bold = Main text
     Rész, Fejezet                                          grey = Comment text

   1   1,  1     |                  született ez a Jancsi.«~De miért is ne lehetne õ még
   2   1,  1     |        földhözragadt béres az uraságnál, de hát jó az Isten, jót ád,
   3   1,  1     |                  leány volt a faluban. - De Kerekes Jancsi mégiscsak
   4   1,  1     |                bokrétát is kapott tõlük, de õ csak egyet tûzött kalapjára
   5   1,  1     |                 nem lehet abból semmi.~- De már akkor csakugyan nem
   6   1,  1     |               egyéb bolondos tréfánál.~- De bizony elvisz, - mondá a
   7   1,  1     |              föld égne a talpam alatt…~- De hát hová megy kend? - kérdé
   8   1,  1     |        megerõltetésébe került kimondani; de már kimondta. Sebesen megfordult,
   9   1,  1     |                   egyet nyög - és elhal.~De ez nem hal el, hanem vele
  10   1,  1     |           használta fojtásnak puskájába, de azt nem beszéli el, hogy
  11   1,  1     |         kimenekedett a zsandár markából, de azt nem mondja el, hogy
  12   1,  1     |            mellett és követik mindenüvé; de ezek is csak azért, hogy
  13   1,  1     |                  ellopták egy éjjel. No, de természetes is, az asztag
  14   1,  1     |              egyszer hallott az életben, de az is elég volt egy egész
  15   1,  1     |                 a rablótusát egy percre. De ez az egy perc is elég volt,
  16   1,  1     |                És senki se hallgat rája. De ez nem minden. Az öregembert
  17   1,  1     |                  ott sehonnan zsandárok, de neki sem szabad ott maradni.
  18   1,  1     |               kenyér. Minek azt cipelni?~De õ mégis felveszi. Úgy van
  19   1,  1     |            legközelebb haza. Sötét volt, de õ jól ismerte már az erdõt,
  20   1,  1     |             bozóton, csaliton keresztül.~De mit fognak mondani otthon?
  21   1,  1     |                 nem volt ott az oldalán, de õ azt mindig odaképzelte)
  22   1,  1     |             szólt oda a huszár szelíden, de annál kevélyebben csördül
  23   1,  1     |               adom ezer forintért! Tyüh! De megszépültél, öcsém! Akárcsak
  24   1,  1     |                 csillagot megpillantá. - De már ezt mégsem gondoltam.~
  25   1,  1     |                 akart belõle csinálni.~- De Taljánországban csak nem
  26   1,  1     |                   Nekem is volt vagy öt, de Taljánországban belehánytam
  27   1,  1     |           Mindegy. Én mégis megpróbálom. De menjünk haza. Hogy van az
  28   1,  1     |                    Okosan. Mindenütt jó, de legjobb otthon. Most már
  29   1,  1     |                 venni. Emberségesen van. De én is emberséggel akarok
  30   1,  1     |          szegényt!… Írást is adott róla, de a vásárról hazamenõben megtámadtak
  31   1,  1     |             melyben a kontraktus volt.~- De csak beösmerte adósságát
  32   1,  1     |                Ejnye az akasztófáravaló, de ki tudta kalkulálni a halála
  33   1,  1     |                 felkunkorítják valaha.~- De nem adtam ám ingyen, - felelt
  34   1,  1     |                tiszta búzában a konkoly, de hát az ostoba ember, aki
  35   1,  2     |             valahol a Kati ablaka alatt, de azért úgy kell venni, mintha
  36   1,  2     |           ablakában virágcserép helyett, de mit ér az, mikor a nyílása
  37   1,  2     |                ne törje róla a pecsétet; de abbeli félelmében, nehogy
  38   1,  2     |                   õ már szeret dolgozni, de csak józan állapotában.
  39   1,  2     |               ember hajának feketeségét, de vissza is adhatja, mert
  40   1,  2     |                  nem fog ki a természet, de még az idõ sem. Mintha az
  41   1,  2     |             gondolat kóvályog a fejében, de azoknak csak egy részét
  42   1,  2     |                 mondta õ is:~- Mehetünk! De hol van Kálmán?~- Majd összetalálkozunk
  43   1,  2     |             csináltatta valaha hintónak, de kényelmetlen volta miatt
  44   1,  2     |               volna belõle tyúkólat.~No, de csakhogy megvan a bárka,
  45   1,  2     |              pipázik, örökké káromkodik, de minthogy örökké pipázik,
  46   1,  2     |                  nagyon öreg.~- Igen ám, de mikor a szívem reped meg.~-
  47   1,  2     |             felel, hogy elkacagja magát.~De hátha ez a nevetés csak »
  48   1,  2     |                bátyja tartoznék fizetni; de önök egyetemlegesen mindenik
  49   1,  2     |                  zsidónak a garasos síp; de persze, Stofi fiskális nem
  50   1,  2     |         tökéletesen elértse az ügyvédet, de azért ösztönszerûleg érezte
  51   1,  2     |       vagyontalanságot. Punktum!~- Igen, de az a mesterségéhez tartozó
  52   1,  2     |              dolga. Én meg már akarok.~- De én nem engedem meg!~S ezzel
  53   1,  2     |               jönne, hogy visszaváltson, de titokban jöttem el. Mert
  54   1,  2     |                Nagyon ártatlan volt még, de úgy látszott, mégis bírt
  55   1,  2     |                 rácsukta volna az ajtót, de nem volt a szobán ajtó.
  56   1,  2     |                 aludjunk! - szólt Sásdy.~De még aztán nagyon sokáig
  57   1,  2     |                 kötelessége gondoskodni. De hogyan? Visszaküldje a szülõihez?
  58   1,  2     |                  amiért nem jár napidíj.~De hát minek is rontaná a papirost,
  59   1,  2     |         megtudhatta volna a lapokból is, de hát Feri esküdt nem szokott
  60   1,  2     |            Bécsbe viszik is, ökör marad, de a magyar ember, ha Bécsbe
  61   1,  2     |       Szentillényi vannak látogatáson.~- De, Bruder, ha az egyiptomi
  62   1,  2     |                megmutatni, hogy blazírt, de szemeinek szerelmes csillogása
  63   1,  2     |         otthoniatlanul érezte itt magát. De hát minek is jött õ ide?
