Rész, Fejezet
1 1, 1 | lapjával arcát, mely olyan piros lett, mint a tûz. Jó, hogy
2 1, 2 | Mikor kivette onnan, olyan piros volt, mint a bíbor.~- Ah!
3 1, 3 | nagy karbunkulus, az ajaka piros gyémánt, a foga pedig színarany.~-
4 1, 3 | kötény meg a veres szélû piros abrosz, mit az utazó parasztasszony »
5 1, 3 | huncut lutris-zsidó három piros betût. Meg akartam döngetni.
6 1, 3 | megdöbbenve pillantott oda.~Három piros szám pompázott a boltajtón:~»
7 1, 3 | Katica; szemhéjai, mintha piros pántlikával volnának beszegve,
8 1, 3 | hoztam. No, no, ne ijedj meg, piros a pecsétje.~Katinak úgy
9 1, 3 | Alig bírta széttörni a piros pecsétet.~- Ah, a Péter
10 1, 4 | már-már csevegésre nyitá piros, duzzadt ajkait, de a másiknak
11 1, 4 | Egészen belement arcába. Olyan piros lett, mint a vér. Vagy talán
12 1, 4 | nem is a bortól lett olyan piros, hanem attól az érzelemtõl,
13 1, 8 | lépegetett felém; picike lábain piros szattyán csizma, ruhája
14 1, 9 | vércseppektõl piroslott a fû. Mintha piros harmat esett volna az éjjel
15 1, 9 | példányok egyike volt.~Kopasz, piros arcú ember, rezes orral,
16 1, 10 | már azok fel soha többé!~Piros volt az ég alja esténkint
17 1, 10 | látott még õ ilyen szépet. Piros kerek arcán amint alágurultak
18 1, 10 | festette õket feketére… a piros keszkenõ hátracsúszott a
19 1, 11 | zajra. Olyan egészséges, piros képe volt, mint a kapos.
20 1, 11 | hogy nem fejjel esett erre! Piros vér bugyogott lábából, szétfrecsegett,
21 1, 12 | és a lenyúzott tapsifüles piros húsa kis vártatvást vígan
22 1, 12 | azután borítékba zárta, piros pecsétet ütött rá, s elküldte
23 1, 12 | Lengyelország felõl, hogy csakugyan piros lett. Elõször csak egy kis
24 1, 13 | leeresztett szöszke haj, melyet piros pántlika szorított össze.~
25 1, 13 | megkopasztották szép zöld és piros tollait, fölékesítvén velök
26 1, 13 | igaz? Nézze a kinyújtott piros nyelveiket, mintha két virág
27 1, 14 | zászlók fekete mezõjén hét-hét piros holló röpköd. A kivégzendõk
28 1, 14 | kis arcot, melyen odahaza piros rózsák nyíltak, kis kezeivel
29 1, 14 | közbe egy csók csattan, s piros foltocskák támadnak utána
30 1, 15 | nagy kökény szemekkel, piros, élettõl duzzadó orcákkal.~-
31 1, 15 | tapadó sárga nadrág, mely piros szattyán hegyes cipõkben
32 1, 15 | egy-egy fej õsz, ráncos, vagy piros, kevély bajuszú, meghajolt.~»
33 1, 15 | megfesteni a fráternek; piros festékkel odamázolt láng.
34 1, 16 | leányzók, még ennél is több piros rózsa, tüzes szemû oláh
35 1, 16 | fekete bajuszú, csinos, piros arcú, nemigen lehetett több
36 1, 16 | a szem selyem atilláján, piros bársony mentéjén. Görbe
37 1, 16 | alakú pelyhei a gyöngyök, piros rózsabimbók voltak a rubintok.
