bold = Main text
      Rész, Fejezet                                             grey = Comment text

 9501 III,  108   |                 állt, hogy kilovagolhatott, és akkor egész Tiszolcig száguldozott.
 9502 III,  108   |                Rákóczitól, hogy fogassam el és vitessem Detrik Péterhez.~-
 9503 III,  108   |                látogatja. Illésházy van itt és Széchy Mária!~Nosza lett
 9504 III,  108   |                 hónapig tartott az út odáig és vissza.~Nyár derekán indultak,
 9505 III,  108   |                     bontotta föl.~»Nemzetes és nagyságos uram!~Nekem különös
 9506 III,  108   |                     Kürthynét kézre keríti, és lenyakaztatja. Isten legyen
 9507 III,  108   |                  Isten legyen neki irgalmas és kegyelmes.~Széchy Mária
 9508 III,  108   |                     hogy menten lóra üljön, és vegye be Murányvárát, ha
 9509 III,  108   |                    kelletlenül a parancsot, és megindult nagy immel-ámmal,
 9510 III,  108   |                 hatalmas Homonnai Drugethek és az Illésházy-atyafiak voltak,
 9511 III,  108   |                    haddal Murány környékét, és õ maga valahol Rahón ütött
 9512 III,  108   |                levágott marhák húsát sózták és rakták füstre. Éjjel eleséget
 9513 III,  108   |                     kegyelmesem. Vágd szét, és nézd meg, mikor egyedül
 9514 III,  108   |                   szétvált közepén magától, és egy levél hullt ki belõle »
 9515 III,  108   |            Szerelmet, házasságot ígér neki, és találkozót kér tõle valahol
 9516 III,  108   |                   helyére õ is egy levelet, és letakarta a kendõvel.~Mire
 9517 III,  108   |              szegény leány arca volt sápadt és az övé bíborpiros.~- Itt
 9518 III,  109   |               kisfiát, aki angolul, olaszul és franciául úgy beszélt és
 9519 III,  109   |                    és franciául úgy beszélt és szavalt, mint a folyóvíz,
 9520 III,  109   |                     mérve nagyon is elõkelõ és komoly körbe jutottam!~E
 9521 III,  109   |                 okvetlenül megváltoztattam, és senkinek sem jut eszébe,
 9522 III,  109   |                      Nekem összes politikám és furfangom abban van, hogy
 9523 III,  109   |            Széchenyi«. »Igen? - felelte õ - és hogy hítták azelõtt?« Azért
 9524 III,  109   |                    akadémia nagy szótárába, és éppen annál a szónál állapodék
 9525 III,  109   |              képviselõk közül levitt engem, és ajánlott a népnek minden
 9526 III,  109   |                    A kokovaiak lelkesültek, és elhitték, hogy Mátyás király
 9527 III,  109   |                   valami bibliotékát látok.~És eldicsért a nagy hazafi
 9528 III,  109   |                     elrobogott az udvarról, és újra csönd lett, én pedig
 9529 III,  109   |                  harisnyámat, a nadrágomat, és körülnéztem a cipõm után.~-
 9530 III,  109   |                sietségében éjjel az öregúr, és elvitte magával.~És elvitte
 9531 III,  109   |                 öregúr, és elvitte magával.~És elvitte vele a mandátumot
 9532 III,  110   |                   könyveket küldözött neki, és az írók útján beszélgetett
 9533 III,  110   |                    csak unalomûzõk vagyunk, és nem titkos, bizalmas meghittjei
 9534 III,  110   |                   volt az!~A nõ gyönge volt és bátortalan, a férfi erõs
 9535 III,  110   |                  utazik alispán, szolgabíró és esküdt. Ez akkor kommasszácionális
 9536 III,  110   |                ismertünk, akinél ebédeltünk és vacsoráltunk. Ha õ nem volt
 9537 III,  110   |                 szántottak a hegyes-völgyes és szakadékos határban, ahol
 9538 III,  110   |            véletlenül kidöglöttek a marhái, és keveset szántott az utolsó
 9539 III,  110   |                    megharagudott az urakra, és külön akarja õket választani
 9540 III,  110   |                verõdve a kútnál, a vénebbek és okosabbak elkezdtek suttogva
 9541 III,  110   |          megnyugszunk a dicsõséges vármegye és a király õfényességének
 9542 III,  110   |                    legyen külön ami az úré, és ami a mienk, de már azt
 9543 III,  110   |                fölkel, átül Giléty uramhoz, és elkezdi kézzel-lábbal kapacitálni,
 9544 III,  110   |                  várja, hogy fölcsaphasson, és szent a béke - megvan a
 9545 III,  110   |                öcsém!~- Nem, százszor nem - és dühösen toppantott a lábával. -
 9546 III,  110   |                 õrnagy joviális ember volt, és fölkacagott:~- Ám, jól van,
 9547 III,  110   |               útilaput kap, mind vigyáznak. És lehetséges az is, hogy csak
 9548 III,  110   |                     elvesztette, de elegáns és kellemes.~24-ik lap. Kármán
 9549 III,  110   |                   Az alispán, a szolgabíró, és az õrnagy csak úgy öntötték
 9550 III,  110   |                     odahíván a két Gilétyt, és eléterjesztvén a jegyzéket,
 9551 III,  110   |                 kibontott.~Olyan hatalmasok és ravaszok voltak valamikor
 9552 III,  110   |                voltak valamikor az öregek - és a világ mégis jól ment,
 9553 III,  110   |                  már a fiatalok a ravaszok, és a világ mégis rosszul megy,
 9554 III,  111   |                                        URAK ÉS CIGÁNYOK~1884~A nagy luxus,
 9555 III,  111   |                     azért még mindig kevély és büszke, még mindig nemesember.~
 9556 III,  111   |               eleven legyet vegyen a mutató és a nagy ujja közé, mikor
 9557 III,  111   |                    meg semmi, csak a halál. És el nem rontja semmi, még
 9558 III,  112   |                    azóta, csak Tisza Kálmán és én nem. Mi ketten se nem
 9559 III,  112   |                sógoromnak.)~Kutyánd. Zászló és fuvarköltség. (Munkatársaknak.)~
 9560 III,  112   |                    útmutató megjegyzésekkel és tanulságos tájékoztató észrevételekkel
 9561 III,  112   |                    az egyik, Berkay István, és csak két hét múlva kellett
 9562 III,  112   |                   negyedik pedig felmondott és kimaradt. Minthogy éppen
