Rész, Fejezet
1 1, 2 | szép szabású sasorral.~- Ah! - kiáltott föl Stofi bácsi
2 1, 2 | kezét, és - megcsókolta.~- Ah, ah!… - hangzott mindenünnen
3 1, 2 | és - megcsókolta.~- Ah, ah!… - hangzott mindenünnen
4 1, 2 | valami jó gondolatot.~- Ah! Hogy képzel nagysád olyan
5 1, 2 | piros volt, mint a bíbor.~- Ah! nem jó, nagyon furcsa!
6 1, 2 | a maga lánya: Eszter!~- Ah! az én leányom? - mosolygott
7 1, 3 | kinézésû öregúr volt.~- Ah! Hiszen ez az én emberem.
8 1, 3 | és helyettes palatinus.~- Ah, az már más. Hol lakik?~-
9 1, 3 | bolond apád feltalálásánál.~- Ah! Miért mondja azt, kedves
10 1, 3 | széttörni a piros pecsétet.~- Ah, a Péter írása…~És fülig
11 1, 3 | mindig, ha gondolkozik.~- Ah igen, igen… izé. Neked tökéletesen
12 1, 4 | az ügyvéd úr kérését.~- Ah!~- Mégpedig keményen tagadta
13 1, 4 | egy meghajló fehér liliom.~Ah, ez jó hasonlat volt! Egy
14 1, 4 | Az orvos fölkacagott.~- Ah, menjen. Hisz ön felette
15 1, 4 | az ifjú szilárd hangon.~- Ah! És mennyi pénzzel rendelkeznek?
16 1, 4 | Gróf Illárdy Gábor.~- Ah, ah! Ez már más, így már
17 1, 4 | Gróf Illárdy Gábor.~- Ah, ah! Ez már más, így már hiszem,
18 1, 4 | nyitnak föl elõttünk.~- Ah, ah! És mit olvas ön azokból
19 1, 4 | nyitnak föl elõttünk.~- Ah, ah! És mit olvas ön azokból
20 1, 4 | önkéntelen sikoltást.~- Ah, a pecsétgyûrû! megszorította?…
21 1, 9 | idõs õméltósága volt.~- Ah! Oh! - kiáltá Kléner - ez
22 1, 9 | mert üzenetet hozok neki.~- Ah! - kiáltott föl Boriska
23 1, 9 | Teléry veszélyben forog.~- Ah! - szólt fölrettenve fájdalmas
24 1, 9 | Mindenesetre barátja.~- Ah uram, ha ön barátom, kérem,
25 1, 9 | fogadom, meghal.~- Ezt mondta! Ah, ezt mondta! - szótagolá
26 1, 9 | utóbbi nagy mérgesen.~- Ah, ily korán? - szólt Krupicsek
27 1, 9 | keresztül kellett átmennem.~Ah, tehát vadászni megyünk!~
28 1, 9 | vagyok készen. De lesznek!~- Ah! - szólt Kléner úr csodálkozva,
29 1, 9 | Hadd rendezzem eszméimet… Ah!…~A meglepetés örömrivalgása
30 1, 9 | örömrivalgása volt az az »ah« szó.~A Bornemisza ráncos
31 1, 9 | személyével foglalkozott.~Ah, azok kéjes boldog napok
32 1, 11 | van is rá némi gyanúok.~- Ah, oh! - hangzottak fel a
33 1, 11 | rá fáradt tekintetét. - Ah! Elég csinos!~- Azért hívattam,
34 1, 12 | Megfogtak és megettek!~Ah? Oh! Ilyen feleletre nem
35 1, 12 | vagyok engedelmeskedni.~- Ah! - kiáltott fel Laci önkéntelenül,
36 1, 12 | meg. A többit ellopták.~- Ah!~- Borzasztó dühre lobbant.
37 1, 12 | csontos, férfias arcát.~- Ah! - kiáltá önkéntelenül. -
38 1, 13 | tetszik járni étkezni.~- Ah, Kutorai, Kutorai - kiáltott
39 1, 13 | kitörtek a napvilágra.~- Ah, milyen anya, milyen anya!
