bold = Main text
      Rész, Fejezet                                             grey = Comment text

10501  IV,  52    |                   dolgoznak. A szép leányok és menyecskék nem ritkák az
10502  IV,  52    |       atelier-jükben.~Sok mindenféle rajzot és elbeszélést írtak már a
10503  IV,  52    |                     a vízbõl.~- Teringette! És alkalmas?~- A legszebb arc,
10504  IV,  52    |                   mellénykéjét kikapcsolta, és lehúzta a félválláról, láttatni
10505  IV,  52    |             Hányszor tették meg már grófnõk és hercegnõk, hogy minta gyanánt
10506  IV,  52    |                   attitûdben, felsikoltott, és ájultan rogyott össze.~-
10507  IV,  53    |            csináltatnak kopjás kertajtóval. És még mindig iszonyú összeg
10508  IV,  53    |                  holnap bemegyek, megveszem és kihozom.~De még a kõmívesekért
10509  IV,  53    |                    a rostélyokat az ablakra és a vasajtót. (Hanem nini,
10510  IV,  53    |               Helyén legyen olyankor az ész és a figyelem.~Elhozták a sógort
10511  IV,  53    |                    s kivette a zsebkendõbõl és tíz itatóspapirosból a sorsjegyet,
10512  IV,  53    |                    hátrált vagy két lépést, és onnan mutatta a számokat,
10513  IV,  53    |                     annyit?~- Annyit nem.~- És mennyit ér?~- Hát talán
10514  IV,  53    |                      rontsák el az egészet, és adják el mint anyagot, szedjék
10515  IV,  53    |                hirtelen való meggazdagodása és hirtelen való elszegényedése.~
10516  IV,  54    |                éppen így állott a kocsiszín és benne a hintó kaviccsal
10517  IV,  54    |                   az asszony, a kamasz fiok és két nagynéne vagy harminc
10518  IV,  54    |                        szüleim titkolóznak, és mosolyognak a titkukhoz.
10519  IV,  54    |                  míg õ piciny lábát habozva és félénken tette a hágcsóra.~-
10520  IV,  54    |                magától indult meg a lejtõn, és megállt a tornác elõtt.~
10521  IV,  55    |                szegény Gyuri bácsi meghalt, és kivitték szép csöndesen
10522  IV,  55    |                      elõkelõ bírói hivatala és mindennemû más címei.~-
10523  IV,  55    |                   vedd ki belõle a koronát, és azt hozd be a köpenyeg alatt
10524  IV,  55    |       összerezzentem: hátha beugrik valaki, és hirtelen elkapja.~Társaim
10525  IV,  55    |                   valamikor királyunk lesz, és kitudódik, hogy a fejemre
10526  IV,  56    |                                          ÚJ ÉS RÉGI EMBER~1885~Azt mondja
10527  IV,  56    |                   Örökösök, Baborkay István és Pál kiskorúak«.~Hát ő addig
10528  IV,  56    |                    mondta: »Baborkay István és Baborkay Pál kiskorúak«.~
10529  IV,  56    |                  felemelte az írások közül, és megfordult, mire kényszeredett
10530  IV,  56    |                      A részét én örököltem, és akkor már nagykorúnak jegyeztek
10531  IV,  56    |                  beírni, ami szintén szent, és ami szent, azt nem lehet
10532  IV,  56    |                 túljárok a huszonnégy éven, és hogy már 1881-ben nagykorú
10533  IV,  56    |                háttal dûlt az íróasztalnak, és valami történetet beszélt
10534  IV,  56    |                     gyanánt rám pillantott, és mellékesen kérdé:~- Kihez
10535  IV,  56    |                mondom, hozzám lépett Guyon, és vállon fogott…~De már megakasztom
10536  IV,  56    |                   fajtájú emberek (modernek és ócskák) csinálják benne
10537  IV,  56    |                    csinálják benne a rendet és igazságot, mindenik a maga
10538  IV,  57    |                   hogy valami jót álmodott) és visszaküldte ifjabb Gothard
10539  IV,  57    |                   szét Rozsnyón ez az eset, és milyen port verhetett fel!
10540  IV,  57    |                      a fõpiacon, a csetneki és a jólészi utcán valóságos
10541  IV,  57    |            megállott, éppen abban az órában és percben, mikor a mátkagyûrût
10542  IV,  57    |                  állította meg a mutatóját. És az addig meg sem indul,
10543  IV,  57    |                     a hatalmas kalapácsokat és hengereket, a száz mindenféle
10544  IV,  57    |                    a száz mindenféle srófot és mozgó kerekecskét, szombaton
10545  IV,  57    |                   bíztak rá, hogy vigye el, és igazítsa hozzá a rozsnyóihoz.~
10546  IV,  57    |                   az is, hogy minden délben és éjfélkor kétfelé nyílt a
10547  IV,  57    |                kétfelé nyílt a külsõ lapja, és egy kakas jött ki belõle,
10548  IV,  57    |             amikoron is a kalapácsok, rugók és billentyûk odabent elkezdtek
10549  IV,  57    |                elkezdtek eszeveszetten ütni és berregni, együttvéve a kukorékoláshoz
10550  IV,  57    |                alján elterülõ zúzdák, kohók és hámorok zakatolásába: »Lutheránusok,
10551  IV,  57    |                   isten engem úgy segéljen. És a kakast sem eresztem ki
10552  IV,  57    |                    mégis átadlak valakinek.~És átadta az ügyet egy prókátornak.~
10553  IV,  57    |            kiállniok a tömérdek sok vizsgát és bemagolniok a sok könyvet;
10554  IV,  57    |                  gorombaságokat válaszokban és viszontválaszokban (mert
10555  IV,  57    |                    pap a Luther rokkjaikkal és a nyakukon lelógó fehér
10556  IV,  57    |                    két ügyvéd elmondta vád- és védbeszédét hosszadalmasan.~
10557  IV,  57    |               Vietorisz János.~- »Igen«-nel és »nem«-mel - formulázta az
10558  IV,  57    |                papírszeletre Miskolczy Pál, és odacsúsztatta Szontágh Pálnak,
10559  IV,  57    |                  jegyzõ szavazata hiányzott és az elnöké.~Miskolczy Pál
10560  IV,  57    |                   György.~Belépett Erzsébet és Gothard János, s megálltak
10561  IV,  57    |                    leány meghajtotta fejét, és némán támolygott ki a terembõl
10562  IV,  57    |      meghajlíthatnák a szívét.~- A papokkal és az ördögökkel nem kezdek
