590  II,  49    |               sietne, egy csapszékbe tévedt és olyan jól ízlett neki a
 6591  II,  49    |                    a faképnél a vidám nászt és - forrón szeretett arát,
 6592  II,  49    |                   terem a folyóvizekben is, és akadnak olyanok, kik meg
 6593  II,  49    |                     bort, hogy jobb legyen, és olyanokra, akik azért vizezik,
 6594  II,  49    |                     Komolyan csakis ezekről és a vízgyűlölő borivókról
 6595  II,  49    |               borivók általános szimptómáit és mindenekfelett azon álláspontot,
 6596  II,  49    |                   igen nyugalmas életet élt és felette jámbor férfiú volt,
 6597  II,  49    |              mindenbe a világon, úgy Lónyai és Kerkápoly gazdálkodásába,
 6598  II,  49    |                     folyásába, a nagy adóba és a szûkölködés azon fokába,
 6599  II,  49    |                elkezdett táncolni, üvölteni és gagyogni különféle nyelveken,
 6600  II,  49    |              kollégája értette tökéletesen.~És most adjuk át a szót magának
 6601  II,  49    |                   hazánkfiával - így szól - és több napot töltöttem kunyhójában.
 6602  II,  49    |                   volna segíteni állapotán, és minthogy az arabsok a szõlõt
 6603  II,  49    |    szomszédkunyhókban lakó arab szomszédait és olyan „magnum áldomást”
 6604  II,  50    |                 bátorság!)~El is ment tehát és minthogy a vasút elvitte,
 6605  II,  50    |                      s ezer tarka ábrándnak és gondolatnak vetett puha
 6606  II,  50    |                   Jókaiék, míg õ oda van...~És amint megy, mendegél egyre
 6607  II,  50    |           felállítottam. A füst, uram, füst és igen alkalmatlan portéka
 6608  II,  50    |                  megkívánják a szivarozást, és bármennyire tiltom is, még
 6609  II,  50    |                   uram. Jegyezze meg ezt ön és legyen szíves ezentúl...~
 6610  II,  50    |                     akadékoskodó Aesculápot és cél nélkül futott messze
 6611  II,  50    |                 gyalogúton két halvány arcú és pisze orrú kedves leányka
 6612  II,  50    |            észrevenni az igézõ orrocskákat, és a négy ragyogó szemet, melybõl
 6613  II,  50    |                        Szívesen - felelte õ és a szép orrokat nézte.~-
 6614  II,  50    |                   lecsépelje a László Miska és Margittay Dezsõ valamennyi
 6615  II,  50    |                     Itt elnémul a kritika - és poézis ömlik a kritikusból.~
 6616  II,  50    |                    hátra. A doktor állt ott és a kabátját fogta.~- Oh,
 6617  II,  50    |                    két vonalnyira dagadtak. És miért dagadtak? Nos, mert
 6618  II,  50    |                   az agyidegeket felizgatja és megerõlteti? És mi okozza
 6619  II,  50    |                  felizgatja és megerõlteti? És mi okozza a feszült figyelmet?
 6620  II,  50    |                   hát ajánlom magam - mondá és rohant a lakására, hogy
 6621  II,  50    |                 tehát, csak a fizetõpincért és a háziszolgát elõcsengetni;
 6622  II,  51    |          címszalagokkali ellátása, a könyv- és nyomtatvány-küldemények
 6623  II,  51    |              megzavarva a teljesített munka és annak díjazása közt.~Különben
 6624  II,  51    |            bolondságra.~Õ meg volt elégedve és be tudta osztani jól. Bátor
 6625  II,  51    |                    Bent a hivatalban pontos és engedelmes volt, fõnöke,
 6626  II,  51    |                     van a testi táplálékra, és már öt év óta nem emelte
 6627  II,  51    |               kerékvágásából kizavartassék.~És ez a rendes kerékvágás nem
 6628  II,  51    |                    Míg teszem azt F. Danner és Comp. a maga 10-15 ezer
 6629  II,  51    |                    folytonosan haragos volt és napról napra kiaszottabb,
 6630  II,  51    |                    megkefélt sárga kabátban és ugyanazon fekete harmadévi
 6631  II,  51    |                emeleti lakásából az ablakon és csibukozott. Kihúzta óriás
 6632  II,  51    |               örökölt, ki igen tisztességes és derék férfiú vala, mit már
 6633  II,  51    |                   negyeddel. Oly csodálatos és oly szokatlan esemény volt
 6634  II,  51    |                     ez, hogy az egyhangúság és merev üzleti pontosság emberi
 6635  II,  51    |                   Ezen egyenetlenség az idõ és az üzleti iroda összes gépezetének
 6636  II,  51    |                  mintha a fõkönyvben a soll és haben rovat összeillesztése
 6637  II,  51    |                  nevét öntõl kölcsönzi...~- És boldogult üzlettársamtól,
 6638  II,  51    |                tiszteletreméltó nevét öntõl és boldogult üzlettársától,
 6639  II,  51    |           hálókabátjából sárga zsebkendõjét és homlokáról letörölte az
 6640  II,  51    |                    Kétszázezer fontot, sir, és egy palotát a rue Rivoliban.
 6641  II,  51    |                   is? Kétszázezer font...~- És egy párizsi palota...~-