40 1, 13 | összetörte a tányéromat!~- Ah! Jahodovska - nyöszörögte
41 1, 13 | hagyatékhoz egy szép kastély is.~- Ah, igazán?~- Egy valóságos
42 1, 13 | mondani, csak furcsának.~- Ah, igen! - kiáltott fel Druzsba
43 1, 13 | meg fogja ön érteni…~- Ah, igen, értem, a fenség hálószobája.~-
44 1, 13 | mondá az idegen úr. - Ah, ön elaludt?~- Nem, csak
45 1, 14 | anyaföld csodálatos hajzatáról.~Ah, milyen sületlenség az írótól! -
46 1, 14 | Balduinra és rámosolygott. Ah, milyen mosoly volt az!
47 1, 14 | egy vásár, vevõk nélkül?~Ah, milyen kor ez! Az ifjú
48 1, 14 | néz rá száz mameluk szeme. Ah de szép fényük van ezeknek.~
49 1, 14 | egyik planétából a másikba.~Ah, az a szegénység! Bizony,
50 1, 15 | egy pecsenye-forgató - ah, gyõzné õket az ördög elsorolni.~
51 1, 15 | följáróhoz még egy szõnyeget!~Ah! de itt a király! Itt az
52 1, 15 | itt úgyis vacantia van.~- Ah! Oh!~A meglepetés felszisszenései
53 1, 15 | hogy mi fog következni.~- Ah igen, nem mondtam még. A
54 1, 17 | mióta egy kísértet tépdeli?~Ah! lebbent el az ajkakról
55 1, 17 | lesz a sír, ha kibontják.~Ah, milyen nehéz volt megvárni
56 1, 17 | felrántotta a fedelet.~- Ah! Oh! - morajlott és hömpölygött
57 1, 17 | a fõpiacig kígyózott.~- Ah! Oh! Benne van.~Valóban
58 1, 17 | harmadik csak a vörös kalpagot. Ah, a képzelõdés sokat tesz.
59 1, 17 | kuruttyoltak a szegény békák.~Ah, a hűtelen, galád lelkek!
60 1, 18 | atyjának, Körmöczy bácsi.~- Ah, ön az? - mosolygott, és
61 1, 18 | fölbukkan a láthatáron. Ah, a Grizeldis torony-ablakához
62 1, 18 | leány fölnyitja szemeit. (Ah, hát még mindig nincs itt
63 1, 18 | az ember eszét elvegye.~Ah, az a csipkeköntös! Finom
64 1, 18 | szereti a szegény apját.~- Ah, oh, a szegény atyját! -
65 1, 19 | nyeri meg a fogadást?~- Ah! - szisszent föl Martenné
66 1, 19 | ezt a különös vallomást. »Ah! Oh!« röppent el önkéntelen.