10563  IV,  57    |                    hagyta a papok ítéletét.~És most rácsattant Grünblath
10564  IV,  57    |                    egy darabig Szontágh Pál és Miskolczy uraimék instanciákkal
10565  IV,  57    |             ballagtak vissza a városházára, és egy óra alatt, akarom mondani
10566  IV,  57    |                    óra, ahogy azelõtt járt.~És így lett Grünblath Erzsébetbõl
10567  IV,  58    |                    válláról a másikra.~- Na és miképp akarják kifizetni?~-
10568  IV,  59    |          hivatalokkal, de mert beteges volt és már nagyon öreg, semmit
10569  IV,  59    |                   fiát elfogták a csendõrök és vasra verve vitték Kufsteinba.~
10570  IV,  59    |               becsomagolta nemcsak a mentét és kalpagot, de az ócska fringiát
10571  IV,  59    |                  császár behunyta a szemét, és hátratette a kezeit. A mindenható
10572  IV,  59    |             szemöldöke mozgott idegesen fel és alá.~- És mit követett el
10573  IV,  59    |              mozgott idegesen fel és alá.~- És mit követett el a fiú, excellenc?~-
10574  IV,  59    |                    fia is a kötelességét.~- És mi az õ kötelessége, excellenc?~-
10575  IV,  60    |                 Különben is a várak eredete és vége nagyon egyhangú. Mikor
10576  IV,  60    |                     alakú hegynek a csúcsát és oldalát foglalja el, mely
10577  IV,  60    |                 egészen elszigetelten.~Erõs és pompás sasfészek volt valamikor.
10578  IV,  60    |                  voltál, Péter, árva leszel és Árván halsz meg.)~Ami csak
10579  IV,  61    |                    fénye borongott: nyomort és alázatot fejezett ki egész
10580  IV,  61    |            kétségbeesetten kezeit tördelve, és a könnyei is megeredtek.~
10581  IV,  62    |              megdöbbenti az egész kormányt, és felnyitja az olvasó-világ
10582  IV,  62    |                   vettem a kiadóhivatalokat és szerkesztõségeket.~Nem történt
10583  IV,  62    |                nálam a szerkesztõség utcája és házszáma, tehát odahajtattam.~
10584  IV,  62    |                  Hírharsona« szerkesztõsége és kiadóhivatala.~Egy magas
10585  IV,  62    |                   Ez az - mondá közömbösen, és felállott, abbahagyván a
10586  IV,  62    |                    a szavakra alázatos lett és sunyi. Hajszálai az égnek
10587  IV,  62    |                Hozzám lépett egészen közel, és óvatosan körülnézett (éppen
10588  IV,  62    |               mindjárt?~Megfogta a vállamat és zordonan suttogta:~- Nem
10589  IV,  62    |                     becsületes ember vagyok és szeretem a hazámat.~Egészen
10590  IV,  62    |               lemondtam a »Hírharsoná«-ról, és ismételten megígértem a »
10591  IV,  62    |                     még derék, jó hazafiak.~És a kormányoknak is elkel
10592  IV,  63    |            simléderes sapkájú Luther Márton és a hosszú ábrázatú, cingár
10593  IV,  63    |                    gallyak között.~A Perthy és a Szepsy fiúk (mert sok
10594  IV,  63    |                 visszacsúfolni õket a medve és a bika hangjával, de lehetetlen
10595  IV,  63    |                    elõkelõ hatalmas állatok és nem olyan komikusok, mint
10596  IV,  63    |                  azonban a térdére ültetett és így szólt:~- Látod, gyerek,
10597  IV,  63    |                        Felkötötte a kardját és lóra ült. Elment új címert
10598  IV,  63    |                      Majd ha nagyobb leszel és megtanulsz olvasni, odaadom
10599  IV,  63    |                 latin diák lett is belõlem, és csak alkalomra vártam, hogy
10600  IV,  63    |                   ezen bátran elindulhatsz.~És nevetett hozzá kedélyesen.~
10601  IV,  63    |                    neki. Hátha pénzt, lovat és kardot ad az útra?~- Szeretnék
10602  IV,  63    |                     bika címerû Perthyektõl és a medve címerû Szepsyektõl,
10603  IV,  63    |                    én gyûlölöm a kecskénket és készebb vagyok meghalni,
10604  IV,  63    |                akkor, hogy milyen magvasak.~És csak most jutottak sok,
10605  IV,  63    |                   düledezett Szepsy-kastély és az elhagyatott Perthy-kúria…
10606  IV,  63    |             homlokzatokról.~A bika, a medve és a kecske is eltûntek, miután
10607  IV,  63    |                    a gazdáikat mindenestül.~És mégis bizonyos fájó szeretettel
10608  IV,  64    |                   is.~Egészen véletlen, hol és hogy jön össze vele az ember.
10609  IV,  64    |               farsangi bálokon beléd szeret és hozzád megy. És persze nagy
10610  IV,  64    |                beléd szeret és hozzád megy. És persze nagy hozománya van.
10611  IV,  64    |                  Kohnnak), hogy van-e ilyen és olyan sorsjegye (nevezzük
10612  IV,  64    |                     izgatottan a papírokat, és kedvetlenül mondja:~- Sajnálom,
10613  IV,  64    |                     Hanem bezzeg meghökkent és elhûlt Kohn úr nehány nap
10614  IV,  64    |                     kereste a 48-as számot. És ez a szám a kezem közt volt.
10615  IV,  64    |                    sem kellett volna adnom.~És ezzel olyan méregbe jött,
10616  IV,  64    |              bolondság, hisz ez lehetetlen, és mégis… tudta, tudnia kellett…
10617  IV,  64    |                 benyitottam az ön boltjába. És, mert hétszer hét negyvennyolc,
10618  IV,  65    |               ügydarab az iktatón, a titkár és fogalmazó kezén) kiadja
10619  IV,  65    |                     egy hasábfát, kifaragja és beilleszti az elkorhadt
10620  IV,  65    |                   elkorhadt korlát helyett.~És most már önök, nyájas olvasók,
10621  IV,  65    |                   emberét, aki megvizsgálja és beterjessze, ha a beillesztett
10622  IV,  65    |          Megállapítja a fizetendõ összeget, és felterjeszti a minisztériumhoz
10623  IV,  65    |             belefogni, ha jóvá nem hagyja), és visszaterjeszti a minisztériumhoz.~
10624  IV,  65    |               hivatal approbálja a számlát, és most már folyóvá tétetik