 6642  II,  51    |            szörnyûség! - kiáltá Mr. Danner. És ez csak úgy magától jön
 6643  II,  51    |                    Az ember tövisre fekszik és aranyokon ébred. Ön szerencsés
 6644  II,  51    |                      s nem minden aggodalom és félelem nélkül gondolt a
 6645  II,  51    |                  jóindulata megindító, sir, és megtisztelõ is...~- És megtisztelõ
 6646  II,  51    |                      és megtisztelõ is...~- És megtisztelõ is, sir - ismétlé
 6647  II,  51    |                melyet azok, kik régen élnek és jól emlékeznek, sokszor
 6648  II,  51    |                felkeresi miss Edithet, Tim, és meg fogja neki mondani,
 6649  II,  51    |                     Vegye elõ jegyzõkönyvét és jegyezze be, nehogy elfeledje,
 6650  II,  51    |                     le fog menni az irodába és meghívja a könyvvezetõt,
 6651  II,  51    |                  irodatisztet, a korrektort és pénztárnokot. Mondja ön
 6652  II,  51    |             megrendelése, négy úr meghívása és Jack felküldése.~Azzal csoszogó
 6653  II,  51    |                    szolgálni. Szemei éhesen és mohón pislogtak, napról
 6654  II,  51    |                   nézett végig hû szolgáján és arról gondolkozott, hogy
 6655  II,  51    |                   Fusson el Browston-hallba és hívja ön el a lelkészt...~-
 6656  II,  51    |                   az elveknek, miket az idõ és tapasztalás kovácsolt össze,
 6657  II,  51    |                voltam, ön pedig ügyes, deli és szeretetreméltó. Engedje
 6658  II,  51    |                  Lelke homályos sejtelmeken és vágyakon lakmározott. A
 6659  II,  51    |               vállán keresztül Henriettehez és azt súgta neki:~- Ez egy
 6660  II,  51    |                  fejét.~Lamiel odatekintett és pillantása találkozott a
 6661  II,  51    |                  számok elevenedni kezdenek és magoktól mozdulnak anélkül,
 6662  II,  51    |                   az idõponton felemelkedni és poharat üríteni.~- Bocsánatot
 6663  II,  51    |                   sir, amit mondani akarnék és amit mondhatnék. Az ördög
 6664  II,  51    |               érzékenyen törülé meg szemeit és még azután is dörmögé: -
 6665  II,  51    |              dörmögé: - minden benne van.~- És, sir - folytatá kevés vártatva
 6666  II,  51    |              Klimpstonnak.~- Köszönöm, sir, és indítványához csatolom a
 6667  II,  51    |           Legkevésbé sem. Én igen szerettem és megszoktam állásomat, s
 6668  II,  51    |                 felé, vagy pedig itt marad, és akkor egyszerûen levesszük
 6669  II,  51    |               számára egy hitvány bérkocsit és azt mondják neki: Ha itt
 6670  II,  51    |                     szerény családi ebédnek és ünnepélynek vége van, uraim...~
 6671  II,  51    |                  uram, ön nagyon bátortalan és nagyon naiv. Ön unalmas...~
 6672  II,  51    |                    Az ifjút fölrázta zavara és egykedvûségébõl ez a gúnyos,
 6673  II,  51    |                köhögésébõl kibontakozott -, és ennek az embernek kétszázezer
 6674  II,  51    |                    váratlanul megállapodott és meg sem mozdult többé.~Lamielnek
 6675  II,  51    |                 éppen kapóra jött. Leugrott és felnyitotta a Henriette
 6676  II,  51    |                 hidegen.~- Hogyan? ön tudta és mégis...~- Annyira tudtam,
 6677  II,  51    |                  lépcsõzetnél találkoztunk, és vasárnap egy hete, mikor
 6678  II,  51    |                    nõ szép, mint egy ördög, és pazarló, mint egy õrült,
 6679  II,  51    |                 szerelmes, mint egy macska, és könnyelmû, mint egy király.~
 6680  II,  51    |                    ember kétségbe van esve.~És aztán néhány nap múlva még
 6681  II,  51    |                     önt vezetni asztalához. És most ez a dolog el van végezve,
 6682  II,  51    |                     ki a szállító leveleket és írta a címeket 3 font havi
 6683  II,  51    |                 mikor még annyi pénze volt, és olyan kedvese, akiért egész
 6684  II,  51    |                    életkedve, gondtalansága és mosolya, újra a régi vidám
 6685  II,  51    |                  érdességét. Annyira pontos és szorgalmas lett, hogy Mr.
 6686  II,  51    |                  csakhamar lecsüggedt a kéz és fej s a villámokat a kétségbeesés
 6687  II,  51    |                     Mr. Danner bosszús volt és azt jegyezte meg, hogy ez
 6688  II,  51    |                  fogta kesztyûjét, kalapját és sétabotját, s mint egy valódi
 6689  II,  51    |                miután biztosítá Mr. Dannert és a házmestert, hogy nincs
 6690  II,  51    |             szeretem, imádom. Bocsásson meg és keressen fel azonnal. A
 6691  II,  51    |             levélkét.~- Oh, oh! - dörmögé - és ennek az embernek kétszázezer
 6692  II,  52    |               prózaírás tûjébe húzott immár és a Magyar Állam újdonságait
