Rész, Fejezet
1 1, 1 | Õt ott meg fogja vetni mindenki. Mindenhova, csak haza nem
2 1, 2 | mindenütt a zöld bárka elõtt. Mindenki tudta már, hogy a vármegye
3 1, 2 | ásít egyet, hanem úgy, hogy mindenki észrevegye: õ ma mily nagyon »
4 1, 3 | vonta magára a figyelmet. Mindenki arra futott s ott aztán
5 1, 3 | haladtak az uraság után, mindenki a másik arcára nézett, mintha
6 1, 4 | az özvegyi fátyol alatt. Mindenki csodálkozott, mert sehogy
7 1, 4 | embereivel: szerette is mindenki. »Ez már aztán igazán lelkesül
8 1, 4 | és megrendülve nézett oda mindenki.~- Megállj! - kiáltá mégegyszer. -
9 1, 5 | várta türelmetlenül, mert mindenki meg volt gyõzõdve a Makkfõi
10 1, 5 | láncával együtt.~Hurrá! mindenki megösmerte, hogy az a fõkortesé.~-
11 1, 8 | ebédutáni feketekávéra.~Mindenki elcsodálkozott, midõn Fércz
12 1, 9 | testet öltött alak, kitõl mindenki irtózott. De miért? Valami
13 1, 9 | lábát a másikra.)~A gróf, ki mindenki iránt rideg közönnyel viseltetett,
14 1, 9 | katasztrófa.~Csend lett; mindenki Kléner urat nézte s leste
15 1, 10 | az egyet bizonyosan tudja mindenki.~Napról napra kisebbednek
16 1, 10 | közepükben. Ettől a képtől aztán mindenki elfelejtette a maga képét:
17 1, 10 | egész nemesség ragaszkodott, mindenki nyájas és elõzékeny tartozott
18 1, 11 | alatt híre megy mindenfelé. Mindenki a fejét veszti. Jó, hogy
19 1, 11 | aztán még jobban mosolygott mindenki. Úgy illik az, ha a szolgabíró
20 1, 11 | kételkedõn.~- Már mért ne volna? Mindenki ösmeri az idõsebb Hrobákot.~-
21 1, 11 | szétterjedtek a nép között. Mindenki kapott azokon. Különösen
22 1, 12 | diákosan a békát, és azt akkor mindenki megértette; most már magyarul
23 1, 12 | mennydörgõs hang a magasból.~Mindenki odanézett, hát Dobos bácsi
24 1, 12 | szánalommal vagy gúnnyal nézne mindenki.~Hiszen nem is nemesember
25 1, 12 | megvert tábor legénysége is.~Mindenki örült, vigadott, csak a
26 1, 12 | szerencsét keressük.~- Hja, azt mindenki keresi, de kevesen találják
27 1, 12 | apródoknak, de úgy, hogy mindenki hallja:~- Ha a tudós nem
28 1, 12 | ég Lengyelország felõl…~Mindenki hitte, hogy piroslani fog.~
29 1, 12 | szoktak máskor, de Magdayt mindenki kedvelte, szerény volt és
30 1, 12 | is csoda! Fölséges állat!~Mindenki azt hitte: visszajön rögtön,
31 1, 13 | fokhagymaszagtól. Ebben neki mindenki igazat adott, dacára annak,
32 1, 13 | elfordult a rejtélyes öregrõl s mindenki csak a gyûrûs kezûrõl beszélt.~
33 1, 13 | a gazdátlan mezei virág, mindenki megtapodhatja, atyát kell
34 1, 13 | elfelejt valaki, ha tanulja? Mindenki tudja, ha nem tanulja, és
35 1, 13 | kolbászt csinálni, holott más mindenki tud. Ugyanez áll a fõzésre.
36 1, 14 | régen meghallotta volna mindenki.~Hol kezdjed mesédnek szálait?