 9563 III,  112   |                     felállott a principális és arca egyszerre mosolygóvá
 9564 III,  112   |              lelkestõl testestõl demokraták és a nagyságos uram hívei,
 9565 III,  112   |                      Elõvette a lajstromot, és ott találta följegyezve
 9566 III,  112   |             följegyezve Kutyándnál: (zászló és fuvarköltség. Munkatársaknak.)~-
 9567 III,  112   |                  cím.~Azután hozzám lépett, és súgva kérdé:~- Nem tudja
 9568 III,  112   |                      A választókhoz lépett, és így szólt derült arccal:~-
 9569 III,  112   |                    gyõzõdve, hogy jó hazafi és az ellenzék rendületlen
 9570 III,  112   |               megnézzük - mondom a komámnak és õkegyelmeik is okosnak találják -
 9571 III,  112   |             találják - visszajöttünk tehát, és bevárjuk.~Szó nélkül letelepedtek
 9572 III,  112   |                  Ámbátor csinos szál ember, és csak becsületet vallunk
 9573 III,  112   |                    hogy veres szakálla van, és hogy nem valóságos keresztény.
 9574 III,  112   |                 veres szakálla tett naggyá.~És ezen mégis segíteni kell.
 9575 III,  112   |                találkozhassam.~Pali megjött és igen csodálkozott rajtam,
 9576 III,  112   |                     õ maga is nagy hirtelen és örömmel állott rá, hogy
 9577 III,  112   |                    mellett, víg kocintgatás és adomázás közben.~- Kellner -
 9578 III,  112   |                      adjon egy kis papirost és egy ceruzát. Sürgönyözni
 9579 III,  112   |              megtartotta a programbeszédét, és még mai napig is képviselõ
 9580 III,  113   |               Mûvész hazája széles a világ! És a drótos tót is mi volna
 9581 III,  113   |                     a vadak közt is van tót és azok se bántják, hanem bizonyosan
 9582 III,  113   |              leteszik a vesszõseprõ értékét és becsületét.~Az úri házakban
 9583 III,  113   |                    amerre útja viszi, faluk és szérük mellett, néhol egyszerre
 9584 III,  114   |                   lenni? Beszélek a fiammal és meglesz, úgyis azon törik
 9585 III,  114   |                  természetesen boldog volt, és egész éjjel nem tudott aludni
 9586 III,  114   |               kezeivel hímzett, lekapcsolta és a belsõ zsebébe rejté. Mert
 9587 III,  114   |           pongyolában megállt a kerítésnél, és élesen kérdé:~- Ki van itt,
 9588 III,  114   |                 hogy itt ma minden szomorú, és mintha halott lenne a házban.
 9589 III,  114   |                    fehér csipkés fõkötõben, és a szemei ki voltak sírva…~-
 9590 III,  114   |                      szomorúan.~Pista leült és a földre szegezte szemeit.
 9591 III,  114   |              csókolom.~- Igen, igen, menjen és keresse. Én addig haldokolni
 9592 III,  114   |                     addig haldokolni fogok, és fel nem kelek, míg a Murzu
 9593 III,  114   |                 Pálma - kiáltott az idegen; és a nyelvével csettintett.~
 9594 III,  114   |               örvendezve futott gazdájához, és a farkát csóválta örömében.~-
 9595 III,  114   |                színû, mint a Murzu…~- Uraim és hölgyeim, eszerint a dolog
 9596 III,  115   |                 idõben valának Bükky István és Libercsey Ádám. Mind a kettõ
 9597 III,  115   |                  Mihályt, a megyei iktatót, és elkergette a hivatalból. (
 9598 III,  115   |                    csak egy kicsit hóbortos és makacs. A hivatalát is jól
 9599 III,  115   |                 terjedt a csoda-eset. Ezrek és ezrek sereglettek a szent
 9600 III,  115   |                     lerombolni a megyeházát és bevetni sóval a fundusát.~-
 9601 III,  115   |                   volt a Kapornoki pénze.~- És ugyan kit akarnak, Bory
 9602 III,  115   |                letérdepelt magányos fa alá, és visszaimádkozta a bûneit
 9603 III,  115   |             felmegyünk magához a királyhoz, és tõle kérünk új alispánt.~
 9604 III,  115   |                   belõle a magunk országát, és csináljunk egy külön vármegyét
 9605 III,  115   |                    hegy visszhangját. Közel és távol tüzek égtek a pázsitos
 9606 III,  115   |                 Körös-körül a, hegyi utakon és az ereszkedõkön folyton
 9607 III,  115   |               gúnynéven tartották fenn elsõ és utolsó elszakadási mozgalmuk
 9608 III,  115   |              kocsija elõálljon, húsz pandúr és huszár nyomban lóra üljön.~
 9609 III,  115   |                   szembenézni az izgágákkal és szétverni õket. Uzsonna
 9610 III,  115   |                   fõjegyzõvel, ha hazaérek, és betesszük örök elmékezetül
 9611 III,  115   |                  lehet - hadarta a leány -, és mégis, mégis lehetne egyszer
 9612 III,  115   |             ördöngösen leleményes leány ez, és milyen jóízû nyaka van…~
 9613 III,  115   |                 dolog csak egy levágott kéz és egy megharapott nyak!…~De
 9614 III,  115   |                   mert csupa újdonatúj ruha és fegyver volt rajtuk. Az
 9615 III,  115   |                 igaz - felelte Halápi Imre, és ó is hazament fejcsóválva.~
 9616 III,  115   |                   megnémította.~Az uraságok és a dámák megbámulták õket,
 9617 III,  115   |                megbámulták õket, nevetgélve és sugdosva.~- Vigye õket,
 9618 III,  116   |                   amelyek egészen a vidéket és annak embereit mutatják.~-
 9619 III,  116   |                    van a táskám regényekkel és beszélyekkel. A szerelem
 9620 III,  116   |                    híd Szegednél. A daruhoz és a kócsaghoz még egy saját
 9621 III,  116   |                 mindég, ki a szegedi ember, és ki nem az?~Mit volt tenni
 9622 III,  116   |                     Mikor aztán a bizottság és a vámszedõ odaállt a hídfõhöz,
 9623 III,  116   |                  eszik kendteknél a levest?~És ebben benne volt az új tökéletes
 9624 III,  116   |                    szokás pótolni, ugyebár?~És hamiskásan kacsintott hozzá
 9625 III,  116   |                fehér halánték, a gödrös áll és az üde nyak még ingerlõ.~
