bold = Main text
      Rész, Fejezet                                             grey = Comment text

10001 III,  148   |                    a fiatal báró titulussal és vitulussal egyszerre, de
10002 III,  148   |                  nagy birkalopó is elõállt, és vallotta.~Lehetetlen a nemes
10003 III,  148   |                 rókusi doktor kapott rajta, és õrültnek deklarálta: elszállították
10004  IV,  1     |                   itt, a »Hollócska« patak!~És vígan fut a kocsi mellett
10005  IV,  1     |              felesége van… Most itt laknak, és nagyon jóba vagyunk velök!~
10006  IV,  1     |                   voltak talán fölnyitva.~- És természetesen kitatarozták
10007  IV,  1     |                 magától, mint a fán a rügy, és rügybõl a virág. Sokkal
10008  IV,  1     |                   beszédes, majdnem csacska és olyan fürge, mint a karika.~
10009  IV,  1     |                módon kiesett kezembõl ecset és festékes findzsa.)~- No,
10010  IV,  1     |                 Léptek hallatszottak. Gazsi és Ilonka jöttek nagy robajjal.~
10011  IV,  1     |                  nem merek oda menni többé, és õ sem jön hozzánk.~Nem is
10012  IV,  1     |               paraszttal, õ hozzám lépdelt, és megszólított. Modora egészen
10013  IV,  1     |                 Modora egészen nyugodt volt és természetes.~- A remeklést
10014  IV,  1     |                   mérges, hát akkor mérges, és az illedelmet sem tekinti.~
10015  IV,  2     |               vitézlõ õsapák!~Nem ismerünk, és mégsem vagytok idegenek.
10016  IV,  2     |                   unokái, akik a földjeiket és arcvonásaikat örökölték.~
10017  IV,  2     |               megelevenednének kegyelmetek, és meghallgatnának, be szívem
10018  IV,  2     |                     agyag - szólt ilyenkor, és meghasította a kampós botjával. -
10019  IV,  2     |                megtetszett Boldizsár úrnak, és tovább szõtte:~- S valamelyik
10020  IV,  2     |                    Balóthy éppen erre ment, és beleült.~Ebbõl aztán látszik,
10021  IV,  2     |                  igaz, hanem megharagudtak, és õk vitték el. (Tudniillik
10022  IV,  2     |                   az öreg nagyapa, az unoka és fiatal neje. Éppen áldott
10023  IV,  3     |                 csak megacélozza a küzdelem és a becsmérlés: »Azért is
10024  IV,  3     |              könyvek helyett a tükör elõtt, és a saját szemeiben gyönyörködött.~-
10025  IV,  3     |                    bürókban, a parlamentben és mindenfelé.~II. AZ A BIZONYOS
10026  IV,  3     |                    a törvényszék bóbiskolva és kimerülve. Ez már a hatodik
10027  IV,  3     |                   egy kockás nadrágos zsidó és egy ködmönös parasztember.
10028  IV,  3     |                     kelepelõ. Ugyancsak fül és figyelem kellett volna ahhoz,
10029  IV,  3     |              fortyant fel az öreg elpirulva és a dolmányát helyre rángatva -,
10030  IV,  3     |             szemtelenség! - kiáltá a leány, és sötét szemeiben villámok
10031  IV,  4     |                Burgnak van »fehér asszonya« és nemcsak Lõcsének. A Kállay-családból
10032  IV,  4     |                    úgy, hogy András, István és Péter marad, a másik percben
10033  IV,  4     |                  kiáltá az asszony. - Fiaim és férjem. Add ide a dárdádat! -
10034  IV,  4     |                   Hisz én vagyok! - kiáltá, és összerogyott.~Nem a fiai
10035  IV,  4     |                akkor õ elhagyja síri lakát, és besuhan fehér mezében megnézni
10036  IV,  5     |                   megírtam egy elbeszélést, és az úgy ott maradt (a szerkesztõi
10037  IV,  5     |                    magamagától megfiadzott, és egy másik elbeszélést szült:
10038  IV,  5     |                 papné kis lánykái, a Kriska és… nem tudom biz én már hogy
10039  IV,  5     |                  Mit? Hát el volt veszve?~- És te nem tudod?~- Nem én -
10040  IV,  5     |                   tárgyaimmal, embereimmel, és lerajzolta õket, ahogy õ
10041  IV,  5     |        viszontagságon keresztül hazakerült, és most itt van eredeti alakjában.
10042  IV,  6     |            mégiscsak odajárultak Ilonkához, és bevallották: ki lovat, ki
10043  IV,  6     |                     is pattogni fog odabent és kihajt majd a szobák padozata,
10044  IV,  6     |                  varázsütésre arany diókkal és almákkal gazdagon megrakva.
10045  IV,  6     |                Czingeri bácsi. - Itt a toll és tenta, fiacskám. Írd meg
10046  IV,  6     |                     bácsi vette a kalapját, és elment, de útközben természetesen
10047  IV,  6     |        természetesen felbontotta a levelet, és olvasta:~»Kedves Jézuskám!~
10048  IV,  6     |               tavalyi bálon annyit táncolt, és mondd meg az ördög bácsinak,
10049  IV,  6     |                   az a levélke, visszajött, és letette a karácsonyfa alatt
10050  IV,  6     |                  amit az Ilonka adott neki, és elment örökre; de azt már
10051  IV,  7     |               Tarczaly nemzetségnek: István és Endre.~Óriás birtokaik voltak
10052  IV,  7     |                 családtag bírta a sok várat és földet, most ez mind a két
10053  IV,  7     |                    megelevenedett az imént, és az ujjaival intett. Ne rázd
10054  IV,  7     |                 fiúra száll a családunkban, és azt titokban tartja, a világnak
10055  IV,  7     |                idefönt, behunyta a szemeit, és meghalt.~Eltemették nagy
10056  IV,  7     |           elvesztette Mária Aurélia bárónõt és Tarczaly Endrét. Ki tudja,
10057  IV,  7     |                     kedvenc udvarhölgyétõl, és kedvetlenül vágta meg selyem
10058  IV,  7     |                odamehet.~Tarczaly elsápadt, és meghajtotta magát engedelmesen.~-
10059  IV,  7     |                  kedélyes urak összejöttek, és még egyik sem tudta, ki
10060  IV,  7     |                    tudta meg mi volt a vád, és hasonlóan senki sem tudta
10061  IV,  7     |                     tekintette feleségének, és ha mégis… no, de kár feszegetni.~