  64   1,  2     |              modorukban, amihez nem ért. De nem sok ideig gondolkozhatott
  65   1,  2     |              Csernavodán lakott ezelõtt, de azóta nem tudni hová ment
  66   1,  2     |                Csernavodára tudakozódni, de nem jutott eredményhez.
  67   1,  2     |                 kell lenni a lakodalmán!~De õ is úgy járt, mint Béla:
  68   1,  2     |                míg ennyit is kikerestem, de mégis megvan. A jó isten
  69   1,  2     |                 jól tudom, kérem alásan! De mikor nekem a fütyülõ kell.
  70   1,  2     |                akit feleségül vesz. Van, de még kicsike mind a kettõ.
  71   1,  2     |                nem is volt soha, hihihi! De csak tréfás ember a teens
  72   1,  2     |         melegebben szorította meg kezét.~De Gelbstein erõszakosan tépte
  73   1,  2     |              Alphonsine tisztelõi közül.~De ki érne rá mind elbeszélni?
  74   1,  2     |               ritkán következik árverés. De azért a pör nem végzõdik
  75   1,  2     |              feketekávét, amit megivott. De még sok mondanivalója volt
  76   1,  3     |         gondviselés, dicsõ államhatalom, de nagy is a te bölcsességed!~
  77   1,  3     |               Jaj lelkem, Icig szomszéd, de furcsa álmom volt az éjjel…
  78   1,  3     |                bólint vén fejével, hogy »de« ‘iszen az nem is lenne
  79   1,  3     |       vagdalkozék odább Örzsi asszony. - De hol is hagytam el csak?
  80   1,  3     |                   szólott Kata ángyom.~- De ‘iszen álomnak is többet
  81   1,  3     |               most meg a fiabankóknak is de nagy »adjon istent« kiáltana
  82   1,  3     |                eljátszik velünk az élet.~De én magam nem tartom unalmasnak
  83   1,  3     |              utánjárás, fáradság nélkül.~De ha az isten ingyen adta,
  84   1,  3     |              tele lehetne a bugyelláris. De nyolcvan forint csekélység!
  85   1,  3     |         felhasználni a szerencséjét. No, de majd okosabb lesz máskor,
  86   1,  3     |                 találta a lutrisboltban, de mindig hasztalanul, minden
  87   1,  3     |            bolyong, nemigen veszi észre. De még a szerb-tövis sem szúrja
  88   1,  3     |       szemgolyójának mesés rejtélyeirõl, de ha felébredett, az ébresztés
  89   1,  3     |                  busásan fizetve minden.~De hátha nem sikerül egyszer
  90   1,  3     |            egykor pénz, most fájó emlék.~De nemcsak a bankó fogyott
  91   1,  3     |                  testálja el köztük.~No, de a halál még messze van…
  92   1,  3     |            Akárki meglássa, elébb-utóbb, de mégis megcsinálja a ternót,
  93   1,  3     |                 vederbõl csöbörbe esett, de hát nem nagy baj az, kivált
  94   1,  3     |                hisz lakótársak a nappal; de nem a nap õkegyelme kedvéért
  95   1,  3     |          összeszorítja, ökleit felemeli; de mintha egyszerre megbánná,
  96   1,  3     |                Oh, kedves együgyû népem, de sokféleképp is csalnak téged!~
  97   1,  3     |             ablakfa: sem kint, sem bent. De Péter öcsénk is olyan volt,
  98   1,  3     |          valahogy kikerülnénk egymást.~- De hisz onnan kell jönnie neki
  99   1,  3     |            néznél meg egy holt embert?~- De ha akarom. Ha nem jönnek
 100   1,  3     |              összes fájdalma nyilvánult, de ez az egy szó annyi kifejezéssel
 101   1,  3     |                  ölel körül.~Én istenem, de nagyon nagy vagy te!~Ott
 102   1,  3     |                  a doktorképû öreg úr. - De gyorsan ám. Innen a lutris-boltból.~
 103   1,  3     |                szederjeskék szín lassan, de mégis észrevehetõleg oszlani
 104   1,  3     |              elájul és eszét veszti. No, de azért felesleges ácsorogni,
 105   1,  3     |                 barátságosan üdvözölték, de a sok »adj istenre« mindig
 106   1,  3     |               embert pedig sokan látták, de hogy hova lehetett, azt
 107   1,  3     |               merik a korona felé tenni, de csak kitudhatná, hogy hol
 108   1,  3     |                látjuk - szólt az orvos - de hadd halljuk már a másik
 109   1,  3     |               egy darab az istenbõl. No, de nem mondhatják, mint Nagy
 110   1,  3     |                 hogy nem én találom fel.~De hát nem is kívánom felette
 111   1,  3     |                  kerestek az anyáddal.~- De mikor õ nekem mégis apám,
 112   1,  3     |                is látogatta.~- Neked az, de neki sem inge, sem gallérja.
 113   1,  3     |       ügyefogyott felebarátjaik iránt.~- De hát hol van akkor Péter?~-
 114   1,  3     |                  hogy meg kell halnom.~- De már azt a bolondot csak
 115   1,  3     |              mennyboltra mereven, némán. De a lelkébe be volt írva ez
 116   1,  3     |                 ilyen meg olyan embert?… De nem ám! A nagyvárosi ember
 117   1,  3     |               édes fiam. Nagyon ösmerem, de most ülj oda a bakra a kocsis
 118   1,  3     |                 hogy tõled távol vagyok; de jó az Isten, hiszem, majd
 119   1,  3     |              fogyott a hatvan nap. Pedig de nehezen várta Kati is. Õ
 120   1,  3     |                 mint a Péter suvixolása; de hát azért õ mégis boldogabb,
 121   1,  3     |         naponkint, míg Péter csak egyet.~De hátha hamarább jönnek. A
 122   1,  3     |             fognak érteni egy betût sem, de azért nagy, kidülledt, álmos
 123   1,  3     |              hogy Szent-Tamássy gyõzött, de csak négy szavazattal, úgyhogy
 124   1,  3     |                  aki nagy, mikor büntet, de még nagyobb, mikor jutalmaz,
 125   1,  3     |                volt a legnagyobb gondja.~De nem sokáig hagyták õnagyságát
 126   1,  3     |                   a szája is megmozdult, de azért nem mondott semmit.~
 127   1,  3     |               tudom azt, hogy az mennyi. De nem beszélek felõle.~És
 128   1,  3     |             keresztfiam öcsém; ejnye no, de jó az Isten, hogy hazavezérelte
 129   1,  3     |               nagy aranyos ráma függött, de a ráma üvege alatt nem volt
 130   1,  3     |                 történet az, gyermekeim: de van neki szép tanulsága.