 9626 III,  116   |                 maga is nyájas volt, derült és nyílt, hanem amikor a feleségével
 9627 III,  116   |                   gondolja az úr - folytatá és megfenyegetett az öklével. -
 9628 III,  116   |                    szólni, milyen praktikus és furfangos.~Pöre volt a makói
 9629 III,  116   |                  vagyon bizonyítva, aláírva és megpecsételve a nemes község
 9630 III,  116   |                 Bíró, törvénybíró, mezõbíró és két esküdt vallja hitelesen,
 9631 III,  116   |                    egyszer eltelt méreggel, és meg akarta magát bosszulni.~
 9632 III,  116   |                     egyéb, hogy felolvassam és megmagyarázzam kegyelmeteknek?~-
 9633 III,  116   |               alólírottak hitelesen valljuk és bizonyítjuk, hogy a Kostyán
 9634 III,  116   |                   Ez a mi macskánk. Megjött és ott ül a födelen.~Megállította
 9635 III,  116   |                    Megállította a csónakot, és megtörülte kérges kezével
 9636 III,  117   |                 fickók nagyon megöregedtek, és alig tudtak mozogni.~Egyszer
 9637 III,  117   |                     se húzni egymás után.~- És mivel foglalkozik kend,
 9638 III,  117   |                 mondom, mert mi ott leszünk és megcselekesszük a magunkét,
 9639 III,  117   |                     miniszter tiszteletére. És csak a lovakban bizalmatlankodtak.
 9640 III,  118   |               legnagyobb fejedelmük vezeték és keresztnevét viseli) arra
 9641 III,  118   |                  mindenbe beleüti az orrát, és körmére ütnek az olyannak,
 9642 III,  118   |                    kaszinóban, a kávéházban és mindenütt. Suttogás kelt
 9643 III,  118   |                  Együvé rakta a közpénzeket és a saját jövedelmét sohasem
 9644 III,  118   |               öregúr az ezerötszáz forintot és a hivatalát; Tisza Kálmán
 9645 III,  119   |                     volt a törökök, tatárok és rablók beütései ellen. A
 9646 III,  119   |                    tulajdonába jutott a vár és a hozzá tartozó nagy uradalom.
 9647 III,  119   |                    király kiverte Likaváról és mindenünnen egész pereputtyostól,
 9648 III,  119   |              Likaván. A körülfekvõ erdõkben és fenyvesekben sok volt a
 9649 III,  119   |                    Corvin Jánosé lett a vár és uradalom, de azután megint
 9650 III,  119   |                   most már a saját címereit és nejéit, egy orosz hercegnõét,
 9651 III,  119   |            Gáspárnak két fia maradt: György és Gábor. Gábor ült be Likavára
 9652 III,  119   |                   nyúló, három ölnyi széles és boltozatos bástyák segélyével,
 9653 III,  120   |               elszélednének a mezei munkára és estszürkületkor, miután
 9654 III,  120   |          hazaérkeznek. Nappal pedig alszom, és álmodom az éjszakák folytatását.~-
 9655 III,  120   |                 ebédelhetünk, ha ráérünk.~- És melyik programmal lépett
 9656 III,  120   |                     tele volt bankjegyekkel és üres váltópapirosokkal.~-
 9657 III,  120   |                    Vizsolyi arcképe a falon és új a berendezés. Az asztalokból
 9658 III,  120   |                  berendezés. Az asztalokból és székekbõl kivittek egy csomót
 9659 III,  120   |                 megvett ezekbõl egy hosszút és hét rövidet. A rövidebbeket
 9660 III,  120   |                  fáradtságtól, szomjúságtól és éhségtõl.~- Hát kell-e még
 9661 III,  121   |                               CZIROK MÁTYÁS ÉS SZOMOR MISKA~1884~Két tündöklő
 9662 III,  121   |                      betűvel.~Czirok Mátyás és Szomor Mihály a leghíresebb
 9663 III,  121   |                 eleven ezüst.~Czirok Mátyás és Szomor Miska egy kerületben
 9664 III,  121   |                  nem érne Szomornak semmit! És így lenne Czirokkal is a
 9665 III,  121   |                   legyen, ahhoz Szomor kell és vice versa.~Volt már úgy
 9666 III,  121   |                 Czirok volt a kormánypárton és Szomor az ellenzéken. A
 9667 III,  121   |                  magát, gondolt egy nagyot, és megvette Szomor uramat is:
 9668 III,  121   |                      Hogy mi adja Szomornak és Cziroknak azt a nagy hatalmat
 9669 III,  121   |                Tessék ezt utánok csinálni - és akkor hiszem, hogy meg lesz
 9670 III,  121   |                    a nép bizalmában.~Czirok és Szomor egyébiránt akár van
 9671 III,  121   |                minden ziget-zugot, a molnár és az érdeklõdõk feszült izgatottsága
 9672 III,  121   |                  folyni alá a tojás sárgája és fehérje, megfestvén általános
 9673 III,  121   |                    közt bajuszát, szakállát és az újdonatúj cifra kortes-dolmányt.~
 9674 III,  122   |                 elrettentõ példa: Füzesséry és Dobránszky.~Hanem a Kálvin
 9675 III,  122   |                    felmenõ vagy lemenõ volt és leendõ képviselõket.~Néhány
 9676 III,  122   |              emberemre várok - mondá halkan és végignézett.~- Miféle emberére?~-
 9677 III,  122   |                      kérdé egész értelmesen és természetes hangon.~- Minden
 9678 III,  122   |           kerületünkben lakóközségi jegyzõk és bírák ellen. Hatalomban
 9679 III,  123   |             szolgája, egy taliga útikönyvet és kalauzt szállított utána.
 9680 III,  123   |              többnyire õsz végén, elfáradva és mégis megpihenve, benyomásokkal
 9681 III,  123   |            Kinyomattam négyezer példányban, és szétküldtem Németország-szerte.
 9682 III,  124   |                     Minden pénz őnáluk van. És miképp szerzik? Dolgoznak
 9683 III,  124   |                    keze is nagyon fehér ám.~És ezzel el volt vetve a jelölt
 9684 III,  124   |            csizmadia, de az baloldali volt, és semmi áron nem akart rajta
 9685 III,  124   |          képviselõvé.~Õszinte ember vagyok, és nem szeretek nagyzolni.
 9686 III,  124   |                     elõttük számtalan levél és távirat feküdt.~Nagybátyám
 9687 III,  124   |                 volna választójogom!~- Mit, és te mégis ide mersz jönni?