67 1, 19 | mintha elszomorodott volna.~- Ah, ön igazán kellemetlen dologra
68 1, 20 | Hiszen olyan régen látta!…~Ah, milyen meglepetés! A Pista
69 1, 20 | derekának mappája együttvéve. Ah, milyen gúnyosan vigyorogtak
70 1, 20 | megpezsgõztetni a leányokat. Ah, pardon, uram, elfelejtettem,
71 1, 20 | két teríték-e valóban.~- Ah - szólt azután vontatottan. -
72 1, 20 | ostoba Nina. Megszokásbál. Ah, az az, ostoba Nina!~De
73 1, 21 | nem volna olyan szép fej.~Ah! Úgy érezte, mintha hernyó
74 1, 22 | kellett volna már vennem. Ah, ez az asszony… Ez a kígyó
75 1, 23 | száraz virág volt még bennük. Ah, ezek a kedves kis kapcsos
76 1, 23 | van a fiatal Prakovszky!~Ah, a fiatal Prakovszky! Milyen
77 1, 23 | hallottam ezt a patakot.)~Ah, milyen hosszú volt ez a
78 1, 23 | dinnyék közé, mint egy labda.~Ah, hogy meg nem nyílt akkor
79 1, 23 | Itthon van, tessék besétálni. Ah, ez az unoka, ugye? Boszorkányos
80 1, 23 | Igenis, kisasszonyka.~Ah, istenem! Az elsõ kétely
81 1, 23 | eres kezét búcsúzásra:~- Ah, a lucerna… a friss lucerna…
82 1, 23 | a krizsnóci viszonyokat… Ah, az az ezer meg ezer apró
83 1, 23 | hogy el ne áruljam magamat. Ah, minek is kellett ennek
84 1, 23 | fehér lett, mint a kréta.~- Ah, Palika, maga az? - mondá
85 1, 24 | politicis?~- Semmit se tudok.~- Ah, ti mennydörgõs újságírók,
86 1, 24 | egymással a vékony szárakon.~- Ah, de csinosak! - kiáltá tapsolva
87 1, 24 | és királyi kamarás is.~- Ah! az más.~Csak késõbb tudtam
88 1, 24 | eltanult már a nemességtõl.)~- Ah, az udvar?~- Oh, igen -,
89 1, 24 | éves volt?~- Nem is tudom. Ah, itt van. Meghalt 79 éves
90 1, 24 | parancsokat osztogatott.~- Ah, no. Most már mind együtt
91 1, 24 | azonban mégis elkészültek.~- Ah! - röppent el minden ajkon.~
92 1, 24 | csúf férfiszemkarikákból. Ah, istenem. Nem is hogy nézik,
93 1, 24 | deszkadobozt, hogy elvigye.~- Ah, a brüsszeli csipkéim -
94 1, 24 | lesz-e ma holdvilág?~- Ah, istenem, honnan vegyek
95 1, 24 | ami pikáns az emberben. Ah istenem, semmi se lehet
96 1, 24 | visszafiatalítanám õket… Ah, régebben kellett volna
97 1, 24 | valóban fölségessé teszi. Ah, a hercegek! Tudják ám ezek,
98 1, 25 | mutogatta be nekik a férjét.~- Ah, maga az - mondá Z. gróf
99 1, 26 | csak el vannak altatva. Ah, istenem, hogy azok a nagy
100 1, 26 | neki tetszõ jó falatra. Ah, milyen világ lehet most
101 1, 26 | dadogta a professzor.~- Ah! - kiáltott fel most Hanka,
102 1, 27 | Kálmán. Õ rendelte meg nálam.~Ah, oh! Persze, hogy persze.
103 1, 27 | tiszteletteljessé válik.~- Ah, a méltóságos báró!~Balassa
104 1, 27 | villogó szem a sziklatetõn. Ah, egy szarvas!~Oh, istenem,
105 1, 27 | kívánok a báró úrnak.~- Ah, hitvány kapcabetyár! -
106 1, 27 | vidéken, meg akarok nõsülni.~- Ah, nagyszerû - szólt véghetetlen
107 1, 27 | kihúzott egy bársony topánt.~- Ah, ni! - kiáltá és édesdeden
108 1, 27 | se lesz, önnek se lesz.~- Ah, boldog isten, mit gondol
109 1, 27 | volt nálam és muzsikált.~- Ah, szépen muzsikál a huncut -
110 1, 27 | Köszönöm. Isten önnel.~Ah, az a kötél, amit talált,
111 1, 27 | mutatta be magát halkan.~- Ah, tehát megjöttek - szólt
112 1, 27 | dobbant szíve fájdalmában. Ah, hát mégis a Mimi volt,
113 1, 27 | õ el innen ruha nélkül? Ah, milyen istentelen emberek!