37 1, 14 | csinálni. Nyilatkozik itt mindenki. A nyilatkozatok az ország
38 1, 14 | tudományomat vettem elõ. Amerikában mindenki úgy él, ahogy tud. Nagy
39 1, 15 | céhek; még százannyi zászló.~Mindenki ujjong, kurjongat. Csak
40 1, 15 | Esztergomba bevergõdtek, mindenki csak róla beszélt, õt becézte,
41 1, 15 | bírta magát kedveltetni mindenki elõtt. Persze, mert életrevaló
42 1, 15 | prímás?~A prímás ott se volt. Mindenki ajkán az a kérdés lebegett:
43 1, 15 | aranykupákkal és billikomokkal.~Mindenki helyén volt, csak egyetlen
44 1, 16 | nõjön, hadd szõrösödjék, mindenki a rókákra vetette magát.
45 1, 16 | elcsinálom én azt, hogy mindenki leteheti a maga adóját.
46 1, 16 | kés elgurult messzire.~Mindenki ösztönszerûleg oda pillantott.~
47 1, 17 | nem lehetett hallani, de mindenki látta. Az udvaron találkozott
48 1, 17 | fekete macska, az utcára, mindenki örült neki és a farkába
49 1, 17 | rendelte a kormányzó.~Mindenki kíváncsian oda nézett. Egymás
50 1, 17 | részletében számot adni. Mindenki mást nézett, másra figyelt,
51 1, 19 | ácsmester a gyalujával: mindenki a saját szerszámaival.~A
52 1, 19 | holnap is ebéd lesz!), ma mindenki a fogadás eldõltére volt
53 1, 20 | õrajtuk olyan szép.~Moronyit mindenki irigyelte, s valóban õ is
54 1, 20 | haragoddal«. A könyvek könyvében mindenki találhat valami neki valót.
55 1, 23 | azért énekel folytonosan. Mindenki kevély valamire, s mindenki
56 1, 23 | Mindenki kevély valamire, s mindenki szeret irigységet kelteni
57 1, 23 | csak szerettem magam lenni. Mindenki terhemre volt. Elhúzódtam
58 1, 23 | Ilyenkor nagy a tolongás, mindenki kifelé igyekszik, úgyhogy
59 1, 23 | igen sokszor hallottam, mindenki tudta a környéken a halottak
60 1, 23 | édes volt, olyan édes… ~Mindenki érezte langyos fuvallatát
61 1, 23 | hogy még szebb, mint volt.~Mindenki rá nézett, míg a helyére
62 1, 23 | levágnák se. Az bizonyos, hogy mindenki türelmetlen volt, a vénasszonyok
63 1, 23 | belezavarodék az orgonaszóba. Mindenki Prakovszkyt nézte, mint
64 1, 23 | leesett a templomi kövezetre.~Mindenki odanézett. Mi az? Mi történt?
65 1, 23 | ebédnél, ott is megmosolyogta mindenki.~Hanem bezzeg elhalt a mosolygás,
66 1, 24 | egyetlen idegen voltam, mindenki nekem kedvezett, még Szlimóczkyné
67 1, 24 | hazugság? Csal minden és mindenki. Csalnak a férfiak, csalnak
68 1, 24 | úgynevezett amabilis konfuzió, mindenki beszélt egyszerre; a fiatalemberek
69 1, 24 | megelégedett, vigyorgó arcával és mindenki elõtt ismétli: Nem szeretnék
70 1, 24 | apró-cseprõ részleteivel, hiszen mindenki volt már lakodalomban és
71 1, 24 | magunknak azt a jó tréfát, hogy mindenki kóstolja meg Tokaj termését
72 1, 24 | fölhajtotta az isteni nedvet.~Mindenki magasztalta az õrnagyot:
73 1, 24 | kit csalnának meg? Hiszen mindenki tudja a másikról, hogy nincs
74 1, 25 | három galamb van ott, de mindenki azt mondja, hogy négyet
75 1, 26 | senkinek sincs semmije. Mindenki foglalkozik azzal, amihez
76 1, 27 | amelyeknek hiányát másoknál mindenki látja, csak az illetõ nem.