10062  IV,  7     |                  legale fölkelt a helyérõl, és eltávozott azokkal a szavakkal: »
10063  IV,  8     |                kevélykedének a kovácsmûhely és a faluháza elõtt. - Meglássátok,
10064  IV,  8     |                   Czibaky Mihálynak hítták, és a tiszttartó ócska házát
10065  IV,  8     |                     aki elvesztette a pört, és amiatt ment tönkre, van
10066  IV,  8     |               negyvenezer forint elfogyott, és sohasem bírta kipörölni.~
10067  IV,  8     |                Mindezeket otthon hallottam, és már azzal a hittel nevelkedtem
10068  IV,  8     |              letörli. Hosszú kaputot visel, és a kutyák megugatják a faluban.
10069  IV,  8     |                      Instanciákat másoltam, és íveket léniáztam különbözõ
10070  IV,  8     |                   volt sem füle, sem farka.~És mégis majd minden pört megnyertünk!
10071  IV,  8     |                    menyecske, azt az írást, és várja meg itt, igazítunk
10072  IV,  9     |                      hogy mindig üres volt. És az nem is csoda; de csoda
10073  IV,  9     |                  nemsokára szintén meghalt, és a töméntelen kincs mind
10074  IV,  9     |                töméntelen kincs mind a szép és kényes Borbáláé lett.~Sereglettek
10075  IV,  9     |                     a kitüntetõ versengések és roppant kincsei által; elhatározta,
10076  IV,  9     |                 csak egy királyi herceghez.~És ebben volt is valami filozófia.
10077  IV,  9     |                mondogatták a tanácsbeliek), és Borbála felépítette a várat
10078  IV,  9     |                     a temetõbe udvarlóival, és megrúgta Buriusz sírját
10079  IV,  10    |                    követtek el, nyájas volt és szelíd megrovásaiban is.~
10080  IV,  10    |                  különös idõk voltak akkor, és éppen nem kedvezõk a bátortalanoknak.~
10081  IV,  10    |                  tudjuk beszívni, ha szabad és tiszta, ha meg nem fertõztette
10082  IV,  10    |                    angyal, egy fakó asszony és egy borzalmas szörny; Istenem,
10083  IV,  10    |            megkönnyebbült… egyet sóhajtott, és félénken összezsugorodva,
10084  IV,  11    |           kibontogatja az érkezõ csomagokat és leveleket, sokat mosolyoghat
10085  IV,  11    |                     filoszemita, mert ekkor és ekkor egy zsidópártoló kifejezés
10086  IV,  12    |                  király mástól gyógyul meg, és mástól egy rabszolga.~-
10087  IV,  12    |                     király.~Így is történt, és lett heted napra nagy öröm,
10088  IV,  12    |                 Maga elé hívatta a koldust, és így szólt hozzá:~- Mit kívánsz,
10089  IV,  12    |                 isten neki, úgy is jó lesz, és ha már vára volt neki, elment
10090  IV,  12    |                     szikla, hasogatják hát, és szállítják mindenfelé, kereskedést
10091  IV,  12    |                    egymás után, aki Csicsót és uradalmát birtokolta, mit
10092  IV,  12    |                  János megharagudott, s pör és egyezkedés helyett ostrom
10093  IV,  12    |                   helyett ostrom alá fogta, és megvervén Péter vajdát,
10094  IV,  12    |                   mondom, mert ha meglenne, és persze ha a moldvai vajda
10095  IV,  13    |                   ezüstmûves a fejét rázta, és mosolygott hozzá.~- Vagy
10096  IV,  13    |                   tanultam ezzel az órával, és talán tanulhat belõle valamit
10097  IV,  13    |           bizonyosan öngyilkos - gondoltam, és szívem háborogva nagyot
10098  IV,  13    |                   no, húzza fel a mellényét és a kabátját, aztán menjen
10099  IV,  13    |                    Segítsen magán valahogy, és keressen addig munkát. Az
10100  IV,  13    |                  lemond az öngyilkosságról, és velem jön a szomszéd kocsmáig,
10101  IV,  13    |                     Szemeit az égre emelte, és fájdalmasan sóhajtozott.
10102  IV,  13    |               sóhajtozott. Azután lehajolt, és megcsókolta kezemet.~- Az
10103  IV,  13    |              Ezúttal letérdelt az átjáróra, és kezeit összetéve imádkozott,
10104  IV,  13    |                     Lopva felém pillantott, és felemelte a lábát, és két
10105  IV,  13    |           pillantott, és felemelte a lábát, és két kezét kétségbeesve kitárta.~
10106  IV,  13    |               hiában?~Visszarántotta lábát, és kedélyesen fölkacagott…~-
10107  IV,  14    |                  Ikertestvérek voltak, Imre és Gábor (a családi nevüket
10108  IV,  14    |                ígért Gábornak a bécsi udvar és bárói rangot.~Elárulta ezért
10109  IV,  14    |                     jelenthet az audiendum, és nem tette az egyiket sem,
10110  IV,  14    |                   átment újra a Dunántúlra, és addig kereste a labancokat,
10111  IV,  14    |                szétverte, õt magát elfogta, és vasba verve küldte Sárospatakra,
10112  IV,  14    |                     magasra emelte a hóhér, és megmutatta a népnek:~- Így
10113  IV,  14    |               nyugtáját a tízezer aranyról.~És megtalálták a Bozó Mihály
10114  IV,  14    |                Gábor szabadon bocsátásáért, és az Imre fejéért hiánytalanul
10115  IV,  14    |                   ülnek ma a fõrendiházban, és hivatkoznak a történelemre.~
10116  IV,  15    |                   ki tudja mirõl, kiabáltak és haragoskodtak, ki tudja
10117  IV,  15    |                    kardot.~Anyám mosolygott és a szájamra ütött:~- Az csak
10118  IV,  15    |                 másik nagyszakállú úr állt, és neveket olvasott fel egy
10119  IV,  15    |                     mondta rá határozottan, és szegény édesanyám is erõsítette.~
10120  IV,  15    |                   járni-kelni, ha ösmertem, és hallottam is beszélni, de
10121  IV,  15    |                    kell majd egyszer jönni.~És hogy õ is ott van odahaza,
10122  IV,  15    |                  azért mégis itthon maradt, és megismerte, mi a haza, akit
10123  IV,  15    |                kiengedett, de nagyon lassan és sohasem egészen.~Gróf Forgách
10124  IV,  15    |                    összetörve a nemzet elé, és azt mondani: »Elölrõl kezdem,