 131   1,  3     |              utána.~- …Mindent »ingyen«, de semmit sem »hiába«.~*~Ez
 132   1,  3     |              bizonyítékok beszerzéséhez, de képzelhetni mennyire csodálkozott,
 133   1,  3     |           kicsúszott a földre a program, de õ még akkor is maga elõtt
 134   1,  4     |                mert nem is voltak lapok, de másodszor, ha lettek volna
 135   1,  4     |                 majd határozni fognak; - de a bolondos korszak ezek
 136   1,  4     |             szaváért, annak van értelme, de az egyenlõségért, testvériségért
 137   1,  4     |               ragyogó szempillantásával; de hát azok hogy gondolkoztak
 138   1,  4     |                 az anyaföld gondolatai - de hát a mi gondolataink kinek
 139   1,  4     |             kezdeni amice Lupcsek ellen; de míg üres, sivár, kietlenné
 140   1,  4     |               szorgalmatos hentesmester, de nemes ember, egy kis gazdasága
 141   1,  4     |                egész processzus ez is, - de nagyon furcsa processzus.~
 142   1,  4     |                hízelegve beszéljen vele. De mit egy vótum!… Ahova Kalap
 143   1,  4     |             Erzsike a pitvar belsejébõl, de amint meglátta a fiatal
 144   1,  4     |                 Kalap uram lövöldözni, - de csak a szobából az ablakon
 145   1,  4     |                  napja vagyok nyeregben, de hát hozzászokik az ember
 146   1,  4     |              Nemes Karczy Miklós a nevem de Halaskeõ. Az apámé Péter.~
 147   1,  4     |             nyitá piros, duzzadt ajkait, de a másiknak némasága mintha
 148   1,  4     |             kíméli az a nemesembert sem. De azért, ha elájultnak látszott
 149   1,  4     |               észrevette volna, ha élne, de mivel már nem él, tehát
 150   1,  4     |              Azaz, hogy mégsem ösmertem, de bezzeg hírbõl annál jobban,
 151   1,  4     |                Nemes Kalap István vagyok de Kalapfalva.~Most az ifjú
 152   1,  4     |              mondtam, az meg van mondva. De hát miért is bánnám meg?
 153   1,  4     |             sertések belsejéhez értek.~- De hát az ország dolga?~- Ej
 154   1,  4     |                diétára; - már mint õk.~- De hát a vármegye dolga?~-
 155   1,  4     |             függetlennek, a föld urának; de az emberek egy része meghamisítja
 156   1,  4     |              önkéntelenül beleszületénk, de a kötelesség, hogy jóvá
 157   1,  4     |               indulatosan közbevágott:~- De már ez ellen protestálok.
 158   1,  4     |           akadálynak, darabokra zúzza.~- De hát honnan szedted te mindezeket?~-
 159   1,  4     |               annak adtuk szavazatunkat. De most más nagyjelentõségû
 160   1,  4     |               dolgok voltak ezek elõtte, de a fiatal ember hangjában,
 161   1,  4     |                  sokan gondolkoznak így. De ez nem csüggeszt minket.~-
 162   1,  4     |               ugatja, nem szólok semmit; de volnék csak független…~-
 163   1,  4     |                  említett mestermûveket; de bizony azért Erzsike mégsem
 164   1,  4     |               majdnem a tányérba hajtja. De úgy égeti valami. Mintha
 165   1,  4     |            Hirtelen lesüti ismét szemit, de azért nincs nyugta többé.
 166   1,  4     |                   bátyám, nem maradok.~- De mikor olyan szívesen látunk.~-
 167   1,  4     |         mindenütt árnyék lesz ezentúl.~- De legalább ígérd meg, hogy
 168   1,  4     |                szebben, még meghatóbban, de azt a könyût nem szabad
 169   1,  4     |                  apa - menjünk a kertbe.~De amint éppen nyitni akarja
 170   1,  4     |                  vagy sem, Lupcsek uram? De hát szóljon már, hogy van
 171   1,  4     |               szép meglepetés várt rá.~- De hát április elseje van ma? -
 172   1,  4     |                ki némi ingerültséggel.~- De bizony június másodika van -
 173   1,  4     |                 Gratulálok õnagyságának, de azért nem eszünk egy tálból
 174   1,  4     |        fél-bosszúsan, fél-nevetve Kalap…~De alighogy olvasni kezdé,
 175   1,  4     |          hozzáfogott, hogy újra megtömi, de a zacskó helyett a levelet
 176   1,  4     |              asszonyomat a haló porában, de csakugyan õ volt oka mindennek!
 177   1,  4     |              ellen protestálni merjen, - de ha ez lehetne is mentség
 178   1,  4     |                 szerelemnek parancsolni, de nehéz a féltékenységnek
 179   1,  4     |       festékezett arcán s egész valóján, de ajka nem árulta el. Éppen
 180   1,  4     |              mintegy gondolkozásba esve, de csakhamar ismét megindult
 181   1,  4     |              messzire?~- Majd átlátja.~- De mit mondanak majd, ha oly
 182   1,  4     |           dühösen Kalap. - Amint akarod! De én esküszöm, lövök s ledurrantalak,
 183   1,  4     |                  együtt a Rima habjaiba; de volt a dühöngõ ember kitörésében
 184   1,  4     |              bánom hát, - szólt halkan - de végezzünk szaporán.~Kalap
 185   1,  4     |                  a faluból?~- Hallottam; de most éppen megszûnt.~- Nem
 186   1,  4     |               Álljunk helyünkre!~- Igen, de mi biztosít, hogy valamelyik
 187   1,  4     |               várakozás nem volt hosszú, de borzalomteljes és fárasztó.
 188   1,  4     |                  futni a part hosszában, de inai megtagadják a szolgálatot.