10625  IV,  65    |          adóhivatalba megy, ahol az ellenõr és pénztárnok aláírják a megbélyegzett
10626  IV,  65    |                     megbélyegzett nyugtáját és kifizetik.~…De most már
10627  IV,  65    |                     felszámítván fuvarbérét és napidíjait. Az államépítészeti
10628  IV,  65    |                 Vegyük a rövidebb eljárást, és mondjuk, hogy számvevõség
10629  IV,  65    |                  számvevõség helyben hagyja és visszaterjeszti a minisztériumhoz.~
10630  IV,  65    |            minisztérium leküldi a megyéhez, és értesíti az adóhivatalt.
10631  IV,  65    |                     napidíjaikat kifizetik.~És most valahára lekerül a
10632  IV,  65    |                 államépítészeti hivatalnak, és így tovább-tovább… örökkön
10633  IV,  65    |                Pista összetûzött a fiammal, és két helyen ütötte be a fejét.
10634  IV,  65    |                  Szuhai uram fejet csóvált, és elment félnap járóföldre
10635  IV,  65    |                    jár. Menjen a doktorhoz, és az vegyen aztán a fiú fejérõl »
10636  IV,  65    |                   mondá Szuhai Márton uram, és több mint egy heti szaladgálás
10637  IV,  65    |                    mindenféle iktató, kiadó és kézbesítõ retortákon, megjelenik
10638  IV,  65    |                      akkorra már begyógyul.~És mégis azt beszélik: hogy
10639  IV,  65    |                  vagon akta~Mikor a bosnyák és hercegovinai lázadás folyt
10640  IV,  65    |                     rajok jöttek naponkint, és mindent fölettek, mint a
10641  IV,  65    |                       ezt elkérték kölcsön, és gyakorolták vele a keleti
10642  IV,  65    |           parlamentben.~Zuvics nagy örömmel és kedvvel fogadta el a kormánybiztosságot.
10643  IV,  65    |                    fogyott, a jegyzõkönyvek és mindenféle más irományok
10644  IV,  65    |                 Zuvics. Kivette a tárcáját, és leolvasott 6 frt 78 kr.-
10645  IV,  65    |              számadásokat, hogy megvakuljak és megöregedjem benne. Inkább
10646  IV,  65    |                     összeráncolta homlokát, és így írt vissza:~»Ohó! Nem
10647  IV,  66    |                  bajuszú Ostyepka Istvánnal és a híres Vojnik Mártonnal (
10648  IV,  66    |                     volt ez idõkben foglyok és pandúrok között. A rend
10649  IV,  66    |              szükséges egy kis öröm.~Vojnik és Ostyepka uraimék fiatal
10650  IV,  66    |                     a bor, az holtig jó, hû és kívánatos.~Ittak is annyit
10651  IV,  66    |               ballagott kevély fejtartással és szintén fegyverrel a vállán.~
10652  IV,  66    |                 ablaknál volt, onnan nézte, és mélyen elszomorodott. (Azóta
10653  IV,  66    |                    vármegye mégis csak szép és csodálatos volt. Rend volt
10654  IV,  67    |                                     TÖRVÉNY ÉS KÖZTÖRVÉNYHATÓSÁG~1886~Ez
10655  IV,  67    |               egypár csomó dohány melegszik és érik addig is, míg a tekintetes
10656  IV,  67    |                     talált nézni az ablakon és észrevette õket. Nosza betuszkolta
10657  IV,  67    |                     lesz, ha egyikük lemegy és odaáll a kapuhoz, hogy a
10658  IV,  67    |            szeretett kanyarítani mindennek, és mindenkivel szívesen elbeszélgetett,
10659  IV,  67    |                     márványos kapuoszlopot, és ott álltak délelõttõl kezdve
10660  IV,  67    |         megszomjazott, elmehetett inni-enni és felválthatta aztán a másikat,
10661  IV,  67    |            kényelmetlenül érezte hát magát, és türelmetlenül sürgette a
10662  IV,  67    |                    lábára, a cifra tarsolyt és a kardot az oldalára kötötték,
10663  IV,  68    |                     zajával. Folyt a pezsgő és a frivol diskurzus. Néha
10664  IV,  68    |                     részint a vállfûzõkbe - és mit tudom én még hová.~A
10665  IV,  68    |                 éppen rostát nem forgatott) és nyomban rohant a rendõrséghez.~
10666  IV,  68    |                    a grófnõ eltávozása után és azt jelentette, hogy már
10667  IV,  68    |                  rendõrtiszt odament közel, és félreintette a grófot az
10668  IV,  68    |                 öreg - szólt a rendõrtiszt, és a vállára tette kezét.~-
10669  IV,  68    |               ezüstnemûbõl.~- Hogyan? Én?~- És csináltasson annak a mintájára
10670  IV,  69    |               bonyodalmas dolog. Születtem, és hihetõleg meg fogok halni.
10671  IV,  69    |                   Valóságos Abdera. Sok háj és kevés szellem, szûk helyi
10672  IV,  69    |                egész világból! Koszt, mosás és egypár szép asszony, leány.
10673  IV,  69    |               fölkapta a bõröndömet õ maga, és felhajította egy kocsira.~
10674  IV,  69    |                ajtókon; egy erdõnyi asszony és leány (egyik rútabb, mint
10675  IV,  69    |                   templom.~- Üm, meghiszem. És a Mátyás király misemondó
10676  IV,  69    |                 Õérte lelkesültek az öregek és fiatalok.~Ha valahol valami
10677  IV,  69    |                     kormos katedráléjukkal, és az õ szép Bulykainéjukkal!
10678  IV,  69    |               Hiszen õ a megtestesült erény és tökéletesség! Vele kapcsolatban
10679  IV,  69    |                  szûk, benõtt homlokuk van, és apró tatár szemök.~- Teringettét,
10680  IV,  69    |                kellemes dolog. Millió sáska és szúnyog lepte el a tájékot.
10681  IV,  69    |                  lábam, kezem zsibbadozott.~És hát miért? Hiszen még nem
10682  IV,  69    |                    Fiatalember, te vak vagy és ostoba!«~Egy hét alatt híressé
10683  IV,  69    |                  akasztófáravalót a határra és megégetni.« Ujjal mutogattak
10684  IV,  69    |                 nimbusza. Támadt ok nélkül, és megmaradt ok nélkül.~Késõbb
10685  IV,  69    |                   melyben annyi az összhang és báj! Ó, be szép, be szép!~
10686  IV,  69    |                  most, mikor annak találom? És mi az igaz? Szép-e, okos-e?