10125  IV,  15    |                     a kedélyes csendbiztos, és néhány, ez alkalomra felöltöztetett
10126  IV,  15    |                      Magyarország térképe - és odabökött az ujjaival. -
10127  IV,  15    |            karonfogta most a levéltárnokot, és elvezette a folyosó legvégére,
10128  IV,  15    |                     más is, csigák, kagylók és természeti furcsaságok.~
10129  IV,  15    |                     hajdani felvonóhíd elé, és mosolyogva kiáltá:~- Gyertek
10130  IV,  15    |                 gyermek ugrándozott felénk, és pajkosan, zajos viháncolással
10131  IV,  15    |                     A kedves kis grófocskák és comtesse-k engedelmesen
10132  IV,  15    |                  mindig kitörültette magát. És ha szemeit fölvetette, végigjáratván
10133  IV,  15    |                     az embereken, a falakon és a pirosló országcímerén
10134  IV,  16    |                   egy félév múlva visszajön és elveszi, pénzt is kölcsönzött
10135  IV,  16    |              Kazuvich hazautazott Zágrábba, és eszeágában sem volt többé
10136  IV,  16    |                      s rá még egy negyedév, és mrs. Grumm türelmetlenkedni
10137  IV,  16    |                    méregbe jött az asszony, és visszafelelte:~»Jól van,
10138  IV,  16    |                  adóssági kötelezvényekkel, és szerelmes levelekkel ellátva.
10139  IV,  16    |                    No, mindegy, egy kis út, és egy vasúti jegy még nem
10140  IV,  16    |                    Török a fizetése, a keze és a szabadsága ellen, mert
10141  IV,  16    |                  szabadsága ellen, mert így és így áll a dolog.~- Hja -
10142  IV,  16    |                  hogy ismét egy új országba és városba ment törvényeket
10143  IV,  17    |                kellenék.~A kereskedõ ugrik, és egy csomó kaszát tesz eléje.
10144  IV,  17    |             Behunyja elõször a jobb szemét, és úgy néz végig rajta, azután
10145  IV,  17    |                    majd leereszti a földre, és a féltérdén meghajlítja.~-
10146  IV,  17    |                     onnan legott visszatér, és még egyszer bekurjant:~-
10147  IV,  17    |           kövezethez, rálehel, suhint vele, és betámolyog nagy szomorúan.~-
10148  IV,  17    |                        Fizessen kend hamar, és ne tartson itt prédikációkat.~-
10149  IV,  17    |                 kivett egy forintos bankót, és odaadta a kereskedõnek.~-
10150  IV,  17    |               krajcárra akadt.~- Huszonnégy és harminchárom, az ötvenhét…
10151  IV,  18    |                      mármint a teens úrhoz, és vidd be neki az írást, ha
10152  IV,  18    |               feltalálja magát az anyjukom, és így szól: »Ugyan nézze csak
10153  IV,  18    |                 sebtiben kipörölni. De hogy és miképpen? A törvény vagy
10154  IV,  19    |             felosztása a vezérek, alvezérek és katonák közt. Volt föld
10155  IV,  19    |                 tied.~Így keltek össze Gedõ és Hajnácska, s sokáig éltek
10156  IV,  19    |              szomszéd várban, melyet »Gedõ« és »Hajnácskõ« várnak említenek
10157  IV,  20    |                  üveggöreb, minden búzaszem és minden porcelántányér azt
10158  IV,  20    |                  császár kitûzött egy napot és egy órát, s az öreg Ebers
10159  IV,  20    |                miközben kékült, vörösödött, és izzadott.~- Kíván még valamit
10160  IV,  20    |                      pedig megvan, pusztít, és nincs ellene medicina.~II.
10161  IV,  20    |                  hogy itt is legyen valami…~És a miniszter megkopogtatta
10162  IV,  20    |                  Megkapta a nagy rendjelét, és viselte békességgel a nyakában.
10163  IV,  21    |                   postával, hogy keökényesi és iváncsai Gudry György jobblétre
10164  IV,  21    |                 megboldogult Panity Lacival és a Siroky Miskával beszélgetett.
10165  IV,  21    |              szempilláit, egy tompa hörgés, és nem volt többé.~Szép halál
10166  IV,  21    |                 osztályrészéül. Panity Laci és Siroky Miska eljöttek érte
10167  IV,  21    |                   Borzasztó rendetlenségben és maradiságban volt a megye.
10168  IV,  21    |                     mondá kevélyen Gudry -, és ahol fölébredsz, ott lesz
10169  IV,  21    |                    ügymenet, a közigazgatás és törvénykezés. Az igazság
10170  IV,  21    |                     mindenekelõtt szemléket és vizsgálatokat fog tartani
10171  IV,  21    |                     szép zahorai menyecske… és megcsókolta a nyakát. Akasztófáravaló
10172  IV,  21    |                    mise alatt tesz ilyet!~- És már rá is verette az illetõ
10173  IV,  21    |                   dominium kell föllebbezni és nem extra dominium. Birtokon
10174  IV,  21    |                    dominium. Birtokon belül és nem birtokon kívül. Ez a
10175  IV,  21    |                kijött türelmébõl az öregúr, és sértõdve mondá a bajuszát
10176  IV,  21    |                    A fõispán elmosolyodott, és a szomszéd hivatalba nyitott
10177  IV,  22    |                hófehér, de a szeme fiatalos és az arcszíne pirospozsgás.~
10178  IV,  22    |                    3 kr.-os padok egyikére, és úgy szemléli a gyönyörû
10179  IV,  22    |                     a mellette levõ székbe, és rá akartam gyújtani, de
10180  IV,  22    |              kupolájára föl lehetett menni, és végignézhette az ember az
10181  IV,  22    |                     ha akkor látta volna.~- És mikor látta?~- Vagy ötven
10182  IV,  22    |                      de kis bajuszú ember), és azt indítványozta, hogy
10183  IV,  22    |                   neve) fásítsa be a város, és hagyja szabad térnek.~A
10184  IV,  22    |                Uraim, tudtommal Pest város, és nem erdõ. Mármost kutassuk,
10185  IV,  22    |               Már-már gyõzött volna Sartóry és Pisztóry, de ebben a percben
10186  IV,  22    |            hivatkoznak az urak. Mert Anglia és köztünk nagy a különbség. (
10187  IV,  22    |                      Angliában vannak toryk és hightoryk, itt pedig vannak