 6693  II,  52    |                     õket betûrendbe szedni, és elszámlálni érzelmeiket?
 6694  II,  52    |               keresztnév után is ráakadnak, és bizonyára még õfelsége a
 6695  II,  52    |                  barackfa rózsaszín virága, és olyan puhák, melegek (ipsissima
 6696  II,  52    |              közülünk nyeri el Nelli-Nellit és a begyûlt alaptõkét.~Képzelhetõ,
 6697  II,  52    |               válnék azon különféle fogások és mesterkélések nyilvánosságra
 6698  II,  52    |          Nelli-Nelli szokatlan jókedvû lett és szokatlanul nyájasan mosolygott,
 6699  II,  53    |                Dezsõ szemébe vágta kalapját és azt mondta:~- Szívtelen
 6700  II,  53    |                 hiúság a te neved, asszony!~És egyszer csak olyan idõk
 6701  II,  53    |                   csak egy asztal, két szék és egy ágy volt az összes bútorzat.~
 6702  II,  53    |                korán reggel feküdni át mama és papa közé; dadogott ilyenkor
 6703  II,  53    |                  azután nyugodtan elfordult és a padlóra nézett hosszan
 6704  II,  53    |                    nyíló ablakhoz tipegett, és cirádákat rajzolt arra.
 6705  II,  53    |                    palotát építek magamnak.~És a szivet magasra tartva
 6706  II,  53    |                 holnap bele foglak vezetni.~És el is vezeti másnap abba
 6707  II,  54    |                zsarnok Muszkaországot: öröm és hála foglalja el a magyar
 6708  II,  54    |                   kívül más barátunk nincs. És eszünkbe jutnak e pillanatban,
 6709  II,  54    |                 rettenetes basarózsa képpel és rengeteg hosszú fehér szakállal;
 6710  II,  54    |                 kardvasaktól, de a kínzások és bosszantások azon ezer neme,
 6711  II,  54    |             kegyelmes uram? - kérdé ijedten és nagy alázatosan a jámbor
 6712  II,  54    |                     a nyájasság álarcát) -, és mivel hideg idõ van, egy
 6713  II,  54    |                 gyámoltalan birkatürelemmel és nyugalommal. Bizonyosan
 6714  II,  54    |           csiklandozták az ott maradtaknak, és ha még akkor sem lettek
 6715  II,  54    |                 kétszer megkorbácsoltattak. És ez nagyon hathatós adótörvény
 6716  II,  54    |                     arcon. A megpróbáltatás és közös elnyomatás e napjaiban
 6717  II,  54    |                     virrasztott ágya fölött és hallgatta annak lázas szavait.
 6718  II,  54    |                   melyhez emlékei kötötték, és bebarangolta a kertet, mely
 6719  II,  54    |                 üzenettel, hogy tisztelteti és nagyon kéri, hogy bármi
 6720  II,  54    |                  gróf -, életeddel játsznál és hasztalan, az üvegházat
 6721  II,  54    |                  számadása volt a törökkel, és nagyon szerette kis kisasszonyát.~
 6722  II,  54    |                      s pokoli szeme ijedten és fürkészõleg fordult hõsünk
 6723  II,  54    |                      egy hirtelen rántással és mozdulattal, derekáról leoldott
 6724  II,  54    |                  szíjával hátraköté azokat, és nehogy elkiáltsa magát,
 6725  II,  54    |                  betömte, felemelé székérõl és elsõ pillanatra rettentõ
 6726  II,  54    |                   szemekkel.~Lett nagy öröm és álmélkodás Balassa gróf
 6727  II,  54    |                 Dénes uram hadai portyáztak és saját szétszórt zászlóalját
 6728  II,  54    |                aztán, ha akarsz Sztambulba, és élhetsz boldogul ameddig
 6729  II,  54    |                     jó Balassa, bocsáss meg és engedjétek meg nekem, hogy
 6730  II,  54    |           szakíthatsz rettenetes múltaddal, és életed hátralévõ napjait
 6731  II,  54    |                      szólalt meg most Imre, és azzal a mellékszobába szaladt,
 6732  II,  54    |             felöltötte a szûk magyar ruhát.~És le sem vetette többé...~
 6733  II,  54    |                   jelentkezzél szultánodnál és élj boldogul...~A basa elérzékenyülten
 6734  II,  55    |                     ha elkésett is, itt van és szavamra mondhatom, eleven,
 6735  II,  55    |                    dolog s kivált a terület és messzeség korlátozza rettenetesen,
 6736  II,  55    |                    csillog az ország címere és a fehér lófark bokréta.
 6737  II,  55    |                unalmas, mert hát a hatalmát és a nagy rangot is hirtelen
 6738  II,  55    |                      amerre vágyai vezérlik és azok hova vezérelnék egyebüvé?~
 6739  II,  55    |                  vagy mi de hisz a dicsõség és ambíció is csak ott dagad
 6740  II,  55    |                     vagyon szeme az igazság és rend istenasszonyának, hogy
 6741  II,  55    |                 jólét s békétlen ábrázattal és dörmögéssel cammog ki az
 6742  II,  55    |                     le volt terítve ügyesen és ott kacérkodott a sánc tetején.~
 6743  II,  56    |            csodálatos dolgon, hogy ugyan ki és hogyan kapta el az Uchatius-ágyúk
