Rész, Fejezet

1   1,  15 |         ezekre, de már kereste az efféléket és közel járt. A jobbágyok
2   1,  35 |        orosz hercegnél élõsködik, efféléket mondanak, aztán egyszerre
3  II,  120|         tanár úr. Nem szeretem az efféléket.~Nem is akart Dankó bácsi
4  II,  122|        Hiszen ösmerik már önök az efféléket...~- Nem tudok semmit, uram.~-
5  IV,  20 |         Nekünk nem osztogatják az efféléket, barátom. Jó nekünk egy-egy
6  IV,  69 |         viszonyok.~De bánja is az efféléket az ember! Mi kell egy szegény
7  IV,  72 |        Hát csak tudja az ember az efféléket.~S erre aztán megeredt bennem
8  IV,  91 |           kell. Ti nem értitek az efféléket. Nekem a képviselõség nem
9  IV,  121| fiatalember vagy, tudod már te az efféléket. Így megy ez már… Hát nem