77 1, 27 | nem vagyok tanú. De abban mindenki megegyezik, hogy sötét éjszaka
78 1, 28 | Szlebenits Mihály. Mert mindenki azt teszi hazájáért, ami
79 1, 29 | füstoszlop dõlt ki a meleg pára. Mindenki behúzódott a hajlékába,
80 1, 29 | Attól félt, felugrik, s mindenki szemeláttára beleharap abba
81 1, 31 | nap besütött az ablakon. Mindenki sürgött-forgott; az öreg
82 1, 31 | mi emberek úgy sietnek. Mindenki siet, mindenkinek van valami
83 1, 31 | támadt az elbeszélés után, mindenki végiggondolt rajta. Valami
84 1, 32 | múlva úgyis kitalálhatta mindenki. Sõt egy hét múlva maga
85 1, 32 | dehát azért megsüvegelte õt mindenki, nagy tekintélye volt a
86 1, 33 | lehetett találni, de hogy mindenki elöl üljön, azt nem lehet
87 1, 33 | helyes, jó lesz a Fili. Pedig mindenki tudta, hogy nem lesz jó.
88 1, 34 | MINDENKI LÉPIK EGYET~1902~ ~Már a
89 1, 34 | mintha a leány közömbös lenne mindenki iránt, sõt néha úgy tetszett
90 1, 34 | hasonlóra. Ember ember hátán, mindenki igyekezett látni valamit,
91 1, 34 | sátorozó kofák konverzálását.~Mindenki elöl akart lenni, mert a
92 1, 34 | baj festésérõl van szó, mindenki hozza a maga ecsetjét: Anch’