114 1, 27 | nézett végig a külsején.) Ah, borzasztó, borzasztó! Lehúzni
115 1, 29 | kellene házasodnia, gróf úr!~- Ah, isten ments! Hiszen az
116 1, 29 | nem tudtam még beszélni. Ah, szaperlott! Kicsoda az
117 1, 29 | Egyébiránt mindegy a kettõ… Ah, milyen esetem volt, nyanyuska,
118 1, 29 | hirtelen, s azt küldé önnek«. Ah, nyanyuska, milyen az élet,
119 1, 29 | bujtatta még a fejét is. Ah, bizonyosan szemérmes. Szerette
120 1, 29 | némely tárgyak a padozatra.~- Ah istenem, madame, ön javíthatlan.
121 1, 29 | Hogy nem vagyok pap.~- Ah! És ki ön? - kiáltott fel
122 1, 29 | édesanyja vagyok, uram.~- Ah! No, lám. Igen örülök. Ej
123 1, 29 | parancsolja - mondá nevetve.~- Ah, az én utam most nagyon
124 1, 29 | fönt a szobában… az éjjel. Ah, istenem… egy öregasszony…
125 1, 31 | türelmetlen, ideges hangja.~- Ah, ni! - kiáltott föl Vayné,
126 1, 32 | szinte sírni lehet rajta.~Ah, istenem, milyen idõk voltak!