 6744  II,  56    |                modorral, korához képest sok és mégis oly kevés tapasztalattal.
 6745  II,  56    |                  életnek még csak a derült [és könnyebbik] részét ismerte,
 6746  II,  56    |                       rés]z is számított rá és sokat[és jog-]gal. Hiszen
 6747  II,  56    |                    is számított rá és sokat[és jog-]gal. Hiszen még csak
 6748  II,  56    |                     színházba nem mehetett, és izgatott volt, ha ott lehetett,
 6749  II,  56    |                 érzett, együtt szomorkodott és örül a személyesített alakokkal.
 6750  II,  56    |                      Sétáljunk - feleltem - és nézzük a nõket; ez mindig
 6751  II,  56    |               okozta. Az eset igen egyszerû és sokszor szokott az életben
 6752  II,  56    |                   barátom két sebet kapott.~És ezt nevezik elégtételnek!~
 6753  II,  56    |                inkább játszani fogunk a kék és fekete szemekre.~- Hogyan?~-
 6754  II,  56    |                    aszfalton a Sz.-Rókusig, és vissza, valamennyi szembenjövõ
 6755  II,  56    |                   statisztikai adatot a kék és fekete szemek mennyiségére
 6756  II,  56    |                     meg vagy.~A fejét rázta és nevetett. Azután hosszú
 6757  II,  56    |                     ülõkkel a párbajról pro és contra.~Nem valami tudományos
 6758  II,  56    |                  vívásbani gyakorlottságtól és a véletlentõl függ, a becsület
 6759  II,  56    |                    a hiedelmen, hogy aki jó és szerencsés vívó, az eo ipso
 6760  II,  56    |               elítél. Papiros bástyák azok! És bizonyára meg nem védenek
 6761  II,  56    |                   megölt, szabadon jár-kél, és azóta még keresettebb a
 6762  II,  56    |                 szintén az asztalnál ülnek, és amelyiknek a névjegyére
 6763  II,  57    |                     tökéletesen meggátolja, és a megkopott barna nadrág,
 6764  II,  57    |                    néha állapodik meg kissé és arról gondolkozik, hogy
 6765  II,  57    |           átkozottul szórakozott vagy, Jim!~És Brigli Jim valóban örökké
 6766  II,  57    |                        Szórakozottság, sir, és semmi egyéb. Becsületemre
 6767  II,  57    |                   szomszéd kapu mellé lapul és szívdobogva hallgat - mert
 6768  II,  57    |                   de mindenekfelett érdemes és érdekes hírt. Ez neked nem
 6769  II,  57    |                     röpülõ halhatatlanságot és dicsõséget meg akarná máris
 6770  II,  57    |                  sás alakú nyelvét kinyújtá és egyet csettentve vele, halkan
 6771  II,  57    |                ördögbe is, híreket gyûjteni és azokat pénzért eladni, s
 6772  II,  57    |                   Post hasábjain, - olvasni és tudni, érezni, hogy azok
 6773  II,  57    |                  kell megkezdened pályádat.~És valóban, az óhajtott nagyszerû
 6774  II,  57    |                ködös nap délutánján lihegve és örömsugárzó arccal rohant
 6775  II,  57    |                   mint az órainga, szájából és orrlyukaiból forró gõz lövellt
 6776  II,  57    |                   hebegé Jim - rendkívül új és érdekes eset.~Itt egy darabig
 6777  II,  57    |                   emlékeznék, mirõl van szó és tétovázva tette hozzá: ha
 6778  II,  57    |                    elõre nyújtá egyik lábát és elkezdett vele elõbb lassan,
 6779  II,  57    |                     szélén, lesz oly szíves és följegyezi, ha tollba mondod.~
 6780  II,  57    |                mutatott egyéniséghez járult és a szemeit behunyva állott
 6781  II,  57    |                       egészíté ki ismét Jim és az egyik szemét félig fölnyitá.~
 6782  II,  57    |                 felsõ csücskét balkeze nagy és mutató ujjával leszorította
 6783  II,  57    |                    míg végre fölemelé kezét és a homlokára ütött.~- Az
 6784  II,  57    |                 mondá a szõke írnok hidegen és a tollát letette.~- Szórakozottság,
 6785  II,  57    |                        Szórakozottság, sir, és semmi egyéb. Becsületemre
 6786  II,  57    |                   Futok, felkeresem, uraim, és megkérdezem. Pompás emlékezõtehetségû
 6787  II,  57    |                      ott meg fogja találni.~És azóta a kis Brigli Jim mindig
 6788  II,  58    |                     s ennek szolgái, az idõ és természet is gyönyörködött
 6789  II,  58    |            haranglábánál játszott a porban, és odafestette azon módon a
 6790  II,  58    |                    lábai alatt aranyos diók és almák sokasága.~A falubeliek
 6791  II,  58    |                   szája van az istenadtának és olyan szelíd szemei, mintha
 6792  II,  59    |                    hanem a legfényûzõbb is.~És mégis szegény valamiben.
 6793  II,  59    |                 összes növényvilág pompáját és fényét, de annak illata
 6794  II,  59    |                  hogy a virágok termesztése és árulása elõnyös üzlet -
 6795  II,  59    |                    másik elhervadt az éjjel és levelei lehullottak...~Minden