93 1, 34 | összebeszéltek volna, és mindenki kéri a pénzét.~Eleinte föl
94 1, 34 | Szabad országban élünk. Mindenki kifejezheti a rokonszenvét,
95 1, 35 | Wraditzné fölsikoltott.~Mindenki oda nézett. A báró ijedten
96 1, 35 | osztogatta a kincseit, mindenki számára volt valamije. A
97 1, 35 | lehetetlen - felelte. - Itt mindenki vigyáz rám. Mit akar tõlem?~-
98 II, 1 | hadd tudja, hadd hallja meg mindenki, azután odajárult a vasas
99 II, 4 | borbélylegény.~No, erre aztán mindenki elkezdett kacagni, amint
100 II, 4 | nem kíván magyarázatot.~Mindenki reá figyelt. Õ volt a »Stichblatt«.~
101 II, 4 | értesíteni a hölgyeket.~Mindenki mosolyog, csak Stofi bácsi
102 II, 4 | történet.~Néma csend követé: mindenki elgondolkozott valamin,
103 II, 5 | szavak után természetesen mindenki meggyõzõdött, hogy Ezékiel
104 II, 6 | vendégeibe? Ez már illetlenség!~Mindenki elítélte modoráért.~Csak
105 II, 7 | paplanyával senki. Hadd szopogassa mindenki a maga érdemeit.~Hanem a
106 II, 7 | mégis megcsodál, megtapsol mindenki, mint például ezt a híres
107 II, 7 | mosolyok derûje önti el, mindenki iránt nyájas, lekötelezõ,
108 II, 7 | vehesse távollétét.~Ott benn mindenki feszülten várta a toasztot,
109 II, 11 | elég boldognak látszott, mindenki azt tartotta: »na, ezek
110 II, 12 | a harcfiak lóra ültenek, mindenki megcsókolá utoljára a kedves
111 II, 12 | utoljára a kedves hazát, mindenki ajka egy »istenhozzád«-ot
112 II, 13 | ezekrõl álmodozik éjjel mindenki nyugtalanul, csak Jurisics
113 II, 15 | jobbra-balra; nem ért semmit; mindenki türelmesen szenvedte hazafiságból
114 II, 16 | alakították a »polgári kört«. Mindenki felcsapott politikusnak,
115 II, 18 | bevezetésképpen mondandójához.~Mindenki valami meglepõt várt s elfojtá
116 II, 18 | üvegszekrényben az én kenyérfigurám.~Mindenki futott, hogy megtekinthesse.~
117 II, 19 | lesugárzik az emberszeretet, mindenki iránt nyájasak, szorításra
118 II, 21 | egyék az õ kenyerökbõl, mely mindenki másnak az isten mindennapi
119 II, 21 | Annak nincs pártfogója, azt mindenki ahhoz utasítja, kire a kis
120 II, 21 | a gazdátlan kova, melyet mindenki üt.~És ez a kova nem adott
121 II, 21 | jószívû öregasszonynak ismerte mindenki; amint meglátta, hogy Örzsike
122 II, 22 | napokban sokan látogatták, mert mindenki szerette. Titkát senki sem
123 II, 22 | hogy mi; de azért eljött mindenki, ha a szegény Mihály bácsi
124 II, 22 | kívánom, hogy szavaimat mindenki hallja. Nagy bûnös vagyok,
125 II, 22 | hallja. Nagy bûnös vagyok, mindenki ellen vétettem. Megérdemlem,
126 II, 24 | becsébõl semmit. Mert hiszen mindenki tudja, hogy édesapja, néhai
127 II, 24 | úr viseli. Azt is tudja mindenki, hogy Aladár egyike a legképzettebb
128 II, 25 | utcai kis vendéglõben majd mindenki ösmerte s kitüntetõ rokonszenvvel
129 II, 25 | hosszasabban fejtegette nézeteit, mindenki elámult széles képzettségén,
130 II, 26 | szeszélyes, a szófogadatlan, mindenki által került Ilonkát.~De
131 II, 29 | nem mondja meg senki; neki mindenki ellensége, papa, mama és
132 II, 33 | hogy másnap reggel 8 órakor mindenki a színház udvarán legyen.~
133 II, 33 | senki sem volt ott, hanem mindenki a »Griff« elõtt bámult az
134 II, 33 | lehetett.~ ~5. AZ ORVOS ELÕTT MINDENKI EGYENLÕ~A híres angol orvos,
135 II, 33 | spanyol nevek hosszúsága mindenki elõtt ismeretes.~E napokban