 189   1,  4     |        megölték-e vagy õ ölte meg magát; de hátha Amerikába szökött
 190   1,  4     |                  meg alacsony termetû; - de hát utóvégre is mit tud
 191   1,  4     |              úgymond - neki akart menni, de aztán eszébe jutott, hogy
 192   1,  4     |        köztudomásúvá e szomorú dologból, de lassankint, mint mindent,
 193   1,  4     |               újdonatúj a borzalmas kép.~De ha foglya is annak a képnek,
 194   1,  4     |                fatális hosszú memoriája! De mit beszélek én itt összevissza,
 195   1,  4     |                forsponton szállíttassék; de a hazafiasság megtiltotta,
 196   1,  4     |                  törni a megtisztelthez, de odaérése elé váratlan akadály
 197   1,  4     |                látta valahol az életben: de hol? Nagysokára mégis rájött:
 198   1,  4     |            disputálhat rá… azt hiszem…~- De még magam is azt hiszem.~-
 199   1,  4     |             Boris szaladt be legelõször, de rémületében nyomban vissza
 200   1,  4     |                  is meglátogat az isten! De csak erõs vagy, én teremtõm!
 201   1,  4     |                 halotté« akarta mondani, de Miklós sietett útját állni
 202   1,  4     |            elvette emlékezõ tehetségét - de amint Miklósra nézett, a
 203   1,  4     |            sebesen forgott ajkai között, de csak értelmetlen gagyogást
 204   1,  4     |                  csak gondolatod! Látsz; de meg nem szólíthatsz! Kérdezhetlek,
 205   1,  4     |               szólíthatsz! Kérdezhetlek, de nem felelhetsz! Édes jó
 206   1,  4     |                  ott tündökölt az arcon, de olyan volt, mint rózsán
 207   1,  4     |               gondol? - rebegé zavarral, de kezét vissza nem vonta. -
 208   1,  4     |                akarok ígéretemnél tenni. De mindenekelõtt szeretném
 209   1,  4     |                 Miklós nem érthette meg, de a szeretõ gyermek tud olvasni
 210   1,  4     |              orvos úr, - mondá reszketõ, de szilárd hangon. - Atyám
 211   1,  4     |              Miklós hozzá akart rohanni, de az orvos föltartóztatta.~-
 212   1,  4     |               engedelmeskedem atyámnak«, de egy büszke liliom elõbb,
 213   1,  4     |                  Figyelmesen olvasta el, de nem értett meg belõle semmit.~-
 214   1,  4     |              lehet. Nem kutatom az okot, de hiszem, hogy az fontos,
 215   1,  4     |             engedje kezét megszorítanom… de a beleegyezés ön által mondott
 216   1,  4     |             megválasztják…~- Igaz, igaz, de elvégre is csak maga az
 217   1,  4     |             tévesztett a beszélgetésbõl, de azt csak mintegy fájdalmain
 218   1,  4     |             benyomások uralkodtak rajta, de a társalgásba beleszólni,
 219   1,  4     |                döntõ ütközetet.~- Tudom, de mégsem értem, miért kellene
 220   1,  4     |            Miklós mosolygott.~- Nincs, - de lesz. A nagy urak nagy bolondok.
 221   1,  4     |                mindegy, akármilyen volt, de erõs volt a külbefolyás
 222   1,  4     |          fölfordítják az egész országot…~De most nem szabad engedni.
 223   1,  4     |             azért nem, hogy sokba kerül.~De hát a viszonyok belekényszeríték,
 224   1,  4     |                  valamelyik vármegyének. De melyiknek? No, majd kikeresi
 225   1,  4     |               szemekkel, mikben a jóság, de amellett még bizonyos erély
 226   1,  4     |              meglehet,… nagyon meglehet, de mi szükség azt önnek észrevenni.~
 227   1,  4     |                  A gróf ajkába harapott, de dühét visszafojtotta a példásan
 228   1,  4     |          Követjelöltül akartam fölkérni, de mint meggyõzõdtem, ön nem
 229   1,  4     |          egyéniség.~- Bocsánat, gróf úr, de ebben az egyetlen ügyben
 230   1,  4     |                  eddig is volt fegyvere, de a leány meghódítása sok
 231   1,  4     |              hálóját. Tertium non datur.~De e fölállított vélelmet,
 232   1,  4     |               vén fa is kihajthat! Igen, de ok nélkül! Hiszen az özvegynél
 233   1,  4     |                   annak is van napfénye, de bágyadt; az is megaranyozza
 234   1,  4     |                megaranyozza a hegyormot, de az arany színnek valami
 235   1,  4     |            volt-e Fogtõy úr, nem tudjuk, de nem vélünk csalódni, midõn
 236   1,  4     |             kényelmetlenül hánykolódnak, de aztán lassankint belegyengülnek
 237   1,  4     |                  a dühtõl csillámlottak, de ez nem zavarta meg azt,
 238   1,  4     |                semmi mondanivalóm többé.~De ez nem akadályozá az ügyvédet,
 239   1,  4     |                 mit kelljen válaszolnia.~De az öreg arcán nem volt erre
 240   1,  4     |                 megdöbbenté az ügyvédet, de meg nem zavarta. A pecsétgyûrû
 241   1,  4     |                  mindenik nemzeti szín - de hogy a szent korona gyöngyeinek,
 242   1,  4     |           harmincöt igazolt szavazatnál. De mindezen újabbkori korteskedések
 243   1,  4     |            elemzi, honnan, miképp eredt, de a nemzeti történelem és
 244   1,  4     |               ecsetje által eszményítve, de a valóságban éppen nem ezen
 245   1,  4     |            beszéljen. »Halljuk Kalapot!«~De hogyan beszélhessen a néma
 246   1,  4     |         rókájának« gúnyolják ellenfelei, de ez méltatlanság. Azon elveket,
 247   1,  4     |             áhítattal rebegé:~- Istenem! De nagy vagy!~- Jer, jer -
 248   1,  5     |              hogy majd határozni fognak… de a bolond idõ megteremtett
 249   1,  5     |             szaváért: annak van értelme; de az egyenlõségért, testvériségért
 250   1,  5     |                   nagy út fekszik odáig, de hát ötven évig léptetve,
 251   1,  5     |                   míg egyszer - fölteve, de meg nem engedve - a legszendébb
 252   1,  5     |             kezdeni amice Lupcsek ellen: de míg a kancellária üres,
 253   1,  5     |                kettõt; ezer semmitmondó, de mégis érdekes haszontalanság
 254   1,  5     |         rókavadászatnál, a lóversenynél, de azért elég elegáns egy mágnásnak,
 255   1,  5     |                hogy: »mérkõzzünk össze!«~De ez nem volt ok arra, hogy
 256   1,  5     |                szónok.~Milyen kontraszt!~De hát a sors szereti az ilyen
 257   1,  5     |          fejbólintással megköszönni.~No, de ne csuklott volna csak,
 258   1,  5     |              úgysem jön napvilágra soha. De meg tökéletesen világos
 259   1,  5     |                    Hát ki vagyok én? No, de majd fogok én még helyetted
 260   1,  5     |             mindjárt elveszti az óráját.~De már erre indulatosan megfordult
 261   1,  5     |                  Dühösen rángatta magát, de sehogysem bírt megszabadulni.