10188  IV,  22    |                  itt pedig vannak Pisztóryk és Sartóryk.~Óriási hahota
10189  IV,  22    |                hahota támadt erre. Pisztóry és Sartóry elvörösödve rohantak
10190  IV,  22    |                      Milyen különbség akkor és most!~Ma már húsz szebbnél
10191  IV,  22    |                  eredmény, mert a Pisztóryk és Sartóryk még mindig megvannak
10192  IV,  23    |                 reprezentál a kerületben.~- És hol vannak a fiatalok?~-
10193  IV,  23    |                   fognak csodálkozni a fény és pompa fölött. Elbódulnak
10194  IV,  23    |                     a Bisutka uram gubáját, és így szólt:~- Kapitális guba!~
10195  IV,  23    |                      jól teszi.« A másikon »És igyék bort az, akinek pénze
10196  IV,  23    |               minden kincs«. A harmadikon: »És igyék bort az, akinek búja
10197  IV,  23    |                   no, hát ez az - motyogta, és nem gyõzte csóválni a fejét.~
10198  IV,  23    |             kiáltott fel, mikor a dinnyéket és az uborkákat megpillantotta.~
10199  IV,  23    |                   piszkét, retket, ribizlit és epret, az volt a leghitványabb.~
10200  IV,  23    |                   rossz gazdálkodás módjait és tévedéseit csepegteti a
10201  IV,  23    |              versenyt csillogott cifraságai és arany kupoláival, s így
10202  IV,  24    |                immár abból a derék városból és népébõl.~Hát biz az megurasodott
10203  IV,  25    |               Bejött a bolondos korszellem, és lefújta a címerekről az
10204  IV,  25    |                   Az utókor már csak gazdag és szegény grófokat fog ismerni,
10205  IV,  25    |                     ami a szemnek tetszetős és kellemes. Mint fiatalember
10206  IV,  25    |                     érezte magát Londonban, és még ki tudja meddig éldegélt
10207  IV,  25    |                      Azért hát becsomagolt, és hazajött az erdélyi birtokaira.~
10208  IV,  25    |                 harcoltak a Monarchia ellen és semmiképp sem lehetnek hadifoglyok.
10209  IV,  25    |                  szeretem legjobban, szilaj és mégis kezes állat, megeszi
10210  IV,  25    |                   igaz, hogy rézbõl vannak, és csak megezüstözve, hanem
10211  IV,  25    |                     témájáról nem beszélek.~És amit mondott, meg is tartotta.~
10212  IV,  25    |                  szólani.~Salla úr fölkelt, és ímmel-ámmal elmondta, hogy
10213  IV,  25    |                     kívánta, tehát felállt, és hebegett valamit az elõtteszóló
10214  IV,  25    |                  pislantott végig a karokon és rendeken (õ még mindig azoknak
10215  IV,  25    |                szónok, Dobándi Mátyás uram, és egy álló óráig argumentált
10216  IV,  25    |                  Hallottam néhány véleményt és indokot az országút ellen
10217  IV,  25    |                   odalépett az emelvényhez, és felkiáltott:~- Szavazást
10218  IV,  25    |                   mely minden zsarnokságnak és erõszaknak véget vet. Én,
10219  IV,  25    |                újabbi hasznos mûködésükért, és a megyegyûlést ezennel berekesztem.~
10220  IV,  25    |                bizony így épült föl a báldi és még igen sok más út egyebütt -
10221  IV,  25    |                    út egyebütt - a hazafias és áldozatkész többség akaratából.~
10222  IV,  25    |                  ami itt hányódik, vetõdik, és az ördögnek sem kell. Egy
10223  IV,  25    |                   tanácsosok emlékeztek rá, és elreferálták.~Én azonban
10224  IV,  25    |             megöregedett. Még akkor is szép és hatalmas ember volt, talán
10225  IV,  25    |          titkárjának.~A titkár felbontotta, és kihúzta belõle a vaskoronarendet.~-
10226  IV,  25    |                   még egyszer felolvasta.~- És mit gondol maga, amice,
10227  IV,  25    |                 esztendeje nem volt Pesten, és soha életében nem látta
10228  IV,  25    |                     le, szekretárius amice, és írja, amit diktálni fogok.~
10229  IV,  25    |                    hadd írjam alá.~Aláírta, és megporozta.~- Most pedig
10230  IV,  25    |              asztalról a hivatalos aktákat, és végzéseket jegyzett föl
10231  IV,  25    |                     nagy volt a tekintélye, és akit oly tisztelet környezett,
10232  IV,  26    |                   én valaha Bécsbe menjek.« És nem is ment egy tapodtat
10233  IV,  26    |                   az öreg Bécs fogta magát, és közelebb jött.~Fölépítették
10234  IV,  26    |                     arra a napra kíváncsian és kételkedve.~- Már csak megnézzük -
10235  IV,  26    |                    keresztet vetett magára, és hüledezve hebegé:~- No,
10236  IV,  26    |                 hitté; csak az ájtatosabbak és vakbuzgók vették istenkísértésnek
10237  IV,  26    |                     vették istenkísértésnek és az ördög incselkedéseinek.~
10238  IV,  26    |           sitteg-suttog; ahelyett a bámulat és megdöbbenés fölszisszenése
10239  IV,  27    |                   az estelihez.~Csupa leány és asszony. Szép pirospozsgás
10240  IV,  27    |                    kezembe adta a gyertyát, és a szoba küszöbén kezet fogott
10241  IV,  27    |                   éjt - hebegtem izgatottan és beléptem.~De amint az ajtó
10242  IV,  27    |                feküdt nagy kecskeszakállal, és hosszú vörhenyes bajusszal.~-
10243  IV,  27    |                szokás!~- Értem önt - mondá, és újra nevetett -, de nincs
10244  IV,  27    |                   különösen sok férfi Mária és Terka van.~- Õrültség!~-
10245  IV,  28    |                    iránti hûséget megszegi, és a sereget háborúságos idõben
10246  IV,  28    |                     vala:~»Aki korhelykedik és dobzódik, egy havi fogságbüntetés
10247  IV,  28    |                 melyik volt a Teleki uramé, és melyik a fejedelemasszonyé,
10248  IV,  28    |                     huszonötödik esztendõt, és ha megtartja parancsaimat,
10249  IV,  28    |               Mihelyt az öreget bekaparták, és a végrendelet köztudomásúnak