136 II, 35 | Az ördögbe is, mért nem mindenki a maga bajával törõdik?~
137 II, 36 | mindkettő ügyvédnek készült, s mindenki azt jósolta róluk, hogy
138 II, 36 | ember a két Lemonin közül?~Mindenki szerette volna olvasni a
139 II, 36 | határozat törvény), hogy ezentúl mindenki szekeren vagy gyalog fog
140 II, 36 | becsületessége és szorgalma által mindenki tiszteletét bírta, és sem
141 II, 37 | kiugrik ágyacskájából. Még mindenki alszik a háznál. Mindegy,
142 II, 38 | nagy ebédeket rendez, és mindenki leveszi elõtte a kalapját,
143 II, 38 | rongyai sokszorozzák. Ha mindenki jómódú volna, ki lenne akkor
144 II, 39 | sövények mellett bújva siet. Mindenki siet. Siet - meghalni.~Két
145 II, 40 | is.~Ezzel kezet fogtak s mindenki a szobájába távozott. A
146 II, 43 | kiosztattak; pillanat alatt mindenki kész volt az általa ajánlott
147 II, 43 | ajánlott névvel; a céduláját mindenki személyesen vitte a katedrához,
148 II, 43 | az Örzsié és az Irmáé. Mindenki elösmerte, hogy õk a legkitûnõbbek.
149 II, 43 | Fenyéri Irma! - kiáltá.~Mindenki Irmára nézett. A leányka
150 II, 48 | Lelkesült éljen hangzott fel. Mindenki sietett kezet szorítani
151 II, 51 | Lélegzetét fojtotta el mindenki, hogy folytatását hallja.~-
152 II, 51 | Lamiel nem fog elmenni, mindenki meggyõzõdve látszott lenni.~
153 II, 52 | jövõt rózsás színben látta mindenki.~Nelli-Nelli szokatlan jókedvû
154 II, 54 | fáklyát!~A fáklya világánál mindenki megösmerte Muszúr basát,
155 II, 56 | azért mégis elég heves.~Mindenki elösmerte, hogy a XIX-dik
156 II, 56 | alkalmatlan, mert ma már mindenki túl van azon a hiedelmen,
157 II, 60 | utcában Delérné asszonyom, mindenki szeretetét és tiszteletét
158 II, 66 | mise kezdetét vette.~IV.~Mindenki imádkozott, Pali is összekulcsolá
159 II, 66 | morgás támadt a templomban. Mindenki elhagyá helyét s a kapu
160 II, 69 | egyebet nem, hát azt legalább mindenki tudja, hogy kit kell gyûlölni.~
161 II, 71 | köpönyeg-históriámat, úgy látszik, mindenki tudja - dörmögtem magamban -,
162 II, 72 | Egyszóval beletörõdött mindenki az új állapotokba, miknek
163 II, 80 | gerinccel én? Ha már rabszolga mindenki. Ha már ura van mindenkinek,
164 II, 84 | huszár kifogott a kolerán; mindenki belehalt, akit lábhasogatással
165 II, 86 | meg!~Mély csendesség lett, mindenki mélyen figyelt a banda bölcsére.~-
166 II, 95 | részre oszlott, s mégis mindenki átérezte átszenvedte az
167 II, 99 | pedig az asztalnál állott. Mindenki szeme az üstre volt irányozva
168 II, 100| legszebbet - letaszítsa onnan: mindenki maga szemével lát és a maga
169 II, 100| átkának ónsúlya van. S azt mindenki megsínyli.~- S mégis hányan
170 II, 101| minden ember észrevette, s mindenki kíváncsi volt hallani, hova
171 II, 101| utcákon, úgy tetszett nekem, mindenki a botomra néz, s mindenki
172 II, 101| mindenki a botomra néz, s mindenki ajkán ott lebeg a kérdés:
173 II, 105| JELENET A VÉSZ NAPJAIBÓL~1880~Mindenki emlékezni fog még arra az
174 II, 106| másikat.~Sport, meg sport! Mindenki bomlik utána. Ami hajdanta
175 II, 112| zaj itt, s összerezzen rá mindenki.~A zsaluk le vannak eresztve
176 II, 113| kitalálják. Hiszen már mindenki tudja, a cselédek, a rokonok,
177 II, 113| naptól fogva üldözni kezdte mindenki. Hogy is mert õ kétféle
178 II, 115| Vagy ha leolvashatta volna mindenki, de az emberek szeretik
179 II, 117| idejét várakozással tölteni. Mindenki azon percben jön, amely