127 1, 32 | a lengyel szeme közé.~- Ah, még mit! - szisszent fel
128 1, 32 | egy leánykát vesz örökbe. Ah, micsoda ostoba szertartás
129 1, 32 | imperfectum, perfectum futurumért. Ah! - kiáltott fel meglepetve
130 1, 32 | Mariska színá ki az õ sebét? Ah, milyen szép, lélekemelõ
131 1, 32 | végre visszaemlékezett.~- Ah - mondá szomorúan, lankadt,
132 1, 32 | valami egyéb hozott.~- Ah, és ugyan mi?~Szoltsányi
133 1, 33 | tanulmányozom a kérdést. Ah, isteni erejû bûvige. Magyarok
134 1, 34 | hanem a kisasszonyhoz.~- Ah, úgy? - szólt a csizmadia
135 1, 35 | kellõ idõben történnek.~- Ah - szólt megelégedetten az
136 1, 35 | zöld zsalus ablakaival.~- Ah! De kedves, de gyönyörû!~
137 1, 35 | fickót, aki régi barátom. Ah, pompás gazda, uram, ez
138 1, 35 | megijedt madárnak a szíve.~- Ah, önök ismerik egymást -
139 1, 35 | Ezzel kisegítem, kölcsön.~- Ah! Mi ez? De csúnya!~- Egy
140 II, 2 | atyus?~- Egész félcsoda.~- Ah! Ne mondja! - hangzott mindenünnen
141 II, 2 | magát a Moltke bõrére.~- Ah! - nevetett a »Kék Hering«
142 II, 2 | minden holmiját elárusítá.~- Ah!~- És hogy ma reggel léghajón
143 II, 3 | iszonyatos pusztulás és a bosszú!~Ah, a bosszú!~Aladár ereje
144 II, 4 | akkor sem találja el.~- Ah! hisz ön az imént azt mondá,
145 II, 4 | Augusztin - szólt mosolyogva.~- Ah! - csodálkozott a társaság
146 II, 4 | porosz tábornok volt.~- Ah ... oh! - álmélkodott az
147 II, 5 | No, meg a kastély...~- Ah! A kastély?~- Igen hát.
148 II, 6 | angyalom. Hová beszélsz?~- Ah, minek az? Nincsen miért
149 II, 6 | ábrázoló pargaménákban.~- Ah! ma nagyon szellemdús vagy,
150 II, 6 | azon tiszteleten kívül...~- Ah! Valami kellemetlenség hozta
151 II, 6 | Zemák úrnak igaza van.~- Ah! Halljuk Ilonka kisasszonyt.
152 II, 7 | saját édes fizonomiáját.~- Ah... ah, édes Mády! Önhöz
153 II, 7 | édes fizonomiáját.~- Ah... ah, édes Mády! Önhöz nagy kérésem
154 II, 7 | nagyobb dolgokat is.~...Ah, késõ minden!~Melanie felébredt
155 II, 7 | mint az aeolhárfa.~- Ön az? Ah, ön az? Ön? Mády? Ah! Vártam
156 II, 7 | az? Ah, ön az? Ön? Mády? Ah! Vártam önt. Tudtam ezt,
157 II, 10 | Fucha öcsém, láza van.~- Ah! A Fucha van itt?~Az olvasónak
158 II, 11 | Fekete Miklós, a mérnök.~- Ah, ön az? Nos, hát mit akar?~
159 II, 11 | a föld, amit megtapod.~- Ah! hát így vagyunk? - kacagott
160 II, 17 | maradt az elámulástól.~- Ah! Majszterné néni - kiálték
161 II, 18 | rendszeralkotó - s ez a gombászat.~Ah, a gombák! Ezek a csodálatos
162 II, 18 | rajta S. professzor úr.~- Ah, szervusz, humillime. Hm,
163 II, 20 | megbámulni a zöldség-árulót!~- Ah! Végre megjött az esti lap! -
164 II, 24 | reménye van megkaphatni.~- Ah! - mondá a fõispán élénken. -
165 II, 24 | boldog ember vagyok.~- Ah! - kiáltá a fõispán kacagva -
166 II, 29 | ajándék? Talán egy album? Ah, minek az! Vagy valami ékszer,
167 II, 33 | mindig képes gyászt hordani? Ah, én már teljesen jóllaktam
168 II, 33 | fejlõdik ki köztük.~Elsõ gamin: Ah, te vagy! Egy öröklét óta
169 II, 34 | elviselhetlen fájdalmat! Ah, már sem nappalom, sem éjjelem
170 II, 35 | kellett történnie mégis.~- Ah, ah - mondám feszült érdekeltséggel
171 II, 35 | kellett történnie mégis.~- Ah, ah - mondám feszült érdekeltséggel