 6796  II,  59    |                 keblébõl a csodaszép rózsát és odahelyezte a sír közepére.~
 6797  II,  59    |                   röghöz. Arcát reátapasztá és kétségbeesve kiáltott fel:~»
 6798  II,  60    |                laknak.~Pedig laknak elegen; és sokkal szegényebb emberek,
 6799  II,  60    |                   úgy a természeti üdeséget és bájt, mint a legfõbbet,
 6800  II,  60    |                 eléggé az ezzel járó gondot és ügyességet.~- Ily körülmények
 6801  II,  60    |                  így van! A virágtenyésztés és árulás a szegények foglalkozása,
 6802  II,  60    |                     Delér Katica árva leány és ott lakik abban az alacsony
 6803  II,  60    |                   becsületes öreg vonásaira és sok egyébre, ami elmosódó
 6804  II,  60    |           gyermekekkel, a kis Pista gróffal és a nálánál valamivel nagyobb
 6805  II,  60    |             meglegyenek a szükséges könyvei és tanszerei.~Az említett nyugdíjhoz
 6806  II,  60    |                  bírt szerezhetni varrással és kertészkedéssel, mert ami
 6807  II,  60    |              asszonyom, mindenki szeretetét és tiszteletét kinyerve, mert
 6808  II,  60    |                    járult még Katica kedves és szerény modora, mely õt
 6809  II,  60    |                festett almáriom, egy asztal és egy kakukkos óra (valaha
 6810  II,  60    |               különféle színû teljes violák és a csodálatos szépségû téli
 6811  II,  60    |                    kertésznek) ajándékozta, és jószerencse, a két beoltott
 6812  II,  60    |                majdan kinyíló fehér rózsát.~És íme, a rózsa e télen váratlanul
 6813  II,  60    |                    édesanyám.~- Sok - hörgé és félkönyökre emelkedék, de
 6814  II,  60    |                   sok, nehéz lesz megvárni!~És nem is várta meg szegény.~
 6815  II,  60    |                    küldött is tíz forintot, és megüzente az árvának, hogy
 6816  II,  60    |               legdrágábbja volt a földön...~És ezután következtek a súlyos
 6817  II,  60    |                     bánat, azután a nyomor.~És ez a két lakó mind nagy
 6818  II,  60    |                   saját gazdájának rovására és kárára.~Szabóné tehát kényszerítve
 6819  II,  60    |                      melynek négy vége van, és nem fogja tudni, hogy merre,
 6820  II,  60    |                  úgyis be kell következnie? És mégis hogyan segítsen magán?~
 6821  II,  60    |                     tudtok: szólaljatok meg és mondjátok meg, mit tegyek
 6822  II,  60    |                     padkájára hajtva fejét.~És a hû virágok megmondták,
 6823  II,  60    |                     hogy olyan gyáva vagyok és nem merek, nem tudok ön
 6824  II,  60    |                elõször életében könnyezett, és csakugyan õ sem látott egyéb
 6825  II,  60    |                    kötötte össze a párnákat és a derekaljat; és hogy a
 6826  II,  60    |                   párnákat és a derekaljat; és hogy a kínos hallgatásból
 6827  II,  60    |                      hogy derék, becsületes és jószívû, de szegény, mint
 6828  II,  60    |                     a rezgõ, tûzgolyócskát, és lassan térdre ereszkedett.~
 6829  II,  60    |                     jelenjél meg álmaimban, és jöjj segítségemre sok nagy
 6830  II,  60    |             felöltözködjék.~Amint ruhácskái és nagykendõje után keresgél,
 6831  II,  60    |                   hátha õt keresi a grófné.~És valóban úgy volt. Kiléry
 6832  II,  60    |                 szólt most a leány hevesen, és örvendezve, mintha valami
 6833  II,  60    |                    képezze benne a fõdíszt. És el fogod hozni kastélyomba
 6834  II,  60    |                 foglalkoztatták gondolatát. És a fényesen rezgõ csillag
 6835  II,  60    |             káprázattal töltve be a szobát. És beszélt a csillag, lágyan,
 6836  II,  60    |                     mi fényes a jók hazája, és mi határtalan az öröm, mikor
 6837  II,  60    |               felségesen kinyílott virágot. És, ah borzalom! Mikor metszette,
 6838  II,  60    |                   Egy szirma sem hiányzott. És a többi virágot körülte
 6839  II,  60    |                   fogyni érezte bátorságát, és csak elhaladt mellette.
 6840  II,  60    |                        Mi az, nem hoztad el és miért nem?~- Elhoztam, de
 6841  II,  60    |                       A grófnõ a meglepetés és a bosszúság miatt csaknem
 6842  II,  60    |                asztal sarkára tette a pénzt és csaknem eszmélet nélkül
 6843  II,  60    |                     neked van igazi örököd.~És kebeléhez szorítva a kis
 6844  II,  60    |                    azzal a féltett kincset. És ment tovább, azaz hogy már
 6845  II,  60    |                   leplével fedjen be leányt és anyát.~Károly meghatva nézte
 6846  II,  60    |                  fojthatta vissza könnyeit, és nem bírt meghatottságán