10250  IV,  28    |              nyomában járjanak Szél Pálnak, és belekeverjék a végrendelet
10251  IV,  28    |                  hogy a barátok ott voltak, és pénzt kölcsönöztek neki,
10252  IV,  28    |                      hogy az erõs italoktól és a nagy sokadalmaktól õrizkedjék.
10253  IV,  28    |                      Ha Szél Pált elítélik, és halált szenved, a vagyon
10254  IV,  28    |                korhely volt, folyton ivott, és itt áll ni, megírva szóról
10255  IV,  28    |                    meg, hogy melyik az erõs és melyik a gyönge ital. Én
10256  IV,  28    |                   erõs, hogy malmokat hajt, és gátakat tör.~De már erre
10257  IV,  29    |                              A BÖLCS KIRÁLY ÉS A KÉT GYŰRŰ~1885~Egy Tomo
10258  IV,  29    |             előhozakodott a saját eszméivel és irányával. S az ország dolga
10259  IV,  29    |               pöröly zaja.~Bemegy a király, és látja, hogy ott bent a kovács
10260  IV,  29    |               különböznek: smaragd, gyémánt és opálszemek villognak rajtuk,
10261  IV,  29    |                     király elcsodálkozva.~- És viszont olyanokat is készítek,
10262  IV,  29    |                   Ha ez erdõ körül oly nagy és széles mélységeket ásatsz,
10263  IV,  29    |                senki ide többé ne jöhessen, és ne tudhasson az erdõ felõl.
10264  IV,  29    |             nyugalomba ment.~De a nyugalmat és a visszaemlékezést ritkán
10265  IV,  29    |                 gerjedt a mostani miniszter és kormányzat iránt. Konspirált
10266  IV,  29    |                 azelõtt avatva, kifecsegte, és a népet ezzel is a király
10267  IV,  29    |                     vájt tengerrel.~Elment, és megtalálta a kovácsot.~-
10268  IV,  29    |                  elvesztett hatalmuk miatt, és a státus-titkokból a legveszedelmesebbeket
10269  IV,  30    |                    Smargaza nevû országban, és az a fejébe vette, hogy
10270  IV,  30    |                   királyné - mondá a barna, és a szeme villámlott.~- Engem
10271  IV,  30    |          gárdakapitány? - kiáltá a királyné és ajkai reszkettek a dühtõl. -
10272  IV,  30    |                   nagy kiülõ pofacsontokkal és meglehetõsen kopasz fejjel.
10273  IV,  30    |                 magánkívül volt haragjában, és a lányokhoz fordult.~- Tudjátok
10274  IV,  30    |                    durcásan a büszke Aróta, és kínálkozóan, de mégis szendén
10275  IV,  30    |                védelmezlek a férfiak ellen, és nem a férfiakat ellenetek…
10276  IV,  31    |                    Deák Ferenc is szerette, és bámulta a hülyeségét, s
10277  IV,  31    |                  kend, a szoba elé, érti-e. És be ne eresszen élve ezen
10278  IV,  31    |            Felkötötte a régi jó fringiáját, és odaállt az ajtó elé mint
10279  IV,  31    |                  szegény ember bejött érte, és kivitte nagy kényelmesen
10280  IV,  31    |                 Balatonfüredre ment Csányi, és meghagyta Timának keményen:~-
10281  IV,  32    |                Pogány Karolinát. A Kállayak és Balassák néha egyetlen rossz
10282  IV,  32    |                   persze ha tudott latinul, és persze ha az asszony nem
10283  IV,  32    |              hûbérurak unokájának odalépni, és így szólni: »Ennek a hosszú
10284  IV,  32    |                     azon alapult, hogy föld és jobbágy egyformán tulajdona
10285  IV,  32    |             parasztleányok szépségét? Uraim és hölgyeim, higyjék meg (önök,
10286  IV,  32    |                  futott el onnan, a réteken és kukoricásföldeken át hazafelé.~
10287  IV,  32    |                   erdõ felé, hova a sziklás és árkos hasadékos hegyháton
10288  IV,  32    |              hegyháton csupán egyetlen szûk és nagy erõfeszítéssel vájt
10289  IV,  32    |                   mert leginkább a nyugalom és fenség honol rajta.~Magda
10290  IV,  32    |                 atyám?~- Megvéd, gyermekem, és megacélozza erõdet, hogy
10291  IV,  32    |                    menyasszonyt, meg vissza és a tulipános ládát nem, mert
10292  IV,  32    |                belõle, ha az Isten megõrzi, és a farkasok meghagyják.~Minthogy
10293  IV,  32    |              hallják meg odalent a faluban, és hadd gondolják, hogy Baléti
10294  IV,  32    |                megyei pandúrok érkeztek oda és elhurcolták.~- Kit? Az apádat?~-
10295  IV,  32    |                       Légy erõs, gyermekem, és ne zúgolódj az Isten ellen.~-
10296  IV,  32    |                    csillogott, a nádasokból és tócsákból a békák kuruttyolása
10297  IV,  32    |                     burkolva, elöl a kocsis és a huszár. A kocsi elé négy
10298  IV,  32    |                    te szamár - mondá Zeley, és maga is leugrott, s elõre
10299  IV,  32    |                 kibúvott egész tányérjával, és odasütött az útra.~Hát ott
10300  IV,  32    |                    festett) mintha kinyitná és haragosan, feddõleg szegezné
10301  IV,  32    |                 Vedd a fejszét a szekérrõl, és vágd ki azt a keresztet,
10302  IV,  32    |                    a saroglyában, elõhozta, és nekisújtott a keresztnek.
10303  IV,  32    |                   fölemelte kezeit az égre, és megátkozta.~Zeley kacagott,
10304  IV,  32    |                 megátkozta.~Zeley kacagott, és tovarohant a szekéren.~Az
10305  IV,  33    |               egészen kiveszni. A nagy adók és a megélhetés gondjai nem
10306  IV,  33    |                   volt például Szomor Miska és Rigó Dani. Persze, a Mihály
10307  IV,  33    |                 Rigó Dani. Persze, a Mihály és Dániel névig egyik sem vitte.~
10308  IV,  33    |                    cimbora nagy barátságban és nagy ellenségeskedésben
10309  IV,  33    |             megesett, azt mind Szomor Miska és Rigó Dani csinálták. Persze
10310  IV,  33    |                  Talán valami árkot ugrott, és megszakadt magában valami?~-
10311  IV,  33    |                  künn, mikor jön egy ember, és azt kérdi a szolgától:~-
10312  IV,  33    |                     Szaladj ki hamar, fiam, és kérdezd meg attól, aki hozta,