 262   1,  5     |            felismerhetlenné tegye magát.~De ott már ismeretes volt.~
 263   1,  5     |         elperelte tõlem anyám örökségét. De bizony ösmerem a drágalátos
 264   1,  5     |             könnyei, mint a záporesõ…~- …De édes öcsémuram… én ártatlan
 265   1,  6     |                mert nem is voltak lapok, de másodszor, ha lettek volna
 266   1,  6     |                  majd határozni fognak;… de a bolondos korszak új erkölcsöt
 267   1,  6     |             szavaért: annak van értelme; de az egyenlõségért, testvériségért
 268   1,  6     |               ragyogó szempillantásával; de hát azok hogy gondolkoztak
 269   1,  6     |                  az anyaföld gondolatai; de hát a mi gondolataink kinek
 270   1,  7     |                mert nem is voltak lapok, de másodszor, ha lettek volna
 271   1,  7     |                 hogy határozni fognak; - de a bolondos korszak ezek
 272   1,  7     |             szaváért, annak van értelme; de az egyenlõségért, testvériségért
 273   1,  7     |               ragyogó szempillantásával; de hát azok hogy gondolkozhattak
 274   1,  8     |                 el is készült az album - de a fõispán nem távozott.~
 275   1,  8     |                meglátogatlak ezentúl is, de te arról ritkán fogsz tudni
 276   1,  8     |                  is?~- Azokat legkésõbb; de mégis elég hamar.~- Fogsz-e
 277   1,  8     |             gömbölyû orcáját megcsípjem.~De biz ott, ahova nyúltam,
 278   1,  8     |             kezdeni amice Lupcsek ellen; de míg üres, sivár lesz a kancellária,
 279   1,  8     |                 egész processzus ez is - de nagyon furcsa processzus!~
 280   1,  8     |                 a sero venientibus ossa.~De az ördög gyõzné mind fölemlegetni
 281   1,  8     |           sokszor kamatoztatott ügyesen, de mindig a hatalom mellett,
 282   1,  8     |              legyen az az egy-két szó.~- De csak négyszemközt mondhatom
 283   1,  8     |             állva szürcsölték kávéjukat, de azért a Fércz uram asztalához
 284   1,  8     |               szép meglepetés várt rá.~- De hát ápril 1-je van ma? -
 285   1,  8     |                    tört ki ingerülten.~- De bizony november 10-ike van -
 286   1,  8     |             mondja átnézve az iratokat - de azért mégsem eszünk egy
 287   1,  8     |                fél-nevetve az öreg Bike.~De alig hogy olvasni kezdé,
 288   1,  8     |          hozzáfogott, hogy újra megtömi, de a zacskó helyett újra a
 289   1,  8     |           ifiasszonyomat a haló porában, de csakugyan õ volt oka mindennek!
 290   1,  8     |              ellen merjen protestálni, - de ha, ez lehetne is mentség
 291   1,  8     |                 szerelemnek parancsolni, de nehéz a féltékenységnek
 292   1,  8     |       festékezett arcán s egész valóján, de ajka nem árulta el.~Éppen
 293   1,  8     |              mintegy gondolkozásba esve, de csakhamar ismét megindult
 294   1,  8     |              messzire?~- Majd átlátja.~- De mit mondanak majd, ha olyan
 295   1,  8     |            dühösen Bike. - Amint akarod. De én esküszöm, lövök s ledurrantlak,
 296   1,  8     |                 magáéval együtt a vízbe; de volt a dühöngõ ember kitörésében
 297   1,  8     |                szólt halkan - végezzünk, de szaporán.~Bike homlokára
 298   1,  8     |                  a faluból?~- Hallottam; de most éppen megszûnt.~- Nem
 299   1,  8     |               kakasszóra lövünk.~- Igen, de mi biztosít, hogy valamelyik
 300   1,  8     |               várakozás nem volt hosszú, de borzalomteljes és fárasztó.
 301   1,  8     |                  futni a part hosszában, de inai megtagadják a szolgálatot.
 302   1,  8     |                 vagy õ ölte-e meg magát? De hátha Amerikába szökött,
 303   1,  8     |                bírt, emezé meg alacsony. De hát utóvégre is mit tud
 304   1,  8     |              úgymond - neki akart menni, de aztán eszébe jutott, hogy
 305   1,  8     |        köztudomásúvá e szomorú dologból, de lassanként, mint mindent,
 306   1,  8     |               újdonatúj a borzalmas kép.~De ha foglya is annak a képnek,
 307   1,  8     |               fatális hosszú memóriájuk! De mit beszélek én itt összevissza,
 308   1,  8     |             Boris szaladt be legelõször, de rémültében nyomban vissza
 309   1,  8     |                hogy meglátogat az isten! De csak erõs vagy, én teremtõm!