38 1, 17 | deli termettel, csinos, piros arccal, csak a fekete szemeiben
39 1, 17 | arcon. Mint hófehér ruhán piros rózsabimbó.~Otthon a kapuban
40 1, 17 | ott ült Kaszperek Mihály, piros arcával, vidáman, úgy, amint
41 1, 17 | gúnyosan húzta szét parányi piros száját.~- Hacsak a másvilágon
42 1, 17 | utána egy minisztráns gyerek piros téglaszín köntöskében hozza
43 1, 17 | csendesen, mintha csak aludnék…~Piros kalpag volt a fejébe nyomva,
44 1, 17 | hozzáragasztották:~- És olyan piros az arca, mint a tulipán.~
45 1, 17 | az a híres Kaszperekné?~Piros lett, mint a láng, egész
46 1, 17 | Magas, vállas, daliás, piros, egészséges, a ballábára
47 1, 17 | hiszen tudod (Lubomirszky piros lett), hát rátette a kezét
48 1, 18 | nevû tag gyümölcsösével, piros fedelû aklával, hatalmas
49 1, 18 | a nyaknál ráncos, három piros csíkkal díszített durva
50 1, 18 | lássalak!~Feleletül a piciny piros száját csucsorította össze
51 1, 18 | vakmerõen és kihúzta hajából a piros rózsabimbót.~- Talán éppen
52 1, 18 | rá az öreg és a borocska piros színét nézegette, az ablak
53 1, 18 | tartván poharát… Ilyenforma piros az õ szájacskája is! Hát
54 1, 18 | alatt - selymáskodék, amint piros lett a leány álla -, no
55 1, 18 | gondoltad te, hogy abban a piros szájacskában éléstár is
56 1, 18 | szájacskában éléstár is van?~Az a piros száj pedig ki volt most
57 1, 19 | gödrös álla, no meg az a piros szájacskája, amit majd meg
58 1, 20 | asszonyok és a férfiak, az õ piros arcát, ingerlõ pici lábacskáit,
59 1, 20 | faoszlopon egy zöld tollú, piros bóbitás papagáj ugrándozik,
60 1, 20 | törülte meg a fején levõ piros kendõ lecsüngõ végével a
61 1, 20 | mozgó fülein és a kinyújtott piros nyelvén, hogy õ most jól
62 1, 21 | A leány lerántotta most piros kendõjét a fejérõl és azt
63 1, 22 | gyönyörû kis szája, mint a piros szamóca - lelkesedett a
64 1, 23 | magatartása kevély, még piros szegfût is tûz a kabátja
65 1, 23 | öltözött, kacér parasztleányok, piros szattyáncsizmákban, nagy,
66 1, 23 | lett erre sürgés-forgás. A piros szattyán-csizmás szolgáló
67 1, 23 | volt a vállán s nehány szem piros szamóca a kezében, szárastól-levelestõl.~
68 1, 23 | az utcaajtókban pipáztak piros makrapipáikból. Néhol egy-egy
69 1, 23 | érzett köröskörül, csak e piros, egészséges leányok testének
70 1, 23 | különösen a májszínû és bágyadt piros violák. Egy méh, a kis bolond,
71 1, 24 | csöppet se félelmetes alak, piros borvirágos arcú, pocakos
72 1, 24 | gyerekek, vagy nem kell?~Katica piros lett, mint a pipacs; Endre
73 1, 25 | magyar tejet szopott! A piros szék! Még talán a halottak
74 1, 25 | az arca ellenben olyan piros volt, mint sohasem. Édes
75 1, 26 | Hanka, hatalmas idomokkal, piros, egészséges arcú, ragyogó
76 1, 26 | biggyesztette fel a szép piros ajkát.~- Azaz volna rá egy
77 1, 26 | professzor. De ez az együgyû arc piros lett, mint a tüzes ráf.~-
78 1, 26 | mászott a feketepettyes piros bogárka a nyakon, mintha
79 1, 27 | fölszállni, egy parasztleány ült, piros pettyes kendõ a fején, kurta
80 1, 27 | mitológiai nimfa, és egy piros pántlikát kötött a legfelsõ
81 1, 27 | bágyadtan alálógatva, s a piros fejkendõt le engedve csúszni
82 1, 27 | mert minden szava, mosolya, piros szájának mozgása, szemeinek
83 1, 27 | hangja -, hogy mit jelent a piros pántlika egy magas fán?~
84 1, 27 | élt. És akkor divat volt a piros csizma. Tél idején a királyi
85 1, 27 | legtetejére, míg a kezeit a piros nadrágja zsebébe dugta el.~-
86 1, 29 | völgyben, a temetõben; a kicsi, piros szobaleány, a Zsuzska, aki
87 1, 31 | sima homloka, és mikor piros száját kinyitotta, benne
88 1, 31 | biztattak, a kék búzavirágok s a piros pipacsok úgy nevettek, de
89 1, 31 | megmérte a lázát, nézte a piros foltokat a testén, aztán
90 1, 31 | fekszik a halott. Sem a piros szín nem gyõzött, sem a
91 1, 31 | nemeslelkûségéért, amitõl piros lett, mint a kapos, s szégyenlõsen
92 1, 31 | vékony szárát, míg az igazi piros virág ott ringott a lábaknál,
93 1, 31 | csak felelj. És a kakasnak piros volt a taréja?~Elmosolyodott
94 1, 31 | Hiszen minden kakas-taréj piros, apóka.~- De megállj csak -
95 1, 32 | régi ismerõse lenne. A báró piros lett, mint a rák, és lekapta
96 1, 32 | hirtelen letépett egy szép piros rózsát az út mellett, aztán
97 1, 32 | nem álom-e, amit lát? A piros rózsa ott van a kasznárné
98 1, 32 | aztán vége, vége… Csak egy piros napernyõ úszik ott csöndesen,
99 1, 32 | szájába, amelyik olyan szép piros volt még ezelõtt egy órával.
