bold = Main text
      Rész, Fejezet                                             grey = Comment text

11501  IV,  126   |                 hajdú elõkereste a fejszét, és leugrott, de egy perc múlva
11502  IV,  126   |                közeli bozótból Kotyogó uram és tizedesei. Az egyik tizedes,
11503  IV,  126   |                    jött a másik, a harmadik és a többi. A fékezhetetlen
11504  IV,  126   |                   az én csúfságom semmi se.~És a büszke Kotyogó István
11505  IV,  126   |                 lábát, mint egy levelibéka, és szétterpesztvén nagy engedelmesen
11506  IV,  126   |              faluból, fejszékkel, kaszákkal és vasvillákkal.~- Halál a
11507  IV,  126   |               szerint Vincze Pál nevezetû), és még messzirõl a fõbíróra
11508  IV,  126   |                   kastélyban. Õsz haja volt és két szeme (az egyik üvegbõl).~
11509  IV,  127   |                    Ghéczy olyan kevély volt és olyan gazdag, hogy nem tudott
11510  IV,  127   |              megrázta a vár szilárd falait, és az aranybika is megmozdult -
11511  IV,  127   |               Ghéczy, aki fiatal ember volt és sokat járt be Kolozsvárra
11512  IV,  127   |                     a mester elõtt az ajtót és intézkedett, hogy a két
11513  IV,  127   |                  község, melyet ma is Alsó- és Felsõ-Fülének neveznek,
11514  IV,  127   |                  ment: »Menj Nyitra megyébe és ott építs!« Százával vannak
11515  IV,  127   |                    király adta az engedélyt és a helyet is.~Minden vár
11516  IV,  127   |                     részbõl állott: a külsõ és belsõ várból. A külsõ vár
11517  IV,  127   |         terjedelmesebb, itt voltak az õrség és más várnép lakházai, az
11518  IV,  127   |              istállók, a gazdasági épületek és a kert. Itt szokták tartani
11519  IV,  127   |                  tartani a hadgyakorlatokat és tornaünnepélyeket. Az egészet
11520  IV,  127   |               bástya köríté, néha mély árok és magas földsánc is.~A külsõ
11521  IV,  127   |                  víztartó medence).~A külsõ és belsõ vár közt vonóhídon
11522  IV,  127   |              vonóhídon közlekedtek. A várúr és családja a fõtéren álló
11523  IV,  127   |                      Swehla vezér cseh volt és a Mátyás király seregében
11524  IV,  127   |                     így szólott:~- A csehek és a horvátok majdnem egy nyelvet
11525  IV,  127   |                  volt elégedve Swehla vezér és a csapatjához fordult:~-
11526  IV,  127   |                      lesz itt elég zsákmány és hadikaland.~Be is jöttek
11527  IV,  127   |               gyõzetik le«, mert a megijedt és kiéhezett õrség nyomban
11528  IV,  127   |            kicsinyég, kiszaladok a konyhára és megtrágyázom valahogy ezt
11529  IV,  127   |                   alig bírt szuszogni gazda és vendég.~A zsíros ételre
11530  IV,  127   |                 legott Venetur a korcsmába, és minthogy hitele nem volt,
11531  IV,  127   |                     barátságot ittak aztán, és a vendég meghítta a gazdáját,
11532  IV,  127   |                  Hát hol lakol ott, szógám, és ki után tudakozódjam?~-
11533  IV,  127   |                 elfojtja benne az ijedelmet és hódolatot.~Asztalhoz ültették
11534  IV,  127   |                 kínálta a legjobb ételekkel és a legfinomabb tokaji borokkal.~
11535  IV,  127   |                     cipelte a roppant tálat és odatette a székely elé.~
11536  IV,  127   |                 saját drága csatos mentéjét és a Venetur nyakába akasztá.~-
11537  IV,  127   |                 vitte a sok mentét, kincset és otthon mindjárt hozzáfogott
11538  IV,  127   |                    székely rabonbánok várai és még elõbbrõl a rómaiaké -
11539  IV,  127   |                 építették az efféle várakat és õk is lakták, egyik hegyrõl
11540  IV,  127   |                 török várban bûvös bivalyok és agarak õrzik a föld alatt
11541  IV,  127   |                 kincseket.~Rapsonné váráról és boszorkány-asszonyáról egész
11542  IV,  127   |                     varangyos béka képében. És égették õket Szegeden, Nagyenyeden,
11543  IV,  127   |                    fészket. Egy bûvös kakas és macska hordta föl neki ilyen
11544  IV,  127   |                  magához idézte a fõördögöt és így szólt hozzá:~- Csinálj
11545  IV,  127   |                 asszony?~- Egy hegy aranyat és egy völgy ezüstöt - mondá
11546  IV,  127   |                  készen lett hat nap alatt, és mikor Tordán az istentiszteletre
11547  IV,  127   |               lefordult a kalapja a fejérõl és leesett az útra. A kocsis
11548  IV,  127   |                  míg az ördög csinálta õket és nem a vármegye.)~Hanem az
11549  IV,  127   |                     zsebébõl egy aranypénzt és egy ezüstpénzt. Összeszorította
11550  IV,  127   |            Összeszorította kis kezét ökölre és a kidudorodó ujj-csuklókra
11551  IV,  127   |                     egyet fordított a kezén és a tenyérmélyedésbe odatette
11552  IV,  127   |                  leányával, a szõke Bórával és a barna Nemerével, amiért
11553  IV,  127   |               várkapukat.~A testvérei, Bóra és Nemere, kijöttek a várfokra
11554  IV,  127   |                 Nemere, kijöttek a várfokra és átkozták a fivérüket.~-
11555  IV,  127   |                      majd megrendült a föld és meghasadt, mire a hatalmas
11556  IV,  127   |              tisztelt kisasszonyokhoz.~Száz és száz ilyen várunk van nekünk,
11557  IV,  127   |                 említve van s a markomannok és quadok birtokába jutván,
11558  IV,  127   |                   herceg.~- Nem; csak vakká és siketté teszlek.~Szemeit
11559  IV,  127   |                     akik ezt megengedtétek.~És hosszú századokig szállt
11560  IV,  127   |                    1748-ban augusztus 20-án és 21-én, amint azt Hahóthy
11561  IV,  127   |                  vélték lenni, kinek hossza és szélessége nem látszott
11562  IV,  127   |                  várbeli mozsarak pattogása és a harangok szomorú zöngése