 310   1,  8     |                különb ember az orvosnál, de a nemzetes úr nem szereti, -
 311   1,  8     |                halotté«, akarta mondani, de Lupcseket valami sajátságos,
 312   1,  8     |              sebesen forgott ajkai közt, de csak értelmetlen gagyogást
 313   1,  8     |                  csak gondolatod! Látsz, de meg nem szólíthatsz. Kérdezhetlek,
 314   1,  8     |               szólíthatsz. Kérdezhetlek, de nem felelhetsz! Édes jó
 315   1,  9     |                   Voltak is akkor lapok!~De minek is lettek volna? Nem
 316   1,  9     |           dolgába meri magát beleártani.~De minek toldjam-foldjam tovább
 317   1,  9     |              pipázik, örökké káromkodik, de minthogy mindig pipázik,
 318   1,  9     |          Bornemisza István uram egészen.~De épp mikor e nemû rendeleteit
 319   1,  9     |            küldött Szatmár a császárnak,~De a császár ezért csak egyet
 320   1,  9     |               mintha nemcsak néma lenne, de siket is.~- Hát ti ketten
 321   1,  9     |                  terveket, velök lopott, de aztán mindent elmondott
 322   1,  9     |                 nyulakra vadásztak vala, de melytõl a hajdani nyulaknak,
 323   1,  9     |                ugyan elõle igen könnyen, de a rablónak igen tetszett,
 324   1,  9     |               FEJEZET~(Némely szükséges, de unalmas dolgok.)~Miután
 325   1,  9     |        Dicsertössék az Úr neve.~ Ámen. ~…De még ez mind semmi azon esetlenséghez
 326   1,  9     |                megkettõzött sebességgel, de midõn a véres folthoz ér,
 327   1,  9     |           ugyanis bot volna csak a neve, de sokkal találóbb a jegyzõkönyv,
 328   1,  9     |              bojtár a botja után szalad, de egyszerre megbotlik valamiben
 329   1,  9     |                  szeretné a hulla nevét, de ajkait csukva tartja a megdöbbenés,
 330   1,  9     |                elkínlódott e mûvelettel, de a szemek nem csukódtak be.
 331   1,  9     |             hozzászólása többé semmihez. De egy Teléry! Az talán még
 332   1,  9     |                   nyugalmas fekvés esik.~De a temetésig még egy kellemetlen
 333   1,  9     |                 mértékben bírta, mint õ.~De azért legboldogabb volt
 334   1,  9     |                 mintha mondaná: mindent, de mindent el fogok igazítani.~
 335   1,  9     |          mondhatja, hogy halva találták. De azt mondja meg valaki, hogy
 336   1,  9     |              egészen a »látszik« embere. De nekem meg úgy látszik, hogy
 337   1,  9     |                  Igenis, kérem alásan.~- De tudni akarom ám - mondá
 338   1,  9     |                    Igenis, kérem alásan. De hát mit tegyen a szegény
 339   1,  9     |                olvasó nem tudja a nevét, de tán õ maga sem tudja, amint
 340   1,  9     |                Ott voltam, kérem alásan. De ne tessék szólni a nemzetes
 341   1,  9     |                 szét az érdemes bíró úr, de mivel az orvost, ki a másik
 342   1,  9     |      jogosultságát elvben õ is elismeri, de mégis kárhoztatnia kell
 343   1,  9     |                  talán rokonok lehettek, de annak nincs semmi befolyása
 344   1,  9     |      gyilkosságot kövessen el ok nélkül. De mit jelent akkor az elhajított
 345   1,  9     |              iratok közt, villámsebesen.~De nem talált semmit.~Pörös
 346   1,  9     |                 még két szó következett, de azt a levélíró gróf olyan
 347   1,  9     |                  Morvaországban hagyták, de az új ágakat szívesen ültették
 348   1,  9     |                 a mérleg plánéta alatt.«~De az ördög gyõzné elszámlálni
 349   1,  9     |            valami egyebet akart mondani, de Kléner úr nem engedé szóhoz
 350   1,  9     |               beszélt valamit a pletyka, de az is elhallgatott.~- Tiszttartó
 351   1,  9     |               nem ereszti a portájára.~- De hátha ide idéznõk a kisasszonyt?~-
 352   1,  9     |                     Nem eresztené ide.~- De önnek tudnia kell, hogy
 353   1,  9     |             szerény mezei virág mellett?~De már ezt az okoskodást csakugyan
 354   1,  9     |                 Ki tilthatta meg neki?~- De uram, - ellenveté a tiszttartó
 355   1,  9     |                 kitõl mindenki irtózott. De miért? Valami ösztönszerû
 356   1,  9     |                puskáját.~- Igen barátom, de ismétlem, miért volt a csõben
 357   1,  9     |                 nem nyelt el a levegõ.~- De ezen eltakarítatlan holttest…
 358   1,  9     |                  sütkérezni a napra. No, de az idõ megenyhít mindent,
 359   1,  9     |            leányfõt megzavarta, itt van. De csitt!~Hiszen azt még senki
 360   1,  9     |                tûnik el a bokrok között, de csak egy pillanatra, a másikban
 361   1,  9     |                    Kezeit csókolom«.~No, de zavara végre is nem tartott
 362   1,  9     |                 hogy õ maga mindent tud, de a lányokat jó lesz megkímélni.~-
 363   1,  9     |               virágokhoz, akik megértik, de nem beszélik el a kedves
 364   1,  9     |       fölindulást, melyet e hír okozott, de leszorított ajka egyetlen
 365   1,  9     |                 mogorva, levert kedélyû. De a szeretõ leány tudott annak
 366   1,  9     |                 helyet a gyeppamlagon, - de okvetlenül szükséges kegyedhez
 367   1,  9     |            szeretem õt teljes szívembõl. De kicsoda ön?~- Mindenesetre
 368   1,  9     |                  sem szerettem kívüle.~- De kegyedet kívüle is szerették
 369   1,  9     |               Nyugodtan készült távozni, de Boriska útját állta.~- Tudni
 370   1,  9     |                 kiáltott föl Bornemisza, de kiáltása egy velõt hasító
 371   1,  9     |                kelepelt a korhadt karón; de a nap olyan sötét arcokat
 372   1,  9     |                 Én sem ültem itt hiába…~(De nem ám - gondolta az orvos;
 373   1,  9     |          megjelenni a törvényszék elõtt. De ennek is élét vehetni, ha
 374   1,  9     |           libériát nem veszem föl ugyan, de híve vagyok.~- Uram! - kiáltá
 375   1,  9     |                    Engedje meg, bíró úr, de én metaforában beszélek.