100 1, 33 | rizskásaszem-fogacskák, a piros nyelvecske, a rózsaszínû
101 1, 33 | föl, amitõl egyszerre ezer piros rózsa nyiladozott az arcán.~-
102 1, 34 | amennyire tehette, mert nehéz a piros almát nézni, éhesnek lenni
103 1, 34 | Leányarcnak a fõkötõ adja a piros festéket, nem a patika -
104 1, 34 | apja arcát fürkészte s újra piros lett, mint a skarlát posztó.
105 1, 34 | kifutott és befutott, de mint piros legény ment ki és sápadtan
106 1, 34 | Teringette fickója - szólt a szép piros orcáját megcsipkedve -,
107 1, 34 | mesélni. Kolosy elsápadt, majd piros lett, mint a paprika. Valami
108 1, 35 | hunyódtak le, mire szép piros ajkai között eltûnt a szamóca
109 II, 2 | patakként kezdett folyni a szép piros vér - és a farkával nem
110 II, 2 | tréfálnak. Nem hinném...~A piros meleg vér patakként kezdett
111 II, 3 | a halavány-barna arcra piros rózsákat rajzolt az álom,
112 II, 4 | hiába biggyeszté fel duzzadt piros ajkait, hanem egy tekintet
113 II, 4 | ott fagyott meg azokon a piros, meleg ajkakon.~A hamis
114 II, 6 | azaz egész füle hegyéig piros lett, mint a podluzsányi
115 II, 6 | óta egészen lemállott a piros festék.~- Annyira már nem
116 II, 7 | ábrázata nem hiába hagyta el piros színét, se nem ordítozott
117 II, 9 | arcképe. A szép gömbölyû, piros pofácska mint a barackvirág,
118 II, 9 | arcáról egyenkint a szép piros rózsákat? Mintha valami
119 II, 11 | sincs, mint szép szeme, piros arca? S az a leány mégsem
120 II, 12 | edény előttök áll, melybe piros vérök összefolyt. Most a
121 II, 12 | szerencsés kezdetért.~A fehér mén piros vére már kifolyt, a máglya
122 II, 15 | a köszvény ellen talált piros csövet, ijedtében olyan
123 II, 24 | kormányok ott szeretnek látni piros székeik mögött, mert azok
124 II, 24 | hirtelen lerántá fejérõl piros pántlikás fõkötõjét s úgy
125 II, 39 | szemei elhomályosultan, piros rózsák helyett a gyönyörû
126 II, 42 | lantomra méltó alakok, kövér, piros arcú, megtermett emberek,
127 II, 45 | leheletét érezte arcán, élveteg piros ajkait fitymálólag duzzasztá
128 II, 45 | így álmosan is mosolygó piros ajkaira...~- Jó éjszakát,
129 II, 53 | repedt meg annak az õ szíve. Piros, életvidor menyecske lett,
130 II, 53 | Mégis csak olyan életvidor piros menyecske volt, mint azelõtt.~
131 II, 54 | üvegházban. Milyen szép piros cseresznyék vannak rajta.
132 II, 54 | terebélyesebb volt a többieknél s piros gyümölcse még a sötétben
133 II, 58 | A RÉKIÉK BORCSÁJA~1877~Piros hajnal hasadt, mosolygott
134 II, 60 | könyvével a hóna alatt.~Szép piros arca volt, oly igézõ piros,
135 II, 60 | piros arca volt, oly igézõ piros, mint a legszebb rózsa;
136 II, 66 | viaszgyertyácska égett. Piros almák, aranyozott diók s
137 II, 68 | sûrû, a száj pici és nagyon piros, a kar gömbölyû, a homlok
138 II, 71 | jártam benne hozzá, mialatt õ piros pamutból egy rózsát hímzett
139 II, 71 | köpönyeggalléron a hímzett piros rózsa.~Ilonkát valahova
140 II, 71 | oldalára... ah... uram!...~- Piros pamutból egy rózsa van kivarrva,
141 II, 71 | ágyamba.~Nézem gallérját: a piros rózsa ott van, Valóban ez,