10687  IV,  69    |          észrevétlenül elnyeli az idegenét, és beolvasztja a magáéba?~Nem
10688  IV,  70    |                 vámõrnek: »szegedi vagyok«, és nem fizetett.~Tessék most
10689  IV,  70    |                 országban, aki a szegediség és nem szegediség ellenõrzésének
10690  IV,  70    |                    megrázta magát kevélyen, és így szólt:~- Nem a kabátjáról
10691  IV,  71    |                     erkölcsök, más szokások és más civilizáció.~Csak két
10692  IV,  71    |         szükségletük közös velünk: a tarokk és a francia nyelv. Erre a
10693  IV,  72    |                     van a legtöbb ravaszság és a legtöbb ragaszkodás az
10694  IV,  72    |                 topog, fúr benne szüntelen, és rángatja az ínyidegeket.
10695  IV,  72    |                 odvas fogam egy álló hétig.~És ûzné még ma is, ha nem találkozom
10696  IV,  72    |                megfordultunk mind a ketten, és elindultunk bikfalvi Máthé
10697  IV,  72    |                 talentum hírébe nem kevert, és egy hajszálon múlt, hogy
10698  IV,  72    |                koromban kezdett lyukasodni, és idõnkint kegyetlenül fájt.~
10699  IV,  72    |            Tizennégy évig használtam mégis, és jól megvoltunk egymással. (
10700  IV,  72    |                  németség, hol a magyarság, és az egyes hadszakaszok posztja
10701  IV,  72    |                együtt, a vidékbeli dzsentri és elõkelõ honvédtisztek. Ezek
10702  IV,  72    |                    õ Ó-Liszka mellett állt, és csak akkor mozdult meg,
10703  IV,  72    |                   vendégkoszorú õrnagyaiból és kapitányaiból elõkelõ katonai
10704  IV,  73    |                     még az ember szerelmes, és még nem vagyok benne abban
10705  IV,  73    |                  szenvedélyem a vacsorálás, és nagy ragaszkodással vagyok
10706  IV,  73    |                 Egytől egyig derék emberek, és tele vannak szeretetreméltó
10707  IV,  73    |             dicsõség, elmúlnak a hatalmasok és gyengék, egyszóval elmúlik
10708  IV,  73    |                   mondják: »Minden megjön.» És ez a könnyed optimizmus
10709  IV,  73    |                 köztük, akik parfét esznek, és olyanok, akik parfét nem
10710  IV,  73    |                     szí egy csibukot.~Sokat és érdekesen tud beszélni.
10711  IV,  73    |               egyenkint a világeseményekkel és a kontinens hatalmasaival.
10712  IV,  73    |                     esett alá. Szaladok le, és kopogtatok a páholyajtón.
10713  IV,  73    |           páholyajtón. Kilép egy mogorva úr és felförmed.~»Mi tetszik?«~
10714  IV,  73    |                    Cassagnac elhalványodék, és az ajtó elé állt.~»Miféle
10715  IV,  73    |                     engem szépen megtréfált és kivallatott. Egy kis kaland
10716  IV,  73    |                   rézsunt fordult valahogy, és most ott van beszorulva.~»
10717  IV,  73    |                      Rosszul, elnök úr. Így és így jártam a botommal.«~»
10718  IV,  73    |                  minden kitelik« - mormogta és izgatottan nyújtott kezet.~»
10719  IV,  73    |          poularde-ját, fumigatíve vizsgálja és döfi bele villáját, s mi
10720  IV,  73    |                     világon.~Régi képviselõ és rendületlen pártember, óriási
10721  IV,  73    |                     szeret a világon senkit és semmit, csak a tarokkot
10722  IV,  73    |                     semmit, csak a tarokkot és Tiszát. (Hogy melyiket szereti
10723  IV,  73    |                     forrása.~Amíg vacsorál, és amíg alszik, apróságai,
10724  IV,  73    |              apróságai, bútorai, nyakkendõi és kabátjai odahaza azalatt
10725  IV,  73    |                      Egy kis kávé reggelire és egy fél kifli, aztán ocsmány
10726  IV,  73    |                     megenni egy bödön túrót és egy sült ludat egyszerre.~
10727  IV,  73    |                 gyermek lesz a kapocs közte és a konyha közt? Hátha meghajlítja
10728  IV,  74    |                     címû elbeszélés vázlata és változatai között a Függelékben
10729  IV,  75    |                  édesdeden csevegtek együtt és még talán (de kérem, ne
10730  IV,  75    |                    uram csütörtökön ment el és szombatra mondta a megjövetelét.~
10731  IV,  76    |                 különféle népek mozdulatait és taglejtéseit tanulmányozni.~
10732  IV,  76    |                    A tudós odalépett hozzá, és a következő párbeszéd fejlődött
10733  IV,  76    |           összeszorította mind az öt ujját, és az öklét emelte föl.~A tudós
10734  IV,  76    |        megelégedetten hunyorgott a szemével és távozott.~- Nos, tehát,
10735  IV,  76    |                    kettőt mutat, hogy »atya és fiú«. Jól van, jól, de ha
10736  IV,  76    |                    atya, fiú s szentlélek«, és fölemeltem a három ujjamat.
10737  IV,  76    |                     A kísérő fejet csóvált, és kisvártatva visszatért a
10738  IV,  76    |               nyomorult a saját hajlékomba, és az egy ujjával mutatja,
10739  IV,  77    |                 főügyész, e nagy gondolkodó és ez az igazi nemes ember,
10740  IV,  77    |                    a publicisztikai tollat, és ő világít; de ha nem is -
10741  IV,  77    |                   fogyatkozó idealizmusból, és senkinek sem engedi az elsőséget
10742  IV,  77    |              elösmerni, hogy a világ halad, és jónak tartom, hogy az emberek
10743  IV,  77    |            öregapámat tartom okos embernek, és nem az unokáimat.~Hát már
10744  IV,  77    |                  mert bizony sokszor csinál és mond olyat), azt szép csendesen
10745  IV,  77    |                   elég csak hirdetni szóval és írásban, nem elég, hogy
10746  IV,  77    |                  mennyire javulnak a rabok? És még arra is kíváncsi volt,
10747  IV,  77    |                boldog ember lett Andrásból, és szépen gondozta a szõlõt.
10748  IV,  77    |               gyûretlenre, folyton simábbra és eközben annyira megszerette,
10749  IV,  77    |                 szõlõben, becsülettudással, és bölcsen felelgetett minden