180 II, 117| polgármester, azontúl nem. Itt mindenki röviden mondja el a dolgát,
181 II, 117| a suttogás: látta, hogy mindenki õt nézi, érezte, hogy mindenki
182 II, 117| mindenki õt nézi, érezte, hogy mindenki õróla beszél.~Szédülni kezdett
183 II, 120| többiek mind ott vannak, (mert mindenki szigorúan ráparancsolt,
184 II, 123| majdnem - felfordította.~Mindenki odanézett.~Egy gyermekfõ
185 II, 124| napjai voltak ezek. Szegeden mindenki fejét vesztette, a municipium
186 II, 125| Azonfelül elmondtam nekik, hogy mindenki gazember, magamat kivéve.~-
187 II, 127| pedig az asztalnál állott.~Mindenki szeme az üstre volt irányozva
188 II, 134| pecsovics; származására kevély; mindenki iránt nyájas különben és
189 II, 134| öreg. Hanem hát azt már mindenki tudta, hogy a szava nem
190 II, 134| szolgabírája: Ribay Miklós, kit mindenki szeretett s kinek mindenki
191 II, 134| mindenki szeretett s kinek mindenki kedvében járt, mert sokoldalú
192 III, 1 | legenda Selmecen, melyrõl mindenki tud valamit, de egészen
193 III, 1 | pártában van. De hiszen mindenki tudja, miért nem megy férjhez!
194 III, 1 | oldalához, vagy ha tán mindenki elrettentésére a vörös szegélyû »
195 III, 1 | Õ nem tudja azt, de más mindenki tudja, mert a két nagy dudás,
196 III, 2 | hogy míg a felsõ végen mindenki tud róla, Sós Pálék kertjénél
197 III, 2 | a leesett ruhadarabnál.~Mindenki ránézett. Még a vén Sós
198 III, 2 | mindenkinek, amit úgyis mindenki tud.~Itt hagyta a férje
199 III, 2 | zsákot, mire sok kerül rá.~Mindenki bosszankodik, csak a molnárné,
200 III, 2 | az egészet egy kortyra.~Mindenki jól mulatott a patakon és
201 III, 2 | nem tértünk többé, mert mindenki elfelejtette a háznál, csupán
202 III, 2 | Palyus.~Most aztán egyszerre mindenki visszaemlékezett az ördöggel
203 III, 2 | székbe…~Mert úgy volt az… mindenki emlékszik. Sokszor negyven-ötven
204 III, 2 | valóság lett a dologból. Hisz mindenki tudja, hogy történt, hogy
205 III, 2 | nézte egy darabig és mert mindenki nevetett, addig-addig csucsorította
206 III, 3 | újságba is kiírták a nevét. Mindenki róla beszélt. Egyszer a
207 III, 4 | nem tértünk többé, mert mindenki elfelejtette a háznál, egyedül
208 III, 4 | Palyus.~Most aztán egyszerre mindenki visszaemlékezett az ördöggel
209 III, 7 | zaj itt, s összerezzen rá mindenki.~Mindenütt, mindenen az
210 III, 10 | Ezalatt kiértek a faluból, hol mindenki megbámulta, mint valami
211 III, 13 | mint a törülközõkendõ, mindenki beletörüli a maga szennyét…
212 III, 19 | támadt.~Aranyos madár, melyet mindenki megfogni igyekszik, de a
213 III, 26 | robajjal osztentative (úgyhogy mindenki odanézett) a kanalat s lehajolván,
214 III, 31 | a doktor levelet kapjon. Mindenki csodálkozott. Hogyisne?
215 III, 35 | elmondani dolgokat, amiket mindenki tud? Hiszen mindenki benne
216 III, 35 | amiket mindenki tud? Hiszen mindenki benne van a gyakorlatban.~
217 III, 35 | vannak mindenütt, minden és mindenki érdekli õket: könnyen felednek
218 III, 35 | lesugárzik az emberszeretet, mindenki iránt nyájasak s szorításra
219 III, 37 | kordonig jöhettek. Azontúl mindenki fizetni tartozik, csak az
220 III, 39 | Bent a palotában pedig mindenki azon tanakodott, hogy vajon
221 III, 49 | vármegye hatalmas ura, akit mindenki rettegett, még a pipáját
222 III, 55 | tette.~Ebben a történetben mindenki okosan cselekedett - csak