142 II, 71 | imádott Ilonám, mosolygó piros ajkaival, vidor arcával,
143 II, 73 | volt csúszva róla, szép piros arca, kökényszeme éppen
144 II, 84 | vissza kezdte nyerni élénk piros színét. - Legalább boldogan
145 II, 85 | mennydörgött az ágyú, s piros rózsát vetett el a fehér
146 II, 85 | nem hamis jószágot. Rámás piros csizma, rövid selyemszoknya,
147 II, 86 | ropogós malacpecsenyét ennél, piros ménesi bort innál, sárga
148 II, 87 | töltötte Dunapentelén a piros pünkösdöt.~Magam is beláttam
149 II, 87 | a kövön, mint a milliárd piros féreg a vízben.~
150 II, 95 | leveleik között a kezdõdõ piros bimbók.~Mogorván nézett
151 II, 97 | változik: majd tündöklõ piros, majd halvány sápadt, ma
152 II, 99 | az öregek közé: csattanó piros arca, a rajta honoló jámbor
153 II, 99 | ki fölcsókolja a hõsök piros vérét, mellyel be van most
154 II, 99 | vonásokra, azokra a más piros, forró ajkakra, miket lázálmaiban
155 II, 102| Letarolva a kert, mint piros kagylócskák elborítják a
156 II, 104| nyomorult« kosarába feslõ piros bimbónak.~»Aztán kicsoda
157 II, 109| menyasszony?~A hölgyecske olyan piros lett, mint a bíbor, s lecsukva
158 II, 111| férfiút; nagy, gömbölyû, piros arca, melyrõl pongyolán
159 II, 113| amiket csak képzelni lehet. Piros korall ajkai ingerlõen mozogtak,
160 II, 113| Mit ér neki az, ha apja a piros széken fog ülni, mikor neki
161 II, 119| fogsz kelni, mihelyt az elsõ piros rózsa kinyílik a királyi
162 II, 122| temetõbe, s kivitte Elzájának a piros tojást és a kalácsot.~-
163 II, 123| állott meg a ház elõtt, piros szám volt rajta, minõ a
164 II, 123| megrántva a szõke gyermek piros selyem szoknyácskáját, lassan
165 II, 123| virágos kis kacabáj, meg piros csizma is.~A kis Mariska
166 II, 127| az öregek közé: csattanó piros arca a rajta honoló jámbor
167 II, 129| párnácskákat, azután egy piros almát cukorból. A csacska
168 II, 129| mamát is az égben.~A gyermek piros arcán mennyei derû ömlött
169 II, 131| mint tavaszkor a gránátszín piros cseresznyéi, mely messzirõl
170 II, 131| elõkelõ szép asszonyok pici piros ajka szívja föl édes testüket.
171 II, 131| a másik szelet bágyadt piros volt, ripacsos kissé és
172 II, 132| istenkével beszélgetett; szép piros selyemruha volt rajta, az
173 II, 132| az arca meg szinte olyan piros.~- És mit beszélgetett az
174 II, 135| új ruhában. Vilma hajában piros rózsa. Mily figyelem! Miklós
175 II, 138| ingecske fedte, mely nyakánál piros zsinórral volt összehúzva.~-
176 III, 1 | pityeredtek csókra termett pici piros ajkai. Természetes ijedtséggel
177 III, 1 | visszhang azokról a szép piros ajkakról, miket már azóta
178 III, 1 | amint azokról a duzzadt, piros ajkakról ilyen fitymáló
179 III, 1 | vármegyében süvegelnek, ha él, oly piros lett, mint a pipacs, s amint
180 III, 1 | esõcsöppjei üdén fénylettek piros képén, mint a harmat a virágon.~
181 III, 1 | hiszik) meg ne csókolja piros kis orcáját, amitõl az még
182 III, 2 | folt van a hátgerincén, piros pántlika a nyakában. Nagyon
183 III, 2 | fekete folttal a hátán, piros pántlikával a nyakában.
184 III, 2 | némán fordul meg, de pici piros ajka, amint görcsösen megmozdul,