10750  IV,  77    |                 magát, de el is komorodott, és azóta senkinek sem dicsekszik
10751  IV,  78    |                   rögtön négy szilaj csikót és parancsolja kocsisának,
10752  IV,  79    |              barátommal, a Majláth Gyurival és Szemere Bercivel. Két tágas
10753  IV,  79    |                     Két tágas szobánk volt, és egy közös Spanga szolgalta
10754  IV,  79    |                    szívem hangosan dobogta.~És ebben a magasztos pillanatban
10755  IV,  79    |                      hogy:~Tekintetes karok és rendek! Amit az elõttem
10756  IV,  79    |              elejétõl fogva végig helytelen és alaptalan - csakugyan nekiesik,
10757  IV,  79    |            higgyenek neki, tekintetes karok és rendek - kiáltottam közbe -,
10758  IV,  80    |                   hamupipõkének beállhatna. És mindez miért? Hogy annál
10759  IV,  80    |                   föl a ládákat a padlásra, és vidd a kaszinóba az útiköltséget.
10760  IV,  80    |                fürdõ. Az akkor önt, koccint és iszik, mikor neki tetszik.~
10761  IV,  80    |                Rövid az élet, örök a sír«-t és küszködve egy hitvány kulcslyukkal,
10762  IV,  80    |                     az élettel, mely rövid, és a sírral, mely örök, óvatosan
10763  IV,  80    |                   tetszik. Hanem akkor megy és addig marad, amíg a felesége
10764  IV,  80    |                    visszabúvik a paplan alá és nyugodtan elalszik.~- Csakhogy
10765  IV,  80    |            fohászkodik a papa (ki feleségét és leányát hozza haza a fürdõbõl)
10766  IV,  80    |                    amíg pamut van a világon és cincogtatjuk a zongorát,
10767  IV,  80    |                    néha kimentem a vasúthoz és elképzeltem, mily pompás
10768  IV,  81    |                 leemelte kalapját a fejérõl és õ maga is megnézte.~- Na -
10769  IV,  81    |                 megtetszett a kalap könnyed és elegáns formája -, nekem
10770  IV,  81    |                     hiába hálátlan az ember és a gonosz tettekre hajlandó.
10771  IV,  81    |               egyszer, de már sok, ami sok.~És fölemelte fenyegetõn az
10772  IV,  81    |              fenyegetõn az ökleit.~Elmentek és másnap megint új, mégpedig
10773  IV,  81    |                     Csapkodott, hadonászott és káromkodott féktelen dühvel.
10774  IV,  81    |                      hogy ingerült beszédje és gesztusai felköltötték a
10775  IV,  81    |                  gyorsan a szája elé tette, és halkan mondá:~- Tudja meg
10776  IV,  81    |                     egy kalapot tegnapelõtt és addig kínoz, míg eladom
10777  IV,  81    |                  tudja meg most fiatalember és ne költekezzék ostoba hiúságból.
10778  IV,  81    |                   magukat ilyen szépeknek.~…És e naptól Lõrinc természete
10779  IV,  81    |                 egykori igénytelen, szerény és munkás ember hetykén sétálgat
10780  IV,  81    |                    irodalomban, politikában és egyebütt.~
10781  IV,  82    |                   Hol milyenek az asszonyok és milyenek a dohányfajok?
10782  IV,  82    |                   egyik hajdú fölpislantott és nyöszörögve mondá:~- Végünk
10783  IV,  82    |            ingerlően sárgállani. Mosolygott és kínálkozott. Lehetetlenség
10784  IV,  82    |                     halántékom kezd izzadni és a szemem homályosodni. Az
10785  IV,  82    |               szemem homályosodni. Az akták és a bútorok egyszerre zöld
10786  IV,  82    |                     is zöld volt, megmozdul és a szoba másik oldalára szalad.~
10787  IV,  82    |                   minden szó nélkül megtömi és pöfékelni kezd.~- Miféle
10788  IV,  82    |                     hogy rosszul érzi magát és kiszalad az ambitusra, ahol
10789  IV,  82    |                  meg, hogy most megszegem), és ezentúl magam sem nyúltam
10790  IV,  82    |                  azonnal hozatni az egészet és lakat alatt tartani.~- Igen
10791  IV,  83    |                dolgozott, gyakran járt oda, és sokat beszélt nekem arról
10792  IV,  83    |           felolvasni a könyveket, leveleket és újságokat, amiket a városból
10793  IV,  83    |                    megveregette a vállamat, és nagy leereszkedéssel biztosított
10794  IV,  83    |                    is be) maga elé idézett, és ellátott jó tanácsokkal:~-
10795  IV,  83    |                  tudok, csak ha a János ad, és belém leheli az étert, emészteni
10796  IV,  83    |                     postával érkezõ lapokat és leveleket olvastam fel a
10797  IV,  83    |                Nehéz munka volt az. Olvasni és örökké csak olvasni. A gróf
10798  IV,  83    |                  igaz.«~Néha elszunnyadott, és én is abbahagytam az olvasást,
10799  IV,  83    |                 hogy menjek el a templomba, és imádkozzam érte. (Persze,
10800  IV,  83    |                     a János inas nevenapját és születésnapját szokták megülni
10801  IV,  83    |                  János föltette a pakkokat, és így szólt:~- Vigye ezeket
10802  IV,  83    |                   felsõ kabátjával a karján és a gróf egykori ezüst sétapálcájával
10803  IV,  84    |              flegmával. - Megfogott a medve és megevett, édes öcsém!~…Azóta
10804  IV,  84    |            miniszter, öltözzenek fel kentek és üljenek lóra. Lovagolni
10805  IV,  84    |                egyet gondolt, megházasodott és egy évre fia született.~
10806  IV,  84    |                    el is úszott!~ ~A TOLVAJ ÉS A BOLOND~1886~A miniszterek
10807  IV,  84    |                   Sokat el tudnak hallgatni és nyelni. Epéjüket művelt
10808  IV,  84    |                    mindenki, hogy Rápoltyra és Kempeyre vonatkozott a gorombaság.~
10809  IV,  84    |                    maga mellé vette a bírót és néhány esküdtet, s valamennyien
10810  IV,  84    |                 fölöttébb szerette az italt és fölöttébb gyûlölé a németeket.
10811  IV,  84    |                      hogy gyümölcsöt evett, és sejtelmem csakugyan nem
10812  IV,  84    |               komoly arccal szeme közé néze és a tudományhoz illõ mély