10313  IV,  33    |                 bizony nagyon is meghaltak, és nem hagyának maradékot.~
10314  IV,  34    |              gyermek felmászott a palánkra, és onnan nézte hiúz-szemekkel,
10315  IV,  34    |               tyúkól mögül. Mindent láttak, és megértettek. Málnát öntenek
10316  IV,  34    |                minduntalan elbotlott benne, és elesett.~- Mama! - kiáltá -
10317  IV,  34    |                  ment, otthagyva a szoknyát és szaporán szedegetve meztelen
10318  IV,  34    |                kender-szöszke haj körített. És mégis tartózkodva hajolt
10319  IV,  34    |               támaszkodva vártuk a vonatot, és tettük magunkat, hogy nem
10320  IV,  34    |                   ügyelünk oda; de a palánk és ól tetején nem úgy tettek
10321  IV,  34    |               átnedvesedtek, sírni kezdett, és visszafordult a falu felé.~
10322  IV,  34    |                gyerekeket. Jöttek egyenkint és csoportban, az alvégrõl
10323  IV,  34    |                     csoportban, az alvégrõl és a felvégrõl, ki parittyával,
10324  IV,  34    |                   voltak fogva kenderhámba, és lóhalálban vágtattak a pázsit
10325  IV,  34    |             kitépett szárát emelte magasra, és úgy rohant a mesés esemény
10326  IV,  34    |          karmolással, husángokkal, botokkal és vesszõkkel.~- Üsd, vágd!
10327  IV,  34    |         összekuszálódék, minduntalan kisebb és kisebb lett, míg végre rekedt
10328  IV,  34    |                    kisleány szoknyácskáját, és a botjára emelte lobogónak.~-
10329  IV,  34    |     megfonnyasztották, petyhüdt, pépes lett és tüdõszínû.~A falánk kölykök
10330  IV,  34    |                  mondá a legidõsbik kamasz, és nagyot fújt.~- Meg lehet
10331  IV,  34    |                     az nagyot csattant ott, és nedve messzire szétfrecsegett…~
10332  IV,  35    |                     hogy keveset markoljon, és mégis azt kívánják tõle,
10333  IV,  35    |             Marienbadot, evett nyers sonkát és Graham kenyeret, de nem
10334  IV,  35    |            kiszabadult, két mázsát nyomott, és olyan piros volt, mint a
10335  IV,  35    |                  van a megyénél alkalmazva, és áldja a mennyei gondviselést,
10336  IV,  35    |              hurutot - szokta mondogatni -, és a vármegye kosztján vesztettem
10337  IV,  35    |                   vétek a megyét bolygatni, és nem is igazságos, mert amit
10338  IV,  35    |                   egy kis türelem, elnézés, és merem állítani, elveszítik.~
10339  IV,  36    |            magyarosításukkal még az égbe is és az istent teszik magyarrá.~
10340  IV,  36    |                bírónak, hanem bölcs, nyájas és kedélyes atyának, akinek
10341  IV,  36    |                    palástjával befödi őket, és nyújt feléjök védő kart.~
10342  IV,  36    |                  Mellette ül Krisztus urunk és Szűz Mária.~- Miféle zaj
10343  IV,  36    |                 kiált fel az úr meglepetve, és odakiált két angyalnak: »
10344  IV,  36    |          természetesen homályban maradt.)~*~És még ennél is régibb keletû
10345  IV,  36    |                     a kapun. Nyugtalankodva és bosszúsan kérdi az úr:~-
10346  IV,  36    |                 kedélyes a magyarok istene, és ilyen erõsen magyar. Kár
10347  IV,  37    |             gyakorló orvos vala Teschenben, és sok kiállott viszontagság
10348  IV,  37    |                       Egy ház Galábocson.~- És?~- Semmi több.~Arca elhalványodott,
10349  IV,  37    |                   magával hozott könyveket, és várta a pácienseket, de
10350  IV,  37    |                 vidéken csak a dzsentri hí, és az orvosnak meg kell ismerkedni
10351  IV,  37    |              vörösre mart képpel a bajuszán és a bundáján zúzmarával.~A
10352  IV,  37    |               Felhúzta a kabátját, a bundát és a botosokat a lábára olyan
10353  IV,  37    |                      Lehet elmenni - szólt, és fölkászmálódott a szekéren
10354  IV,  37    |                 szekerek hulladéka, verebek és ugrándozó sármányok egész
10355  IV,  37    |                    megfogta az ostornyelet, és kettétörte mérgében.~Mit
10356  IV,  37    |                    már, ha elvetted« hörgé, és az öklével megfenyegette
10357  IV,  37    |            odacammogott a hátsó tengelyhez, és megrántotta a doktor bundáját:~-
10358  IV,  37    |                  nyalábolta át, s bundástól és esernyõstõl letette a hóra.~
10359  IV,  37    |                 egyet kurjantott a lovakra, és elhajtatott.~- Jézus Mária!
10360  IV,  37    |             Budapestre....~Ez volt az elsõ, és remélem, az utolsó német
10361  IV,  38    |                     mindig dühösen morgott, és rázta a bilincseket.~- Minek
10362  IV,  38    |              egyszer az ördöghöz imádkozni, és én jótállok érte, hogy az
10363  IV,  38    |                   is, hunyd be a szemeidet, és fel ne próbáld nyitni, míg
10364  IV,  38    |                  otthon mind a négy gyereke és a két leánytestvére halva
10365  IV,  38    |                     is hadd haragudjék meg, és vigye el a feleségét.~De
10366  IV,  39    |                    a gyökerei egy részét.~- És aztán?~- Mikor a gyökér
10367  IV,  39    |                     füvet negyven forintba, és elültette a kertben. Ki
10368  IV,  39    |                 idején belopóztak, kiásták, és elvitték, ki tudja hová.~
10369  IV,  39    |                   birkát, lovakat, ökröket, és azt a megbízást, hogy kutassam
10370  IV,  39    |         herbáriumokat nézegetem, de a népek és instituciók javítására célzó
10371  IV,  39    |                  célzó kormányzási szereket és eszközöket kísérem figyelemmel,
10372  IV,  39    |                     meg már a birkák, lovak és ökrök hiányzanak hozzá.~…
10373  IV,  40    |                    nemzetének, a franciának és az angolnak a nevezetesebb
10374  IV,  40    |                     nevezetesebb újságíróit és literátorait.~Nosza, megindult
10375  IV,  40    |                     bugyogott a lelkesedés, és mert a bõkezûség, szívesség