 376   1,  9     |            lehetetlen az e pillanatban - de azonnal lehetõvé lesz. Igenis,
 377   1,  9     |                 elhomályosodott szemeit, de amint megpillantá az öreg
 378   1,  9     |                 is sugárzani látszottak… De, én istenem, mit beszélek
 379   1,  9     |               Elképedtem e kijelentésre, de nem tartottam azt semmi
 380   1,  9     |              bizonyosan Boriskához ment. De mehetett-e oda a történtek
 381   1,  9     |               Nem, semmi esetre sem…~Eh! de hát ki felel nekem arról,
 382   1,  9     |               lovagolni Teléry grófot.~- De láttam ám, - felelt a fuvaros -
 383   1,  9     |            feltûnõen nyájas volt hozzám. De ebben a nyájasságban volt
 384   1,  9     |                fák, virágok mosolyogtak, de nekem úgy tetszett, hogy
 385   1,  9     |             ordíték s befogtam füleimet, de a csodálatos hangok még
 386   1,  9     |            feléleszteni zsibbadtságából, de egy átkozott darázs a nyitott
 387   1,  9     |              szokott lenni nehány golyó, de nem volt idõm megtölteni,
 388   1,  9     |               máskor föl sem tûnt volna, de most nem bírtam szabadulni
 389   1,  9     |          fegyverét õ is felemelte volna, de semmirõl sem vagyok bizonyos;
 390   1,  9     |            lelkiismeretem ónsúlya alatt. De csalódtam, s még talán könnyebbségemre
 391   1,  9     |           percben még nem vagyok készen. De lesznek!~- Ah! - szólt Kléner
 392   1,  9     |         egyáltalán tartani szoktam. Nos, de föltéve, hogy bebizonyítható
 393   1,  9     |             Mihály bûnösségét bizonyítá. De azért nem csüggedt, valami
 394   1,  9     |             iratokba temetkezve találta, de sokkal komorabban, mint
 395   1,  9     |                 lehetnek, sõt vannak is. De mit ér ez? Nem mindegy-e,
 396   1,  9     |                 az emberi társadalomból, de énjének egy másolata megmarad
 397   1,  9     |                  az eleven, igazi bûnös, de szeretném, ha a köztünk
 398   1,  9     |               ott ültek arcán, homlokán, de nem bírt azoknak Kléner
 399   1,  9     |       segítségére jövén tõszomszédjának, de értelmes hangot nem volt
 400   1,  9     |            magamtól is eljutottam volna, de késõbb.~Bornemisza ismerte
 401   1,  9     |               egyszer megbocsátok önnek, de csak oly feltétel alatt,
 402   1,  9     |                  sebesen vagy lassabban, de mindig szabálytalan lépésekkel
 403   1,  9     |          megtöltötte a puskáját golyóra, de csak az egyik csövet volt
 404   1,  9     |                 sárkányt, az lecsattant, de fegyvere nem sült el; bizonyítja
 405   1,  9     |               állapotban talált kapszli; de ugyanazon pillanatban kellett
 406   1,  9     |                nagy mester, ügyes lurkó, de az öreg Kléner eszén nem
 407   1,  9     |                nagy bûn terhét megbírta, de a nagy öröm leverte lábáról.~-
 408   1,  9     |                  ha majd nem leszek. No, de a halál bizonyára messze
 409   1,  9     |       prüsszentéseire föleszmélt Teléry, de szólni nem tudott. Az öreg
 410   1,  9     |                 megjelenik napról napra, de az a bizonyos név nincs
 411   1,  9     |                 Lehet, hogy igazuk van - de nekem is megvannak a magam
 412   1,  9     |                 eltalálni az igazi okot, de mégis találnak egyet-kettõt,
 413   1,  9     |                elkínlódott e művelettel, de a szemek nem csukódtak be.
 414   1,  9     |             hozzászólása többé semmihez. De egy Szent-Illényi! Az talán
 415   1,  9     |                   nyugalmas fekvés esik.~De a temetésig még egy kellemetlen
 416   1,  9     |              pipázik, örökké káromkodik, de minthogy mindég pipázik,
 417   1,  9     |               hasonlatos az õ ábrázatja.~De ez igénytelen külsõ dacára
 418   1,  9     |                 meg Bécs városát holtig.~De bizony, mikor épp enémû
 419   1,  9     |                  hoz szigorú parancsa, - de hasztalan! a katonaélelmezõ
 420   1,  9     |                 Pitaval« beszél felõlük, de még a költészet is visszatért
 421   1,  9     |            küldött Szatmár a császárnak,~De a császár ezért csak egyet
 422   1,  9     |               mintha nemcsak néma lenne, de siket is.~- Hát ti ketten
 423   1,  9     |                  terveket, velök lopott, de aztán mindent elmondott
 424   1,  9     |             fölment minden üldözéstõl.~- De hát aztán?~- Vagy magam
 425   1,  9     |                 nyulakra vadásztak vala, de melytõl a hajdani nyulaknak,
 426   1,  9     |                ugyan elõle igen könnyen, de a rablónak tetszett az,
 427   1,  9     |        kivallatta, mint egy gyermeket.~- De csak furfangos nagyeszû
 428   1,  9     |               elvenni csak a fuvardíjba. De még erre is, hogy ráálljon,
 429   1,  9     |                Helység:~Tilos a pipázás.~De azért a nemzetes úr a világért
 430   1,  9     |         Szentillényi lesz alispánná.~No, de nem is az út itt a baj,
 431   1,  9     |                  merõ ráfogás az egész - de ha nem lehet magukat kimosni
 432   1,  9     |           Dicsértössék az úr neve~ Ámen!~De még ez mind semmi azon esetlenséghez
 433   1,  9     |                önmagát mindig kihagyván.~De minek soroljuk fel a hosszú
 434   1,  9     |                  nekik, hogy tíz órakor.~De az inkvizíció csak nem akart
 435   1,  9     |                szó: »Chalupka, megjött.«~De hát ki az a Chalupka?~Az
 436   1,  9     |           szegény férgeket is táplálnák; de minek is táplálnák, hiszen
 437   1,  9     |                  a Chalupka?~Peregrinus, de mégsem peregrinus, mert