172 II, 35 | Õ jön! - kiáltá Dupin.~- Ah!~Egy férfiú lépett be. Látszólag
173 II, 36 | meghozni a kellemes hírt.~- Ah, késõn jöttem, Önök már
174 II, 40 | Mari mindenbe beavatott.~- Ah, most értem már én, miért
175 II, 51 | csakugyan nem mesél ön? Ah, úgy, a közjegyzõségi okmány
176 II, 51 | bérkocsit akarom, uram!~- Ah ah! Hogyan, ön távozik,
177 II, 51 | bérkocsit akarom, uram!~- Ah ah! Hogyan, ön távozik, sir?
178 II, 59 | gyönyörû virágra mutatott.~- Ah! Ezek valóban bámulatos
179 II, 60 | másvilágból a levelek rezgésében.~Ah, de szegény nem érte meg
180 II, 60 | felemelte a becses virágot.~- Ah, valóban pompás - kiáltott
181 II, 60 | nagyon sok csillag ragyog. Ah, minõ szép volt az út, mi
182 II, 60 | felségesen kinyílott virágot. És, ah borzalom! Mikor metszette,
183 II, 60 | meg vagyok semmisülve!~Ah, mindeneket látó isten,
184 II, 62 | a burnótszelencéjébõl.~- Ah! Ah! Tehát fölséged az én
185 II, 62 | burnótszelencéjébõl.~- Ah! Ah! Tehát fölséged az én uralkodóm!
186 II, 62 | király!~- Természetesen Ah! ah! Igazán örülök, hogy
187 II, 62 | király!~- Természetesen Ah! ah! Igazán örülök, hogy szerencsém
188 II, 67 | Nagyon szereti a férjét...~- Ah! Bah! Honnan tudja ön azt?~-
189 II, 67 | neje szeme az öröm lázától. Ah! Ah!~Az én emberem be nem
190 II, 67 | szeme az öröm lázától. Ah! Ah!~Az én emberem be nem várta
191 II, 70 | nagyon szereti a férjét.~- Ah! Ah! - mondá megrezzenve
192 II, 70 | szereti a férjét.~- Ah! Ah! - mondá megrezzenve az
193 II, 71 | Igen!... belsõ oldalára... ah... uram!...~- Piros pamutból
194 II, 71 | ki az akasztó szalag.~- Ah, uram!... ez az... ez az
195 II, 71 | hosszú, régi írásokkal. - Ah! ah! valóban az én irományaim.~
196 II, 71 | hosszú, régi írásokkal. - Ah! ah! valóban az én irományaim.~
197 II, 72 | jutott ez az ember ide?...«~- Ah, ön itt Kéredy? - kiáltá
198 II, 76 | megszöknék a férjétõl...~- Ah!~- Igenis... nagy föladat,
199 II, 76 | tudok egy olyan valakit.~- Ah, uram! ön lekötelez... Ide
200 II, 76 | gentleman, én vagyok.~- Ah! - szisszent fel Paul Kohn
201 II, 78 | ember vagyok-e vagy sem?~- Ah! Bah! Ki az ördög menne
202 II, 80 | Dehogy. A Mariette-ot.~- Ah, a Mariette-ot. Megállja
203 II, 83 | maradtak jóízûn találgatják:~- Ah! nini, a Kati vajon miért
204 II, 89 | Marcsa? Ki az? Mi az? Ah, de igaz, már emlékszem
205 II, 95 | a pap.~- Botos Klári.~- Ah, a kis Klára. A kertész
206 II, 97 | 1879-iki év vagyok, uram!~- Ah, te vagy az! Akkor még négy
207 II, 97 | ahonnan mindig rátok nézzen.~- Ah! Oh! Mi egyebet még?~- Meg,
208 II, 99 | akarta, hogy megtanuljam.~- Ah, kisasszony, az ember sokat
209 II, 99 | görcsösen megrándul.~- Ah, mi lelte kegyedet? az istenért!
210 II, 99 | hömpölyögtek agyában. - Ah! igen, igen ott, ott!~Egyik
211 II, 99 | Ön kérdezni akart.~- Ah, igen! Azt akartam kérdezni,
212 II, 99 | kétségbeejti, üdvözíti! Ah, az Edith gondolatai nem
213 II, 99 | férnek meg egy fedél alatt.~- Ah, drágalátos Miss Kark, -
214 II, 99 | egy nõ és egy férfi.~- Ah!~- Meg kell önt kérnem,
215 II, 99 | sohasem pihent az a száj.)~- Ah, ah! hidegajkú miss! No,
216 II, 99 | pihent az a száj.)~- Ah, ah! hidegajkú miss! No, nézze
217 II, 99 | ki sem hagyta beszélni.~- Ah, a feketeruhás miss, az