10376  IV,  40    |             kötötték, hogy felette udvarias és nyájas legyen az illetd
10377  IV,  40    |                 hogy Londonba megy elõször, és csak azután ejti útba Párizst.
10378  IV,  40    |                    ott sokat fognak tanulni és tapasztalni.~A francia notabilitások
10379  IV,  40    |                tanulni? Hát kik vagyunk mi, és kik önök? Fogjon ön magának
10380  IV,  40    |                    kellett volna elmondani, és viszont. Siess vissza nyomban,
10381  IV,  40    |              viszont. Siess vissza nyomban, és majd meglátod, célt érsz.~
10382  IV,  41    |          predikátummal írta a nevét (lynkei és boróti Boróth Károly), csókolni
10383  IV,  41    |                   állítja, hogy süket lett, és nem hallja a muzsikaszót.
10384  IV,  41    |              útmutató tábla: »Gerely felé«, és jobbra fordultunk a dûlõúton.~
10385  IV,  41    |                Lekúszott, mint a vadmacska, és elfutott Károlyért, aki
10386  IV,  41    |                 álltam a tornácon plédemmel és a táskámmal.~- Itthon van
10387  IV,  41    |                    Márpedig szombaton volt, és most kedd van.~- Jól van,
10388  IV,  41    |                     egy hétig, de ha a mama és a néni elmegy, akkor csak
10389  IV,  41    |                   le szemeimet a terítékrõl és edényekrõl. Ugyanazok a
10390  IV,  41    |                    kiáltottam fel.~- Meg.~- És nem szólt neked semmit Károlyról?~
10391  IV,  41    |                     Az út, a cséza, a lovak és a szerszám a lovakon.~A
10392  IV,  41    |                kevélyen csörögtek.~HARMADIK ÉS UTOLSÓ LÁTOGATÁS~Nemsokára
10393  IV,  41    |                 Fölnyitod a reggelid mellé, és felkiáltasz: »Ah, ni, a
10394  IV,  41    |                     miközben a fejét rázta, és az ujjával kalimpált a levegõben
10395  IV,  41    |                 virágpadokat, a licéumtövis és vadbokrok elhatalmasodtak.
10396  IV,  41    |                   az indák, iszalagok közé, és sehogy sem bírt visszavergõdni
10397  IV,  41    |                 volt évek elõtt, aki utódok és közeli rokonok híján a név
10398  IV,  41    |                    kérik meg a jó partikat, és ide hozzák… aztán eltûnnek
10399  IV,  41    |                 szólnak ehhez a lányok apái és mamái, mikor megtudják?~-
10400  IV,  41    |               beszéli nekik?~Összerázkódott és szürke szeme megcsillant
10401  IV,  42    |              kötelesség, amihez nem fér szó és kapacitálás. A Haluskás
10402  IV,  42    |                 azoknak; mindent megnéznek, és meglátnak, mindent megtudakolnak,
10403  IV,  42    |                  Jánosok sokkal szelídebbek és sokkal hiszékenyebbek; hanem
10404  IV,  42    |                     vizsgálódó tekintetével és tudni vágyával. A mameluk
10405  IV,  42    |                  érzi, hogy õ hatalmon van, és a hatalmat élvezni akarja.
10406  IV,  42    |                   istenem! Mennyi rafinéria és mûgond kellett ahhoz, hogy
10407  IV,  42    |                  Miska barátunk szállására, és felverjük a derék fiút:
10408  IV,  42    |                 Miska fiút.~Ez a »gyerekek« és a »fiú« szó csak olyan hazafias
10409  IV,  42    |               kifejezés, mert már a negyven és ötven közt járunk valamennyien.~
10410  IV,  42    |                 természetesen nagy röhejjel és robajjal.~- Csitt, szerencsétlenek! -
10411  IV,  42    |                   Felugrott, utunkat állta, és siránkozó hangon vallotta:~-
10412  IV,  42    |                   János fekszik az ágyakban és díványokon. Hallga!~A pillanatnyira
10413  IV,  42    |               képviselõk!~De bizony a Pista és a Gyuri meg nem állhatták (
10414  IV,  42    |                     berontottak a szobákba, és fölébresztették a Haluska
10415  IV,  42    |                     amint becsukta utánunk, és hallgattuk, hogy fogja magát
10416  IV,  43    |              nyájasan fogadta Schmidt urat, és mindjárt elhozatta bőröndjét
10417  IV,  43    |               játszva. Beöthy Algernon volt és Krajcsik Ferenc. Mind a
10418  IV,  43    |               küldött.~- Bánom is én… quint és egy terc!~- Tévedésbõl énhozzám
10419  IV,  43    |                     urat tyúkkal, kaláccsal és szép szóval: »Magunk közt
10420  IV,  43    |               mondva, a magyarok jó emberek és szeretnek is bennünket.
10421  IV,  43    |           Szászsebesen a derék Moerickének.~És mindenütt csak azt hallotta,
10422  IV,  43    |                     magyarok nagylelkûségét és vonzalmát demonstrálták.~
10423  IV,  43    |                    ellene. Tajtékzó szájjal és heves gesztusokkal szónokoltak.~
10424  IV,  43    |                  délutánig. Mindig dühösebb és dühösebb orátor következett.
10425  IV,  43    |               Henriknek hítták, ez is szõke és hórihorgas volt, de a mecklenburgi
10426  IV,  44    |                   semmi dísz, csak a Petõfi és Jókai arcképe, az asztalon
10427  IV,  44    |                lámpa, egy fekete tintatartó és egy krémszínû koponya öblös
10428  IV,  44    |                 koponya öblös szemüregeivel és kivicsorított fogaival. (
10429  IV,  44    |                     írtam csupa nem igazat, és sohasem cáfolt meg senki.
10430  IV,  44    |                trónörökös konferenciájáról, és mindjárt jött a dementi.~
10431  IV,  44    |                  mert mióta koponya vagyok, és az orvosi mûtermekben szerepelek (
10432  IV,  44    |                  koponyák közül felösmerni, és hazahozni a tekintetes Petõfi
10433  IV,  44    |                    hányódtam; voltak ott új és ócska csontok, amiket a
10434  IV,  44    |                        Üljön vissza, kérem, és legyen szíves ezt becses
10435  IV,  44    |           megtalálni: az lesz a biztos jel. És képzelje mi történt? A sok
10436  IV,  45    |                    ügyvéd urak, a közjegyző és a kaszinós gróf urak? Minek
10437  IV,  45    |                   palatinuson, az alispánon és szolgabírón kívül meg nem