 6847  II,  60    |                     vette a szerencsétlent, és sebes léptekkel a temetõõri
 6848  II,  60    |                   felnyitotta szép szemeit, és susogva kérdezte a jó asszonytól:
 6849  II,  60    |                 védõje, oltalmazója legyek, és hogy összezúzhassam azokat,
 6850  II,  60    |                Fogadja még egyszer hálámat, és ne aggódjék többé sorsom
 6851  II,  60    |                        kiáltott fel akkor - és én mily szívtelen voltam
 6852  II,  60    |            embertelen voltam kívánságommal. És mi történt azután?~- Azután,
 6853  II,  60    |                  göröngyökre.~- Szent isten és ott megfagyott az elhagyatott
 6854  II,  60    |                   megmentette az elaléltat, és gondosan kis lakására hazavitte.
 6855  II,  60    |                     angyal szívû gyermeket, és jóváteszem, ha még nem késõ,
 6856  II,  60    |                   Mellette ült a temetõõrné és Szabóné. Mindketten felrettentek,
 6857  II,  60    |                vetettek ijedtükben magukra. És második parancsot nem várva,
 6858  II,  60    |               esztendõ boldog egyetértésben és általános örömben.~Ekkor
 6859  II,  60    |               kertésznek lett kis felesége. És ekkor ismét a virágok közt,
 6860  II,  60    |                     száz virágot is hozott. És minõ virágokat! Csodájára
 6861  II,  60    |                  megfordult a kertészlakban és sokszor el-elmondogatták: -
 6862  II,  61    |             szívfacsaró látvány volt, anyja és kis testvérei ott térdepeltek
 6863  II,  61    |                    ott térdepeltek mellette és zokogtak keservesen...~Az
 6864  II,  61    |              kezdetét vette. A bíró, jegyzõ és az odavaló földesúr fia,
 6865  II,  61    |                 voltam, a kísérteties regék és történetek, melyekkel dajkáim
 6866  II,  61    |                    észrevettem, hogy a bíró és jegyzõ elosontak már, a
 6867  II,  61    |                     a két disputáló doktor, és a kívülrõl hangzó sírás,
 6868  II,  61    |                    szivarnak hitt tárgy sós és sajátságos ízû volt, undorral
 6869  II,  61    |                    villámhirtelen elcsaptam és remegve vágtam magam a dunyhák
 6870  II,  61    |                     ujját ott láttam mindig és mindenütt. Világított, mint
 6871  II,  61    |                       Korán reggel a doktor és Szilkey Miska nyitottak
 6872  II,  61    |                  kisgyerek ujját?~- Ez erõs és nemtelen tréfa volt tõled -
 6873  II,  62    |                lényébõl bizonyos szigorúság és gõg volt kiolvasható.~A
 6874  II,  62    |              fiatalabb tiszt elõbbre lépett és udvariasan kérdé tõle:~-
 6875  II,  62    |                  veletek - gondolá magában.~És hogy szándékát, mely összeköttetésben
 6876  II,  62    |                tagolá:~- Ha ön az orosz cár és ön a porosz király, hát
 6877  II,  62    |                    Az uralkodók összenéztek és mosolyogtak, azután Frigyes
 6878  II,  62    |           elenyészik afelõl, hogy a nap fia és a hold öccse vagyok.~- Elfogadjuk! -
 6879  II,  62    |                   Szívesen. Adjon ön téntát és tollat.~Ivanovics elhozta
 6880  II,  63    |                   fogaival vagy tíz év óta, és szinte csintalanul leskelõdni
 6881  II,  63    |        hálóöltönyébõl ama legkellemetlenebb és legvakmerõbb udvarlókat,
 6882  II,  63    |                   annyira gondozta, kefélte és szemügyben tartotta mindig
 6883  II,  63    |                     éjféltájban megrázkódik és gyönyörûséges legény lesz
 6884  II,  63    |                   pesti házát, a készpénzét és a bútorait.~A jószágot és
 6885  II,  63    |                   és a bútorait.~A jószágot és a házat átíratta a nevére,
 6886  II,  63    |                     a hasát!~Felhasították. És a kis róka megszólalt. Csakugyan
 6887  II,  63    |                   öt hatos, amint vétetett.~És amíg az aranyak egyre hullottak,
 6888  II,  63    |                  dünnyögött Seregélyi Laci, és nagy világosság kezde derengeni
 6889  II,  63    |             fiákerjébe, s robogott el vele.~És a Seregélyi fiúk megint
 6890  II,  64    |                     lenyomata feltalálható. És nálunk is csak szûk körre
 6891  II,  64    |                   svihák-ot csak Kákay Fény és árnyképei után ismeri, annak
 6892  II,  64    |            villákról fog beszélni; uradalma és angol parkja pedig társalgásának
 6893  II,  64    |                tárgyát a burzsoázia képezi. És, mint mindenütt, a szélsõségek
 6894  II,  65    |                érdemes asszonyság úgy ötven és hatvan év között, nehány
 6895  II,  65    |                házmester, hordár, közvitéz, és egy-egy rendszerinti írnok
 6896  II,  65    |           napidíjnok képviselve a créme-t - és különböző Duna-vízhordók,
 6897  II,  65    |                     számok a fekete táblán, és már együtt van a törzsjátékosok