11563  IV,  127   |                    az egész város lakossága és kétszáz diák volt talpon,
11564  IV,  127   |              özönének a davarcsányi erdõben és az emõkei réteken való leszállását
11565  IV,  127   |                    hogy az emberek lássanak és foglalkozhassanak.«~Nyitra
11566  IV,  127   |                  sokat törõdött a királlyal és a papokkal. Bevonulván a
11567  IV,  127   |                     verette, a szent Szóvád és Benedek ezüst koporsóit
11568  IV,  127   |                  elé hívatta Poháros Pétert és így szólt hozzá:~- Mit kívánsz
11569  IV,  127   |                  király. Kapy hat uradalmat és három várat adott a moglódiért,
11570  IV,  127   |             pallérnak naponta 2 magyar pénz és egy kanna bor járt ki.~Egy
11571  IV,  127   |             legénynek naponta 1 magyar pénz és félkanna bor.~Két inasnak
11572  IV,  127   |                együtt naponta 1 magyar pénz és félkanna bor.~Ez volt a
11573  IV,  127   |                  kevés volna.) Terményekben és italokban ellenben elfogyott
11574  IV,  127   |                  hordó bor, 7800 hordó mész és 9000 tojás, amit a mész
11575  IV,  127   |                 használt »tétény-kapronczai és kókai« predikátumot.~Békében
11576  IV,  127   |                  Kapy: Andrásnak fiai János és Gerõ. Tanakodtak, búslakodtak,
11577  IV,  127   |                     két követ, Baltai Orbán és Nagy Balázs, elindult Budára
11578  IV,  127   |                  ráfogták, hogy azok várak, és a várak széthányattak. Kapivár
11579  IV,  127   |                  partján, Leék, Görög, Gugh és Nyárhíd falvak összeszögellésénél.~
11580  IV,  127   |                õrség adta azt fel, elfogván és lefegyverezvén saját parancsnokát,
11581  IV,  127   |                  nagy haddal indult ellene, és hét hétig ostromolta roppant
11582  IV,  127   |                   hogy a hódítás dicsõségét és a zsákmányt meg kell majd
11583  IV,  127   |               Elõhívatta a magyar tiszteket és így szólt, õ lévén a teljhatalmú:~-
11584  IV,  127   |           Szerencsés lövés volt: nemességet és dominiumot hozott Csongrádynak.~
11585  IV,  127   |                   pénze valék, harc eszköze és emelője,~Most a szabadságnak
11586  IV,  127   |                   az első, aki utána ugrott és kimentette.~- Fiam - mondá
11587  IV,  127   |                 Retel elfoglalta a birtokot és egy erős várat épített a
11588  IV,  127   |                Tsötörtök László Somlyai Pál és Budai István uraimék.~Sok
11589  IV,  127   |              Szegedet pártfogásomba veszem, és semmi bántódása nem esik.~
11590  IV,  127   |                bástyatoronyról a félholdat, és a kétfejû sas került helyére.
11591  IV,  127   |                 király lakni!« mondogatták, és igazuk lett.~Csakugyan lakott,
11592  IV,  127   |                    királyi vár egy alvárral és egy védvárral volt biztosítva,
11593  IV,  127   |                     függõ erkélyek, a dísz- és vadaskertek, az alabástrom-
11594  IV,  127   |                 vadaskertek, az alabástrom- és márványmedencés szökõkutak,
11595  IV,  127   |                   három alabástrom-oltárral és egy ezüstsípú orgonával
11596  IV,  127   |                     ordítá a feldühödt fõúr és a királyfiaknak rohant.~
11597  IV,  127   |                  herceg, Boleslav liegnitzi és Vladislav lancritzi hercegek,
11598  IV,  127   |         legféltettebb javuk volt: a koronát és a kényes rabjaikat. Ide
11599  IV,  127   |                  Podjebrád cseh király fiát és Vitéz János esztergomi érseket.~
11600  IV,  127   |                 középkor fényét, mûvészetét és ízlését.~Szinte megismerni,
11601  IV,  127   |                   lett Vajdahunyad, kik apa és fiú fejedelemségre vágyván,
11602  IV,  127   |                Mihály uram, mit cselekszik.~És Teleky Mihály uram látta
11603  IV,  127   |                 rationista, kulcsár, káplán és egy diák. Ezek valamennyien
11604  IV,  127   |                 fittyet hányt a királyoknak és a törvénynek.~A romtömkelegben
11605  IV,  127   |                 tért meg. Sok lábasjószágot és törököt fogott. Mind a kettõ
11606  IV,  127   |                  lábasjószágnak jó ára van, és a rabokat is kiváltogatják
11607  IV,  127   |                    Ezzel nekilátott az ifjú és a rabokkal három hosszú
11608  IV,  127   |                   elõtt meglágyult a kõ is, és víz buggyant fel a mélységbõl.~
11609  IV,  127   |              kobozta a várat Rudolf császár és odaajándékozta a bécsi kereskedõjének,
11610  IV,  127   |                várúr arcát megfesté a harag és szégyen. Maga Bocskay István
11611  IV,  127   |                   alá fogta Bocskay a várat és csakhamar bevette.~Jó politikus
11612  IV,  127   |                    el, roppant népszerûsége és diplomáciai ügyessége által.~
11613  IV,  127   |                     fenséged elõbb nádorrá, és akkor király lesz - mondá
11614  IV,  127   |                   tegyen meg elõbb királlyá és akkor nádor lesz.~Illésházy
11615  IV,  127   |                százakra menő társzekerekkel és roppant vendégrajjal verte
11616  IV,  127   |                 várat; szebbet Visegrádnál.~És néhány nap múlva csakugyan
11617  IV,  127   |                    a jobbágya, azt befogták és tíz napig dolgoznia kellett,
11618  IV,  127   |                annál jobb, mert a szekérnek és lónak is hasznát lehetett
11619  IV,  127   |                  körül. Még az átutazó urak és úrasszonyok sem voltak kivéve;
11620  IV,  127   |                   magad egy zsákban elbírsz és egy másik várat.~- Nem bánom,
11621  IV,  127   |                   Katalinnal. Egy álló évig és egy napig tartott a dáridó.
11622  IV,  127   |                kígyó mászott elõ a bokorból és kivájta az alvó fõúr szemeit.
11623  IV,  127   |                 szolgát ledobatta, lezuhant és szörnyû halálát lelte.~Roppant
11624  IV,  127   |                  fölött. E két holló Stibor és gonosz neje Dobrochna, akik