10438  IV,  45    |                    intézkedés ez? Egyszerű, és mégis bölcs, mert a józanságot
10439  IV,  45    |                  mindenki azt hiszi, nyápic és cingár volt, vasalót hordott
10440  IV,  45    |               fiatal menyecskének. Sövények és falak mögül kiabálták utána
10441  IV,  45    |                  már boltja volt a fõpiacon és nagy mûhelye, melyben tíz
10442  IV,  45    |                    s két hátikosár kalácsot és hideg pecsenyét vittek ki
10443  IV,  45    |                    jártak), továbbá a Hupka és Kásztony famíliák. Olyan
10444  IV,  45    |           erdõséghez döcögtek, mely hosszan és szélesen zárta el láthatárt.
10445  IV,  45    |                  láthatárt. Dombok, völgyek és sziklás hegytömegek sûrûn
10446  IV,  45    |                    nõve hatalmas tölgyekkel és fenyõfákkal. Balról az uradalmi
10447  IV,  45    |              hangzott a titokzatos öblökbõl és sûrûségekbõl.~- Most már
10448  IV,  45    |                  kevélységével a szobájába, és úgy tombolt ott, mint egy
10449  IV,  45    |              világban a vigyorgó tekintetek és kaján arcok között? A régi
10450  IV,  45    |               leszen, ha én is meggondolom, és a nagyságos úr is alszik
10451  IV,  45    |                Lõrinc esze!~A régi jóakarók és barátok nagy hirtelenséggel
10452  IV,  45    |                istápja vagyok az iskoláknak és templomoknak. Az egész ország
10453  IV,  45    |                   szegény leégett falvaknak és épülõ templomoknak.~A szabó
10454  IV,  45    |              tekintettel a jótékony célra.~…És így lett a vinnyei erdõ
10455  IV,  46    |                Szikla bõven jutott töröknek és bosnyáknak egyaránt (mert
10456  IV,  46    |                     a bosnyákság, s az echó és a szél vitte a kiáltásaikat
10457  IV,  46    |                  elunta magát Stevó Pásics, és azt a propozíciót kiáltotta
10458  IV,  46    |                 Stevó Pásics -, koplaljunk!~És azontúl elkezdtek éhezni.~
10459  IV,  46    |          mindnyájának száraz lett a gégéje, és korgott a hasa. Az pedig
10460  IV,  46    |            egymásnak a parolát a levegõben, és azután egy puskalövés nélkül,
10461  IV,  47    |                    jegyzékbe veszi a szelet és a nagyobbik testvérét a
10462  IV,  47    |                  sem, ami az égen történik.~És valóban, Balla bácsi valóságos
10463  IV,  47    |             nevetett ezen a furcsa levélen, és fidibuszra gyújtott vele,
10464  IV,  47    |               akkori hadügyminiszter volt), és csak akkor tátotta szemét,
10465  IV,  47    |                   magányában a nagy vihart.~És várta az egész közönség,
10466  IV,  47    |             használta, hogy kinyomozza, hol és miben hibázott. Annyira
10467  IV,  48    |                 vetett rá szemet a bálokon, és rá a böjtben megkérette.~-
10468  IV,  48    |                 vagyok.«~A katona elsápadt, és térdre készült roskadni.~»
10469  IV,  48    |                   Fogja tehát ezt a baltát, és vágja le vele a kezét.«~
10470  IV,  48    |                    az ott heverõ szekercét, és levágta vele a kezét… hát
10471  IV,  48    |                  nevetséges kötekedéseinek, és ostoba találós meséinek;
10472  IV,  48    |                     ezúttal is fölkacagott, és beszaladt a szobába, otthagyván
10473  IV,  48    |                 midõn arra megy egy idegen, és kérdi: mit állnak ott?~Megmagyarázták
10474  IV,  48    |               Megmagyarázták neki, hogy így és úgy fogadtak, s most már
10475  IV,  48    |                    két lovas, dühösen verve és nógatva az alattuk levõ
10476  IV,  48    |                    a hadnagytól, a tudóstól és az írótól, beleveszne abba
10477  IV,  49    |                     eladta egyik rokonának, és most haszonbérli tõle.~Mikor
10478  IV,  49    |                    parasztért, Igali Mátyás és Kamócska István õkegyelmeikért,
10479  IV,  49    |           kétségbeesetten.~- Nos, a bõröket és a búzaszalmát.~Úgy tettem.
10480  IV,  49    |                sajnálkozó hangon Hebeley.~- És miért nem?~- Mert azokat
10481  IV,  49    |                    finom porcelán holmival, és drága ezüstnemûkkel.~- Itt
10482  IV,  49    |                     önéi. De a porcelánokat és az ezüstöt lefoglalom.~Úgy
10483  IV,  49    |                     A végrehajtó feljegyzé, és aggódva kérdé:~- Értéke?~-
10484  IV,  50    |             kérdezni a dzsentri ismerõseim, és mert szégyen azt felelni,
10485  IV,  50    |               egészen jól mozgott a cserjék és bozót között, megfogta a
10486  IV,  50    |               elhullatott agancs!~Lehajolt, és felemelte, csakugyan fiatal
10487  IV,  50    |                    eledel salátának ecettel és hagymával.~- Ah, ne mondja,
10488  IV,  50    |             fölemelve -, álljon ide mellém, és nézze, milyen érdekes.~A
10489  IV,  50    |                   agancsos kivált a sorból, és a nyáj jobb oldalán robogott,
10490  IV,  50    |               csapat ott csupa szarvastehén és üszõ. Az öreg szarvas meg
10491  IV,  50    |                 kavics tarkállott. Az üszõk és a tehenek megálltak a pataknál,
10492  IV,  50    |              pataknál, megbámulták magukat, és ittak belõle. Elandalodtunk
10493  IV,  50    |               rogyott össze halva.~Az üszõk és a tehenek fölkerekedtek
10494  IV,  51    |                 higgyék, valami pikantéria, és olvassák.~Ha pedig pikantériáról
10495  IV,  51    |                      valami komoly kritika, és ne olvassák.~Éppen így történik
10496  IV,  51    |                      minden dolgomat tudta, és egy protokollumot vezetett
10497  IV,  51    |                 vezetett minden kiadásomról és bevételemrõl. De képzelje
10498  IV,  51    |                 föltételt.~Fejét lesütötte, és a szempilláit becsukta szemérmesen:~-
10499  IV,  51    |              kíváncsiak. Látom a szemeibõl. És mert van ott sok olyan jegyzet,
10500  IV,  51    |                   törvényszéknek kitalálni!~És azóta találgatja is a törvényszék,