 6898  II,  65    |          megelégszik áldozatainak pénzével, és így látszólag könyörületesebb
 6899  II,  65    |                    gyakran odavész becsület és élet is. Olaszországban
 6900  II,  65    |                    a régi monda a misztikus és borzalmas tarantella-táncról,
 6901  II,  65    |             hagyhatott többé abba. Szelíden és andalgón kezdődő keringései
 6902  II,  65    |                     percről percre sebesebb és rohamosabb mozgássá alakultak,
 6903  II,  65    |       szenvedélyesebb híve lesz e játéknak, és szerencséről szólhat, ha
 6904  II,  65    |                     sorsjáték tulajdonképpi és legállhatatosabb tisztelői
 6905  II,  65    |                    Az képezi Mekkáját nyer- és pénzvágyának, ahová elzarándokol
 6906  II,  65    |               szerzett fillérei egy részét.~És mily tanulmányfejeket láthatni
 6907  II,  65    |                    például egy kopott, idő- és zivatar-vert, boton vánszorgó,
 6908  II,  65    |                     Párizsban. Mennyi kalap és mennyi - dinasztia tűnt
 6909  II,  65    |                 kihúzott számok piroslanak, és merev, érzéketlen arccal
 6910  II,  65    |                     helyett mély barázdákat és ráncokat hozott arcukra
 6911  II,  65    |                     asszonyságok legbuzgóbb és legbabonásabb hívei a lutrinak;
 6912  II,  65    |                      ők azok, akik rendszer és tarkábbnál tarkább kombinációk
 6913  II,  65    |                  szerint rakják a számokat, és babonás hittel viseltetnek
 6914  II,  65    |                   Hozzájuk fordul tanácsért és útbaigazításért a szakácsnő
 6915  II,  65    |                     egész havi keresménye - és jó, ha csak ez - a lutriba
 6916  II,  65    |        következetességgel játssza le magát, és szerencsések, akik csak
 6917  II,  65    |            szerencsések, akik csak pénzzel, és nem becsület- és földúlt
 6918  II,  65    |                   pénzzel, és nem becsület- és földúlt családi boldogsággal
 6919  II,  65    |              történt, mikor Grenoble utcáin és közhelyein mutatkozott a
 6920  II,  65    |                    mikor Grenoble asszonyai és leányai a háztetõkön jelentek
 6921  II,  65    |           háztetõkön jelentek meg, hogy kõ- és tégladarabokkal zúzzák be
 6922  II,  65    |              figyelmét, ki csupa részvétbõl és szánalomból egészen vörösre
 6923  II,  65    |          divatárusnõ volt, tizennyolc éves, és egy fiatal grenoble-i órás
 6924  II,  65    |                 jött. Vetélytársához futott és kijelentette neki, miként
 6925  II,  65    |              divatárusnõ mindent megtudott, és hõsünknek a legkeserûbb
 6926  II,  65    |                kaland kötötte le figyelmét, és Bellával nem találkozott
 6927  II,  65    |                      szokta mondani gyakran és hosszadalmasan elbeszélt
 6928  II,  65    |                volnék, koronám, alattvalóim és sok szép ruhám volna, s
 6929  II,  65    |                      megrögzött szokásainak és ferde gondolkozásmódjának
 6930  II,  65    |                  állat is, mert gorombasága és durva modora még ezekre
 6931  II,  65    |               kifogni.~Õ maga is érezte ezt és nagyra volt vele. Jaj annak,
 6932  II,  65    |                annak õ hadat üzent halálra.~És akadt ilyen is, mert hát
 6933  II,  65    |                     hogy a gróftól nem fél, és hogy sem nem hajlik, sem
 6934  II,  65    |                    a szobájába sompolyodott és elmetszé torkát egy borotvával.
 6935  II,  65    |              borotvával. Laci úr megsiratta és pompás temetést rendeztetett
 6936  II,  65    |                     Ejnye no - mondá a gróf és a fejét csóválta. - Furcsa
 6937  II,  65    |                minden áron el kell csapnom.~És elhatározta, hogy ürügyet
 6938  II,  65    |             elsötétült, szemei kidülledtek, és hörgõ hangon szólította
 6939  II,  65    |                    gróf leszállt kocsijából és egyenesen a számtartó felé
 6940  II,  65    |                        dünnyögé õméltósága, és egy pillantást vetvén a
 6941  II,  65    |                   átölelte könnyû termetét, és mint a faggyúgyertyát elkezdte
 6942  II,  65    |                     s alá tágas ebédlőjében és rettenetesen káromkodott.
 6943  II,  65    |                   szanaszét szórta a padlón és nagy élvezettel taposott
 6944  II,  65    |                  újítom meg az előfizetést, és ma már nem küldik a lapot!
 6945  II,  65    |                  önérzetes lakatosmesterrel És hamarosan arra az elhatározásra
 6946  II,  65    |            kigondolva, haragja is lelohadt, és kezeit elégedetten dörzsölve
 6947  II,  65    |                Délután aztán már jó kedvvel és önérzetes léptekkel ment
 6948  II,  66    |              lehetett; nyájas arcán a jóság és ártatlanság tükröződött,
 6949  II,  66    |                 nagy, beszélő szemei bátran és bizalomteljesen tekintettek