185 III, 2 | egyik, aki ott áll, olyan piros, mint a rózsa, a másik,
186 III, 2 | igazat mondtak, a gyönyörû piros kõkereszt ott hevert két
187 III, 2 | fekete kendõt leoldotta s piros olajosat kötött fel az útra.
188 III, 2 | amikor fölébredt, a szép piros paplan fölébe oda volt terítve
189 III, 2 | bunda.~És azok a rózsák, piros tulipánok, amik a gallérját
190 III, 2 | ünneplõ-ruhában, a gomblyukba fûzött piros selyemkendõvel, melyet ki
191 III, 2 | szélben remegve összesúgtak, a piros kökörcsin, mely búsan hajtotta
192 III, 2 | a világon.~Örömtõl volt piros az arca, meg tán a jó bortól,
193 III, 2 | volt az ágyon kiterítve a piros jegykendõ, amit Erzsiéknél
194 III, 2 | rámás csizmáért meg egy piros selyem viganóért, amit a
195 III, 2 | cafrangokban lógott a ruha. A piros vér vékony vízsugár alakjában
196 III, 2 | gyolcs: ez a kendõ, - egy piros selyemdarab: ez a viganó (
197 III, 2 | meg… ki tudja… talán a két piros orcája, csípõin ringó karcsú
198 III, 2 | gödröcskét, mely azon a piros arcon mintha feneketlen
199 III, 2 | ébren Csuz Gábor a gödrös, piros arcról a hollóhajjal.~A
200 III, 2 | síré. Sápadt arcán kerek piros foltok vannak: Szent Mihály
201 III, 2 | valami.~Odamentek. A Boriska piros karmazsin csizmája volt…~
202 III, 2 | tudta, miért húzta le a piros rámás csizmát az a szomorú,
203 III, 2 | Volt azok közt kék, sárga, piros és aranyszínû. A szakadékban
204 III, 2 | nem azt hallgatta.~»Ha a piros rózsát ejtem ki kezembõl
205 III, 2 | tekintete a felesége szép piros arcára, hófehér keblére,
206 III, 4 | rámás csizmáért meg egy piros viganóért, amit a Galandáné
207 III, 4 | cafrangokban lógott a ruha.~A piros vér vékony vízsugár alakjában
208 III, 4 | gyolcs: ez a kendõ, - egy piros selyemdarab: ez a viganó (
209 III, 5 | alá húzódott.~A gyönyörû, piros kõkereszt csakugyan ott
210 III, 8 | mézet szedni azokról a szép piros ajkakról.~- De hát meddig
211 III, 10 | apródonkint visszaülteti a piros rózsákat is… mert hátha
212 III, 12 | a földet, liliomfehérek piros pettyekkel, duplák és illatosak,
213 III, 12 | Liliomfehérek voltak a virágai, piros pettyekkel, duplák és illatosak.
214 III, 19 | zöld színû lévén az egyik, piros a másik, éppen beváltak
215 III, 24 | ismerjék; rövid perkálszoknyát, piros csizmát, rámásat, olajos
216 III, 24 | magát az éjszakában s a bõ piros csizma olyan kísértetiesen
217 III, 25 | nem halt meg. Olyan eleven piros, mint a makk. Hanem az is
218 III, 26 | szépen ki volt kefélve, s piros olajos kendõ a nadrág-ellenzõbe
219 III, 32 | hogy bújnak elõ az apró piros bogarak a rögök közül, mind
220 III, 32 | Mert a selyemfüvek és a piros bogarak szépek, csakhogy
221 III, 33 | minduntalan megjelentek piros, kövér arcocskáján, s két
222 III, 37 | pénztárnok asztalára két piros jegyért.~Azzal az egyik
223 III, 37 | az inggallérjába tette a piros jegyet, azután egészen kipirulva
224 III, 37 | tarka alakok lóháton, de a piros jegy sorsa annyira lekötötte
225 III, 37 | odanyújtotta neki a jegyet.~- Ez a piros billét a magáé - mondá Pista
226 III, 37 | Mari meg úgy megörült a piros jegy láttára, hogy mindjárt