 9688 III,  124   |                    kellett beszédet tartani és csavarogni ide-oda.~Másnap
 9689 III,  124   |                 bácsi.~- Csukd be a szádat, és nyisd ki a füledet. Mert
 9690 III,  124   |                    nagybátyádnak is hasznot és szívességet teszel.~- Hogy-hogy?~-
 9691 III,  125   |             becsületes, meg nem él a kortes és nem lakik jól a nép.~Lõn
 9692 III,  125   |                    föllépni, népszerûséggel és pénzzel is jobban gyõzi,
 9693 III,  125   |                     csüggedetlenül mondá:~- És mégsem térhetünk vissza
 9694 III,  126   |                  ember hazudik egy keveset, és kap érte sok pénzt.~Bárcsak
 9695 III,  126   |               fajából származott, furfangos és nagy rabulista volt. Minden
 9696 III,  126   |                    többi adjunktus pajtások és érdekes vizavink miatt.~
 9697 III,  126   |                  vezet. A lusta, feledékeny és pontatlan ember, mi közöttünk
 9698 III,  126   |                 vidám, hetyke katonatisztek és uracsok rajongták körül…
 9699 III,  126   |                  adósságot ne csinálhasson, és ha mégis csinál, fizetnem
 9700 III,  126   |                 barátja, vesse magát közbe, és eszközöljön bocsánatot részére,
 9701 III,  126   |                  egyebet, mint visszamenni, és sajnálkozni otthon, keresetszerkesztés
 9702 III,  126   |                   apja tudtán kívül küldöm, és hogy az szörnyen haragszik,
 9703 III,  126   |                      Mert hát ilyen a szüle és ilyen a prókátor.~
 9704 III,  127   |                   Izzadtan a nagy melegtől, és vörösen a szégyentől írom
 9705 III,  127   |          állampolgár vagyok, szerkesztő úr, és föl nem venném ezt a fölsülést
 9706 III,  127   |             utcaszögletnél egy rendőr állt, és rettenetesen köhögött, fuldoklási
 9707 III,  127   |                 kérem alássan, hetven év…~- És mégis szolgál?~- Rendőrösködöm,
 9708 III,  127   |                   megint hunyorított egyet, és halkan súgta:~- Haza vigyem,
 9709 III,  127   |                     csokrot.~Elvettem tõle, és adtam neki egy forintot.
 9710 III,  127   |                   Mari elém jött messzirõl, és nyájasan nyújtá kezét.~-
 9711 III,  127   |                    el sem hervadt az egyik, és már a másikat küldi? Menjen
 9712 III,  128   |            rákacsintott, fölvette a színeit és az övé lett.~Szegény édesanyámat
 9713 III,  128   |                    ültek a parasztasszonyok és férfiak.~Az egyik úri porta
 9714 III,  128   |                 Ühüm - mondá õ fogai közül, és fáradtan levette rólam szemeit.~
 9715 III,  128   |                    A kis öcsém ült mellette és a kutyánk. Öcsém egy tyúkot
 9716 III,  128   |                  Nincs! - mondá szárazon.~- És hová lettek? - kérdém tompán.~-
 9717 III,  128   |                    haltak, szétszaladtak.~- És nem tudtál elmenni, szegénykém,
 9718 III,  128   |                     csak a nyársat forgatta és a tüzet nézte.~Én közelebb
 9719 III,  128   |                  úgy tetszik, régen volt!~- És hogyan volt a temetés? Hát
 9720 III,  128   |                  kocsis megfogta a koporsót és bevitte a kriptába. Ott
 9721 III,  128   |                Megsirattam az öreg cselédet és a kriptába határoztam temettetni
 9722 III,  129   |                    magam vele képviselõnek, és azután házasodom meg.~Mert
 9723 III,  129   |                vettem a kétezer forintomat, és elindultam a kerületembe
 9724 III,  129   |                megfogadtam, harminc zászlót és harminc tíz forintost ott
 9725 III,  129   |                    bandéristák ettek-ittak, és kurjongattak egész éjjel,
 9726 III,  129   |            kurjongattak egész éjjel, Perbet és Havas pedig hangulatot csináltak,
 9727 III,  129   |                   hozzám a részeg gazember, és felköltött, hogy azt mondja,
 9728 III,  129   |                     Kinyitottam a tárcámat, és adtam neki. Hiszen hogyne
 9729 III,  129   |                     utolsó falut elérjük.~- És ez mindég így megy? - kérdém
 9730 III,  129   |                köszönöm az urak szívességét és igénybe fogom venni - de
 9731 III,  129   |                  Nagy Máté becsületes ember és hazafi. Nem engedhetek ilyen
 9732 III,  129   |                     Sopronban vasútra ülök, és soha többé, még a maradékom
 9733 III,  129   |                    a zászlót a kocsiülésre, és sietve futott át a kukoricaföldeken
 9734 III,  129   |            ceruzával írt sorokkal a paphoz, és az ötven forintos bankóval.~
 9735 III,  129   |                 megfogtam, magasra emeltem, és roppant erõvel behajítottam
 9736 III,  129   |                    felültem a gyorsvonatra, és mikor a vasúti indóházból
 9737 III,  129   |           komfortabli vagy csak a lóvonatú.~És mégis boldog vagyok, mert
 9738 III,  129   |                    te vándor, ha arra jársz és megtalálod: ne nyúlj hozzá
 9739 III,  130   |                     nem féltél, hanem nyers és vakmerõ voltál, ugye?)~-
 9740 III,  130   |                  menni, minek annak a jó út és a jó híd.~A pörlekedõ ember
 9741 III,  130   |                     a Gyurgyik-ügy, hanem - és itt egyszerre elsápadtam
 9742 III,  130   |                    becsukattam tegnapelõtt. És azóta sem nem evett, sem
 9743 III,  130   |                egyszerre reszketni kezdtem, és a fogam vacogott.~Oh istenem,
 9744 III,  130   |                    hogy ott nyilvántartsák, és élelmezzék. Nálunk nem volt
 9745 III,  130   |                     a nyakunkon? - dörmögte és a másik oldalára fordult.~-
 9746 III,  130   |                     kulcs a rozsdás zárban, és fölnyílt az ajtó…~- Menjen
 9747 III,  130   |                  Kihallgatom a pörre nézve, és azután hazamehet…~Nem szólt
 9748 III,  130   |               lehajoljon nagy szuszogással, és a kezemet megcsókolja.~-
 9749 III,  130   |                   Föltette széles kalapját, és megrázta magán az ötcsatos