 6950  II,  66    |                  adóssággal terhelt kunyhót és nehány hold földet, melynek
 6951  II,  66    |                   alig élhetett meg az anya és gyermeke.~Az özvegyasszony
 6952  II,  66    |               aggódott a szaporodó kiadások és a kevesbedő jövedelmek miatt.~
 6953  II,  66    |                     Kajla uram fösvény volt és veszekedő, marakodó természetű;
 6954  II,  66    |                  még oly szorgalmas, szelíd és nyájas volt is. Jó szót
 6955  II,  66    |                    uramra, Palit verte meg, és szintén, ha Kajla uram haragudott
 6956  II,  66    |               hidegebb lett, s mivel kopott és lyukas ködmönkéje nem volt
 6957  II,  66    |                     majd imádkozó férfiakat és nõket látott rakott és megvilágított
 6958  II,  66    |            férfiakat és nõket látott rakott és megvilágított asztalok mellett.~
 6959  II,  66    |                    a hideg december éji köd és az éhség szörnye.~Éppen
 6960  II,  66    |                 szoba, melyben nézett, szép és tágas; középen nagy asztal,
 6961  II,  66    |                 majd a fénylõ korcsolyákat. És mind e ragyogó gyönyörûségre
 6962  II,  66    |                  dobogott szíve. Csupa szem és fül volt arra nézve, ami
 6963  II,  66    |                Szomorúan szállt le a padról és folytatta cél nélküli útját.~
 6964  II,  66    |                 megmelegedni a szegény árva és egész testében reszketett
 6965  II,  66    |                     gyertyák, s mindig több és több nép tódult a kivilágított
 6966  II,  66    |                   szeretett volna most enni és pihenni, éhes és oly fáradt
 6967  II,  66    |                  most enni és pihenni, éhes és oly fáradt volt a sok járkálástól
 6968  II,  66    |               fáradt volt a sok járkálástól és a kései ébrenléttõl, hogy
 6969  II,  66    |                     orgonahang halkabb lett és andalítóbb, végre egészen
 6970  II,  66    |            szépséges alakja folyton nagyobb és nagyobb lenne, s mintha
 6971  II,  66    |                 dobogni e szavak hallatára, és az angyal leszállva a fáról,
 6972  II,  66    |                   Most egyszerre az angyalt és Palit sûrû szürke felhõk
 6973  II,  66    |         nekibátorodott s így szólt félénken és egyszersmind kíváncsian:~-
 6974  II,  66    |                   csak egyetlen patak gyors és egyhangú folyása zavarta
 6975  II,  66    |                  azt várta, hogy majd anyja és atyja a fák közül elõ fognak
 6976  II,  66    |                valót.~De az erdõ véget ért, és az angyal Palit egy nagy,
 6977  II,  66    |                tóból folyt, a partokon ezer és ezer virággal elborított
 6978  II,  66    |            emberekre akadnak, akkor intenek és büntetnek.~Pali e szavaknál
 6979  II,  66    |                    a jó isten magához hívta és virágokká változtatta õket.
 6980  II,  66    |                     mindenütt látod lakását és bárhol légy is, közel van
 6981  II,  66    |                    szavakra; megfogta kezét és sokáig járt vele a vidéken,
 6982  II,  66    |                    a fák is egyre nagyobbak és sûrûbbek lettek. Végre óriás
 6983  II,  66    |                  szülõim! - gondolá magában és sírva térdelt le s csókokkal
 6984  II,  66    |                 angyal szelíden felemelé õt és szólt:~- Kelj fel, Pali,
 6985  II,  66    |                vitték, eltértek lábai alól, és remegve fedte el kezeivel
 6986  II,  66    |                  templom kövezetén feküdt - és felébredt.~- Ej, fiú, ki
 6987  II,  66    |                hajtsa le fáradt fejét.~Száz és száz ember ment el mellette,
 6988  II,  66    |                     felkelt bérelt padjából és a kijárat mellett kiment.
 6989  II,  66    |                    lelke volt a legnemesebb és legszebb az egész helységben,
 6990  II,  66    |                 mégis szegény asszony volt, és semmiben sem volt tavaly
 6991  II,  66    |           pillanatban igen jól érezte magát és nem tudta, hogy mi vigasztalta
 6992  II,  66    |                     lesz neki.~Úgy is tett, és soha nem bánta meg, mert
 6993  II,  67    |            Beszélyke~Az »átellenes ablakot« és annak »mutatványait« ezer
 6994  II,  67    |                 esztendõs öregember vagyok.~És ez, azt hiszem, elég elhárítani,
 6995  II,  67    |                   lakóit, azoknak szokásait és természetét, mintha csak
 6996  II,  67    |                   ha a házmester elhibázta, és nem bírom helyreigazítani.~
 6997  II,  67    |                     nem törõdöm a világgal.~És mégis mióta Árkándyék ide
 6998  II,  67    |                     melyek évekig tartanak!~És mégis úgy van. Midõn reggel
 6999  II,  67    |                   szép szõke fiatalasszonyé és a férfi barna, érdekes arca,
 7000  II,  67    |                     tárgyat, ami érdekelje, és mindig talál.~Azon a nehány