10813  IV,  84    |                   engem megcsalni nem lehet és nem is szabad.~- De instálom
10814  IV,  84    |                   felfortyant erre a virtus és mellbe lökte az alakot,
10815  IV,  85    |                     1886~I. fejezet~A holló és a seregély beszélgetése~
10816  IV,  85    |                  nem Asmódi, hanem nemzetes és tudós Hatvani István uram.~
10817  IV,  85    |              sarkantyúzzon téged minél több és több ismeret szerzésére,
10818  IV,  85    |                     sokat ivott, az kevesli és még többet kíván. Azért
10819  IV,  85    |                   népek tudását megkóstolni és átültetni ide.~Úgy is tett
10820  IV,  85    |               összeszerezte az útiköltséget és kiment a világba, ahol egy
10821  IV,  85    |                  szerint Müszenbrok, Bernut és Gronov, akik a természet
10822  IV,  85    |                     híre ment lángelméjének és ügyességének, úgyhogy a
10823  IV,  85    |                     tudós ifjú szerénységét és bölcsességét.~De mit ért
10824  IV,  85    |                 termet, a kápráztató mosoly és a szemvesztõ gödröcskék
10825  IV,  85    |                   se nyugta, se öröme, ahol és amikor csak tehette, fölkereste
10826  IV,  85    |                  Hatvaniról, a tudományáról és szerelmérõl. A pletykás
10827  IV,  85    |                szóra.~II. fejezet~A Mágyika és a három lehetetlenség~Alighogy
10828  IV,  85    |                  egymást érte a mennydörgés és villámcsattogás A boszorkányok
10829  IV,  85    |                 vagy! - kiáltá a professzor és rátaposott.~Lába alatt megrázkódik
10830  IV,  85    |                      rákente vérét a kezére és hazament, azazhogy még elõbb,
10831  IV,  85    |                 asztalhoz különbözõ alakban és ruhában, egyik törpe, másik
10832  IV,  85    |                 alázattal, nagy jajgatással és könyörgéssel:~- Mind lehetetlenség
10833  IV,  85    |                 felett, melyet sokan féltek és bámultak. A debreceniek
10834  IV,  85    |             orcájához.~Fruzinka mosolygott, és természetesen átengedte
10835  IV,  85    |                 leghosszabb három hajszálat és vitte azon nyomban a professzornak,
10836  IV,  85    |                     múlva én is arra megyek és meghálálom a fáradságát.
10837  IV,  85    |                  szívét maga felé hajlítsa; és úgy is lett, Fruzinkában
10838  IV,  85    |             közepette, petrezselymek, répák és tojásokkal rakott kosarak
10839  IV,  85    |                boszorkányokkal cimborálókat és máglyára ítélte, nyársra
10840  IV,  85    |              húzatván testöket.~Ambrus Imre és Kocsay István városi tanácsnokok
10841  IV,  85    |                   az emberi háládatlanságot és telhetetlenséget -, talán
10842  IV,  85    |                  éjjelenkint, kérem alássan és rémítõ csalarákat csinál
10843  IV,  85    |                     uram megkönyörült rajta és így szólt:~- Nagy szolgálatot
10844  IV,  85    |                    visszatér a fekete kutya és meghõköl, amint a csontokat
10845  IV,  85    |                  mire egy egész falka ördög és kísértet összeröffen Hatvaninak
10846  IV,  85    |                     továbbá egy köböl mákot és egy köböl kölest, szórd
10847  IV,  85    |              gyorsan hozzáláttak az ördögök és kísértetek a szemezgetéshez,
10848  IV,  85    |                      sok nagyralátó família és elõkelõ perszóna), Hatvani
10849  IV,  85    |                  Hanem azért menjünk, uraim és asszonyaim, hadd lássuk
10850  IV,  85    |               asztalok görnyedeztek, ami jó és öt világrészben megterem,
10851  IV,  85    |                   túlsó oldalon zöld uborka és barack díszlett. Akinek
10852  IV,  85    |                   szét, dobja ki a szemétre és felejtse el, mi van benne,
10853  IV,  85    |                káromkodnak, a nõk ijedeznek és sikoltoznak.~- Én istenem!
10854  IV,  85    |                    Szemfényvesztés az egész és csak arra való, hogy még
10855  IV,  85    |                fejezet~A diák szomorú esete és Hatvani halála~Fruzinka
10856  IV,  85    |                     rátalált a »Mágyiká«-ra és kinyitotta.~A szellemek
10857  IV,  85    |             türelmetlenül kérdték újólag:~- És még mit parancsolsz?~- Törjetek
10858  IV,  85    |                     parancsolsz?~- Törjetek és szaggassatok itt össze mindent -
10859  IV,  85    |                 perc alatt össze volt törve és szaggatva minden, a bútorok
10860  IV,  85    |                 mindjárt megértett mindent, és sírva borult a földre.~Azután
10861  IV,  85    |                  Hatvani pedig tüzet rakott és elégette a két testet. A
10862  IV,  85    |               vívódék a halállal, egy holló és egy fehér galamb verekedett
10863  IV,  85    |                 fecsegte el a gonosz titkot és talán az a fehér galamb
10864  IV,  85    |              természet erõinek felösmerését és felhasználását tanítja.
10865  IV,  85    |                 vasutat, a távirdát, a gáz- és villanyvilágítást és sok
10866  IV,  85    |                   gáz- és villanyvilágítást és sok egyebet. Ha az akkori
10867  IV,  86    |                     az ágyban.~Éppen a Lung és Gebhardt-eset volt szellõztetve
10868  IV,  86    |            becsületemre mondom, nem aludtam és nem álmodtam, valamely félkábultság
10869  IV,  86    |                nemsokára Bódi után halt meg és a saját költségemen temettettem
10870  IV,  86    |             úristenhez, hogy segítsen.~- No és mi az indorsata rá?~- Az
10871  IV,  86    |                    vagyok a lelkek ügyvédje és közbenjárója.~- No és mit
10872  IV,  86    |              ügyvédje és közbenjárója.~- No és mit szándékozol tenni?~-
10873  IV,  86    |               éjjel-nappal a kapunál állani és beeresztgetni az érkezõket.
10874  IV,  86    |                   nem bírtunk megegyezni.~- És mik a propozícióid?~- A
10875  IV,  86    |                    Toporzékolt, káromkodott és elkergetett.~- No! És annyiba