218 II, 109| nem vagyok pesti lakos.~- Ah, az derék. Én magam is Pestre
219 II, 109| vegye annak, ha tetszik.~- Ah! Nagyon jól van. Félek azonban,
220 II, 113| pénzügyi viszonyokról.~- Ah, ah! - csudálkozott õexcellenciája. -
221 II, 113| pénzügyi viszonyokról.~- Ah, ah! - csudálkozott õexcellenciája. -
222 II, 113| nyújtva oda Domándynak:~- Ah, ah! Nos, így csakugyan
223 II, 113| nyújtva oda Domándynak:~- Ah, ah! Nos, így csakugyan be van
224 II, 114| szeretet, kedves nagybácsi!~- Ah, mesebeszéd, A szeretet
225 II, 117| hétre.~- A szép Amerikába... Ah, uram, ön sokat fog élvezni -
226 II, 117| engedni.~- Biztosítom róla.~- Ah, ön biztosít! De lássa,
227 II, 120| Hát a tanár nincsen itten? Ah, ah, ön itt van! Semmi szónoklat,
228 II, 120| tanár nincsen itten? Ah, ah, ön itt van! Semmi szónoklat,
229 II, 122| Hanem megállj, Tisza...~- Ah, bah! Önök mûvészek.~Sprenger
230 II, 125| Micsoda? Az egész adót? Ah, bah! Ön, oram, egy tékozló...
231 II, 127| akarta, hogy megtanuljam.~- Ah, kisasszony! Az ember sokat
232 II, 127| görcsösen megrándult.~- Ah, mi lelte kegyedet, az istenért?!
233 II, 127| hömpölyögtek agyában... - Ah! igen, igen... ott, ott...~
234 II, 127| Ön kérdezni akart.~- Ah, igen! Azt akartam kérdezni,
235 II, 127| kétségbeejti, üdvözíti.~Ah, a Mari gondolatai nem ilyenek!
236 II, 127| férnek meg egy fedél alatt.~- Ah, drágalátos kisasszony! -
237 II, 127| forintért, egy nõ s egy férfi.~- Ah!~- Meg kell önt kérnem,
238 II, 127| sohasem pihent az a száj.)~- Ah, ah, kisasszony! No, nézze
239 II, 127| pihent az a száj.)~- Ah, ah, kisasszony! No, nézze meg
240 II, 127| elmondtam, ami történt.~- Ah! És mit mondott õ?~- Alig
241 II, 127| ki sem hagyta beszélni.~- Ah, a feketeruhás kisasszony,
242 II, 128| õexcellenciája... hogy kinevez.~- Ah!~- Sõt azt is mondta egyszer
243 II, 135| beszélni!~Tizenegyedik nap~- Ah! Oh! Hiszen nagysádka már
244 II, 140| szenvedéllyel tapadt a férfihez... Ah, így csupán a férj és feleség
245 II, 140| ott van-e rendes helyén? Ah, a kedves fészek!... A reggeli
246 II, 141| dicsõségét hirdessék... Ah, mindhiába!~A férfiak kénytelenek
247 III, 1 | önnek azt a darab aranyat.~- Ah, ah! - kiáltá Csemez úr
248 III, 1 | azt a darab aranyat.~- Ah, ah! - kiáltá Csemez úr meglepetve. -
249 III, 8 | uram, mint egy püspökben.~- Ah, ah! Mindenesetre érdekes
250 III, 8 | mint egy püspökben.~- Ah, ah! Mindenesetre érdekes személy
251 III, 8 | nyúlt és vizsgálni kezdte.~- Ah, ah! Hiszen az az ember
252 III, 8 | vizsgálni kezdte.~- Ah, ah! Hiszen az az ember ott
253 III, 8 | megszólítja:~- Szervusz, Jancsi!~- Ah, szervusz. Kihez van, kérem,
254 III, 33 | alkalmasint a bölcsõ miatt.~- Ah, hiszen a kis fészek üres…
255 III, 42 | Az apróhirdetések közé…~- Ah, talán kegyed a szép Solitaire?
256 III, 43 | asszonyom?~- Hát õ, - a mókuska! Ah, istenem! - s fuldokló zokogásban
257 III, 69 | pénzügyminiszter fog reggelizni.~- Ah, a cukkedlik! Irtóztató!
258 III, 70 | a szegény Fodor János.~- Ah! A Fodor János? - szólt
259 III, 79 | arcképem.~- Meg bizony.~- Ah! - sóhajtottam még melegebb
260 III, 87 | éppen olyan macskája van.~- Ah! - szólt õ és úgy tett,
261 III, 95 | tízezer forintot a kutyáért.~- Ah, no… Arra ön ne számítson.