 9750 III,  131   |                  megtetszett a gyönyörû vár és birtok, úgyhogy erõnek erejével
 9751 III,  131   |                   Miféle pénzt?~- Hát a vár és uradalom vételárát, harmincezer
 9752 III,  132   |                   ott hûvösebb az idõjárás, és mert végre is csak látnia
 9753 III,  132   |               kérdeztem, egyik sem tudja.~- És ön rólam teszi fel?~- No,
 9754 III,  132   |          Zugligetben, ahol kényelmes kocsma és fogaskerekû vasút van? De
 9755 III,  132   |             megvolna is, ámbátor nincs meg, és a mappa is ha megvolna,
 9756 III,  132   |                     tíz esztendeje keresem, és nem találom.~- Majdnem hihetetlen!~-
 9757 III,  132   |                       Majdnem hihetetlen!~- És mégis úgy van, uram. Tudom,
 9758 III,  132   |                   fûtül-fától. Magyar könyv és magyar ember nem tud arról
 9759 III,  133   |                  gyermek ismeri a „Galyát”, és csodálni lehet - így folytatja -,
 9760 III,  133   |                    Nem a Gályt keressük mi (és lehet, hogy sohasem is kereste
 9761 III,  133   |                     éspedig igen szerencsés és érdekes forma, melyben kikelt
 9762 III,  133   |                magas, melyik a legközelebbi és legjobb vendéglő ott? S
 9763 III,  133   |                     a miénk.~--------------~És most meg harmadikul - én
 9764 III,  134   |            haragudott, hogy a többi kakasok és tyúkok ijedten futottak
 9765 III,  134   |                     futottak szerte a lócák és ólak alá, a kocsiszínbe
 9766 III,  134   |                     el nem lopják anyámtól, és agyon nem ütik a palóc asszonyok.~
 9767 III,  135   |                 JOHANKA NÉNI, FRANCKA NÉNI ~ÉS KERESZTAPÁM~1884~Oh nem,
 9768 III,  135   |              alkalomkor elkérte az írásomat és lekorholt. »Micsoda macskakaparás
 9769 III,  135   |                    a könyvek már megvannak, és semmi hasznukat sem lehet
 9770 III,  135   |                      hogy inzsellér leszel.~És úgy is volt vagy két esztendeig.
 9771 III,  136   |                   saját gyámfia záratta el, és éppen a saját várába, melyet
 9772 III,  136   |                     járkálván, nagy lihegve és ijedt arccal rohan be a
 9773 III,  136   |                 maradt más benn, csak a rab és a furfangos szakács.~A szakács
 9774 III,  136   |              várkapukat, becsukja belülrõl, és viszi a kulcsokat Szilágyi
 9775 III,  136   |                     Ezennel úr vagy fölötte és szabad. Védeni fogjuk magunkat!~
 9776 III,  136   |          Báthoryaknak ajándékozta Világost, és egész 1613-ig ezek kezében
 9777 III,  136   |                  rozzant szobákban a Zaránd és Hunyad megyében föllázadt
 9778 III,  137   |               Kazinczy Gáboréval vetekszik. És ezt nem pusztán a kurátor
 9779 III,  137   |                eláll a konstrukció közepén, és engedelmesen leül.~A következõ
 9780 III,  137   |                 retorikáját, formai érzékét és pátoszát látatlanban magasztalja?~
 9781 III,  137   |                   tart is, tapsoljunk neki, és éljenezzük, hadd beszélje
 9782 III,  137   |                    esperességi gyûlést.~Pro és kontra tömérdek fogadások
 9783 III,  137   |               tömérdek fogadások történtek. És titokban kineveztetett az
 9784 III,  137   |              konstrukciónál kitört az éljen és a taps…~- Halljuk! Halljuk! -
 9785 III,  137   |               tömegen, kétségbeesett arccal és váratlanul hirtelen - leült.~-
 9786 III,  138   |                   babát »Pulszky Ferenc«-et és »Tisza Kálmán«-t. (Nagy
 9787 III,  138   |                    Marcival. Marci tagadja, és urambátyámnak hívja apámat.~
 9788 III,  138   |              minthogy éjszakának ideje volt és borús sötét idõ, a ránk
 9789 III,  138   |           Becsöngetem a szolgát, gondoltam, és tormát kérek tõle. A tormától
 9790 III,  138   |              Idegesen gyújtom meg a gyufát, és oda világítok.~Uram én teremtõm,
 9791 III,  138   |                   állkapcája.~Nézem, nézem, és ahogy nézem, elkezd a saját
 9792 III,  138   |                     kutyára ugat.~Lehajlok, és remegve fölemelem.~Oh jaj,
 9793 III,  138   |                      eloltottam a gyertyát, és visszasompolyogtam az ágyamba.~
 9794 III,  138   |                     a fogammal? - riadt fel és fölemelkedett az ágyban.~-
 9795 III,  138   |                    másik ember panaszkodott és kesergett azon, hogy ugyanabba
 9796 III,  138   |                     Egy kissé restelkedett, és szótalanul ült mellettem.
 9797 III,  139   |                    legtöbbet ér a betûszedõ és a legkevesebbet az adószedõ.
 9798 III,  139   |                    ólomországba, ahol õ élt és dolgozott.~A mi nyomdánkban
 9799 III,  139   |                      azt állítja.~Szájtátva és tisztelettel hallgatták
 9800 III,  139   |               helyet, amit eddig elfoglalt.~És akkor azon nagyon sokat
 9801 III,  140   |                                CÍM NÉLKÜL - ÉS CÍMMEL~1884~I. CÍM NÉLKÜL~
 9802 III,  140   |                    I. CÍM NÉLKÜL~Kisbolyvai és merényfalusi Bolyó János
 9803 III,  140   |                  otthon él gyermekkora óta, és azt csinálja, amit - a többi
 9804 III,  140   |            közösügyet…~Szidja Tisza Kálmánt és a korrupciót.~Szidja a németet
 9805 III,  140   |                korrupciót.~Szidja a németet és a kamarillát.~Szidja a saját
 9806 III,  140   |                    Szidja a saját rokonait.~És szidja minden évben az azon
 9807 III,  140   |                 akkor bizonyosan kártyázik, és akkor a kártyát szidja.~
 9808 III,  140   |                     falon, egy régi mordály és egy még régibb buzogány.
 9809 III,  140   |                   asztalon a »Pesti Hírlap« és a »Házi Naptár«, zsebében
 9810 III,  140   |                    régi írásokat kisbolyvai és merényfalusi Bolyó János,
 9811 III,  140   |                     a kolera), folyamodott, és megkapta a kamarásságot.
 9812 III,  140   |           toalettben ül János úr a dívánon, és cigaretteket sodor…~- Te