223 III, 61 | csapva össze nagy tenyereit.~Mindenki a vállát vonogatta - csak
224 III, 63 | akik onnan jöttünk. Hisz mindenki csak ideiglenesen jöhet
225 III, 63 | nyelvvel egész nap egyért: mindenki Szügyben eszik. Kétségbe
226 III, 65 | csónakon megyünk a Tiszán. Mindenki úgy javasolta, kényelmesebb
227 III, 66 | hogy házasságról van szó, mindenki eltalálhatja, hogy kik közt
228 III, 66 | sápadt volt, mint a liliom; mindenki itt volt már, csak az nem,
229 III, 66 | a király! Itt a király!~Mindenki rohan kifelé, csak a püspök
230 III, 66 | nyoszolyóleányokkal a király elé. Mindenki arcán az öröm ragyog most
231 III, 67 | RAKSÁNYI~1883~Az öreg Raksányit mindenki ösmeri a fõvárosban. Olyan
232 III, 67 | tekintetben.~De amiképp õt ösmeri mindenki, õ is ösmeri az egész város
233 III, 68 | Jegyezzétek meg magatoknak, hogy mindenki halandó a világon, csak
234 III, 72 | király parancsa! Annak pedig mindenki engedelmeskedik, mert aki
235 III, 73 | Miska. Miért ne beszélhetne mindenki arról, amirõl szeret?~Egyszer
236 III, 74 | éppúgy mint a XIV. Lajoséból. Mindenki tudta, egyik a másiknak
237 III, 82 | más egyebet. S a betûkben mindenki jobban szereti a kövéret.~
238 III, 87 | darázsoknak elég jó, nem mindenki olyan kényes, mint a méh…
239 III, 89 | is. Pompás kedélyben van mindenki. Egyszóval azon a fokon
240 III, 89 | emberek.~- Lárifári. Hiszen mindenki azon kezdi hogy apró ember.
241 III, 93 | Schwindler! Schwindler!~Ösmeri mindenki, vidáman szólítgatják.~A
242 III, 96 | parasztnak.~Beleegyezett mindenki. Hiszen istennek tetszõ
243 III, 96 | irtóztató fölfordulásban, hol mindenki félt, hogy elveszti valamijét:
244 III, 103| forgatni. S bár rettegte nevét mindenki az Ipoly és Garam partján,
245 III, 105| hadd hordja tenyerén Jókait mindenki, holnap majd én viszem el
246 III, 107| benne van a démoni hajlam; mindenki azért adta rá a szavazatát,
247 III, 108| bírákat. Nem is rossz az így! Mindenki ott keresheti az igazságot,
248 III, 108| tetszik. S meg is találja mindenki, olyannak, aminõnek képzeli -
249 III, 109| a hitelezõim elõtt.~Mert mindenki azt hiszi közülök, hogy
250 III, 115| sem.~Ilyen viszonyokon, mindenki láthatja, csak véletlen
251 III, 115| volna, mindjárt beszívta mindenki. Szinte megmagyarázhatatlan.
252 III, 115| kihirdette a megye üzenetét, hogy mindenki haza mehet, aki békét akar,
253 III, 118| hogy a tiszti ügyész, a mindenki által szeretett Feri bácsi,
254 III, 118| biz azok rendben voltak. Mindenki megkapta a magáét, a titkár
255 III, 121| egyszerre érdeklõdni kezdett mindenki.~Cziroknak is ki kellett
256 III, 123| négyszázan.~A könyvkiadója előtt mindenki, még egy miniszter is csak »
257 III, 125| bizony mégsem akadt ember: mindenki azt mondta, abszurdum az
258 III, 126| Beláthatja különben is mindenki, mert hisz fegyelmi vétség.
259 III, 144| benne lenni.~Válogassa ki mindenki a saját esze szerint, mi
260 III, 148| tudná azt?~- Igen is, tudja mindenki. De az a ravaszság okos
261 III, 148| öreg molnár ígéretét, s mindenki mosolygott rajta.~Éjfél
262 III, 148| persze elfelejtette már mindenki.~A plébános úrnál éppen
263 III, 148| Míg végre kisült, hogy mindenki a tûzhöz fut, mert két helyen
264 III, 148| parasztnak.~Beleegyezett mindenki. A legkomplikáltabb dolgok
265 III, 148| elszegényedett, azt vallotta mindenki elõtt, hogy süket, nem élvezheti