 438   1,  9     |            bajjal, keserûséggel miattuk!~De csak mindenütt megvigasztalódik
 439   1,  9     |       szilárdítják meg az õ vendégjogát. De meg mivé lennének a makacskodó
 440   1,  9     |               Egy helyütt… egy helyütt - de vajon hol is, merre is - (
 441   1,  9     |            egyszer a kis fiára nézett, - de csakhamar elfordította a
 442   1,  10    |               palóc nép emlékszik rájok, de az is csak egy ideig, -
 443   1,  10    |                senki sem tudja biztosan; de hogy nemsokára meg fogunk
 444   1,  10    |              megölt daliáit költögetnék. De hiszen nem ébrednek már
 445   1,  10    |                 maguk« volt - õnélkülök.~De Záhony ma egész délután
 446   1,  10    |               nem láthatta, mi történik, de a kopogás mindég erõsebb
 447   1,  10    |                 fogd meg és hozd ide. ~- De hátha többen vannak?~- Kiálts
 448   1,  10    |              fogdosom össze valamennyit. De egy-kettõért restellem felhúzni
 449   1,  10    |              ment be a meztelen lábába.) De csakhamar lihegve csörtetett
 450   1,  10    |               hiába! Aztán úgy ránézett, de olyan furcsán nézte, mintha
 451   1,  10    |                nagy mondanivalója lenne. De kár, hogy nem érti!~Pedig
 452   1,  10    |                 vezetõ országút volt az. De bizony belovagol a faluba
 453   1,  10    |               Persze ráfogás az egész, - de ha nem lehet magukat kimosni
 454   1,  10    |            Dicsértössék az úr neve~Amen!~De még ez mind semmi azon esetlenséghez
 455   1,  10    |                 csáklyákkal, fejszékkel.~De minek soroljuk fel a hosszú
 456   1,  10    |                  hogy tilos a dohányzás. De azért nem vette ki szájából
 457   1,  10    |             dolgát is. Ember kell ehhez, de milyen!~Leszállt a lováról,
 458   1,  10    |              gyöngéden gyér szõke haját.~De az inkvizíció csak nem akart
 459   1,  10    |      megtaníttatlak az anyáddal móresre.~De mielõtt otthon tanítanák
 460   1,  10    |              községi kántor éléskamrája: de amelyben a legtöbbször nem
 461   1,  10    |            Gracza dühös volt egy kicsit, de azért csak mégse mutatott
 462   1,  10    |                  egzercírozni?~- Nem én. De verekedni tudok.~- Hüm.
 463   1,  10    |                az összes hadi regulákat.~De biz ez nagyon soká tartott
 464   1,  10    |                tudott várakozni. Elég!~- De uram!~- Dixi! Kenyérpusztítókat
 465   1,  10    |         méltatlankodék Csiry Péter uram, de csak úgy dünnyögve a köpenyeg
 466   1,  10    |                tót leányzóknak is.~- No, de már most szállj le a lovamról,
 467   1,  10    |           Eluntam a dolgot!~- Micsoda? - De már erre megint kitörülte
 468   1,  10    |         Sármánynak igazi gazdája került. De hát mihez kezdjen õ most
 469   1,  10    |            restellte megölni szegénykét, de a hadseregnek élelem kell,
 470   1,  10    |              kiszabadítja az apácskámat? De ne tréfáljon…~- Ki én, ha
 471   1,  10    |                hogy derekasan eldöngeti, de a kis Teléry se volt rest,
 472   1,  10    |                csókért. Az istenugyse!~- De hátha megvernek érte?~-
 473   1,  11    |               átutazó turopolyiak:~- No, de most már csak kiviszitek
 474   1,  11    |                 csupán a pajta égett el.~De mi haszna, ha már megint
 475   1,  11    |                tekintetes cím jár ugyan, de Sótony Mihály a négylovas
 476   1,  11    |             keres magának: alispán lesz. De hát az ilyesmit csupa illedelembõl
 477   1,  11    |              tréfásan Sótony:~- Aláírom, de csak egy föltétel alatt.~-
 478   1,  11    |               induljunk?~- Holnapután.~- De addig is meg akarnám ösmerni
 479   1,  11    |               Igaz, tökéletesen úgy van, de hol a falu?~Csonka, kormos
 480   1,  11    |                  legfeljebb a fele állt, de azok is üresen.~- Odamegyünk,
 481   1,  11    |                után.~Úgy ám, ebéd után - de hol fõzik meg az ebédet?
 482   1,  11    |               kiviláglik. Majd meglátod. De kezdjünk hozzá.~Sorba jöttek
 483   1,  11    |                  Fogja el ezt az embert!~De ugyancsak e pillanatban
 484   1,  11    |                  fel a paszkvill íróját… de bárcsak elszökne azalatt.~-
 485   1,  11    |            vásznakat eregetve a magasba, de alul élénken duhogott a
 486   1,  11    |            mesterség - mondá a jegyzõ -, de most már nem ûzi az öreg,
 487   1,  11    |                  dob érte a tolvajoknak, de ha bizonyság van hozzá,
 488   1,  11    |             elkért tíz-húsz forintot is. De aztán feladta valaki a bíróságnak…
 489   1,  11    |            kiáltott fel Sótony ámulva. - De mi lett a sok összegyûjtött
 490   1,  11    |           hivatalosság«!~- Tréfán kívül. De nem szólhattam vele, mert
 491   1,  11    |            bárányka - gúnyolódék Sótony.~De csakhamar jött, bizonytalanul
 492   1,  11    |                  ez érdekes ovál arcnak, de mutatta azt is, hogy már
 493   1,  11    |            fokozta bennök a tudnivágyat. De harapófogóval sem tudták
 494   1,  11    |                biz én oda is.~- Jól van, de látok itt egy tülköt, parancsoljuk
 495   1,  11    |         kilencszer meghempereg az ember. De itt még sír sincs ezen a
 496   1,  11    |              lehetett a beteg atyafiban.~De az eléjük táruló tarka képek
 497   1,  11    |                   vágott közbe Mór úr -, de tudja mit, megadom érte
 498   1,  11    |                 ha a fenekére láthatnék. De hopp, észrevett a zsidó…
 499   1,  11    |                  kell már kihallgatni?~- De igen, majd elvégzi délután
 500   1,  11    |              kezdtek villogni a kötõtûk, de bizony váltig elejtette