 9813 III,  140   |                    sóhajtva.~Aztán fölkelt, és fölvett az asztalkáról egyet.~-
 9814 III,  140   |                     csapás, ennyi csapás…~- És melyik Larisch-Moenich grófné
 9815 III,  141   |                                    A KIRÁLY ÉS A PLÉBÁNOS~1884~Ógyalla
 9816 III,  141   |                 különös zabtermő hely. Búza és antiszemita azonban bőven
 9817 III,  141   |          összeveszett egymással egy hadnagy és egy kapitány…~A kapitánynak
 9818 III,  141   |                     boldogtalan kicsinykék.~És azonfelül… A kapitány tarokkompanistája
 9819 III,  141   |                    apostoli király - kezdé, és itt elbeszélte szögrõl-végrõl
 9820 III,  141   |        szögrõl-végrõl a dolgot, ahogy volt. És végre imígyen: »Ne engedje
 9821 III,  141   |                   már más. Nos, menjen hát, és vigasztalja meg otthon a
 9822 III,  142   |                  tanuljam meg a helyesírást és a közigazgatás titkait,
 9823 III,  142   |              szobájába; adjon valami dolgot és atyafiságos útmutatást hozzá,
 9824 III,  142   |                    ennek folytán«-ból indul és a »mert különben«-nel domborodik
 9825 III,  142   |                    tudnak apró üveget fúni, és a kis masszából is nagy
 9826 III,  142   |                      s még egyszer fölvette és lecsapta az iratot.~Úgy
 9827 III,  142   |          Nekifeküdtem nagy passzióval. Száz és egynéhány szigorú »meghagyatik«
 9828 III,  142   |                országban, szekerekre rakják és elviszik Angliába, azzal
 9829 III,  142   |                 hitték el a legszívesebben. És akinek kedvenc eperfája
 9830 III,  142   |                  összenéztek a hátam mögött és mosolyogtak. Némelyik gúnyosan
 9831 III,  142   |                 adathalmazt egy szakajtóba, és ültess rá egy anyatyúkot,
 9832 III,  142   |                   rám? Fogd azt a kalamust, és írd a summa summárumot.
 9833 III,  142   |             tebelõled soha jó tisztviselõ.~…És csakugyan olyan praxisa
 9834 III,  143   |                     magához hívatta a fiát, és így szólt hozzá:~- Minden
 9835 III,  143   |                 Hogyan? Õ a leghatalmasabb? És mégis nekik kell õrá vigyázni,
 9836 III,  143   |                     ükapja is cárok voltak, és valamennyi erõszakos halállal
 9837 III,  143   |              sóhajtott fel az örmény fiú. - És szegény katonák, akik itt
 9838 III,  143   |             megölesse.~- Meg akarja öletni. És mi célból?~- Ej, hát mi
 9839 III,  144   |                  mai debreceni cívisek apái és nagyapái.~Sok a hazudozás,
 9840 III,  144   |                   hazudozás, sok a színezés és babona abban, amit Hatvaniról
 9841 III,  144   |                    ablakpárkányra egy holló és egy seregély, elkezdenek
 9842 III,  144   |                  Egymást érte a mennydörgés és villámcsattogás. A boszorkányok
 9843 III,  144   |                        kiáltá a professzor, és reá taposott. Lába alatt
 9844 III,  144   |                   reá kente vérét a kezére, és hazament, azazhogy még elõbb,
 9845 III,  144   |                  Behatolhatni a földfeletti és a földalatti titkokba. Ott
 9846 III,  144   |                asztalhoz, különbözõ alakban és ruhában, egyik törpe, másik
 9847 III,  144   |                     támadt a nagy tudománya és nagy ereje a természet fölött,
 9848 III,  144   |                fölött, melyet sokan féltek, és bámultak. A debreceniek
 9849 III,  144   |                      mondá Hatvani nevetve. És legott visszaillesztette
 9850 III,  144   |                szempillantás alatt beforrt, és semmi nyoma sem látszott,
 9851 III,  144   |               boszorkányokkal cimborálókat, és máglyára ítélte, nyársra
 9852 III,  144   |                     a testöket. Ambrus Imre és Kózsay István szenátorok
 9853 III,  144   |                     az emberi hálátlanságot és telhetetlenséget. - Talán
 9854 III,  144   |                 éjfélenkint, kérem alássan, és rémítõ »patáliákat« csinál
 9855 III,  144   |                  mire egy egész falka ördög és kísértet összeröffent Hatvaninak
 9856 III,  144   |                     továbbá egy köböl mákot és egy köböl kölest, szórd
 9857 III,  144   |                      hozzáláttak az ördögök és kísértetek a szemelgetéshez
 9858 III,  144   |                 tornyán, s a kutya, ördögök és kísértetek legott elsüllyedtek
 9859 III,  144   |                      sok nagyralátó família és elõkelõ perszóna), Hatvani
 9860 III,  144   |             asztalok görnyedeztek, s ami jó és drága öt világrészben megterem,
 9861 III,  144   |                   túlsó oldalon zöld uborka és õszibarack díszlett. Akinek
 9862 III,  144   |                 csodálatos mindenféle füvek és cserjék közt egy árvalányhaj
 9863 III,  144   |              elrejtve, felnyitotta gyorsan, és betette a hetvenhetedik
 9864 III,  144   |                  szét, dobja ki a szemetre, és felejtse el, mi van benne,
 9865 III,  144   |                 Faust lehorgasztotta fejét, és szomorúan hallgatott.~De
 9866 III,  144   |                   vendégek hazakészülõdnek, és megszakítják az édesfájó
 9867 III,  144   |               káromkodnak, a nõk ijedeznek, és sikoltoznak. Az ár nõttön
 9868 III,  144   |                  nem volt bagaria csizmájuk és esernyõjük (pedig az esernyõ
 9869 III,  144   |          megkeserüli, megbosszulom magamat.~És felemelte öklét szilajan.~
 9870 III,  144   |      lehetetlenséget kell kérni.~- Törjetek és szaggassatok itt össze mindent -
 9871 III,  144   |                 perc alatt össze volt törve és szaggatva minden, minden, -
 9872 III,  144   |               bútorok, a képek, de Fruzinka és Butykai is.~Mikor a professzor
 9873 III,  144   |                    Butykaiét, tüzet rakott, és elégette.~A Butykai teste
 9874 III,  144   |                 naptól kezdve szomorú lett, és folyton sorvadt. Nem volt