266 III, 148| irtóztató felfordulásban, hol mindenki félt, hogy elveszti valamijét:
267 IV, 7 | rendelésének ki vagyon téve mindenki, amiért is keressen vigasztalást
268 IV, 7 | fölhordta Bécsbe a farsangokba, mindenki azt hitte a legboldogabbak,
269 IV, 10 | egyet azonnal észrevehetett mindenki: a félénkségét. Mindentõl
270 IV, 10 | összerezzent, mindenkitõl félt, mindenki iránt nyájas viseletet tanúsított,
271 IV, 10 | kell mondanom, mikor volt. Mindenki emlékszik erre az évszámra.
272 IV, 11 | természet sem tart naptárt.~Mindenki mond valamit: persze nem
273 IV, 16 | a városban tudakozódni; mindenki azt felelte, hogy Kazuvich
274 IV, 16 | Hanem iszen kereshette azt. Mindenki azt felelte neki:~»Az igaz,
275 IV, 26 | támad ilyenkor a tömeg közt, mindenki ágaskodik, elõre töri magát.~
276 IV, 28 | is csönd lett volna, mert mindenki meghökkent a »nem úgy van«-
277 IV, 32 | jó világban sem volt ám mindenki becsületes. Azonkívül a
278 IV, 42 | esti vonattal«, azt már mindenki tudja, mi légyen az.~Gyakran
279 IV, 45 | egyéniség vala. El sem olvassák, mindenki azt hiszi, nyápic és cingár
280 IV, 45 | híre terjedt az esetnek, mindenki Dákosról beszélt, mindenki
281 IV, 45 | mindenki Dákosról beszélt, mindenki szeretett volna egy kabátot
282 IV, 45 | percben a kalászhajú Eszter.~Mindenki fölnézett, s látni lehetett,
283 IV, 45 | megint ott volt sülve-fõve, s mindenki tömte õket jó tanáccsal:~»
284 IV, 45 | bõkezû adakozónak ösmer. Mindenki hozzám fordul, mindenki
285 IV, 45 | Mindenki hozzám fordul, mindenki tõlem vár segélyt.~Dákos
286 IV, 47 | elmaradt egészen, s csakugyan mindenki azt hitte, hogy a hírre
287 IV, 70 | kényesen.~Síri csönd állt be, mindenki feszülten várta, mi lesz
288 IV, 84 | hiszen nyíltan beszélte mindenki, hogy Rápoltyra és Kempeyre
289 IV, 85 | hoz könnyen hozzáférhet mindenki, aki tanul. S aki aztán
290 IV, 87 | fordulatok támadtak.~Hiszen mindenki csak nincs becsukva. S akik
291 IV, 88 | Marikából báróné lett. Mindenki megkapta, amit óhajtott.
292 IV, 90 | megszûnt érdekes lenni, mindenki a kétezer példányos embert
293 IV, 96 | híre terjedt a dolognak, s mindenki kíváncsi volt, hogy ugyan
294 IV, 96 | akképp veszik hasznát, ha mindenki kettõt választ ezentúl,
295 IV, 100| virtuóz volt a zaklatásban. Mindenki félt tõle, s éppen ezért
296 IV, 111| vacsorálni. Töri rajta a fejét mindenki, hogy mért nem tudja befejezni
297 IV, 127| ügyét. Derék vitéz volt. Mindenki sajnálta. S noha fejét vették
298 IV, 127| legnemesebb kõ a színeket. Mindenki bámulta. Maga Stibor vajda
299 IV, 127| kopogtatnak le s »berukkol« mindenki. Valaha nehézkes parancs
300 IV, 127| jószágát veszti.~El is ment mindenki a kitûzött napra, kivált
301 IV, 127| vagy nyereg«. S a fejét mindenki jobban szereti, mint ahogy
302 IV, 127| szerteszét:~»Hivatalos rá mindenki s egy álló évig tart.« (
303 IV, 132| kedves öcsém, mert a haláltól mindenki fél, márpedig ritka ember,
304 IV, 138| tenger nagyot loccsant, s mindenki azt hihette volna, hogy
305 IV, 144| villámé mellett!~S mikor mindenki búvik, bevonul nagy vihar,
306 IV, 147| azok az illetékes faktorok?~Mindenki a Wrbovszkyakat mondta.~-
307 IV, 151| kedvence. Neki kedvezett mindenki, mert õ végezte a legfontosabb
308 IV, 152| ötödnapra megint itthon toppant. Mindenki csodálkozott: mi történt,
|