11625  IV,  127   |                    színével.~~CSÓKAKŐ~(Kata és Éva)~Fehér vármegyében,
11626  IV,  127   |                   Fehér vármegyében, Csurgó és Mór között fekszenek a Csókakõ
11627  IV,  127   |                    Forgács,~Tied lesz Gymes és Gács.~Nos, igen szép, de
11628  IV,  127   |              hordozta véresen az országban, és gyûltek a hadak a zászló
11629  IV,  127   |                  nem lesz a táborban, fejét és jószágát veszti.~El is ment
11630  IV,  127   |                  fogatni. Ami csak zsákmány és üres birtok volt az országban,
11631  IV,  127   |                 kukoricaföldeken, pincékben és barlangokban.~- Az lehetetlen.~-
11632  IV,  127   |                zavartan csóválta a fejét.~- És mégis… engedje meg királyi
11633  IV,  127   |                nemsokára.~- Berkészi Balázs és István vagytok?~- Azok vagyunk.~-
11634  IV,  127   |                      megjutalmazzuk. Tiétek és utódaitoké Csókakõ vára
11635  IV,  127   |                     utódaitoké Csókakõ vára és uradalma. Hanem most már
11636  IV,  127   |                 mint ígértem, Csókakõ várát és uradalmát. Férjeitek életben
11637  IV,  127   |                    makacs Béldi Pál. Fényes és szomorú képek egymás fölébe
11638  IV,  127   |                  Majláth István. Zápolya õt és Balassa Imrét nevezte ki
11639  IV,  127   |                    mindegyre merészebb lett és nagyravágyóbb.~Maga hirdetett
11640  IV,  127   |                   két követe, Horváth Péter és Boér György elõtt:~- Esküszöm
11641  IV,  127   |                   elõtt:~- Esküszöm Allahra és Mohamedre, az õ szent szakállára,
11642  IV,  127   |               bõkezûséggel, a basa bókokkal és szép szóval tartotta, s
11643  IV,  127   |                    rosszul érzi magát nála, és mindig az lett a megállapodás,
11644  IV,  127   |              belépett a sátorba két csausz, és lefogván Majláth István
11645  IV,  127   |          köznemesben, kibe sok nagyravágyás és erõs kalandortermészet szorult.~
11646  IV,  127   |                   várból állott, a külsõbõl és belsõbõl. A belsõbe kõsziklából
11647  IV,  127   |             parancsnoka volt: Szondy György és Békefalussy Gergely. Az
11648  IV,  127   |                     pedig készülõdjetek fel és hagyjátok el a várat, hogy
11649  IV,  127   |                    ágyúkat a kaputoronynak… és igazat mondott a varga:
11650  IV,  127   |                    az udvaron egy garmadába és meggyújtatá, szép, kevély
11651  IV,  127   |                kevély paripáit elõvezetteté és egyenkint által döfte. Ne
11652  IV,  127   |              felöltözteté õket drága ruhába és sok ajándékot adván nekik,
11653  IV,  127   |                 megsimogatta õket gyengéden és a sátrába vezette.~- Fölnevellek
11654  IV,  127   |                 tûzzetek a sírjához gerelyt és zászlót!~S azóta ott a hegy
11655  IV,  127   |                    fér. Üssétek agyon tehát és nyúzzátok meg. Majd meglássuk,
11656  IV,  127   |               került a viszály I. Ferdinánd és János Zsigmond közt, a székelyek
11657  IV,  127   |                      Halál János Zsigmondra és az urakra!~Még akkor nem
11658  IV,  127   |                  emberek még emlékeztek rá. És a fiatalok szerették volna
11659  IV,  127   |                kisebbekre szorítá a király, és a nagytermetû Pálfalvi György
11660  IV,  127   |                  rájok vicsorította a fogát és a kígyó nyakuk körül látszott
11661  IV,  127   |                     az udvarhelyi várnak is és lerontották, de nem valami
11662  IV,  127   |                 tapad, magyar zamatú regék, és nem afféle »fehér asszonyok«,
11663  IV,  127   |                    várúrasszony igen kegyes és jószívû perszóna vala, ki
11664  IV,  127   |                      Az iker-szülést a kor, és így Miczbánné is, becstelenségnek
11665  IV,  127   |                   egy halász gondjaira adta és visszament jelenteni, hogy
11666  IV,  127   |                    Ráskay, Eszényi, Kövesdy és a sóvári Soós õse. (Ez a
11667  IV,  128   |                  belekötött valami nyavalya és elvitte. Derék jó öregünk (
11668  IV,  128   |                   csapkodott a kéziratokkal és hadonászott a kezeivel.~-
11669  IV,  128   |                    szolgát a múzeumba angol és német Hogarth-magyarázatokért.~
11670  IV,  128   |           szobalánynak látta Anglia alakját és angol gránátosnak a római
11671  IV,  128   |                 könyv? De a másik, harmadik és mindenik szakmunka csak
11672  IV,  128   |            malíciával érintve Károly vállát és dölyfös önérzettel vetve
11673  IV,  128   |                Károlyban volt annyi szellem és taktika, hogy õ is elnevette
11674  IV,  128   |                   hogy õ is elnevette magát és sohasem haragudott többé
11675  IV,  128   |                 huszárnak a szeretõje, lova és mundérja együttvéve, az
11676  IV,  128   |                 szárnyunk megnõtt. Meleg az és puha is, bár kietlennek
11677  IV,  128   |                része, túl a »Fuit« sírkövön és a Hermina-kápolnán. Jóval
11678  IV,  128   |             Hermina-kápolnán. Jóval olcsóbb és kellemesebb hely a Hermina-úti
11679  IV,  128   |                  cirkuszok, Paprika Jánosok és a lövöldék, melyeknek figurái
11680  IV,  128   |             magamszõrû embernek, aki nappal és este ott él, ott mozog két
11681  IV,  128   |                     a dörgésre való pléhek- és villámokkal felszerelve,
11682  IV,  128   |                 éppen amiatt, hogy engedett és õket is rábeszélte ostorával.~
11683  IV,  128   |                    akkor tegye be a könyvet és csináljunk ketten egyet.
11684  IV,  128   |                    vevõket.~- A dohánylevél és a rózsa a dohánylevelek
11685  IV,  128   |                     magyar! - felelte Veréb és felhajtott még egy pohárnyit
11686  IV,  128   |                    hozzá a harapnivalókhoz, és tán iszik még egy gyûszûvel.~-