 9875 III,  144   |               vívódék a halállal, egy holló és egy fehér galamb verekedett
 9876 III,  144   |                     galamb a fekete hollót.~És ekkor megszûnt ott bent
 9877 III,  145   |                  annak drága, akinek drága) és még azon felül veszedelmes.~
 9878 III,  145   |                     bigott katolikus a nép, és szörnyen hallgat a püspökére.~
 9879 III,  145   |                 terjesztetni az alsó papság és a nép közt, hogy õ nem akarja
 9880 III,  145   |               mindent megtesz, csak nem ír, és nem beszél…~- Most is azt
 9881 III,  145   |             keresztül-kasul a szegényes tót és német falvakon.~Mondhatták
 9882 III,  146   |                  ülne rá, letelepült a köd, és eltakarta a citadellát.
 9883 III,  146   |               léptekkel.~Sugár alakja volt, és mennyire a leeresztett fátyolon
 9884 III,  146   |                   Mit? - tört ki az asszony és indulatosan emelte ütésre
 9885 III,  146   |                   most is épp olyan csöndes és néptelen volt, mint elõbb.
 9886 III,  146   |                  gyújtott, mert az ezüstnek és a kõnek már egyforma volt
 9887 III,  146   |               Kalapja szalagjai kioldoztak, és a vállát verdesték.~- Itt
 9888 III,  147   |                   itt a vidékünkön?~- Igen, és találtam is már vagy harmincféle
 9889 III,  147   |                 kaszás pók, a keresztes pók és a közönséges pók.~- Hogyan,
 9890 III,  147   |                    hisz az ember csak ránéz és mindjárt a szemérõl meg
 9891 III,  147   |                     Hát persze, hogy akart, és persze hogy jött, de nem
 9892 III,  148   |                     mik ott függnek a külső és belső ablaktábla között
 9893 III,  148   |                 gondolá a főtisztelendő úr, és ki is sült mindjárt, hogy
 9894 III,  148   |                    szeletekre volt metélve, és a szeletek véges-végig teleírva
 9895 III,  148   |                pasquillus!«~Valóban az volt és így hangzott:~»Kátányiak!
 9896 III,  148   |                nyugodtan a reggeli kávéját, és átüzent a kántor-tanítóért,
 9897 III,  148   |                   nótáriust, a törvénybírót és mezõbírót, a két esküdtet
 9898 III,  148   |                   mezõbírót, a két esküdtet és a templombírót.~- Kedves
 9899 III,  148   |                     a ketten.~Valóban a pap és jegyzõ közt örökös vetélkedés
 9900 III,  148   |                    voltak. Akár csak Pollux és Castor.~Délutánonként disputáltak
 9901 III,  148   |             tisztelendõ úr, hogyha meghalok és el lehet onnan jönni, hát
 9902 III,  148   |           pasquillus dolog lesz a szájakban és elmékben egész héten.~Az
 9903 III,  148   |              tarokkompánia fogdosta a skizt és XXI-est egész éjfélig, a
 9904 III,  148   |                    ez? - kiálta a nótárius, és lecsapta a kártyát ijedten…~-
 9905 III,  148   |           szétterjed a környéken az utcákba és sikátorokba. Az öreg asszonyok
 9906 III,  148   |                   tépik, kezeiket tördelik, és köhögnek. A fák meg sem
 9907 III,  148   |                   mikor a hatalmukba veszik és mikor már úgy megeszik,
 9908 III,  148   |                elsirassa azt a sok koldust.~És reggelre a felkelõ nap éppen
 9909 III,  148   |             füstölgõ romot láthat csak ott…~És a házak lakói, a sürgõ-forgó
 9910 III,  148   |                vármegyének most egészen más és nagyobb dolga volt.~Az történt,
 9911 III,  148   |      Megszerkesztették a jegyzõkönyvet, ezt és ezt a kerületet képviseli
 9912 III,  148   |               képviseli újabb három évre ez és ez, punktum. Aláírták mint
 9913 III,  148   |                    Aláírták mint kötelezõt, és hogy gondoskodva legyen
 9914 III,  148   |             csinálni, elõre beláthatja: hiú és hiábavaló minden törekvés
 9915 III,  148   |                   hiábavaló minden törekvés és rugaszkodás.~Bölcsen volt
 9916 III,  148   |               következik, hogy voltak nyári és téli udvarlói is.~Minthogy
 9917 III,  148   |                    pázsitja, a rózsalugasok és a szaladó kis patak.~Ágnes
 9918 III,  148   |                    csakhogy végtelenül naiv és tanulatlan. Az egész megyében »
 9919 III,  148   |                     befonja a fûzfabokrokat és növényeket, mind uralkodásra,
 9920 III,  148   |                    Türelem van itt, de nagy és csak kevés panasz a hatalom
 9921 III,  148   |                     vegyített kapadohányát, és sohasem fognak békétlenkedni.
 9922 III,  148   |                     csüggedetlenül mondá:~- És mégsem térhetünk vissza
 9923 III,  148   |               szülõitõl, nagy olvasottságot és tudományt szerzett. Jellemes
 9924 III,  148   |                hátul hajában a fésût.~- Na, és miképp akarják kifizetni?~-
 9925 III,  148   |                  amit én gondolok?~- Az is.~És elpirult hozzá egy kicsit,
 9926 III,  148   |                      Érzem magamban az erõt és kedvet.~- De hát akkor mért
 9927 III,  148   |                     miért nem? A szerénység és a gyámoltalanság ikertestvérek,
 9928 III,  148   |                törõdnie az õ határozatukkal és az õ pénzükkel.~- Hiába
 9929 III,  148   |                     a Dorogi Ferenc fejébe, és ott nagyra hízott a hiúság
 9930 III,  148   |                  egész héten leveleket írt, és sürgönyöket fogalmazott.
 9931 III,  148   |                  Gyárfás ült a háta mögött, és õ súgta a mondatokat. Csakhogy
 9932 III,  148   |                     idegrohamokban szenved, és az élénkség, zsivaj, társalgás
 9933 III,  148   |                    tisztet nagy dignitással és circumspektussággal.~A kátányi
 9934 III,  148   |                     bosszúsan. Káromkodott, és dühösen összerugdosta az
 9935 III,  148   |             távozott, bement a székvárosba, és összehívta a pártkonferenciát.~
 9936 III,  148   |                     ott van, ott motoszkál, és nehezen lehet többé kivenni.~
 9937 III,  148   |                     akadtak rá, fölszedték, és hazahozták. Nem nagy dolog