10876  IV,  86    |           káromkodott és elkergetett.~- No! És annyiba maradt?~- Nem, visszamentem
10877  IV,  86    |               visszamentem egy félóra múlva és akkorra már lecsillapodott
10878  IV,  86    |                   halál csillogó szemekkel) és egészen ingyen jön, de a
10879  IV,  86    |                 valami módot, de Gebhardtot és a kórházakat nem engedem.
10880  IV,  86    |                    hivatva. Én fölemelem õt és olyan elégtételt adok neki,
10881  IV,  86    |                      megrázta száraz ujjait és így szólt jóslatszerû hangon: »
10882  IV,  86    |                amidõn az inas hozzá lépett, és megrántotta a kabátját türelmetlenül:~-
10883  IV,  86    |                      kinyújtottam a kezemet és egy hatalmas legyintéssel
10884  IV,  86    |                   üres volt. Varjú Pistának és Macskási Bódinak híre-hamva
10885  IV,  87    |                  1849-ben engem is elfogtak és a budai Ferdinánd kaszárnyában
10886  IV,  87    |                     a csörömpölõ kulcsokkal és így szól: »Fel is út, alá
10887  IV,  87    |                  Klapka visszatért, gyõzött és Pest felé jön. A foglyokat
10888  IV,  87    |                 járó embereket, a kék Dunát és szívhattam az utca szabad
10889  IV,  87    |              utcákat, a jövõ-menõ embereket és az arcokból igyekeztem kiolvasni,
10890  IV,  87    |                     az egyik kereke új volt és meg sem festették. Rettentõn
10891  IV,  87    |                kockás, szakadozott blúzban, és egy cilinderes öregúr. A
10892  IV,  87    |                    megkapott a kíváncsiság.~És amint a halottas kocsi a
10893  IV,  87    |                 Wesselényi Miklóst temették és így temették.~Teremtõ isten,
10894  IV,  88    |                   nyüzsg, mindenbe beleszól és belenéz s olyan szuverén
10895  IV,  88    |                 gyűjtött. Gazdag ember volt és elhatározta, hogy a leányát
10896  IV,  88    |                óhajtott. Ti. tífuszt kapott és belehalt, természetesen
10897  IV,  88    |                csomagolt a kis szalmaözvegy és meg sem állott Florencig.~
10898  IV,  88    |                     az ember beáll leánynak és virágot árul.~A virágáruláshoz
10899  IV,  88    |                  két dolog szükséges, virág és mama. Mindennap friss virág
10900  IV,  88    |                 mama. Mindennap friss virág és néha-néha friss mama is.
10901  IV,  88    |                    rózsákkal a kosárkájában és az arcán.~- Tessék rózsákat
10902  IV,  88    |                   akit megkínált, ránézett. És õ is összerezzent.~A báró
10903  IV,  88    |                    van otthon. Csak a golyó és az elmenetel közt lehetett
10904  IV,  88    |                  férjem volt! - kiáltá Mari és aléltan összerogyott.~Igen,
10905  IV,  89    |                  Nagy Mártont a hivatalába.~És vissza is helyezte.~Vagy
10906  IV,  89    |                  bizonyos idõ múlva esõ van és bizonyos idõ múlva szárazság
10907  IV,  89    |                   elcsapom a hivatalából.~- És mi ebbõl a tanulság?~- Az,
10908  IV,  90    |                      hogy a könyvkereskedõk és kiadók közgyûlése volt,
10909  IV,  90    |                    minden évben összejönnek és összeolvassák, megmérik
10910  IV,  90    |            mennyivel lettek szegényebbek õk és vedlettebbek a fekete kabátjaik.
10911  IV,  90    |           sopánkodnak, szidják a közönséget és az írókat, megátkozzák a
10912  IV,  90    |                    végignézni õket ilyenkor és kihallgatni, hogy mit beszélnek.~
10913  IV,  90    |                  lakik bennem. De én tudtam és dolgoztam. Most se fogja
10914  IV,  90    |                     az összegben, kifizette és mindjárt másnap leadtam
10915  IV,  90    |          gratuláltam neki a munka sikeréhez és ajánlatot tettem a második
10916  IV,  90    |                     csodák kora lejárt már, és a másik két dicsekedõnek
10917  IV,  91    |                     1886~Egyetlen jelöltrõl és egyetlen esetrõl lesz szó,
10918  IV,  91    |            képviselõjük, az ünnepelt hazafi és szónok meghalt… Nosza hamar
10919  IV,  91    |                     Az egészen derék ember. És tarokkozni is tud. Válasszuk
10920  IV,  91    |                      meghalt a képviselõnk, és most választani kell valakit
10921  IV,  91    |                 leveti, eszébe jut az eset, és még egyszer átéli, amit
10922  IV,  91    |                Tisza most feláll, hozzámegy és kezet fog vele.~Toporczyt
10923  IV,  91    |                   nap gondolkozó, kedvetlen és izgatott… A hiúság bacilus
10924  IV,  91    |                kettõs árt ígért a kocsmáért és megkapta, de másnap megint
10925  IV,  91    |                  rögtön a sürgönyhivatalba, és sürgönyözzön Szegedre vagy
10926  IV,  91    |                   most már vesztegetni kezd és õrülten pazarol. A polgármesterék
10927  IV,  91    |         polgármesterék odajárnak a nyakára, és takarékosságra intik.~-
10928  IV,  92    |              ezredessel jó barátságban állt és igen gyakran hítta magához
10929  IV,  92    |             megismerni: látta az arcképemet és nagyon kíváncsi rám.~Hát
10930  IV,  92    |                   egy dekrétum Bacskaensét, és akkor aztán rögtön teszem
10931  IV,  92    |                    a tenyerével az asztalra és hadonászott a kezeivel a
10932  IV,  92    |               paprika.~De én nem tágítottam és a doktorral mentettem ki
10933  IV,  92    |                     született Vorcsics Anna és Kapalovics Emília becsületszavunkra
10934  IV,  92    |                  becsületszavunkra fogadjuk és ígérjük, hogy önt sem etetni,
10935  IV,  92    |                  falusi kastélyukban. Az úr és az asszony elénk szaladt.~-
10936  IV,  92    |                    megnyílt a szalon ajtaja és egy gyönyörû kisasszony
10937  IV,  92    |                szebb leányt. Nyulánk, sugár és a nagy fekete szemei úgy
10938  IV,  92    |                   golyó.~A leány mellém ült és így szólt édes gúnyolódással.~-
10939  IV,  92    |                     már?~- Dehogy - szóltam és lehajtottam egy pohárral.~-
10940  IV,  92    |                válaszképpen:~- Igyék.~Ittam és egyre ittam. Szemeim kidülledtek,
10941  IV,  92    |            hadnagyot.~A leány hozzám hajolt és megcsókolt.~A világ megállt
10942  IV,  92    |                    mint a halál, lázam volt és vért hánytam.~- Igyál cimbora -
10943  IV,  92    |                  tartotta meg a dekrétumot, és most engem ki tudja, milyen
10944  IV,  92    |                   mellettem ült egész este. És éppen az a célom, hogy a
10945  IV,  93    |                    jegyezték be a szolgákat és hítták fõpostamesternek.~
10946  IV,  93    |                      Jöjjön azonnal Pestre, és úgy intézkedjék, hogy a
10947  IV,  93    |                 Macskássy barátai, jóakarói és irigyei hogy fölpaprikázódnak
10948  IV,  93    |                 fölszállt. Eklézsiák, céhek és hatóságok járultanak eléje
10949  IV,  93    |                      felkötötte a fringiát, és sietett beállítani Széchenyihez.~-
10950  IV,  93    |                     most haza a szállására, és egy hét múlva hozzon fel
10951  IV,  93    |                    biz én, kérem alássan!~- És miért nem? - förmedt rá
10952  IV,  93    |                       Mert nem írtam meg.~- És miért nem írta meg?~- Mert
10953  IV,  93    |                   hogy csak híttak annak.~- És miért hítták annak? - kérdé
10954  IV,  93    |                  nagyot rántott a mentéjén, és megköszörülte a torkát.~-
10955  IV,  94    |              kétszázhuszonnyolc felperesbõl és egy alperesbõl. Ez a kétszázhuszonnyolc
10956  IV,  94    |                 erõsködött azzal az eggyel, és mégsem bírták leteperni,
10957  IV,  94    |                  mintegy kétszázezer forint és járulékai, igen, de kétszázhuszonnyolc
10958  IV,  94    |                    a költségeket a tagoktól és honorálta az ügyvédeket.
10959  IV,  94    |             választottak, akinek tekintélye és nagy tapasztalata van. S
10960  IV,  94    |                felperesek egyre szaporodtak és a költségeket kedvetlenebbül
10961  IV,  94    |               feltûnõ bozontos szemöldökkel és úgy állott a haja felfésülve,
10962  IV,  94    |                   egész világ, olyan jámbor és meghunyászkodott.~»Már pedig
10963  IV,  94    |                 arany.«~A báró beleegyezett és néhány hét múlva átvette
10964  IV,  94    |                      Éppen nyolc mázsa volt és huszonkét font. Bureczky,
10965  IV,  94    |                   báró roppant méregbe jött és külön perbe engedte magát
10966  IV,  94    |              Jutányosabbá tette az üzletet.~És mint a következmény igazolta,
10967  IV,  94    |                azoknak megvan a tekintélyük és éppen e tekintély miatt
10968  IV,  94    |               udvarolt a bírák feleségeinek és egy szép napon megnyerte
10969  IV,  94    |                   Mindenekelõtt kocsira ült és elutazott a felvidékre,
10970  IV,  94    |                  bírákat, gazdag gyárosokat és az egész estély a Bureczky-pör
10971  IV,  94    |                 egész estély a Bureczky-pör és dr. Garaba Mihály dicsõségének
10972  IV,  94    |                  volt, az ételek fölségesek és általános irigylés, bámulás
10973  IV,  94    |            megfizetteti velem a megjelenést és az önmagának csinált reklámot.
10974  IV,  94    |                   ezzel benyúlt a tárcájába és átküldte a 302 frtot. Tiszteltetem
10975  IV,  94    |                      Garaba a zsebébe nyúlt és kiszúrta az ötszáz forintot.~-
10976  IV,  94    |           rendõrfõnök benyúl az akták közé, és kiveszi a báró árjegyzékét
10977  IV,  94    |                  báró árjegyzékét az ételek és italokról.~- Hát ez mi?
10978  IV,  94    |                    ez mi? Ön tetten éretett és keményen meg fog bírságoltatni.~-
10979  IV,  94    |                   bírság, hadd fizessem ki.~És ezzel ért véget a híres
10980  IV,  95    |                      Egy csevegésnek a fele és egy regénynek a fele)~1886~
10981  IV,  95    |           hazautazott a saját választóihoz, és elmondta azon melegében
10982  IV,  95    |                     közömbös hallgatóságon, és bosszankodva dörmögte:~-
10983  IV,  95    |              átvehetném a meseíró szerepét, és az igazság magvát bele akarnám
10984  IV,  95    |                  belvárosi választók elõtt, és amint látta a roppant hatást,
10985  IV,  95    |              Urbanovszky beszéde is hatott.~És most már bevallottam kiszámított
10986  IV,  95    |           elõkeresem valamelyik ismerõsömet és elhozom.~Most kikerestem
10987  IV,  95    |                fölvette karjára a kisdedet, és ami könnye megmaradt a temetésről,
10988  IV,  95    |                     s fölkapta a csecsemőt, és megcsókolta a gyenge piros
10989  IV,  95    |                    magával vitte a kisfiút, és otthagyta. Hideg, zárkózott
10990  IV,  95    |                  Két hét múlva jött vissza, és rá három hétre elvette az
10991  IV,  95    |                   Gáthy.~Nem nagyon sokára, és nem is elég sokára (Nincs
10992  IV,  95    |                    megint elutazott Pestre, és megint elvitte a gyereket
10993  IV,  95    |                     Kinél hagyja ott Pesten és miért? Vagy tán nem is Pestre
10994  IV,  95    |              mennyország udvari szállítói.)~És míg Gáthyék háta mögött
10995  IV,  95    |                      térden kúszott elõtte, és átkozta a feszület elõtt:~-
10996  IV,  95    |                 holnapután elmegyek Pestre, és hazahozom a gyerekeket.~
10997  IV,  95    |                 rokonhangzás a Tisza Kálmán és az õ neve közt, hát a jobbik
10998  IV,  95    |                     a ruháját piszkolta be, és így szólt: »Mama, más ruhát!«
10999  IV,  95    |                  más ruhát!« Mikor leesett, és megütötte a fülét, megint
11000  IV,  95    |                   ostobasága a gyönyörûség.~És éppen ezt az elsõ öt évet