11687  IV,  128   |                     orra miatt.~- Csapodár! És még maga mer beszélni?~-
11688  IV,  128   |                 szaladtam, feldöntve széket és edényeket az útban.~- Vissza! -
11689  IV,  128   |                   istennek. Hatalmasan dúlt és pusztított. De már mindegy.
11690  IV,  128   |       vasfüggönyeinek zörgése. Csak a vihar és esõ nem állt még el. A kudarc
11691  IV,  128   |                    kocsis is Nagyváradon.~- És ki maga voltaképpen?~- Mondtam
11692  IV,  129   |                   elő nem fordult.~Erckmann és Chatrian együtt dolgoznak,
11693  IV,  129   |                     heten látták, hallották és Hupiné asszonyom e percben
11694  IV,  129   |                    bús sóhaja suhogna a fák és füvek között. Hiszen legalább
11695  IV,  129   |                   macska elõjött valahonnan és nagy robajjal felugrott
11696  IV,  129   |                    hömpölygette a pelyheket és papírdarabokat, egy denevér,
11697  IV,  129   |                 engem úgy segéljen), õ volt és máig is adósom még a tíz
11698  IV,  129   |                      III. Az én előadásom - és egyszersmind az elbeszélés
11699  IV,  129   |             összeolvastam, hitelesen vallom és bizonyítom, hogy a Bocsoki
11700  IV,  130   |            gomblyuk-betegségeket gyógyítani és kapni.~Átestem ezen is,
11701  IV,  131   |                  egy kormánypárti képviselő és egy szolgabíró. A képviselő
11702  IV,  131   |                 lenni.~Az öregúr elutazott, és Mária csakugyan a mi kezünkre
11703  IV,  131   |                   menyecske hozzánk szokjék és megszeressen bennünket.
11704  IV,  131   |                    közönséges illemkérdések és a köznapi »hogy érzi magát«, »
11705  IV,  131   |               kilóval híztam nyolc nap óta. És maga hogy érzi magát?~-
11706  IV,  131   |                   mameluk.~- Igen szép volt és szórakozott. Néhányszor
11707  IV,  131   |                    is nyert egy fa-legyezõt és egy bronz gyufatartót. Mindamellett
11708  IV,  131   |                   mérgesen egy leejtett kés és villa a tányéron.~Mária
11709  IV,  131   |                  szemekkel ült az asztalnál és szintén hallgatott.~Ilyen
11710  IV,  131   |                 mondá Mária szórakozottan - és látta ön a pápát?~- Ettem
11711  IV,  131   |              gyermekkorig visszaemlékeztem. És ez kimondhatatlanul jól
11712  IV,  131   |                templom. Nem, hogy a képeket és szobrokat bámuljam, hanem
11713  IV,  131   |                     az étlapot a szolgabíró és haragosan fakadt ki:~- Micsoda
11714  IV,  131   |             mindazon korszakok becsületesek és ragyogók voltak, melyekben
11715  IV,  131   |                    a nép között forgolódtam és ismerem a népéletet, nagyon
11716  IV,  131   |                    nyomorultak vigasztalása és a szenvedõk egyetlen fegyvere.
11717  IV,  131   |              játszotta már az istenszerepet és mindegyik a szenvedõk vigasza
11718  IV,  131   |                     több, a sírból is kitör és új életet kíván. Milyen
11719  IV,  131   |                   újabb híveket szerezzenek és ezek a mezítlábas, rongyos
11720  IV,  131   |                  rongyos bolyongók boldogok és gazdagok voltak hitükben.
11721  IV,  131   |                   gazdagok voltak hitükben. És manapság, higgye el nagysád,
11722  IV,  131   |                   új özönvíz, az új Szodoma és Gomorra, az új Szalmanasszár
11723  IV,  131   |                Gomorra, az új Szalmanasszár és Nabukodonozor; az állami
11724  IV,  131   |                Akárhányszor válik igazsággá és az igazságból lesz hazugság.~-
11725  IV,  131   |              mondják egyszerre a szolgabíró és képviselõ -, csak beszélj
11726  IV,  131   |                     éltek Líbia sivatagjain és nem étlap szerint étkeztek,
11727  IV,  131   |               jóllakni is. Egy oszlopon ült és ott várta, míg az arrajárók
11728  IV,  131   |                     Divatba jött a flagella és cilicium.~- Mi volt az? -
11729  IV,  131   |                  puha fehér selyem ujjaskát és sárga szalagos matróz-kalapot…~-
11730  IV,  131   |                   mérgesen egy leejtett kés és villa a tányéron.~Mária
11731  IV,  131   |                       De, de - szólt halkan és lesütötte szemeit szemérmetesen
11732  IV,  132   |             fölkeljek a síromból egy napra, és átröpüljek hazám fölött.
11733  IV,  132   |           gondoskodni akarván a göthösökrõl és a patikáriusról: mindezeknek
11734  IV,  132   |                elfogadni? Harmincezer lélek és egy doktor! Gondolja meg,
11735  IV,  132   |                   Nem értem. Ha maga akarja és mi is akarjuk? Hajdú-Lucaszék
11736  IV,  132   |                     nem ismer akadályokat. (És a polgármester úr kevélyen
11737  IV,  132   |        megtörülgette a nagy tömött bajuszát és bölcsen imígy szólott:~-
11738  IV,  132   |                    mindjárt ide ragasztani, és hogy a nemes városon ne
11739  IV,  132   |               kétszer egy évben. Farsangkor és a gyümölcsérés, vagyis inkább
11740  IV,  132   |                 Farsangkor a bevert fejeket és bordákat kell reparálni,
11741  IV,  132   |                     az ég, a föld; s az ég- és a földnek egyforma ruhája
11742  IV,  132   |          kinyomkodott helye csak a sövények és házereszek alatt van, ahol
11743  IV,  132   |                     a Hajdúságban nem a sas és oroszlán az ideális állat,
11744  IV,  132   |                   addiglan, míg a nap, hold és a csillagok világítanak.~
11745  IV,  132   |                   onnét jön.~A gyilkosságok és a különös esetek, a »Napi
11746  IV,  132   |                     jegyben, kinek van pöre és kivel, ki jött haza tegnap
11747  IV,  132   |                    vállát, szidtam a várost és a tavalyi »szerencsét«,
11748  IV,  132   |                     ülve röpült el felettem és rám kiáltott:~- Hogy érzed
11749  IV,  132   |               tartott s véghetlenül unalmas és fárasztó volt. Ruhám teljesen
11750  IV,  132   |                       Nekem az utcát mondja és a házszámot. Végre is tudni
11751  IV,  132   |                   tájékot, hogy »kutyogató« és a házakon sincsen numerus.~-
11752  IV,  132   |                   az újdonatúj köpönyegembe és leszakította az egyik végét,
11753  IV,  132   |                    pipát.~A pokoli ugatásra és kiáltozásaimra egy fiatal,
11754  IV,  132   |                     bátor iramodással.~Szûk és homályos zug ez, vaskos
11755  IV,  132   |                   színhely: az elsõ páciens és házanépe.~Valamivel volt
11756  IV,  132   |                   hely a pokolnál. Csuklani és prüszkölni kezdtem egyszerre.
11757  IV,  132   |              játszott. A rohadt káposztától és a penésztõl kezdve minden
11758  IV,  132   |                   azután következik az ütér és a többi: de itt, tudtam
11759  IV,  132   |                 Odaléptem tehát az ablakhoz és a fehércsontos aeskulapi
11760  IV,  132   |                     uram behunyta a szemeit és a fal felé fordult, annak
11761  IV,  132   |                    mindent beismer. Nyögött és nem felelt, többet.~- Mit
11762  IV,  132   |                     Kajlát, a Fecske csikót és a tinót, Gombost. Elhajtottuk
11763  IV,  132   |               nagyfejû, kacskakezû mészáros és alkudni kezdett a tinóra.
11764  IV,  132   |                 hiányzik a harminckettõbõl, és menyecske unokám van, az
11765  IV,  132   |               körülmények közt. A kalamáris és a Palika szöszke feje nem
11766  IV,  133   |                  1891~EGY VADÁSZPÁLYA ELEJE ÉS VÉGE~1891~Mióta Coppée megírta
11767  IV,  133   |                   azóta nincs semmi nyugtom és pihenésem. A legjobb ismerőseim
11768  IV,  133   |                     belõled valaha!~Mariska és Panni elsápadtak a holttest
11769  IV,  133   |                     kutya keringeni kezdett és - összeesett. Éppen a koponyáját
11770  IV,  133   |                  voltaképpen rókák. A rókák és a vadászok közt pedig még
11771  IV,  133   |                   pedig egészen oldalt állt és éppen nem a foglyok irányában,
11772  IV,  133   |                     hozzászaladt Muki bácsi és konstatálta, hogy nincs
11773  IV,  133   |                    föl se vette, ott maradt és csiripelt.~Halálos félelem
11774  IV,  133   |            mélyedésébõl, a házak ereszeirõl és mindenünnen.~A fehér veréb
11775  IV,  133   |                  nem voltam soha vadászaton és kerülöm a vadászokat is -
11776  IV,  134   |                    felelte:~- Egy bizonyos, és ez az, hogy dél elmúlt.~
11777  IV,  134   |                      kiáltá szaladás közben és még most is szalad, ha azóta
11778  IV,  134   |                    Gajári, az örökké kedves és udvarias Gajári minden gondolkodás
11779  IV,  134   |                     S ezzel jól hátba ütött és tovább ment.~A föld is rengni
11780  IV,  134   |                    óra?~Rám nézett lesújtón és felförmedt:~- Miféle szamár
11781  IV,  134   |                   küszöbén.~Elsompolyogtam, és a sok közömbös hideg alak
11782  IV,  135   |                   árulnak télen, ha befagy, és egyik követjéről (még a
11783  IV,  135   |                   alá sűrűn kalandozó basák és bégek becsületes, jámbor
11784  IV,  135   |                    differencia az igazhivők és a gyaurok közt, hogy a gyauroknak
11785  IV,  135   |                  nem úgy tett, mint a basák és bégek. Átvette a kulcsokat
11786  IV,  135   |                    száz darab szarvasmarhát és négyszáz birkát; majd a
11787  IV,  135   |                     pedzette, hogy a pallos és a felcser voltaképpen egy
11788  IV,  135   |                 legott elmozdítandó lészen, és miután Korpona városnak
11789  IV,  135   |               Zwikkel György, Walter Konrád és az újonnan választott bíró,
11790  IV,  135   |                   elõtte a halálos ítéletet és a markába nyomta:~- Itt
11791  IV,  135   |                   Pált, gróf Széchenyi Pált és gróf Károlyi Gábort.~Okulván
11792  IV,  135   |                  aminek ne akadna utánzója. És végre is engesztelékeny
11793  IV,  136   |                    a lóversenyek. Az epsomi és a longchamp-i gyep még akkor
11794  IV,  136   |                     arany. Széna a lovaknak és nem borostyán.~Minálunk
11795  IV,  136   |                élvezet híre messze földrõl, és meg is csiklandozta. Mert
11796  IV,  136   |              mesterségesen soványítja magát és a lovászait a ló kedvéért,
11797  IV,  136   |                    vitéz generális rendezte és báró Feldeck, aki Londonban
11798  IV,  136   |                    aranyos kopjáin tört meg és a vitézek csillogó ruházatán.
11799  IV,  136   |                    mén, mely rúgott, kapált és senkit sem hagyott fölülni
11800  IV,  137   |                            EGY MAGYAR NEMES ÉS HÁZATÁJA~1891~Bevezetés~
11801  IV,  137   |              meghítt a nagybátyám, keőmezei és sóvárnoki Soós János úr
11802  IV,  137   |                küldjön elébem kocsit, ekkor és ekkor stb.~A kitűzött nap
11803  IV,  137   |                    ahogy a parton kiszállok és szétnézek, a sok száz kocsi
11804  IV,  137   |                János, megkövetem alássan.~- És hogy ösmert rám? - kérdém
11805  IV,  137   |                  régiek! gondoltam magamban és fölültem a csézára.~Az urambátyám
11806  IV,  137   |                   kis kávét, jó bivalytejet és tepertõs pogácsát.~- Egyél,
11807  IV,  137   |                 akkor még más világ volt.~- És kihez ment férjhez a Marika?~-
11808  IV,  137   |               alakokat ütögetne.~A palánták és a körorvos~Vacsora elõtt
11809  IV,  137   |                sertékkel, melyek hosszabbra és vastagabbra nõve szeszélyes
11810  IV,  137   |                  rosszul lesz, megbetegszik és már semmi se gyógyítja meg,
11811  IV,  137   |                  letette a kiolvasott lapot és a pipáját kezdte tömögetni.~
11812  IV,  137   |                   Erre - felelte nyugodtan.~És ezt felelte volna, bármelyiket
11813  IV,  137   |                     az öt nap elõtti számot és azt mormogja a végén, hogy »
11814  IV,  137   |                    a követek halála hehehe (és jóízûen nevetett). A királynak
11815  IV,  137   |              valahova, ahova akarok, érted, és aki mellett akarok, érted,
11816  IV,  137   |                    még én is szamár voltam, és föllépegettem, mindig egy
11817  IV,  138   |                    sorozni: kormánybiztosok és nem kormánybiztosok. Valamint
11818  IV,  138   |                   egy hegy. Az odvas fákról és a hegyekrõl nem hallottuk
11819  IV,  138   |                  Vannak ismeretlen folyamok és patakok ismerõs kormánybiztosok
11820  IV,  138   |                 kormánybiztosok keze alatt, és vannak ismerõs nevû folyamok
11821  IV,  138   |                    faültetõ kormánybiztosok és tövisirtó kormánybiztosok,
11822  IV,  138   |                fölnéztem a szabadelvû körbe és nem találtam ott senkit (
11823  IV,  138   |                 istentelen emberek valának, és az õ gonoszságok mind az
11824  IV,  138   |             Prófétának, hogy menne Ninivébe és azokat intené a’ megtérésre.
11825  IV,  138   |                   ki legyen bûnben közülök, és a sors a hajó oldalában
11826  IV,  138   |                     õtet a tengerbe vetnék, és így meg fogna a tenger tsendesedni.
11827  IV,  138   |                     a’ hajóból a’ tengerbe, és azonnal meg-szünék a’ tenger
11828  IV,  138   |                 Prófétát mindjárt el-nyelé; és vala Jónás annak a’ halnak
11829  IV,  138   |                 halnak gyomrában három nap, és három éjjel. Kiálta azért
11830  IV,  138   |                   ez õ nagy szorultságában, és keserûségében az Úrhoz.
11831  IV,  138   |        meg-szabadúlt vólna, elméne Ninivébe és ott kiabálá az utczán, hogy
11832  IV,  138   |               városnak lakosai penitencziát és böjtöt tartának vala, a
11833  IV,  138   |                     elváltoztatná a gonoszt és Ninivé városát nem veszejté
11834  IV,  138   |                azonnal Ninivébe, megfékezed és megtéríted ott a lakosokat
11835  IV,  138   |                  mennyei kormány biztosa.~- És milyen hatáskörrel? (Bizonyára
11836  IV,  138   |                     gyullad a frondõr ellen és nagy szelet küld a hajó
11837  IV,  138   |                     teszi magát ártatlannak és közömbösnek, de mihelyt
11838  IV,  138   |                 akár nem, tehát beáll bátor és önfeláldozó embernek:~-
11839  IV,  138   |                  tanácskozni), fogjatok meg és dobjatok be egyenesen a
11840  IV,  138   |                     A hajósok átnyalábolták és behajították a tengerbe.
11841  IV,  138   |                     hal gyomrában három nap és három éjjel, míg végre a
11842  IV,  138   |                    folytonos imádkozásokkal és alázatossággal sikerült
11843  IV,  138   |                    a módot, hogy »éghajlati és egészségügyi tekintetbõl«
11844  IV,  138   |                 felfutván hatalmas indáival és széles leveleivel a kunyhóra,
11845  IV,  138   |                    a tök gyökereit megrágta és az árnyékot adó levelek
11846  IV,  138   |                   az ezer év elõtti ködbõl, és az azóta mesésen elszaporodott
11847  IV,  138   |                 sokban hasonlított hozzájok és sok precedenst teremtett
11848  IV,  139   |                   dugni. Csinos kis szipka, és gondosan van kiszíva barnára.~-
11849  IV,  139   |             gondosan van kiszíva barnára.~- És hogy jövedelmez ez magának?~-
11850  IV,  139   |                   mégis akad valaki egyszer és átveszi?~- Az lehetetlen!
11851  IV,  139   |              gavallér nyeri meg, aki gazdag és nem dohányos.~- Úgy már
11852  IV,  139   |                   Frigyes mosolyog ilyenkor és elmond egy anekdotát, de
11853  IV,  139   |                     évben új anekdotát mond és mosolyog, de Nedeczky István
11854  IV,  139   |                     tarthat sokáig. Harminc és néhány esztendeje már a
11855  IV,  139   |                   úgy sem elegendõ.~Vártunk és sürgettük a dolgot évrõl
11856  IV,  139   |                  képviselõtársam mosolygott és elmondott egy anekdotát.~
11857  IV,  139   |                     az idõk mohától.~- Úgy? És mennyi a mai létszám?~-
11858  IV,  139   |                csata után…~- Lehetetlen az! És az idén?~Pista bácsi a kezeit
11859  IV,  139   |           vitézeirõl semmit sem?~Megfordult és ott hagyott rágódni az õs
11860  IV,  139   |                    modern kor irtja a fákat és a meséket. A tündérek és
11861  IV,  139   |                    és a meséket. A tündérek és gnómok szétfutnak a fejszecsapások
11862  IV,  139   |                 rólam: »Van benne elevenség és humor.«~A német kritikák
11863  IV,  139   |                   elméjében útközben, Taine és Kant eszméivel diskurál
11864  IV,  139   |                 elejébe.~Letettem a könyvet és rezignáltam. Minden tisztába
11865  IV,  139   |                    most már az olajos korsó és a Csaba vitézei után azt
11866  IV,  140   |                 minden fürdőzni akaró úrnak és asszonyságnak. Azt hirdetik
11867  IV,  140   |                     előszezonban virágzanak és üdébbek a fák, meg illatosabb
11868  IV,  140   |                   meleg, mint a kánikulában és így a test fogékonyabb a
11869  IV,  140   |              tagadom, bizony én beugrottam, és az előszezonban gyógyíttattam
11870  IV,  140   |                  miért illatosabb a levegő, és az utószezonban miért fogékonyabb
11871  IV,  140   |             gyógymód iránt.~Abban az időben és abban a fürdőben, amelyben
11872  IV,  140   |                   rejtélyes betegsége volt, és akinek az ajkán hosszú ideig
11873  IV,  140   |                   másik úr, aki igen hosszú és igen unalmas történeteket
11874  IV,  140   |                     történeteket mesélt el, és egy harmadik úr, aki a fogait
11875  IV,  140   |                     vad indiánjait kereste, és aki a hangok után szentül