262 III, 102| hittem, nem is ösmer.~- Ah, hiszen találkoztunk már -
263 III, 102| elragadó szép.~- Mondhatná? Ah! (Gúnyosan felkacagott.)
264 III, 112| fuvarköltség. Munkatársaknak.)~- Ah - szólt -, egy jeles emberünk
265 III, 114| bejött.~- A kutya felõl.~- Ah, az én kutyám végett? Nos,
266 III, 120| borbélyt vagy három hete.~- Ah ni, ön az, tisztelt barátom?
267 III, 123| hogy el szeretné olvasni.~- Ah! - szóltam kimondhatlanul
268 III, 127| megnézte, ezeket mondta: »Ah, tehát õ volt az«, s inkább
269 IV, 1 | s elkísért a tornácig.~Ah, mégis meg kellett látnom!…
270 IV, 13 | gomblyukában rendjellel.~- Ah, ah, ön tehát elhozta a
271 IV, 13 | gomblyukában rendjellel.~- Ah, ah, ön tehát elhozta a rendjelet
272 IV, 20 | jelben nyerjen kifejezést.~- Ah úgy! Ön rendjelet akar?
273 IV, 37 | tulajdonosnál Teschenben. Ah, ugyan kinek is kellene
274 IV, 37 | megbecsülni a honoratiort.~- Ah, az már az én dolgom! -
275 IV, 41 | Boróth. Boróth Károly.~- Ah, a Károly! Hallottam valamit
276 IV, 41 | mellé, és felkiáltasz: »Ah, ni, a Kamuti Miska megérkezett!«
277 IV, 41 | ide járnak házasodni.~- Ah, igazán? No, ez eredeti
278 IV, 43 | Nagy István alispán vagyok.~Ah! - rezzent meg Schulze,
279 IV, 48 | hasonlított egy koporsóhoz.~- Ah.~- A ládát felbontották,
280 IV, 50 | ecettel és hagymával.~- Ah, ne mondja, meg lehet enni
281 IV, 51 | képzelje csak, férjhez ment! Ah!~- Tehát könyvet vezetett? -
282 IV, 62 | Arra már elõfizettem.~- Ah! Igen? Nos, ez esetben az
283 IV, 68 | vettem fel a jegyzõkönyvet.~- Ah, akkor annál jobb! Csak
284 IV, 68 | megkíméljem a fáradságtól.~- Ah, akkor annál jobb! - viszonzá
285 IV, 69 | Bulykainé!~Megdobbant a szívem. Ah, a Bulykainé! A nimbusz,
286 IV, 71 | Mit? - kérdém zavartan.~- Ah - szólt a fejét kedvesen
287 IV, 73 | odvas az alsó deszka.«~»Ah! - kacagott fel Cassagnac -,
288 IV, 76 | dolgokról diskuráltunk.~- Ah!~- Én egy ujjamat mutattam,
289 IV, 81 | fejemen három nap óta.~- Ah!~- Ön bizonyosan ismeri
290 IV, 88 | sebforradással a homlokán.~- Ah, a férjem volt! - kiáltá
291 IV, 91 | hozzák többé a jelöltségét.~Ah, végre! A polgármester mégis
292 IV, 117| szobába.~Benyitottam, s egy ah! kiáltás röppent el ajkamon,
293 IV, 117| kisasszonyra fordítottam.~- Ah, ön éppen jókor jött - szólt
294 IV, 128| Pesti Hirlap«-ban dolgozom. Ah, hogy tovaröppent az a nap,
295 IV, 128| mint a mi bárányfelhõinkre.~Ah, milyen rettenetes nap volt
296 IV, 128| besurranni a belépõvel.~Ah, a kis madárka hát mégis
297 IV, 131| tombolánál, nyert-e valamit?~- Ah, igen! Egy csont-órát s
298 IV, 136| néznek, majd a lovakra.~- Ah, ah! Ezek a lovak!~Csakugyan
299 IV, 136| néznek, majd a lovakra.~- Ah, ah! Ezek a lovak!~Csakugyan
300 IV, 136| renyhe ló a nemesség…~- Ah - szólt a királyné csípõsen. -
301 IV, 151| Csak a Bercike kis nyula.~Ah igen, visszaemlékszem, a
302 IV, 151| rosszra gondol. Mit gondol?~- Ah - sóhajtok fel -, arra gondolok,
303 IV, 151| hogy valamit hozott.~- Ah, a kis Gyuri van itt. Hadd
304 IV, 152| Márton, a fájós lábával.~- Ah, itt volt? Teringette, de
305 IV, 152| büszkén -, hogy kegyed…~- Ah, istenem, az ember annyi
306 IV, 152| a Mariska kisasszonyé…~- Ah - szisszentem fel -, folytasd
|