 9938 III,  148   |              Csiszliknek egy hülye felesége és annak egy hülye öccse (az
 9939 III,  148   |                    társai bosszút esküdtek, és a népet fanatizálták. A
 9940 III,  148   |                    éjjel-nappal gyógyítani, és bevarrogatni az ejtett sebeket.~
 9941 III,  148   |                    Mit tegyek? Lemondjak-e, és menjek el egy más megyébe
 9942 III,  148   |                     tanácslom, maradjon itt és…~- És lõjem fõbe magamat?
 9943 III,  148   |               tanácslom, maradjon itt és…~- És lõjem fõbe magamat? Igaz,
 9944 III,  148   |                  nagyobb volt a rézgarasos, és »Libertas«-nak nevezték.~…
 9945 III,  148   |                    öntözésedre, hogy nõhess és virágozhass, s be sokszor
 9946 III,  148   |                   forráshoz, szemetet, gazt és egy állati hullát pillantottak
 9947 III,  148   |                      A liberalizmus is üdít és erõsít, mint a víz. Az mindegy,
 9948 III,  148   |                Ebben a zagyva hadviselésben és irtóztató felfordulásban,
 9949 III,  148   |                hattyúfehér vállára hajtsam.~És így bizony kellemesebb lett
 9950 III,  148   |                ilyen fülek mindig vannak.~- És lássa, ha maga azt megteszi,
 9951 III,  148   |                  két édesség: a népszerûség és a szerelem.~Ágnes napról
 9952 III,  148   |                    hegyi nép sokkal erõsebb és egészségesebb a többinél.
 9953 III,  148   |                     van? - kiáltá Dorogi. - És megverte? Az lehetetlen!~-
 9954 III,  148   |                       Ki az, hej? - kiáltá, és fürgén ugrott fel a jöttek
 9955 III,  148   |                 öregapó, mi vagyunk. Egy úr és egy úrnõ.~- No, mit akartok? -
 9956 III,  148   |                      No igen, az én apámat. És miért nem akarja ringatni?
 9957 III,  148   |                     hogy ilyen a fiatalság, és én magam sem bánnám, de
 9958 III,  148   |                  egymásra fején, halántékán és arcán, hogy úgy tetszett,
 9959 III,  148   |                     szertelen aprók voltak, és a mozgásán lehetett kivenni,
 9960 III,  148   |                lehetett kivenni, hogy ember és még él.~Megszólították,
 9961 III,  148   |                     szólt Ágnes mosolyogva, és egy ezüst tallért vett ki
 9962 III,  148   |                 fölfogta a szép menyecskét, és az ölében vitte át, mint
 9963 III,  148   |                    víz elfoly az Erkében…~- És sok bor a választók torkán...
 9964 III,  148   |            tükrözõdött az odaadó gyöngédség és az elbájoló szemérem.~-
 9965 III,  148   |                   én szívem tele van azzal, és nincs parányi hely sem benne
 9966 III,  148   |                 fülébe.~Dorogi vállat vont, és a szemével Ágnes felé intett,
 9967 III,  148   |                    Olyan sürgõs?~- Olyan.~- És nem mondhatod meg hat szem
 9968 III,  148   |                     kérdés!~Dorogi elsápadt és rimánkodásra fogta a dolgot,
 9969 III,  148   |                   megkönyörülhetnél rajtam, és megmenthetnél. Mondd annak,
 9970 III,  148   |          Elvörösödött, fölemelte az ökleit, és most már fenyegetõzni kezdett.~-
 9971 III,  148   |                   léptekkel ment a kocsihoz és beült.~- Jól van, menjünk! -
 9972 III,  148   |                     egymás mellett a fogoly és a csendbiztos, csak a falvakon
 9973 III,  148   |                    ezzel rácsapta az ajtót, és bezárta.~Az egész megyeházában
 9974 III,  148   |             állította, kiment Garibaldihoz, és bizonyosan puskát hoz majd
 9975 III,  148   |                 kormány fölhivatta Dorogit, és megfizette, hogy hallgasson,
 9976 III,  148   |                megfizette, hogy hallgasson, és álljon odébb. Ez volt a
 9977 III,  148   |                      a fõispán, Elek István és Apczy Ágnes. Ezek pedig
 9978 III,  148   |                  elõtt eloltották a lámpát, és elaludtak. Timár Mihály
 9979 III,  148   |                   kopogtak. Timár felugrott és odament. Egy ember állt
 9980 III,  148   |                  fogadok a korcsmárosnétól, és megyek rögtön - mondá az
 9981 III,  148   |                  mondá az öregúr szomorúan, és öltözködni kezdett.~- De
 9982 III,  148   |                    ne légy izgatott reggel, és a hangod szépen csengjen.
 9983 III,  148   |                 költötte, felült a kocsira, és elhajtott a vasúti állomásra.~
 9984 III,  148   |                    a bíró, három tanácsbeli és egy kortes tisztességtudó
 9985 III,  148   |                udvaron.~Kiugrott az ágyból, és öltözködni kezdett.~- Ninini,
 9986 III,  148   |                     ugye?~- Mind együtt van és türelmetlenkedik.~- De hát
 9987 III,  148   |                    ha az úr újra lefekszik, és elalussza ezt az országgyûlést.~
 9988 III,  148   |                  ráugrott, mint egy tigris, és megragadta a nyakát:~- Hát
 9989 III,  148   |                   én csak a várnagy vagyok.~És mindenütt ilyen kitérõ választ
 9990 III,  148   |                     elborult minden homlok, és senki sem emlékezett semmire. (
 9991 III,  148   |                     keresztet vetve magára, és elfutott.~Csak a faragó
 9992 III,  148   |                   az is babonás ember volt, és egy kört csinált magának
 9993 III,  148   |                     ámbituson, az atya, fiú és szentlélek isten nevében.~-
 9994 III,  148   |                    vagy-e vagy pedig ördög, és alvilági lény vagy-e, aki
 9995 III,  148   |                kivette a keblébõl a levelet és átadta Doroginak, az rögtön
 9996 III,  148   |                 megösmerte az Ágnes írását, és izgatottan bontotta, fel.~
 9997 III,  148   |                 ránézett a reszketõ kezére, és megértette, hogy még mindig
 9998 III,  148   |              szenzációt okozott a fölmentés és az új kinevezés a megyében.
 9999 III,  148   |                     eljegyzés az új fõispán és Apczy Ágnes között. Ott
10000 III,  148   |                 rangot szerzett a férjének! És még azt merik mondani, hogy: