bold = Main text
      Rész, Fejezet                                             grey = Comment text

 2501   1,  20    |             elõkelõbb? - nyafogta negédesen és bizonyosan raccsolt volna
 2502   1,  20    |                       Mert Károly bácsi vak és úgyse láthatná a mamát.~
 2503   1,  20    |                  elhelyezkedtek kényelmesen és megnézték az óráikat.~A
 2504   1,  20    |                    távoli házakat, hegyeket és mezõket. Borongó nyugalom
 2505   1,  20    |                    el magát egyszer-egyszer és a vaslemezek zörögtek, melyeket
 2506   1,  20    |                   de cigaretta nincs nálam.~És kinyitotta az ajtót.~- Lekésel -
 2507   1,  20    |               Moronyi kinyitotta az ablakot és a konduktorra kiáltott:~-
 2508   1,  20    |               kellett itatni, etetni. Vizet és szenet vettek. A másodszori
 2509   1,  20    |                    csengetés is elhangzott, és Tóth Pista mégse jött. Vitte
 2510   1,  20    |               hörögte Moronyi.~A szolgáktól és munkásoktól is tudakozódott.
 2511   1,  20    |               Brózik Mihály állomásfõnökhöz és elbeszélte neki az esetet. -
 2512   1,  20    |                alakban lelógó bajusza alatt és így szólt:~- Én azt hiszem,
 2513   1,  20    |                     értelek.~- Naiv vagy.~- És mi oka lett volna rá? Azt
 2514   1,  20    |                  vasút a megtestesült próza és megöli a romantikát. Azt
 2515   1,  20    |                   nézem a vasúti intézményt és hidd meg, nagy jövõje van.~-
 2516   1,  20    |                    a szerelem fölébredésére és a kerti lugasokat a legédesebb
 2517   1,  20    |                       Erre fogta a pálcáját és mert a pályaudvar elõtt
 2518   1,  20    |                     növények közül még ezek és a mákok lábon voltak; sietve
 2519   1,  20    |                   érve, megcsendült az ajtó és a Tóth György szolgája jött
 2520   1,  20    |                  futott valaki az indóházba és Pista a beteghez szaladt,
 2521   1,  20    |              roppant köhögött, láza is volt és hasgörcsei, melyek koronkint
 2522   1,  20    |                okoztak. Moronyi hozzálépett és megtapogatta a homlokát:~-
 2523   1,  20    |                        Azt én jobban tudom.~És nyöszörögve fordult a falnak,
 2524   1,  20    |                     mire fölriadt a papagáj és rikácsolni kezdte: szamár,
 2525   1,  20    |               kifutott a konyhából Pogácsné és fölsikoltott nagy ijedten:~-
 2526   1,  20    |                     Látszott a mozgó fülein és a kinyújtott piros nyelvén,
 2527   1,  20    |                      Moronyi átlépett rajta és az elõszobán keresztül (
 2528   1,  20    |                    ebédlõben égett a lámpa, és Erzsike a Ninával látszott
 2529   1,  20    |                    selyemszoknyáját viselte és a fekete, testhez simuló
 2530   1,  20    |                     fogva, megfordítá balra és megcsókolta a bal arcát,
 2531   1,  20    |                    azután megfordítá jobbra és megcsókolta a jobb arcát -
 2532   1,  20    |                  Látott - jegyzé meg a férj és fáradtan ereszkedett le
 2533   1,  20    |                   teszem többé (melléje ült és elkezdte kacéran az állát
 2534   1,  20    |                    az útitársam szállott le és… Miféle kesztyû ez itt?~
 2535   1,  20    |                    mámort okoz a férfiaknak és több pénzükbe kerül.~Moronyinak
 2536   1,  20    |               futott a saját fölindult énje és ettõl meghökkent. »Flegma,
 2537   1,  20    |                     izzó homlokára csapott, és állt, ott állt, mintha le
 2538   1,  20    |                  rézleányka ült a ponduszon és egykedvûen hajsókázott jobbra-balra.~-
 2539   1,  20    |                  add elõ!~Erzsike csak sírt és egyre sírt, nem felelt egy
 2540   1,  20    |          féltékenység egy pillanatra okossá és ravasszá tette.~- A hálószobát
 2541   1,  20    |                    bûnös szeretõt.~Lehajolt és fölismerte az ott kuksoló
 2542   1,  20    |                    becsületes fiú másképpen és mégis mit tett? A legjobb
 2543   1,  20    |           abbahagyja a dolgot az asszonnyal és mégse tartotta meg. Nézte,
 2544   1,  20    |           ellágyulásig sorba, hosszú sorba, és mikor már megsokallta, hogy
 2545   1,  20    |                zongora aljával egy irányban és odaszólt hozzá szemrehányó
 2546   1,  20    |                 rakta külön festõ-tégelyeit és kiszínezte velük a történteket…
 2547   1,  20    |                  most legalább mindent tud. És milyen szerencse, hogy idejekorán
 2548   1,  20    |                  fejét a váll-lapockái közé és a kabátja gallérjába húzván,
 2549   1,  20    |                   hátrafordult erre a szóra és megállott, nem tudott egészen
 2550   1,  20    |                    küszöbrõl némi pátosszal és kilépett az elõszobába.~
 2551   1,  20    |                    nem - dadogta Tóth Pista és eltûnt az üvegfolyosóbul.~
 2552   1,  20    |                Meglehet, már messzebb volt, és csak a járó-kelõk hallották,
 2553   1,  20    |                SZERZÕ VÉGSZAVA AZ OLVASÓHOZ~És itt most vége ennek a közönséges
 2554   1,  20    |               megjön a Pista hallása idõvel és megunja az okoskodást. Én
 2555   1,  20    |                     Íme, ez az a konfliktus és ennélfogva ez a vége az
 2556   1,  21    |               szakálla miatt tetszett annak és emlegették úgy, mint öreget.
 2557   1,  21    |                  kevésbé nagy tekintélyben, és mégis mindig újra és újra
 2558   1,  21    |          tekintélyben, és mégis mindig újra és újra megválasztották vicebírónak,
 2559   1,  21    |                   Mihályt kell választaniok és nem annyira új vicebírót.~
 2560   1,  21    |            szekereit megrohanta, kirabolta, és a vésztörvényszék elnöke,
 2561   1,  21    |               lovakat a legyek molesztálták és ugyancsak csattogtak jobbra-balra
 2562   1,  21    |                 erõsen tartotta agyara közt és az füstölt is; mindössze
 2563   1,  21    |                    búzák felé.~Nyúlánk volt és nagyon fiatalnak látszott.
 2564   1,  21    |              lehetett látni egész jól odáig és mégis bizonyos volt, hogy
 2565   1,  21    |                     jött hangra, szétnézett és kérdé a kocsistól:~- Mit
 2566   1,  21    |                    piros kendõjét a fejérõl és azt lebegtette feléjök olyanforma
 2567   1,  21    |                elõbb letört egy pár gallyat és a lovak szerszámja alá tûzte.~-
 2568   1,  21    |                      Ez is hûsít - mondá -, és ez is kergeti a legyeket.
 2569   1,  21    |                  ütögetve kezdte kiverni. - És miért állítottátok meg?~-
 2570   1,  21    |                   georginarózsa volt tûzve, és tartotta elébe, míg rágyújtott.~-
 2571   1,  21    |              palánkai tiszttartónál.~- Nos, és eresztett-e egy kis szõrt?
 2572   1,  21    |                  akarná: lesütötte szemeit, és engedelmesen kullogott elõre.
 2573   1,  21    |                Belenyúlt a mellénye zsebébe és kihúzta.) Csakhogy úgy nézzetek
 2574   1,  21    |        korcsmárosnéval. Ezért kell a forint és nem is adom ki a markomból,
 2575   1,  21    |                   állni. Menjünk, cimborák!~És a kengyelbe tette a lábát.~
 2576   1,  21    |                találtok többé pénzes zsidót és gazdag földesurat, hát ez
 2577   1,  21    |                 maradt vissza, az izzasztón és a zsabrákon igazítva valamit -,
 2578   1,  21    |                   Palkót.~- Ugorj le, fiam, és szedd föl hamar azt a zabocskát,
 2579   1,  21    |                sisakot, azután megint egyet és még egyet. Gondolta magában:
 2580   1,  21    |                 eszem, hogy ne bántsanak.~- És merre mentek?~- Eloszlottak
 2581   1,  21    |                visszatér velünk, bíró uram, és fölvilágosításokkal szolgál.~
 2582   1,  21    |                     megállította a szekeret és odaintette a leányzót. A
 2583   1,  21    |            Ösztönszerûleg tépte le keblérõl és az ingváll nyílásán begyömöszölte
 2584   1,  21    |                   tudom - nyögte összetörve és a fogai vacogtak, míg a
 2585   1,  21    |                    illatát, odahömpölygette és még jobban megkábította
 2586   1,  21    |          szégyenlõsen egész az orra hegyéig és egy hirtelen eltökéléssel
 2587   1,  22    |                                 A ZÖLD LÉGY ÉS A SÁRGA MÓKUS~1895~ ~Betegen
 2588   1,  22    |                     konteszkék, mert gazdag és õ a legtöbb köztetek. De
 2589   1,  22    |                   legyecske. Szállj, szállj és csípd meg õkegyelmét.«~Igenis
 2590   1,  22    |                 feljebb.~A kastélybeli úrnõ és a pap rávették, hogy azonnal
 2591   1,  22    |                   Gál János minden ijedelem és bosszankodás nélkül, inkább
 2592   1,  22    |                     szokásból az istentelen és illetlen dolgok elkövetésének
 2593   1,  22    |                   szólt, csak a fejét rázta és pipázott szépen, csendesen.~-
 2594   1,  22    |               egyszerûen befordult a falnak és behunyta a szemeit.~Az orvost
 2595   1,  22    |        összevacogott s reszketve hebegte:~- És meg kell történnie?~- Meg,
 2596   1,  22    |                  nagy ujját a szájába vitte és a körmével megcsebentette
 2597   1,  22    |                ember, hallom, bíró is volt, és mégse látja a borzasztó
 2598   1,  22    |                 derék embert mentettem meg, és hogy a háromszáz forintját
 2599   1,  22    |                     az én sorom már betelt« és meghajtja az akaratát és
 2600   1,  22    |                    és meghajtja az akaratát és szelíden diktálja tollba
 2601   1,  22    |                   tette, behunyta a szemeit és meghalt, mivelhogy elhatározta,
 2602   1,  22    |                  jóval áldotta meg az Isten és jót tenni úgyis csak egy
 2603   1,  22    |                      Szépen gyûjtött nekik. És miért? Hogy most az árvaszék
 2604   1,  22    |                  inkább, fiacskám a pincébe és hozz fel egy üveg bort a
 2605   1,  22    |                 szólt, hallgatta, hallgatta és egyre pipázott, kékes, szelíd
 2606   1,  22    |                      a Ferenc József király és az öreg Kossuth arcképein,
 2607   1,  22    |            erõlködésekre.~Be is látta Birli és kezdte húzogatni a kesztyûit:~-
 2608   1,  22    |                   megnyálazta erre az ujját és kezdte vele a lelógó hajtincseit
 2609   1,  22    |                      Isten a füvekbe, fákba és az emberi szívekbe rejtette
 2610   1,  22    |                    kiszedegetem, összerakom és ez az egész tudásom.~- Hát
 2611   1,  22    |                   mellett köröskörül tyúkok és ludak ültek kosarakban a
 2612   1,  22    |            tojásaikon s roppant csipogással és gágogással fogadták a vendéget.
 2613   1,  22    |                   orra kiérezte a tisztesfû és a zsálya szagát. Fent a
 2614   1,  22    |                mellé különbözõ száraz füvek és növények (bájitalok és megrontások
 2615   1,  22    |                füvek és növények (bájitalok és megrontások fõzésére alkalmasak),
 2616   1,  22    |                     a faluban egy asszonyba és azt akarnám elérni, hogy
 2617   1,  22    |             párbeszéd, de beléptek a doktor és a jegyzõ a pitvarba, hol
 2618   1,  22    |                 embernek végre is szeme van és esze van, lát és észrevesz
 2619   1,  22    |                  szeme van és esze van, lát és észrevesz egyet-mást. Megvallom,
 2620   1,  22    |                  Hirtelen a homlokára ütött és fölszisszent.~- Ostoba voltam…
 2621   1,  22    |                melyet feléje himbál a szél, és jól teszi az asszony is,
 2622   1,  23    |              FEJEZET~A LÁNYOK, A SZOMSZÉDOK ÉS A HADNAGY~Öregapám egész
 2623   1,  23    |               Öregapám egész héten pipázott és káromkodott; a pipázásért
 2624   1,  23    |              haragudott, aki köhécselõ volt és a füst a torkát kaparta,
 2625   1,  23    |                   volt lutheránus eklézsia) és egész délelõtt nagy áhítattal
 2626   1,  23    |                magával hordott a templomba, és én szerettem is vele járni,
 2627   1,  23    |                  bogárfekete hajkoronákkal. És aki nekem a legjobban tetszett,
 2628   1,  23    |                  néztem, örökké csak néztem és úgy éreztem, hogy száz esztendeig
 2629   1,  23    |                 tele volt száraz virágokkal és levendula-levelekkel…~A
 2630   1,  23    |                  van - nem pedig nagy ideák és nagy megfigyelések.~Talán
 2631   1,  23    |             kurátort igen bosszantá a dolog és többször megnógatta a tiszteletes
 2632   1,  23    |               széles, világos elõadásával - és nem némává. De tehette volna
 2633   1,  23    |                     fordított a politikáján és a végén is kivitte, hogy
 2634   1,  23    |                  tudta kombinálni a háborút és békét. Az utas újságolja
 2635   1,  23    |                például, hogy náluk ennyiért és ennyiért veszik a zabot.
 2636   1,  23    |                   ámult-bámult, káromkodott és hüledezett, hogy még nagyobb
 2637   1,  23    |                     annyira siket; a pöröly és a kalapács zaja még jobban
 2638   1,  23    |               Prakovszky pedig a kisebbség.~És még ez az alávaló Bodri
 2639   1,  23    |                jobbik eszéhez nyúlt a Bodri és ezentúl csak a kabátját
 2640   1,  23    |                  mindennemû fogyatékosságát és megszapulván minden szennyesét;
 2641   1,  23    |                mosolygott, egyre mosolygott és mikor a szónok azzal végzé: »
 2642   1,  23    |                     kutya kend, Prakovszky« és összecsengtek a poharak,
 2643   1,  23    |                emberektõl, akik észrevették és kigúnyolták a siketségét,
 2644   1,  23    |                   kigúnyolták a siketségét, és csak vasárnaponkint mutatkozott
 2645   1,  23    |                     többiekben. Ez az élet. És mindenik talál magában olyan
 2646   1,  23    |                  bámuljanak még jobban!~No, és Prakovszky? Ej, hát a hangját
 2647   1,  23    |               mindegy, ha örömet okoz neki.~És még ez mind semmi ahhoz
 2648   1,  23    |                    büszkesége Prakovszkynak és nem a hangja. A huszár az
 2649   1,  23    |              Zsuzsánna, megszülte a huszárt és meghalt.~Hanem iszen nem
 2650   1,  23    |                HÚZZÁK~Erõsebb volt a láznál és édesebb a méznél. Egész
 2651   1,  23    |                 neki: Hozd ide a Piroskát - és ott állott. Szakasztott
 2652   1,  23    |                      mire különbözõ vonalak és mélyedések támadnak a nyakán,
 2653   1,  23    |           Elhúzódtam egész órákra a méhesbe és elkezdtem megfaragni az
 2654   1,  23    |                 érzések bõsége bugyog, árad és forr bent, - amiket versben
 2655   1,  23    |                    jobb étvágya lesz utána. És az Istennek is jobban fog
 2656   1,  23    |                   vasárnap itthon maradunk, és volt egy új fájdalmas verstémám: »
 2657   1,  23    |                  fizet.~Rögtön fölugráltunk és szaladtunk a tag felé. Az
 2658   1,  23    |               könnyek a Bozsicska szemeibõl és végigfolytak a nagy bajuszán.~-
 2659   1,  23    |                 volt verve, vakarta a fejét és szidta a megboldogult ökröket.~-
 2660   1,  23    |               szempontjából jobb nekik így.~És ez volt az utolsó szó, ez
 2661   1,  23    |                     a Villámnak, a Virágnak és a Rendesnek.~Ezzel aztán
 2662   1,  23    |                   mindent, ami a földön van és nem bírt találni megfelelõ
 2663   1,  23    |                  egy részt, egyetlen szemet és azt mondta: »Ilyen az Isten!«~
 2664   1,  23    |                   lát mindent, hall mindent és tud mindent. Egy szem, amely
 2665   1,  23    |              kivette az egyik oldalbordáját és abból formálta meg a másik
 2666   1,  23    |                 nyúlt, vette a saját szemét és abból formálta meg az Isten
 2667   1,  23    |                   hogy a könyv csak taktika és én jól látom azért minden
 2668   1,  23    |                 hívják egymás közt a papok. És csakugyan az lehet, mert
 2669   1,  23    |                    rá van írva), nézegette, és amint nézte, olyan bánatos
 2670   1,  23    |                  mint egy bûnbánó Magdolna, és betette a kis cédulát a
 2671   1,  23    |               kifelé bizonyos rátartisággal és mégis szerényen, mint a
 2672   1,  23    |                    kántor erõlteti a torkát és néhány rosszmellû vénasszony,
 2673   1,  23    |                     utána, mint a vak légy, és beszíttam az illatot, ami
 2674   1,  23    |                  topánjaikat be ne sározzák és a szoknyáikat föl ne emeljék,
 2675   1,  23    |              emeljék, hacsak egy kicsit is, és minekutána a bûnös gondolatokra
 2676   1,  23    |                    közt haladtak a ribizke- és pöszméte-bokrok között.
 2677   1,  23    |                   Zsuzsikától, máris sárgul és micsoda szaga van.~A tiszteletesné
 2678   1,  23    |               dinnyéit kereszteli el leány- és fiúnevekre, s odaszurkálja
 2679   1,  23    |                    amit a templomban láttam és betette a harangba. Körülnézett,
 2680   1,  23    |                  hogy nem ügyelt-e rá senki és az a félívben összehajlott
 2681   1,  23    |             folyadékban csurogna le a fákra és füvekre, a felhõk lágyan,
 2682   1,  23    |            visszapillantott a kert végérõl, és amint megvillant szép arca
 2683   1,  23    |                  percben össze akartam esni és megadni magamat. Hanem ösztönszerûleg
 2684   1,  23    |            balkezemmel kihúztam a bicskámat és a fogaimmal próbáltam kinyitni.~-
 2685   1,  23    |           Észrevette, kicsavarta a kezembõl és behajította a petrezselymek
 2686   1,  23    |                gondolok), aztán hátba ütött és egyet lökött rajtam, amitõl
 2687   1,  23    |          körtefacsemetét, hogy utána fussak és megüssem vele.~Futottam,
 2688   1,  23    |               valakinek elvegyék a levelét. És hogy bánt velem. Fitymálón,
 2689   1,  23    |                 Megcsikorgattam a fogaimat, és csak rohantam, rohantam.~
 2690   1,  23    |                     nebuló - mondám zihálva és remegve az indulattól -,
 2691   1,  23    |                       Szent isten, megõrült és vicispánnak képzeli magát.
 2692   1,  23    |             kerítésen, ha az életed kedves, és gyere. Távozzunk innen,
 2693   1,  23    |                 fölötte, mint fekete nyilak és csicseregtek vígan a Szûz
 2694   1,  23    |                   buksi fejedet.~Megfordult és egy barackot nyomott a fejemre,
 2695   1,  23    |                   fûrésszel, kis ráspollyal és három acélpengével.~IV.
 2696   1,  23    |              acélpengével.~IV. FEJEZET~GÁLL ÉS CSALÁDJA~Gáll József uram
 2697   1,  23    |                     volt, rosszul is látott és csak két mankón tudott járni-kelni.
 2698   1,  23    |                   Néha fölemelte az egyiket és megvert vele valakit, akire
 2699   1,  23    |                Mintha azt mondaná a nejének és a leányának »Nosza, vegyétek
 2700   1,  23    |                     lett, mint a karmazsin, és néhány fehér szõrszál búsan
 2701   1,  23    |                 pillantásokat vetett nejére és leányára, mintha azok szedték
 2702   1,  23    |                     fõispán úr unokáját is, és az jó is, okos is, mert
 2703   1,  23    |              Péter-Pál napja júniusra esik, és akkor már van minden, tök,
 2704   1,  23    |                nincs akkor semmi, de semmi, és sokszor hiszem, bátyámuram
 2705   1,  23    |                 támadt nyíláson a szobákba, és kinyitván az ajtót, betuszkolt
 2706   1,  23    |                férfi ült, gyér szõke hajjal és bajusszal; csinos ember
 2707   1,  23    |                letette a krétát az asztalra és följebb tolta homlokán a
 2708   1,  23    |            nyöszörögte:~- Ti még mind éltek és bot nélkül jártok.~- Hát
 2709   1,  23    |                 Nekem nincs! - kiáltott föl és rázta az ökleit és fölemelte
 2710   1,  23    |             kiáltott föl és rázta az ökleit és fölemelte az egyik mankót;
 2711   1,  23    |                 néztünk. A morva úr fölkelt és meghajtotta magát a kisasszony
 2712   1,  23    |                benne szép kuglizó, halastó… és milyen bolondos halastó.
 2713   1,  23    |                gyerek vagy.«~V. FEJEZET~ÉVA ÉS AZ ALMA~A kert mellett a
 2714   1,  23    |                 gyerekek játszották a libát és a farkast. Üde gyermekhangon
 2715   1,  23    |                    csengett a gazdasszonyka és a libái közt kifejlõdött
 2716   1,  23    |                 állt oldalt a gazdasszonyka és libái közt, ugrásra készen:
 2717   1,  23    |                     farkashoz, átnyalábolta és megbiztatta a libákat:~-
 2718   1,  23    |                   vagyok a gyerek, hanem õ. És még ez a gyerekesség is
 2719   1,  23    |                    georgina-rózsák a bojtár és a kocsis kalapja mellé vasárnapra,
 2720   1,  23    |               szokott nézni! - kacagott föl és lehajolva, mintegy szórakozottságból
 2721   1,  23    |                    hihetõleg foglalkoztatta és lehangolta. Úgy látszik,
 2722   1,  23    |              tenyerében, szememet behunytam és azt hiszem, e másodperchez
 2723   1,  23    |                színe hirtelen visszatért. - És ön odaadta a hadnagynak?~-
 2724   1,  23    |                    összeráncolta a homlokát és gúnyosan biggyesztette el
 2725   1,  23    |               csakugyan érdeklõdik irántam.~És a kacérkodás bûvölõ fénye
 2726   1,  23    |                     levél a hadnagynak szól és nem nekem… Mondja hát kérem,
 2727   1,  23    |                 bolondos, mert megharagszom és elszaladok. Még valaki benéz
 2728   1,  23    |                    valaki benéz a kerítésen és kinevet bennünket.~- Hát
 2729   1,  23    |                      Akkor hát visszamegyek és ha életembe kerül is, visszaveszem
 2730   1,  23    |                    türelmetlenül.~- Várjunk és várjunk. Az idõ mindent
 2731   1,  23    |                 mindent meghoz. Legyen okos és hallgatag, mert ha csak
 2732   1,  23    |                egyik felét megette az egyik és a megmaradt felerészt kicsipkézte
 2733   1,  23    |                 elhíják, elszakítják tõlem. És még olyan szamárságokat
 2734   1,  23    |                   látszik, már végzett volt és csak rám várt, botját, kalapját
 2735   1,  23    |                   kiáltá a morva úr ijedten és egy pohár vízért rohant
 2736   1,  23    |                 asztalba mind a két kezével és rázta, rázta a fejét, szemei
 2737   1,  23    |                   fejét, szemei kidülledtek és a fehérjük piroslani kezdett,
 2738   1,  23    |                Gállné asszonyom a konyhából és kezdte a hátát verni, úgyhogy
 2739   1,  23    |                   apránkint kiköhögte magát és gyilkos szemforgatással
 2740   1,  23    |               Krizsnócra temettetem magamat és megint bálozunk együtt,
 2741   1,  23    |                  azt, hogy ezek föltámadnak és még egyszer repülni fognak?~
 2742   1,  23    |                     egyik mankót, fölugrott és a felesége felé sújtott.~
 2743   1,  23    |                ember elveszté az egyensúlyt és fölbukott a padlón.~- Oh,
 2744   1,  23    |                  Nesztében bujkál iszalagok és szederindák között, megnedvesítve
 2745   1,  23    |                   Majd elbeszélem útközben.~És csakugyan, amint elhagytuk
 2746   1,  23    |                 malmot, a Révész-féle aklot és a szérûs pajtákat, amint
 2747   1,  23    |                    kecskeszakállú Safranyik és a hórihorgas Zajcsek. Nem
 2748   1,  23    |            vallomásaikat. Ma is ott vagynak és megolvashatók a faluházán,
 2749   1,  23    |            fölugráltak, fogták a hegedûiket és mentek a kastély felé.~És
 2750   1,  23    |                   és mentek a kastély felé.~És csakugyan egy nagy kastély
 2751   1,  23    |                  ruhába öltözött nemes urak és asszonyságok ültek az italoktól,
 2752   1,  23    |                    Prágában.~De milyen öröm és hejehuja lett, mikor a muzsikusokat
 2753   1,  23    |                 játszik Krúdy Péter urammal és a nótáriussal valahol a
 2754   1,  23    |                     poharát nemes, nemzetes és vitézlõ Folkusházy Márton
 2755   1,  23    |                   eldicsérte annak utódjait és mindennemû leszármazottját (
 2756   1,  23    |                ragyogó szavakkal dicsõíteni és végzé: »az Isten halassa
 2757   1,  23    |                    odatipegtek Safranyikhoz és a fülébe súgtak valamit. (
 2758   1,  23    |              andalogva. Mindez olyan furcsa és mégis olyan elõkelõ volt.
 2759   1,  23    |                     öreg dáma elmosolyodott és egy kézintéssel selypíté (
 2760   1,  23    |                  aranyos gyöngyös fõkötõjét és odanyomta a hórihorgas Zajcsek
 2761   1,  23    |              fogasokra, aztán letelepedének és lakmározának… De milyen
 2762   1,  23    |                    nemes urak, asszonyságok és kisasszonyok föl és alá
 2763   1,  23    |            asszonyságok és kisasszonyok föl és alá tolongva, hullámozva
 2764   1,  23    |               burnót-szelencéjét a zsebébõl és szippantott, sorba járt,
 2765   1,  23    |         zsongást-bongást, míg végre némaság és csönd lett, miattuk akár
 2766   1,  23    |                merülének.~Mikor fölébredtek és megdörzsölték a szemeiket,
 2767   1,  23    |                    régen eltemetett apáikra és anyáikra, még a ruhák is
 2768   1,  23    |                      Mindez igen csodálatos és hihetetlen volt, de éppen
 2769   1,  23    |                     tivornyázását a fiaknak és unokáknak. A történet mindig
 2770   1,  23    |               jutottak még eszébe valami új és pikáns részletek túlvilági
 2771   1,  23    |                   invitáltatának vacsorákra és vendégségekre a muzsikusok.~
 2772   1,  23    |                      Míg végre megharaguvék és közbelépett tiszteletes
 2773   1,  23    |            nevezetes legendát itt hagyták - és nõ az most már magától is.~
 2774   1,  23    |                 környéken a halottak bálját és meséltek az egyes személyekrõl.~
 2775   1,  23    |                     a rigyi pusztára vonult és most a krizsnóci temetõben
 2776   1,  23    |                    a dinnyevirág, a hadnagy és dühtõl forrt föl a vérem.~
 2777   1,  23    |                    a szerzõdést megkötötték és a pénzt leolvasta, a gonoszlelkû
 2778   1,  23    |                     elkacagta magát a morva és visszavágott ilyenképpen: »
 2779   1,  23    |                   fényes krizsnóci kastélyt és abban telepszik meg… Az
 2780   1,  23    |                   toporzékolva, haját tépve és átkozva a brünni gazembert,
 2781   1,  23    |                     a karosszékben pipázott és gyönyörködni látszott az
 2782   1,  23    |                    pár kiflit a nagymamának és egy sereg mende-mondát mindkettõjüknek.~-
 2783   1,  23    |               ízlése.~- A leány igen csinos és jó parti… - bizonyítá a
 2784   1,  23    |                 napfény, fölemelte az öklét és megfenyegette az öreget:~-
 2785   1,  23    |             megálltunk Gállék elõtt, Gállné és Piroska már útban voltak
 2786   1,  23    |                   tótok kalapjait a csigák. És mégis mindjárt ráösmertem.
 2787   1,  23    |                      én köszönök, õ elpirul és… és… De nem elég-e ennyi
 2788   1,  23    |                     köszönök, õ elpirul és… és… De nem elég-e ennyi is?~
 2789   1,  23    |                    most mindjárt észreveszi és hátrafordul. Elállt a lélegzetem.
 2790   1,  23    |                    fejlõdhetik! Észreveszik és megállnak, hogy eltávolítsák
 2791   1,  23    |                     bal kezével a szoknyáit és kicsapta onnan a csintalan
 2792   1,  23    |      szemkápráztatóan a piciny fekete topán és a formás boka… ~Aztán csendesen
 2793   1,  23    |                    dinnyevirághoz, lehajolt és (oly jól láttam, hogy meg
 2794   1,  23    |                     én úgy se szóltam volna és így se szólok. De mit is
 2795   1,  23    |                 jöttek ide. Vidáman döngtek és hemperegtek a sárga hímporban,
 2796   1,  23    |                   hol vádoltam fölváltva õt és magamat, de mindenesetre
 2797   1,  23    |                    vagy a te parancsaidnak? És mennyire szeretem õt, te
 2798   1,  23    |                 dermedt szíveket ébresztget és elenyészik, mint egy álom.~
 2799   1,  23    |                  meg tudott a mamám ríkatni és ez neki nyilván jól esett,
 2800   1,  23    |              káromkodott a kocsis, leugrott és fölszedte a porból.~A mama
 2801   1,  23    |                    mama még jobban megijedt és már azon gondolkozott, ne
 2802   1,  23    |                     hevert, néhány új kerék és egy köszörûkõ, melyet a
 2803   1,  23    |                karja hasonlóan piszkos volt és fekete pettyes a rászállott
 2804   1,  23    |                    kocsinkról, rámosolygott és tiszteletbõl a földhöz paskolta
 2805   1,  23    |                   meghalt - mondá szomorúan és a kezeit dörzsölte. - Az
 2806   1,  23    |                     kovács markába a patkót és belékurjantott a fülébe:~-
 2807   1,  23    |                    a király valaha valamit? És még ha legalább király volna,
 2808   1,  23    |              generálissá teszik a Sándorkát és akkor szégyenelni fogja
 2809   1,  23    |                    a szabadságideje letelik és újra elmegy. Rossz sejtelmem
 2810   1,  23    |                        Ki légyen egyébiránt és annálfogva a maga természeti
 2811   1,  23    |                   én istenem, kíváncsi volt és fúrta az oldalát - hisz
 2812   1,  23    |                    szemei szikrákat hánytak és a fogait csikorgatta. Ütött
 2813   1,  23    |            egyet-egyet megfogott a patakban és kifejte tejét a vízbe. Mert
 2814   1,  23    |                kivette a szájából, megmosta és õ maga ette le róla a sonkát.
 2815   1,  23    |              meglopott kutya azóta morog rá és ugatja. Szép mákvirág az…
 2816   1,  23    |                     hogy nekivág az erdõnek és ott megy át a Nesztén, ahol
 2817   1,  23    |                   két kezemmel a galagonya- és mogyorógallyakat, melyek
 2818   1,  23    |               gesztenyefákat, egy-két lépés és ott álltam a tisztáson,
 2819   1,  23    |                rajtam erõt. Nem értem, hogy és miért. Talán hogy a mama
 2820   1,  23    |               virágaiból, megcsókolta elõbb és nekem nyújtotta.~Már ekkorára
 2821   1,  23    |                  Nem kell - mondtam nyersen és otthagytam.~A mama a gyalogúton
 2822   1,  23    |                     vadállatot láttál volna és nem tudnád róla bizonyosan,
 2823   1,  23    |               gúnyosan siklott el tekintete és rézsút befordult a lankás
 2824   1,  23    |                    benézni. S az nem fecseg és nem csodálkozik.~Anyám azonban
 2825   1,  23    |                 hosszú a nyár, elunja magát és gyümölcsözik még egyszer…
 2826   1,  23    |                    megmondani, visszamegyek és megnézem.~Megfordult és
 2827   1,  23    |                     és megnézem.~Megfordult és erõnek erejével vissza akart
 2828   1,  23    |                   hogy Éva evett az almából és Ádámot megkínálta, de hát
 2829   1,  23    |               teszem azt, Ádám eszik belõle és Évát meg nem kínálja?~-
 2830   1,  23    |                   korholhatta a társadalmat és sopánkodhatott a világ romlottsága
 2831   1,  23    |            elhelyezkedvén a kocsiban.~- Oh, és még azt mondjátok, hogy
 2832   1,  23    |                cseveg Piroska a hadnaggyal, és mindebbõl nem látszik innen
 2833   1,  23    |                    szép kopogós topánkákban és ingerlõ suhogású szoknyákban.
 2834   1,  23    |                   havat, megfakasztja a fát és betölti zsongással, illattal
 2835   1,  23    |              mindenséget… Alvó szenvedélyek és erõk ébredése ez. Alig van
 2836   1,  23    |                    a szívedbe a politika is és meghúzódik egy kis szögletben.~
 2837   1,  23    |                     Negyvenen álltunk össze és átadtuk a német nyelv professzorának
 2838   1,  23    |                németek az ország belsejében és in partibus, és te nem jártál
 2839   1,  23    |                  belsejében és in partibus, és te nem jártál légyen német
 2840   1,  23    |           megnyitotta azóta a kõszénbányát, és nagyszerûen megy az üzlet,
 2841   1,  23    |                   hogy él még az öreg Gáll. És ha a lucsivnai földek miatt
 2842   1,  23    |                  nem is hal meg soha többé. És a leánya nem ment még férjhez? (
 2843   1,  23    |                 morva úr legyeskedik körüle és hogy tisztességes szándékai
 2844   1,  23    |                    szívem?) No lám, no lám, és mit szól ehhez Prakovszky
 2845   1,  23    |                hadnagy elment a múlt õsszel és az idén nem jött el szabadságra,
 2846   1,  23    |                   benne a dámák, a bal dáma és a jobb dáma, de talán jó
 2847   1,  23    |                  József uram írta a levelet és fölmondja benne a tõkéjét,
 2848   1,  23    |             nagyapámnak egy híres vizslája, és még nagyobb szerencsére
 2849   1,  23    |                     nagyapám vadászpajtását és a kis testvéreim pesztonkáját.
 2850   1,  23    |                  rájuk vicsorította a fogát és egyet mordult, amitõl mindjárt
 2851   1,  23    |                 tisztet is végezte a Manci. És most elmegy a háztól örökre.
 2852   1,  23    |                   Krizsnócon.~Minden tiszta és ünnepélyes volt a faluban,
 2853   1,  23    |            lehajtotta fejét az anyóka ölébe és bóbiskált, az anyóka pedig
 2854   1,  23    |                falusi vasárnap szokott képe és hangulata a mezõ néptelen,
 2855   1,  23    |           megálltunk, megvörösödött a nyaka és reszkettek orrcimpái, fiatalosan
 2856   1,  23    |                   le a kocsiról (a düh erõt és ruganyosságot öntött inaiba),
 2857   1,  23    |                      Bekönyökölt az ablakba és rákiáltott:~- Hopp, Gáll!
 2858   1,  23    |                      egy csomó ezüstkanalat és százféle encsebencsét? S
 2859   1,  23    |                mindazonáltal korhad, szárad és vedlik?~Nagyapám elfelejtette
 2860   1,  23    |                     de csak a fal bánná meg és a fejem. A bánya pedig maradna
 2861   1,  23    |                   fele szintén az övé lesz, és ki tudja, még mi minden
 2862   1,  23    |             elõtérbõl a kíváncsisága.~- No, és bevégzett tény már?~- Ma
 2863   1,  23    |                     kabátgalléromat vidáman és így szólt:~- No, hát gyerünk
 2864   1,  23    |                odacsoszogott a pohárszékhez és valami pálinkás üvegbõl
 2865   1,  23    |              griffmadaras vasláda (a kincs- és okmánytár), a szekrény tetején,
 2866   1,  23    |                     jutnak, aztán sátor alá és így tovább… Annyi bizonyos,
 2867   1,  23    |                  hogy a leányod igen csinos és megérdemelte volna - kimondom,
 2868   1,  23    |                    tudna.~- Hiszen az igaz, és ha a Piroska húgom szereti,
 2869   1,  23    |             atyafiságos bizalmaskodással -, és ha még csak ez lenne, de -
 2870   1,  23    |                     még csak ez lenne, de - és ezt csak neked mondom meg,
 2871   1,  23    |                   mert õ mást szeret stb.~- És megírta?~- Persze.~- Te
 2872   1,  23    |                 újra visszategye a tárcáját és begombolkozzék.~- Hát ezt
 2873   1,  23    |               köszönöm, öreg fickó - mondá, és a Gáll vállaira tette a
 2874   1,  23    |                   mégis csak lecsillapodott és mindössze egy maró kifejezésbe
 2875   1,  23    |                 kötelezvényére »pro memoria és mert halandók vagyunk« -
 2876   1,  23    |                    halál, János… oly csúnya és az a rettenetes, hogy a
 2877   1,  23    |                  Piroska mai kihirdetésének és azt akarják meghallgatni?~
 2878   1,  23    |                 virág, különösen a májszínû és bágyadt piros violák. Egy
 2879   1,  23    |                   molnárszínbõl sötétkékre, és átvarrták, minélfogva amint
 2880   1,  23    |                    az én tavalyi szerelmem. És mennyire megváltozott. Mintha
 2881   1,  23    |         határozottan keskenyebbnek látszott és színtelennek. Úgy szerettem
 2882   1,  23    |                  nézett, míg a helyére ért, és még azután is sok tekintet
 2883   1,  23    |              fölszürcsölték róla, ruhájáról és gyémántos násfájáról (mely,
 2884   1,  23    |                   lett, fölzúgott az orgona és az ének. A világ visszatért
 2885   1,  23    |                torkát az utolsó zsoltárnak, és vitte, vitte erõteljesen,
 2886   1,  23    |               mintha boltozatokat hasogatna és az egeket vívná, a többi
 2887   1,  23    |                 egész templom egyet zökkent és lejjebb esett. A kántor
 2888   1,  23    |                    nyugtalanul hajolt hátra és azt kérdezte a mögötte ülõ
 2889   1,  23    |                   maga pedig csak énekeljen és üljön veszteg.~De Prakovszky
 2890   1,  23    |                     talált, mire ott hagyta és fölállott, hogy kifelé kászmálódjék
 2891   1,  23    |                    zöptaui Dubek óraláncába és azt órástul kirántotta és
 2892   1,  23    |                   és azt órástul kirántotta és vivé a kabátgombján kifelé,
 2893   1,  23    |                    Olyan siket, mint a bot, és lövést hallott. Lehetetlen
 2894   1,  23    |                    Azok is a fejüket rázták és egymásra nevettek.~- Nem
 2895   1,  23    |           szolgálóval, megfogta a gallérját és ráordított:~- Ki lõtt az
 2896   1,  23    |                  gondol olyat?~Eleresztette és újra szaladt fölverni a
 2897   1,  23    |                keresztfiú, hozta a kalapját és az énekeskönyvét, kiabálva
 2898   1,  23    |                     nem hallottak-e semmit, és váltig motyogta szaggatott
 2899   1,  23    |                     mama átfogta a nyakamat és a fejemet megsimogatta gyöngéden,
 2900   1,  24    |                     a kis urak is nagy urak és megfordítva a nagy urak
 2901   1,  24    |                  kis urak. Sáros a jó tónus és az illúziók vármegyéje.
 2902   1,  24    |                    ott bálon vagy banketten és mindig azt kellett hinnem,
 2903   1,  24    |                    hogy ezek megyei írnokok és apró tisztviselõk, kik nélkülöznek,
 2904   1,  24    |                   egy hatosért hajbakapnak, és csak másnap hallja az ember
 2905   1,  24    |                      kik elõkelõen mozognak és beszélnek! A »flanc« második
 2906   1,  24    |                      mely lelkeiket betölti és szellemüket frissen tartja.~
 2907   1,  24    |                   alföldi gazdagok jó módja és urasága csak egy száraz,
 2908   1,  24    |               egymás mellé rakott számokban és betûkben.~De jaj, hova jutok
 2909   1,  24    |                  alatt igen csinos cikkeket és tárcákat ír, násznagynak
 2910   1,  24    |             Csapiczky fess fiú, de még zöld és egy kicsit nagyon is bohém.~
 2911   1,  24    |                   házánál lesz az esküvõ.~- És hogy lehet oda jutni?~-
 2912   1,  24    |                inkább szüksége Csapiczkynak és nem asszonyra.~Boldogan
 2913   1,  24    |                  mennek férjhez, ha leányok és más megyébe mennek háztûznézni,
 2914   1,  24    |                       Van elég törött ablak és fazék az országban, azt
 2915   1,  24    |                   az életet leélik egyebütt és igen bajos lesz õket ítéletnapkor
 2916   1,  24    |                    nagyuraknak is imponált, és mint riporter be tudott
 2917   1,  24    |          papírkosaráig.~A kivasalt cilinder és a lakkos topán elviszi az
 2918   1,  24    |                   pakfon arisztokráciával«, és tele volt nyegleségekkel
 2919   1,  24    |                    tele volt nyegleségekkel és adóssággal.~Bizony ráférne
 2920   1,  24    |               Ostobaság volna 25-én távozni és példátlan a történelemben.
 2921   1,  24    |                   láttam, csak a vacsoránál és igen csodálkoztam, hogy
 2922   1,  24    |               csodálkoztam, hogy álmos volt és dicsekedett: »Milyen nagyot
 2923   1,  24    |                     nagy záporesõ volt arra és a vicinális út tele van
 2924   1,  24    |                      Gortván pedig édesapám és a kis húgom.~Hirtelen kiugrottam
 2925   1,  24    |                 kérdém.~- Oh, hogyne! Ötven és néhány szoba van a menyasszonyom
 2926   1,  24    |              menyasszonyom öregeinél.~Ötven és néhány szoba! Az ördögbe.
 2927   1,  24    |                   kapálta a földet a szíjak és cafrangok szövevényei közt
 2928   1,  24    |              szövevényei közt türelmetlenül és hányta-vetette a pántlikás
 2929   1,  24    |                gyanúsítást -, de egyre megy és végre is egy Csapiczky nem
 2930   1,  24    |                     maga Csapiczky ment föl és kis vártatva egy nagy fekete
 2931   1,  24    |                megvenni a lovak kantárjaira és a kis bokrétákat az ostorokra.~
 2932   1,  24    |                     dominiumok, a kastélyok és angolkertek tartozékai?~
 2933   1,  24    |                 általában más állatokat is, és amikor a malacok szerelmét
 2934   1,  24    |        keresztutaknál. Csapiczky leszállott és összeölelkezett az atyafiakkal,
 2935   1,  24    |                mióta egész Amerikáig járnak és visszajönnek.~E találkozásoknál
 2936   1,  24    |                 orrokkal, pikáns girbegörbe és mégis édesen üde arcocskákkal.~-
 2937   1,  24    |                üveges hintóban a leányaival és lorgnetten át nézte koronkint
 2938   1,  24    |           egészségére!~Vidámak, gondtalanok és megennivaló kedvesek voltak
 2939   1,  24    |              Egyforintos havannával kínált. És még azt mondta rá fitymálva,
 2940   1,  24    |               legott ugatni kezdett az öreg és oly élethíven, hogy a Nedeczkyné
 2941   1,  24    |                   kortyot.~Balról a tölgyek és fenyvesek között egy veresfedelû
 2942   1,  24    |                     csomó fácán röppent föl és tûnt el; az egyik Keviczky
 2943   1,  24    |               elõszedte puskáját a kocsiról és nekem nyújtotta.~- Nem akarsz
 2944   1,  24    |                 velök.~Odaszaladt, fölverte és elejtett egyet, hozta aztán
 2945   1,  24    |                     vigyorgott, megszagolta és mert frissnek találta, csodálkozva
 2946   1,  24    |                   Ezalatt az egyik Pruszkay és, gondolom, Vidaházy, mert
 2947   1,  24    |                 idegent vett észre legelõbb és sietett magát bemutatni.~-
 2948   1,  24    |                   ismerlek az arcképed után és sokért nem adom, hogy most
 2949   1,  24    |                    mind magtalanok maradtak és csak a vezérek nejei szültek
 2950   1,  24    |              szállnunk, a Csapiczky apjáért és húgáért. A helység oldalt
 2951   1,  24    |                   pár õszirózsa himbálózott és a napraforgók. Imitt-amott
 2952   1,  24    |                    aztán jött egy fenyõkkel és tölgyekkel csinosan gruppírozott
 2953   1,  24    |               hordott, s fehér szakácskában és sapkában habot ver az ambituson
 2954   1,  24    |                fiának.~- Isten hozta, uraim és hölgyeim! Nagy kitüntetés
 2955   1,  24    |                  nézve. (Dörzsölte a kezeit és ragyogott az arca az örömtõl.)
 2956   1,  24    |                     le méltóztattok szállni és megtisztelni a szegény házamat?
 2957   1,  24    |                     is átölelt barátságosan és megropogtatta a derekamat (
 2958   1,  24    |               ország kiadja a kereskedelmet és a sajtót a kezébõl idegeneknek,
 2959   1,  24    |                   nyújtotta Szlimóczkynénak és a tulipánfákkal beültetett
 2960   1,  24    |                   nem hazugság? Csal minden és mindenki. Csalnak a férfiak,
 2961   1,  24    |            fölösleget. Kivonás, sokszorozás és összeadás dolga minden.
 2962   1,  24    |                    el), kicsírázott, kinõtt és most a késõi melegek által
 2963   1,  24    |                    lehajolt, letépett egyet és a hajába tûzte.~S minthogy
 2964   1,  24    |                     jár vala a Pesti Hirlap és beszéli a dolgokat napról-napra,
 2965   1,  24    |                    egyik apródjával beszélt és a többi meg a többi. Istenem
 2966   1,  24    |                   hogy a könnyei csurogtak, és az egyik könnycsepp, miután
 2967   1,  24    |                  kisasszony is csodálkozott és gyöngén meglökte legidõsebb
 2968   1,  24    |                     merészebb fickándozásra és ugrásokra ösztökélte - menekülni
 2969   1,  24    |                 menekülni vágyván a szíjtól és csörömpöléstõl. ( Hej, kis
 2970   1,  24    |                 meghalt, a háztartást vitte és nevelte a kisleányt.~A kis
 2971   1,  24    |                Istenem, mennyi név!~S ismét és ismét kedvtelve nézett végig
 2972   1,  24    |                    lorgnette lefordult róla és szerencsétlenül beesett
 2973   1,  24    |                   apám véletlenül rábukkant és megszerezte a családnak.
 2974   1,  24    |                    töltöttek a szirupékából és élénken koccintgattak:~-
 2975   1,  24    |                 szegezte le kis fejecskéjét és a kendõjét harapdálta zavarában.~-
 2976   1,  24    |                      így élünk közönségesen és végre is azt eszik az ember,
 2977   1,  24    |                    váltogatták a tányérokat és hordták az ételeket. A vendégek
 2978   1,  24    |                     végre is megszánta õket és így szólt a szolgákhoz fejedelmi
 2979   1,  24    |             kotródtak ki a hajdúk, huszárok és lakájok; az én képzeletembe
 2980   1,  24    |                 beleágazik egy másik mezõbe és fölszólalásra provokál új
 2981   1,  24    |             feledjük, hogy útközben vagyunk és: hogy nagy föladat küszöbén
 2982   1,  24    |                gondolnak felõlem Lazsányiék és Katica? Apuska, szólj, kérlek,
 2983   1,  24    |                     Csapiczky a fejét rázta és rámordult megbotránkozva:~-
 2984   1,  24    |                   odaintette a Matykó inast és fölírta a kékposztó dolmánya
 2985   1,  24    |                fordítva, mert õ most plakát és nem inas.~Ezen a »szamár
 2986   1,  24    |                  megütközött Pruszkay Stefi és fölfortyant. (Nem csoda,
 2987   1,  24    |                  hagyhatta volna…~Fölugrott és kifelé rohant.~Tízen is
 2988   1,  24    |               asztalról egy pohár vörösbort és ünnepélyes pátosszal mondta (
 2989   1,  24    |                    kinyúlt egy a pohár után és az éppen a Tass vezér unokájáé
 2990   1,  24    |                 vele, aztán összeölelkeztek és vége volt a haragnak, elmúlt,
 2991   1,  24    |                     elkezdett érzékenykedni és vallomásokat tett, hogy
 2992   1,  24    |             legkedvesebb barátját megbántja és kellemetlen perceket szerez
 2993   1,  24    |                     egyébiránt kettõt adtak és a harmadikat keresi, mert
 2994   1,  24    |                  hézagos, néhol összeomlott és a kövek szerteszét hevernek,
 2995   1,  24    |                    csak imitt-amott ép még, és a mohhal benõtt zsindely
 2996   1,  24    |                       Persze! De õ császári és királyi kamarás is.~- Ah!
 2997   1,  24    |                 Uhlariknak hítták valamikor és a Lazsányi nevet csak néhány
 2998   1,  24    |                 sótiszt volt az aerariumnál és nem volt nemesember. De
 2999   1,  24    |                    korában beállt katonának és oly tökélyre vitte pár év
 3000   1,  24    |                   hálás volt tanítója iránt és amikor császár lett, kinevezte