227 III, 42 | Kezeik között sorba járnak a piros picike papirosok; ahány
228 III, 44 | módon úgy ki volt sujtásozva piros paprikakoszorúkkal, mint
229 III, 45 | meg az ellenség, annál a piros tulipánnál.~Filcsik megértette
230 III, 50 | én magam nem csókolom le piros szája környékét…~…De a nyomok,
231 III, 56 | köhécselt beszéd közben, mialatt piros, kerek foltok gyúltak ki
232 III, 60 | egyik csücskén, mosolygó piros bélésével legalul, ahol
233 III, 63 | én indulok utána egy-egy piros szálnak vagy fekete szálnak.~
234 III, 63 | fekete szálnak.~De biz a piros után megyek ma.~Mert hát
235 III, 63 | egy piciny tanút, mosolygó piros orcával, apró kövér kezecskékkel,
236 III, 63 | hanem tovább nézte azt a kis piros ajkat, amint mozdul, összecsukódik,
237 III, 64 | szívjam, ha ölõ méreg is.~Piros ajkait férje egészséges
238 III, 65 | istennek… amott virít a kis piros kendõcskéje.~- Mari, Mari!
239 III, 68 | Hunkár Antal, élettelenül, piros vére megfestette a füvet
240 III, 70 | parasztmenyecske lép be rajta, módos piros cipellõkben, sarkig érõ
241 III, 71 | eltemetve? Milyen ruhában?~- Piros lajbit varrt neki a szabó,
242 III, 72 | elöljáróság viszi el, hanem szép piros pruszlikba öltözik, csipkés
243 III, 72 | rakva palackokkal. Zöld, piros, fehér pálinka. (No, már
244 III, 86 | görnyedeznek, melyekből csirkék piros tarajos feje, libák sárga
245 III, 86 | városban - hogy az õ arcuk is piros lehessen.~És az is lesz.
246 III, 87 | töltött el. Ránéztem a leány piros arcára és lesütöttem szemeimet,
247 III, 87 | elbiggyesztette duzzadt, piros ajkait.~- Az esküdteket?
248 III, 93 | kieresztésének. Még egy kis piros harasztot is kötött a nyakára
249 III, 94 | a paripái lefelé, s az õ piros vére is befestette a sziklákat
250 III, 96 | a szép özvegyet, pozsgás piros arca volt, mint a pogácsa-alma,
251 III, 100| dolog, hogy rám ösmert!~S piros kendõjével a nedvességet
252 III, 100| a világ hanem a kedvünk piros.~- Ostobaság! - szólt Rikner,
253 III, 102| nézegették a tarka jeleneteket. Piros szattyán csizma volt a lábaikon
254 III, 102| kötényét, melyrõl tótos módra piros galandok csüngtek alá hátul,
255 III, 102| Mit csinálunk?~- Jaj, a piros csizmáink - sóhajtott Mari.~-
256 III, 108| Rahórul. Olyan kívánatos piros annak a szája, mint a kökörcsin (
257 III, 108| száguldozott. Sarkantyú volt piros lovagló csizmáján. Vérig
258 III, 108| éppen akkor is öntözgették a piros bõrvödrökbõl.~- A húgom
259 III, 108| kézikosár volt a karján, piros pettyes kendõvel betakarva,
260 III, 109| cirógattam meg a két csattanós piros orcáját.~- Ebbõl a gyerekbõl
261 III, 111| Cigány se álmodjék többet piros nadrággal; hanem keservetes
262 III, 111| még másnap is ott volt a piros helye, hogy megkapta; nem
263 III, 115| beszédes szemeit, kívánatos piros száját, szelíd nyájas mosolygását.~
264 III, 115| bajuszkád lenne is a szép piros ajkad fölött, mint az egérkéé,
265 III, 138| unokahugomat. Azt a szép piros arcú gyermekleánykát… Minek
266 III, 148| nevezték az özvegyet, szép, piros arca volt, mint a pogácsa-alma,