11876  IV,  140   |              szomszédja voltam az asztalnál és aki a szomszéd szobában
11877  IV,  140   |                  Érdekes arca halavány volt és unott kifejezéssel bírt.
11878  IV,  140   |                    Szemei álmodozók voltak, és szinte ráborultak a szemhéjak.
11879  IV,  140   |           meglehetősen jámbor fickó voltam, és foglalkoztam a lélektani
11880  IV,  140   |                    érdekeltek az asszonyok, és azt hittem, hogy olyan rébuszt
11881  IV,  140   |                     Ebben a folyton szomorú és egyformán szép asszonyban
11882  IV,  140   |                   egy csöppet sem volt hiú, és eszébe sem jutott, hogy
11883  IV,  140   |                 kényelmes pongyola ruháját, és abban járt egész nap, egész
11884  IV,  140   |                 virág nélkül, minden szalag és csipke nélkül. A haját egyszerűen
11885  IV,  140   |                 egyszerűen kettéválasztotta és lefésülte, pedig ez nem
11886  IV,  140   |                     ott font szalmakalapot, és azt viselte. Ma is mernék
11887  IV,  140   |                    Fuvolázás, szemmeresztés és udvariasság mind nem ért
11888  IV,  140   |                  arca, unottabb a tekintete és még gyûröttebb a ruhája,
11889  IV,  140   |                ruhája, amit folyton viselt, és amely egyáltalában nem mutatta
11890  IV,  140   |                    aki megcsóválta a fejét, és kijelentette, hogy nincs
11891  IV,  140   |               Órákig ültem olykor mellette, és igyekeztem olvasni a tekintetébõl.
11892  IV,  140   |                    hogy kaptam az alkalmon, és siettem fölkísérni, végtelen
11893  IV,  140   |               folyton kihajolt az ablakából és szuszogtatta a fuvoláját.~
11894  IV,  140   |                    ez a ruha milyen szabású és hol készült. Leírással kísérte
11895  IV,  140   |                     igen rosszul nézett ki, és olykor-olykor láza is volt.
11896  IV,  140   |                     fogyott, halaványodott, és látszott rajta, hogy gyöngül.
11897  IV,  140   |                  hogy kint ült az erkélyen, és szemeihez illesztette a
11898  IV,  140   |                 fenyvesekben gyönyörködött, és nem is ragadta el a regényes
11899  IV,  140   |                    hoz a tüdõvizenyõ ellen, és akinek nem kell fuvolázni,
11900  IV,  140   |             fuvolázni, hogy hatást érjen el és érzelmet fakasszon az õ
11901  IV,  140   |               história lesz ez, annyi igaz.~És én is kiültem az erkélyre,
11902  IV,  140   |                     is kiültem az erkélyre, és én is szemem elé biggyesztettem
11903  IV,  140   |                 szemmel tartani az asszonyt és világosan láttam, hogy halovány
11904  IV,  140   |                  akit olyan nehezen vártak, és aki beteggé tudott tenni
11905  IV,  140   |                    együtt, aki fiatal volt, és aki igen elegáns útiruhát
11906  IV,  140   |              mellettem, egészen megváltozva és ragyogva egész szépségében.~-
11907  IV,  140   |                   új fürdõvendég átöltözött és kifogástalan ebédtoalettben
11908  IV,  140   |             kacagott, tréfált, pajzánkodott és hízott és virult.~Azzal
11909  IV,  140   |                      pajzánkodott és hízott és virult.~Azzal a másikkal
11910  IV,  140   |                  fürdõnek kitûnõ gyógyereje és fölséges levegõje van.~Én
11911  IV,  141   |                   miniszterségbe, leköszönt és újra beállott nagy embernek.~
11912  IV,  141   |                megmaradt a »kegyelmes« címe és a nagy múltja. De a nagysága
11913  IV,  141   |              visszanéznek utána a járókelõk és suttogják egymásnak:~- A
11914  IV,  141   |                    Késõbb már csak a sógora és az öccse kísérgetik.~Egyszer
11915  IV,  141   |                  kötelességévé válik. Sógor és unokaöcs egymásra hagyogatják:~-
11916  IV,  142   |                 Pataki Erzsébet hozott neki és az ablakon nyújtotta be.
11917  IV,  142   |                     ha mer, s midõn egy nap és egy éjjel ittanak már folyvást,
11918  IV,  142   |                 éjjel ittanak már folyvást, és lankadtan hunyorgattak immár
11919  IV,  142   |                  Hozzon kend még friss bort és friss bácskaikat!~De azért
11920  IV,  142   |                  volt huszár fõtt burgonyát és egy tál túrós csíkot vitt
11921  IV,  142   |                szagú füstöt fúj ki a száján és orrlyukain. Valami csodálatos
11922  IV,  142   |                   is hol vette, kitõl vette és mibõl vette? Hiszen csak
11923  IV,  142   |                     taszítsd le az ördögöt, és pattanj fel magad a fekete
11924  IV,  142   |             asszonynéném«, feleltem nevetve és eltávoztam. Patakiné másnap
11925  IV,  142   |                  rékási erdõ zúgott balról, és jobbról a kálnai malom kelepelt.~
11926  IV,  142   |                kukorékolt egy rékási kakas, és a malom megállott, és az
11927  IV,  142   |                kakas, és a malom megállott, és az erdõ fái meg se moccantak
11928  IV,  142   |                   ugyanazok; a szürke Beta, és a félszemére vak Pejkó.
11929  IV,  142   |                    Nem megyek« - sziszegtem és meg se mozdultam. Nem lett
11930  IV,  142   |                    elsõ érintésre lefordult és ömlõ szurokká vált a földön.~
11931  IV,  142   |                Plutó. Ezt vallom eskü alatt és nevem aláírásával erõsítem~
11932  IV,  142   |                  sajnálta az állam tintáját és papirosát?~- Beírtam, amit
11933  IV,  142   |                 eladjuk nyilvános árverésen és megveszi a megyefõnök úr
11934  IV,  142   |                    zsandár induljon Rékásra és hozza be a Plutó lovat mint
11935  IV,  142   |                    után lefordult a székrõl és meg volt halva. A szél ütötte
11936  IV,  142   |                 lovas zsandár, a Majna Pali és haladéktalanul menjen érte!~
11937  IV,  142   |               kálnai holló -, mert amikoron és ahol elõször megpillantja