267 III, 148| gondolni, mint a szép asszony piros ajkaira.~Hanem a szép asszony
268 III, 148| utánam?~S a Dorogi arcán piros láng lobbant fel e kérdésre.~-
269 IV, 4 | elmentek, s mind ott maradtak. Piros vérüket a Sajó homokja megitta.~
270 IV, 8 | ilyenkor a menyecskék kívánatos piros szájáról kell leolvasni
271 IV, 12 | folyt, most is sajátságos piros színû füvek nõnek vára alatt
272 IV, 28 | nefelejcs nyílott szemében, piros rózsák az arcán, fehér rózsák
273 IV, 28 | pedig ott is nyíltak ám piros rózsák - meg nem állhatta,
274 IV, 32 | különválasztva, mindeniknek piros pántlika a nyakában. Ez
275 IV, 35 | mázsát nyomott, és olyan piros volt, mint a kapos.~Most
276 IV, 41 | incselkedõ gally fölfogta. A szép piros képe össze volt majszolva
277 IV, 46 | megmondhatója, mire való volt piros vérrel csepegtetni be a
278 IV, 51 | három királyi pecsét õrzi… Piros mind a három.~
279 IV, 70 | összecsukorította a kívánatos piros száját, s kellemeztetõn
280 IV, 83 | benevetett. Amely alatt feküdt, a piros selyempaplan is nevetett.~
281 IV, 95 | és megcsókolta a gyenge piros képét -, ne félj semmit,
282 IV, 95 | cséza az udvarra, s két piros, élettõl pezsgõ gyereket
283 IV, 95 | ahol a rózsák nyíltak… piros vérrózsák zöld fûre festve.~
284 IV, 97 | diák, kicsattanó, pufók, piros arccal, vidoran, barna szemeik
285 IV, 97 | gesztenyeszín hajjal, melybe piros pántlika volt fonva. Karcsú
286 IV, 97 | Gábel professzor úr.~Az arca piros volt, mint a bíbor. Egy
287 IV, 97 | a szemeit és babrálta a piros fogakra szegett kötényét
288 IV, 97 | Hanem, hanem - rebegte, piros ajkát harapdálva.~- No,
289 IV, 105| szépség volt, hosszú hajjal, piros pozsgás arccal, szép termettel.~-
290 IV, 127| magyarok kezére, ha igaz az a »piros kantár, fehér ló« dolog.~
291 IV, 128| templomban, kinek nem volt sem piros kerek arca, mint Eszterkének,
292 IV, 141| darabig, két vagy három évig a piros székben. Sok okos dolgot
293 IV, 142| ördögtől, amilyent akar. Piros rózsákat a hosszúkás arcára,
294 IV, 142| muskátli nõl a bozót között, piros virágát meghozza még, de
295 IV, 142| zöld légy beleül a muskátli piros tányérjába és ringatja magát
296 IV, 144| puha foszlós kalácsot és piros cseresznyét.~- Hó, hahó!~
297 IV, 146| kalappal, új nyakkendõvel, piros szegfûvel a gomblyukában.~-
298 IV, 146| Az én gomblyukamban egy piros szegfû lesz, az õ hajában
299 IV, 146| lesz, az õ hajában is egy piros szegfû, a kalapján pedig
300 IV, 146| egyenest ide tartanak; a piros szegfû is ott van a hajában.~
301 IV, 146| Hát az volt, hogy nem egy piros szegfû terem a világon.
302 IV, 146| szegfû terem a világon. S a piros szegfûket össze lehet téveszteni.~-
303 IV, 148| A tej belõle átváltozott piros vérré és nem aludt, hanem
304 IV, 149| formás arcáról az idõ, a piros cseresznyét az ajkáról szintén
305 IV, 152| együtt. Bezáródik piciny piros szája örökre egy német fájdalomkiáltással.
306 IV, 152| Semmi se tört még el. A piros pántlika, amit õ kötött
307 IV, 152| szemekkel, sas orral, duzzadt piros ajkakkal, kettõs állal.
308 IV, 152| ne legyen se fehér, se piros… Ej, no, a fõkapitány úr
|