11938  IV,  142   |                    barátságos beszélgetésre és hozza be magával Pávai Gergelyt
11939  IV,  142   |                    gyújtsa meg a gyertyákat és hogy eressze le az ablak-zsalukat.
11940  IV,  142   |                   Erzsébet a másik… Hahaha! És mégis, mégis. Van valami
11941  IV,  142   |                    megette a két zsandárját és még nagy szerencsétlenségeket
11942  IV,  142   |                    Barátságos beszélgetésre és Pávai Gergellyel, a kiszabadult
11943  IV,  142   |                 megcsípte a hiúság bolhája, és elment. Nem adta egy vak
11944  IV,  142   |                    mindjárt vitte a profosz és belökte egy börtönbe. Ott
11945  IV,  142   |                    pedig emésztette a méreg és a félelem. A sátán van a
11946  IV,  142   |                  aki a Macbethet komponálta és csak azután, mikor már látott
11947  IV,  142   |                  szembeszállni a babonával. És Klamarik úr meg is próbálná,
11948  IV,  142   |        határmezsgyén, ahova ledõlt pihenni, és csak mint álmot beszélte
11949  IV,  142   |                 hogy vagy nem ördög a Plutó és akkor kár olyan szép lovat
11950  IV,  142   |                  leszúrni, vagy pedig ördög és akkor lehetetlen vele bírni.~-
11951  IV,  142   |              lelkébe, mely kínosan vergõdik és habozik a hivés és a nem
11952  IV,  142   |                 vergõdik és habozik a hivés és a nem hivés között, és hogy
11953  IV,  142   |                hivés és a nem hivés között, és hogy semmit se bír kigondolni
11954  IV,  142   |            elkezdtek köhögni. Kiütött a keh és ragályossá vált. A község
11955  IV,  142   |                    a sok mennyei ujjmutatás és csoda. Kozma József uram
11956  IV,  142   |                  törvénybíró, a templombíró és a mezõbíró áment bólintottak
11957  IV,  142   |                 felcihelõdvén két esküdttel és négy vasvillás ember kíséretében,
11958  IV,  142   |              elviszi a Plutót eladni. Isten és a Szûz Mária legyen segítségükre.~
11959  IV,  142   |                    hiába az összes növények és virágok közt ez a legkedvesebb
11960  IV,  142   |          Dicsértessék érte a Jézus Krisztus és a helység szentje, a határõrzõ
11961  IV,  142   |                  összegyömöszölve elöljárók és közönséges vasvillások,
11962  IV,  142   |                pajzánkodva a menyecske fölé és megcibálni a nyakán egy
11963  IV,  142   |                    állt a gazda a jászolnál és a Plutó fényes, fekete szõrét
11964  IV,  142   |                átvegyem az összeget.~- Nos, és mit beszél a molnár?~- Hogy
11965  IV,  142   |                  mint az égõ fáklya, elment és vissza nem jött többé, se
11966  IV,  142   |                  nincs virág. De a vadméhek és a bogarak ide is eljönnek.
11967  IV,  142   |                   muskátli piros tányérjába és ringatja magát a suhogó
11968  IV,  142   |                   nemzedék, két falka fehér és fekete kutya viaskodik e
11969  IV,  142   |                  egyszer gyõznek a fehérek (és mondom: gyõznek, mert a
11970  IV,  142   |                     Plutó-legenda él tovább és sohase fog elenyészni. Új
11971  IV,  142   |                   sohase fog elenyészni. Új és új színek jönnek hozzá folytonosan…~
11972  IV,  142   |                lelkét.~Pataki Erzsébet sírt és a Csabay fekete ládájában
11973  IV,  142   |                  hát ki, fiam, az istállóba és viselj gondot a Plutóra.
11974  IV,  142   |               felsõvégrõl átrobog a mezõkre és a rétekre, s ami földet
11975  IV,  143   |                   Péter, látta Köllõ József és még nagyon sokan.~Legendák
11976  IV,  143   |                    Gyergyót öreg Boér Antal és hogy õ jön el majd ide követnek.
11977  IV,  144   |             kimennek falura a nagyanyjukhoz és ott lovasdit játszanak,
11978  IV,  144   |           gyeplõrángatásokra, a »tülled«-re és a »hozzád«-ra, egyszóval
11979  IV,  144   |             hároméves korában esett himlõbe és teljesen megvakult. Isten
11980  IV,  144   |                    a gyeplõ, vígan ficánkol és nyerítez:~- Nyihihi! Nyihihi!~-
11981  IV,  144   |                    sem állnának a lovacskák és gazdáik talán a világ végeig
11982  IV,  144   |              abrakot, puha foszlós kalácsot és piros cseresznyét.~- Hó,
11983  IV,  144   |                      Oh, be szép a világ!~- És a villámlásnál látsz!~-
11984  IV,  144   |                megcsillannak a fák, a házak és az emberek. Nagy gyönyörûség
11985  IV,  144   |                egyik szemével az asszonyért és nevetett volna a másikkal
11986  IV,  144   |                  hanem csak a fejét vakarta és káromkodott:~- Mármost mi
11987  IV,  144   |                féreg, szopjál egy kevéskét.~És Marci szopott. Végig kóstolgatta
11988  IV,  144   |            unalomból odaült néha a teknõhöz és lóbázta jobbra-balra, még
11989  IV,  144   |               vigyáz a gazdag a porontyára, és mégis meghal; elviszi a
11990  IV,  144   |              padlásra verébfészket kiszedni és leesett a létráról. A feje
11991  IV,  144   |                    arra fektette a Marcikát és beüzent az ostorostól az
11992  IV,  144   |                 hogy tiszteltetem, mossa ki és vasalja ki íziben a másik
11993  IV,  144   |                  béres künn volt az udvaron és éppen egy faszöget alkotgatott
11994  IV,  144   |                        Nem! - szólt elhalón és behunyta a szemeit.~De amint
11995  IV,  144   |                 Nosza, elõkerestem hirtelen és elvágtam vele a madzagot.~
11996  IV,  144   |                sokat evett. Hét évig koplal és egészséges, egyszer lakik
11997  IV,  144   |               egészséges, egyszer lakik jól és meg akar halni. Úgy, úgy,
11998  IV,  145   |                       A BECSÜLETES ABDALLAH ÉS A ROSSZLELKŰ HASSZÁN~(Török
11999  IV,  145   |                     sok tarka macska nyomta és a mekkai vásárokon, Allah
12000  IV,  145   |                 nyáron az erdőkben tanyázik és az útonállók mesterségét